Szegedi Híradó, 1892. január-március (34. évfolyam, 1-78. szám)

1892-03-08 / 58. szám

k­egye­lem­fy József, titkár: Priváry Pál, karnagy: Manner János, ügyész: dr. W­é­g­m­a­n­n Ferencz és dr. K­ó­k­ay Ist­ván, pénztárnok : O­tl­i­k Vilmos, ellenőr Horváth Géza, zászlótartó : S­c­h­m­i­d­t­h Mátyás. — Választmányi tagok: Balogh Endre, Dobos Ferencz, Deutsch Mór, Für­dők Károly, Herke Ferencz, Herke Mihály, Németh György, Parai Pál, Pongevácz Já­nos, Rónay János, Sághi Mihály, Szolcsányi Gyula, Szögi Gyula, Takács Sándor, Vigh József. Póttagok : Aranyi Pál, Erdélyi Lajos, Priváry János, Schwarzenberg József. VIII. Társulati ülés. Szentesről írják : Nevezetes gyűlése volt városunkban a körö­s-tisza-marosi ármen­­tesítő társulat egy közgyűlésileg kiküldött bizottságának, amelynek feladatául létetett megállapítani a végleges ártéri ki­­rovási kulcsot, amelynek alapján ezu­tán, ha a tervezetet a közgyűls elfogadta, az ártéri adó fizetendő lesz; továbbá, az alapszabályok revíziójával a tisztikar létszámcsökkentésére, a központi választmány útján, a közgyűlés elé javasla­tot terjeszteni. Az ártéri teherviselésre nézve, beható eszmecsere után, a bizott-ság — némi mó­dosítással — a főigazgató előterjesztését fo­gadta el. E szerint az ártéri birtoknak 3 osztályba sorozása fog a közgyűlésnek ja­­vasoltatni,úgy azonban, hogy a 30-as a. víz­­szin­al eső terület két osztályra, tehát 30 as a és 30-as b. osztályra oszlik, melyek közül a mélyebben fekvő az ezen osztályra eső 7. tized teherviselési arányból mint egységből */10, az ennél f és fél méterrel magasabban fekvő birtok pedig aranyban participiál. E fogadtatott továbbá az adókirovás alap­jául az, hogy az i—2­2 7 százalék sze­rinti teherkiszámítás alapját a jövőben ki­zárólag a földbirtok tiszta kataszteri jöve­delme képezze. Ami az alapszabály-revíziót és ezzel egyidejűleg a tiszti létszám apasz­­tását illeti, a bizottság javaslata sze­rint a szentesi szaka­szigazgatóság beolvasz­tatnék a főigazgatóságba. Az itteni külön szakaszigazgatói állás tehát be lenne szün­tetve. Beszüntetendőnek vélemé­nyezi ezenkívül a bizottság az ügyészi ál­lást, a két szakaszpénztárnokságot és a még meglevő vonatfelügyelői állásokat. A vásárhelyi szakasz­gazgatóságot a bizottság egyelőre föntartandónak véli. Mind e nagyfontosságú és a társulat belszervezetére momentuózus javaslatok a központ választmány, majd ez által a köz­­gy­űlés elé terjesztetnek, amely bizonyára örömmel emeli e javaslatokat,­­mint az ár­téri birtokos­ság érdekeire előnyösöket, ha­tározati erőre. H­írek. — Királyi adományok. Ő Felsége , Ma­gyarország é­szaki megyéi szűköl­ködő l­a­k­o­s­s­á­g­a segélyezésére ötezer forintot adományozott. — Az ujteleki, berzenczei, déne­sdi és czinfalvi önkéntes tűzoltó-egyletek részére, egyenkit 50, ösz­­szesen 200 frt segélyt adott. — Öröm a királyi családban. Udvari körök­ből jelentik : A királyi családnak végre múlt szerdán hosszú, bánatos hetek után egy öröm­teljes napja volt; ezen a napon délben Ferencz Szalvátor főherczeget gördülő széken egy órára még mindig ágyban fekvő nejéhez, Mária Valéria főherczegnőhöz vitték; a főherczegi pár a főher­­czegnő febetegedése óta nem látta egymást s viszontlátásuk valóban megható volt; betegsé­gükben a királyi pár és az orvosok közvetítették az állapotukról szóló híreket. Boldogságukat most az is fokozza, hogy a kis Erzsébet főher­­czegnő is pompásan fejlődik és igen jó egészség­nek örvend. •— Személyi hírek. Lázár György polgármesterhelyettes tegnap a fővárosba uta­zott, a kaszinó financziális ügyeinek rendezésére. — Friedmann Bernát dr. budapesti ügyvéd, a kiváló kriminalista Szegeden időzik. — A könyörület munkája. Az árva­megyei ínségesek javára tegnap ezek az ado­mányok érkeztek szerkesztőségünkbe: özv. Aigner Károlyné 2 frt, N. N. 2 frt, egy névtelen gyüjtmü­ven: özv. Priváry Ger­­gelyné 1 frt, Balogh Ferencz 1 frt. Bo­kor Sándor kertész 1 frt, összesen 7 frt, amit eddigi 344 frt 67 kr. gyűjtésünkhöz adva, a Szegedi Híradó gyűjtése ma­­gi szt­árt tesz ki. — A prímás uj terve. Az esti lapokból ol­vassuk, hogy Va­sza­r­y prímás Esztergomban egy­ mintaszerü uj kath. tanító-képzőintézetet akar alapítani, különösen a felsőmagyarországi tót­­ajku tanitó-növendékek magyarosítására. — Szenzácziós öngyilkosság. Csáky István gróf öngyilkossági híréhez a követ­kezőkről értesítenek: Gróf Csáky Albin miniszter és családja iránt a fővárosban és az egész országban általános a részvét, ő Felsége első volt, ki részvétét fejeztette ki a gyászoló családnak. A közélet összes ki­tűnőségei, köztük a miniszterek, a herczeg­­pamás kifejezték részvétüket. Magát a mi­nisztert nagyon megtörte a szerencsétlen eset; senkit sem fogadott, mert mély bá­natában tegnap egész nap még beszélni is alig tudott. Csupán Berzeviczy Al­bert államtitkárt kérette magához, hogy ez Szmrecsányi Pál szepesi püspököt az ő nevében kérje meg boldogult fia hült tetemének beszentelésére. Az orvosok már kiállították a bizonyítványt a pillanatnyi elmezavarról, mely állapotban az ifjú Csáky gróf végzetes tet­tét elkövette. A grófi család egész csend­­ben kívánja a szerencsétlenül kimúltnak a végtisztességet megadni. Ez okból nem is teszik közzé a besz­entelés idejét sem. A beszentelést Szmrecsányi Pál sze­pesi püspök végezi. A beszentelés után a holttestet Szepes-Mindszentre viszik, hol a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. A közoktatásügyi bizottságnak Budapesten levő tagjai részvétiratot intéz­tek Csáky gróf miniszterhez. «Találjon Excellencziád — végzi a részvétirat — enyhülést és vigaszt abban a nagy munká­ban, melyet a Gondviselés Excellencziádra bízott és melytől a n­ézet kulturális fel­­virágozását és jövőjének biztosítását várja.» — Tiszti konczert. Ritka érdeklődés nyilvánul a jótékony­ czélu tiszti konczert iránt. Ott lesz Szeged város intelligens kö­zönségének szine-java. A jegyek napról­­napra fogynak s az előjelekből méltán kö­vetkeztethetünk fényes sikerre. A nagysza­bású tiszti konczert műsora a következő: 1. Mendelssohn: Nyitány a «Heb­­r­i­d­á­k» cz. operából. Előadja a 83-ik sz. gy.­ezred zenekara. 2. L­i­p­c­s­e­y Ádám : «Holnap csata lesz» prolog. 3. «Lemondás» Zichy Géza gróftól. «Tavaszi dal» Gounod-tól, énekli K­a­­c­z­é­r Margit, a m. k. opera művésznője, zongorán kiséri Szabados Béla, az is­mert zeneszerző és zongoraművész. 4. Kiss József: «Jehova». Előadja J­á­s­z­a­y Mari. 5. «Ninon» Aggházitól: «Szeret­lek én» Szabados Bélától, énekli K­a­­c­z­é­r Margit. 6. Monológ, előadja Makó Lajos. 7. Mascagni: «Friczi barátunk» operájából részlet, előadja a katonazenekar. — Kaszinó. A «Szegedi Kaszinó» évi ren­des közgyűlését f. hó 13-án d. u. 4 órakor tartja meg, amelyre az egyesület t. tagjait tisz­telettel meghívom. Pálfy Ferencz, elnök. Tárgy : Az 1892. évi költségvetés megállapítása. Tiszt­­ujitás stb. — Uj magyar bibornokok. S a m­a­s­s­a Jó­zsef egri érsek és Császka György kalocsai érsek még e hó folyamán megkapják a bibor­­□oki kalapot. — A benezések gymnáziuma Budapes­ten. A fővárosi lapok híresztelése szerint Fehér Ipoly szegedi tankerületi főigazga­tónak az első helyen jelölt pannonhalmi fő­­apátnak egyik programmja az, hogy a ben­­ézéseknek a fővárosban is legyen gymna­­siumuk. Az új főapátjelölt,­­ a­kit tegnap meglátogatott lapunk egyik munkatársa, hogy erre nézve is megkérdezte, a követ­kezőket mondta: Ez nem csupán az én óhajtásom, hanem a rend kívánsága is. Tanárjelöltjeink érdekében érintkezésbe lé­pünk az egyetemmel, mert nem Pannon­halmán, hanem a fővárosban akarjuk őket neveltetni, kapcsolatosan a fővárosban is óhajtunk munkakört s régi vágyunk hogy a fővárosban is legyen gymnasiumunk. H­a a fővárosi tanács megteszi az ajánlatot, a fentartásához, a ma­gunk részéről is hozzájárulunk, tehetségünkhöz képest. — Kincses koldus. Rókus városrészen hírek keringtek egy kincses koldusról. Azt beszélték, hogy Bodor Ferencz, aki tizennyolcz év óta gug­gol a templomoszlop előtt s mások könyörüle­­tességéből tengődik, korcsmázik vénségére, iszik, nótázik s pengővel fizeti a czigányt is. A rendőr­ség utána járt a dolognak. Mikor meglepték a koldust, a korcsmában aludt, mert a részegségtől lefordult a lóczáról. A mellén rongyot szoron­gatott, amely 45 frt bo­­rt rejtett. Mikor fel­ocsúdott a mámorból a pénz eredetére nézve azt mondta, isteni sugallatra elment a párisi körút egyik sarkára, ahol egy tégla alatt meg­találta a pénzt. Örömében elfelejtette megolvasni a talált pénzt, s kedve szerint költött belőle. A koldus meséjének természetesen nem ad hitelt a rendőrség s felhívja a károst a jelentkezésre. — Mérnök-estély. Vasárnap este az E­u­r­ó­p­a kistermében kedélyes vigalmat rendeztek a szegedi technikusok a közfürdő jüryben való részvétel miatt Szeged­en időzött kitűnő szaktekintély, C­z­i­g­­­e­r Győző műegyetemi dékán ti­szteletére. A lakoma rendjén az első tesztet Z­o­m­b­o­r­y szenátor mondotta a megjelenésben akadá­lyozott polgármester nevében a nagyhírű vendégre, C­z­i­g­i­e­r Győző a város ható­ságát éltette. Még számos felköszöntő hang­zott el s a társaság a késő éjfélutáni órá­kig pezsgőzött együtt. Czigler Győző teg­nap délelőtt az expresszvonattal utazott vissza a fővárosba. — Bimbóhullás. R­e­ö­k Iván szegedi kir. főmérnök, családját érzékeny veszteség érte. Kis­fia, Béla rövid szenvedés után tegnapelőtt el­hunyt. A piczi halottat tegnap délután tették örök pihenőre, nagy úri közönség részvételével. A csa­lád gyászjelentése : «Reök Iván kir. főmérnök és neje Kelemen Ida a maguk, valamint gyermekeik: Pista, Margit, Mariska, Ete és Gizella, szüleik : özv. Reök Istvánná szül. Rozváczi Omaszta Mária, Kelemen István, Kelemen Istvánné szül. Szili Tö­rök Francziska, testvéreik : Zsilinszkyné Reök Ilona, dr. Dirnerné Reök Erzsike és dr. Kelemen Béla, úgy az összes rokonság nevében fájdalom­tól megtört szívvel jelentik hőn szeretett kis­fiuk, testvérük, unokájuk illetve unokaöcscsüknek Bék­­­á­n­a­k f. é. márcz. 6-án d.e. 11 ó. rövid életének­ havában, rövid szenvedés után történt elhunytál A drága kis halott f. évi márczius hó 7-ikén d u. 3 órakor fog az evangélikus egyház szertartá­sai szerint a belvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Béke lengjen a drága kis halott porai fölött! — Politikai gyilkosság. A bolgár fő­városból írják: Ferdinánd fejedelem kevés nappal a Vulkovics ügyvivő ellen intézett gyilkos merénylet előtt fenyegető leveleket kapott, melyek a levélbélyeg után ítélve a belföldön adattak fel s melyekben a fe­jedelemnek értésére adták, hogy nehány nap múlva el fogja veszteni leghívebb krea­túráinak egyikét. A fejedelem azt hitte SZEGEDI HIRADO. Kedd, 1892. márczius 8.

Next