Szegedi Híradó, 1892. október-december (34. évfolyam, 236-313. szám)
1892-11-08 / 268. szám
Szeged, 1892. X.XXIV. évfolyam. 268 Kedd, november 8. Előfizetési árak: asztkoz hordánál vagy postán küldve: ?gín évre . 14 frt — krítlévre . . 7 » — » íugyedévre . 3 50 ̋ így hóra , . 1920 a Virget nám ára 5 kr.SZEGEDI HIRADÓ Kiadóhivatal: £ idrényilmr* könyvkárMdóne Szegeden, hová az e,'Szetések ■ a lap netküllénére vonatkozó fölrcálamlások intézendők POLITIKAI NAPILAP Szerkesztői iroda: Tisza Lajos-borut 73« Sis Reitzer-féle ház, földsiint« hová a lap azellemzéseit illető minden köelemény in« téeendii. Bémaentetlen levelek nem fogidtatnak el, feliratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket és nyílttéri közleményeket a kiadóhivatal mérsékelt áron vesz föl. A helyzet képe. Szeged, nov. 8. Azon teljes hitelességüeknek bizonyult értesülésekhez, melyekben már több mint egy hete, az összes többi lapokat me g e 1ő zte, beszámoltunk az azóta formális válsággá érett forrongásokról: alig van valami hozzáadni valónk. A központi lapok vasárnapi nyilatkozatai közül csupán a «Pester Lloyd» vezércikke érdemel különös figyelmet, mivel ennek kijelentéseiben föltaláljuk nemcsak az akut válság összes jellemző szhaptomáit, hanem egyszersmind a bonyolult helyzet megoldására vonatkozó módozatot is, bárha a kérdéses cikk tendenciája éppen nem ez is. A nevezett előkelő általánosan félhivatalosnak ismert orgánum számot vetvén a mostani viszonyokkal, konstatálja, hogy a kérdés visszavonhatatlanul élére van állítva. És pedig nemcsak kormány-, hanem pártválság alakjában is. Nézetünk szerint most dől el, hogy nyerjen-e reális tartalmat a szabadelvűpárt neve, vagy pedig mint alapját vesztett, divatját múlt cégtábla egyszerűen levétessék eddigi helyéről. Vagyis ha a párt tényleg nem szabadelvű, ne legyen az néveg se. Mivel pedig a liberalizmus kérdését ilyen éles és kiterjedt formában «pártunk elég régóta és általánosan tisztelt, nagytekintélyű férfia», nyilvánvalólag Tisza Kálmán vetette föl és forszírozza, vonja le ezen eljárásának konzekvenciáit, vegye át ismét az ország kormányát s vigye keresztül ő mindazon liberális reformokat, melyeknek megvalósítását ez idő szerint Szapáry nem tartja lehetőnek. A Lloydnak ezen nyilatkozata, mely bizonyára az illetékes körök nézeteinek legalaposabb ismeretéből ered, jelentékeny fordulatot jelent a mostani válság történetében. Erre vall az az általános lapvélemény , hogy a Pester Lloyde cikke a szabadelvű párt közben határozott visszatetszést szült, mint olyan, mely csak gyengíteni alkalmas úgy a szabadelvűpárt, mint általában a szabadelvű politikusok álláspontját. A Lloyd cikkének vonatkozó része így hangzik : előrebocsátván, hogy a szabadelvűpárt többsége hajlandó beérni olyan biztosításokkal, melyek a házassági jognak szabályozását a közigazgatási reform életbelépte utánra helyezik kilátásba. «A szabadelvű párt többsége azonban nem az egész párt, amelynek egy tekintélyes része a kötelező polgári házasság elvének azonnali proklamálását kivánja s egyébként nem hajlandó a kormányt támogatni. Nem kutatjuk, merő intranzigns liberalizmusból-e, avagy nincs-e ennek a liberalizmusnak erős felekezeti vegyízéke; csupán azt várjuk el s azt kell kívánnia az országnak, hogy az az általunk mindenkor nagyrabecsült férfiú, aki e mozgalmat vezeti, áthatva annak, amit tett, nagy felelősségétől, legyen elhatározva ellenzéki viselkedése konzekvenciáit levonni, vagyis nem szorítkozni csupán a puszta negációra, hanem követelése gyakorlati keresztülviteléről is, akár a liberális párttal együtt, akár a liberális párt ellenében, gondoskodni, úgy, hogy átülveszi a kormányhatalmat, melyet Szapáry gróf ez esetben letenne, természetesen le is kellene tennie. Mert azokról a komoly férfiakról, akik e mozgalmat vezetik, könnyelműséget nem lehet és nem szabad föltenni. Tisztában kell már most lenniök : ki lép a színre, ha a Szapáry-minisztérium «bukik» , mily pártkombináció lehetséges, ha a szabadelvűpárt szétrobbantatik. Tehát: vagy-vagy. Vagy erőt érez magában a szabadelvűpártbeli oppozíció, hogy a bomlásból egy és jobb politikai világot varázsoljon elő — s akkor nyomban az aktív szerepet is át kell vállalnia; vagy nem bízik benne, hogy meg van ez az ereje s akkor vissza kell riadnia attól a roppant felelősségtől, hogy absztrakt jelszavak kedvéért — mert hisz ma nincs másról szó — feldúlja ebben az országban minden pozitívumnak az alapját, a szabadelvű párt egyetértését és akcióképességét.» A hétfői lapok értesülései a válság legújabb fázisáról a következők: A nap eseménye, hogy ő felsége vasárnap délelőtt egy órai külön kihallgatáson fogadta Szapáry Gyula grófot ; döntés azonban még egy irányban sem történt . Szapáry továbbra is Bécsben maradt, hova előreláthatólag döntés előtt több kiváló államférfiút fognak meghallgatás végett fölhívni. Bécsből jelentik a P. H.-nak, Szapáry Gyula gróf miniszterelnök tegnap délelőtt érkezett Bécsbe, hol azonnal értekezett Fejérváry báró honvédelmi miniszterrel és hosszasabban beszélgetett Kálnoky külügyminiszterrel. Tíz óra tájt a miniszterelnök a királyhoz ment, kinek kimerítő jelentést tett Magyarország politikai helyzetéről, kérve a koronát, hogy a kabinetnek egyhangúlag hozott javaslatait az egyházpolitikai kérdésekben hagyja jóvá, hogy aztán az országgyűlésen kötelező ígéretet lehessen tenni a kötelező polgári házasság behozatalára nézve. Amennyiben ez a jóváhagyás meg nem adatnék, az összes kabinet benyújtja lemondását. Az ügyben tegnap még nem történt döntés és Szapáry gróf egyelőre Bécsben marad. — Ezek a tegnapi nap tényei. A helyzet beavatott körök véleménye szerint nagyon komoly. Azok, amik a legutóbbi időkben Magyarországon történtek, nem nyújtanak biztosítékot arra nézve, hogy a királyi jóváhagyás megtörné azt a tendenciát, mely az országban felszínre került. Éppen azért nem valószínű, hogy ő felsége ez elvi helyeslést megadná. A király óhaja, hogy az országgyűlésnek és magának az országnak helyzetéről nemcsak a miniszterek részéről, de más kiváló egyéniségektől is nyerjen értesítést. Mindenekelőtt Tisza Kálmán jön itt kombinációba, ki az egyházpolitikai kérdések megoldását eddig leginkább sürgette. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e kabinet alakítására a reformok megvalósítása végett, azt hiszik, tagadólag fog felelni, mert a párt bizonyos katholikus elemeire sem számíthat. Valószínűleg Széll Kálmánt is Bécsbe hívják és megkérdezik, várjon kész-e az ügyek vezetésére. Az ő minisztériuma a konzervativizmus felé hajlást jelentené és azt, hogy az egyházpolitikai reformok ügyét egyelőre feladnák. Nem hiszik különben, hogy Széll Kálmán hajlandó volna átvenni a kormányt. Még azt is beszélik, hogy Apponyi Albert is kombinációba van véve, inkább azért, hogy ezt a becsvágyó politikust ab abszurdum vigyék, mert bizton hiszik, hogy az országgyűlés defavoyálni fogja. Komoly jelölt Khuen-Héderváry gróf horvát bán, kiről felteszik, hogy tudna többségre szert tenni. Annyi bizonyos, hogy sem Csáky gróf, sem Szilágyi Dezső nem lesznek tagjai az uj kormánynak. Az ügyek gyors megoldása alig várható egyhamar, mert nagyon is sok érzelmet és hangulatot kell tekintetbe venni. Magyar részről jelentik a Mont. Revuenek : Szapáry gróf tegnap kimerítő jelentést tett az uralkodónak a magyarországi helyzetről. A miniszterelnök a korona elé terjesztette a minisztériumnak egyhangúlag hozott határozatát; amennyiben nem hagyatnék jóvá, az egész kabinet felajánlja lemondását és más személyiséget kellene megbízni az új kabinet alakításával. De még ha a korona elvileg hozzá is járulna a a javaslatokhoz, mégsem valószínű, hogy az ügyeket továbbra is a jelenlegi minisztérium vezetné. Szapáry gróf ugyanis legális módon kijelentette, hogy nem érzi magát a jelenlegi helyzet urának és kész arra, hogy az olyan kabinetet támogassa, mely a liberális pártból alakulna. A kabinet azonban még nem adta be formálisan lemondását és Szapáry gróf nem is ajánlott még utódot. Ne lehetetlen, hogy a király már holnap határoz és Szapáry gróf, mint az ügyek