Szegedi Híradó, 1892. október-december (34. évfolyam, 236-313. szám)
1892-11-30 / 286. szám
Szerda, míg. november 30. SZIGGEDI HIRAD'O, ami fö, nem rettegjük ezt a platonikus belle alliancet. Őszinte barátai lévén minden művészetnek köztük természetesen a néhai Cicero szakmájának is, nem kis örömet, éreznénk a fölött, ha aranyszájú Apponyi Demosthenes teszem valamelyik bácskai portyázása alkalmából Szegedet is meglátogatná. Találna itt fényes magyar vendégszeretet, szép asszonyokat, kitűnő idei rámpást, példátlan jóságú halpaprikást, amint ez mind magától értődik , hanem nemzetipárti választót, vagy pláne pártot bajosan. Ámbátor az ördög nem alszik. Szeged olyan nagyszerű talaj, hogy anno nagyon régen Kossuth apánk szavára a földből bujt elő a honvédsereg; hátha a nagy Albert bűbájos «szavazatra» is képes volna csudákat művelni. Csak arra figyelmeztetjük a nemes grófot, hogy ne nyáron jöjjön Szegedre; mert akkor Szatymazon nyaral az egyetlen szegedi ultramontán, Polgár Daci s igy hiányzani fog az a bizonyos fix párt, mely körül a hivek és megtértek jegöcödése megtörténhetnék. Addig pedig ne méltóztassék tetszeni a medve bőrére spekulni. Mert a medve még él s megharapja, azaz hogy kineveti azokat a lesipuskásokat, akik se puskájuk, se puskaporuk nincs a Nimródkodáshoz. Országgyűlés. A képviselőház ülése november 29-én. Ülés kezdete 1 órakor. Elnök : dr. Bánffy Dezső. Jegyzők : Molnár Antal, Szederkényi Nándor, Széll Ákos, Lázár Árpád. A kormány részéről jelen vannak : Wekerle Sándor, Hieronymi Károly, Josipovich Imre. Bánffy Dezső báró elnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyvek bemutatása után felszólal Polonyi Géza. Habár nem volt szándéka felszólalni, a politikai helyzet készít felszólalásra. Elsősorban Hegedűs Sándor előadónak felel, aki Beöthyt Apponyival, őt pedig Eötvösssel szembe helyezte. Ami őt illeti, röviden azt feleli, nagyon lekötelezi őt az előadó, ha csak egy bizonyítékot is hoz állítására s kijelenti, hogy az előadó által felhozott kérdésben köztes Eötvös közt ,soha eltérés nem volt. De rátér azon kérdésekre, melyekben igenis eltérnek politikai nézeteik. A függetlenségi pártban lehetnek egyes kérdésekben tiszteletreméltó nézetkülönbségek, de a párt politikai egysége soha megbontva nem volt s nem lesz soha. (Közbekiáltások balról : Úgy van! Soha, soha !) Ismétli, hogy a zsidó recepciót különlegesen nem helyesli. Eötvösnek ellenkező véleménye van. Bizonyítgatja álláspontját s azt, hogy a függetlenségi párt manifesztumából Eötvös nézeteit nem lehet kiolvasni, áttér a pártviszonyokra. A kormánypárti sajtó diadallal, a nemzeti párti feljajdulással tárgyalja, hogy a függetlenségi és nemzeti párt közt a viszony megszűnt. Ő azt hiszi, hogy ez nincs úgy. Magyarázza, hogy mit nem ért ő a fegyverbarátság alatt. Hogy elveinek megváltoztatásával, vagy módosításával kössön bárki fegyverbarátságot. (Helyeslés balról.) Nem érti azt, hogy ez a párt akár ide, akár oda menjen. (Helyeslés.) Nem érti azt, hogy bárkit gyanasítsanak. (Helyeslés.) Azt azonban a szabadelvű párt be fogja látni, hogy a nemzeti párt programmja helyesebb, mint az övéké s hogy onnan mennek át a nemzeti pártba. (Ellenmondás jobbról.) Nem érti azt sem, amit Eötvös mondott, a tatár szövetséget, hanem érti azt a szövetséget, mely Waterloonál megverte Napóleont, mely 66-ban leverte az osztrák császárt. Ő nem habozik szívesen jobbat nyújtani azoknak, akik a kiegyezést, melynek még sok követelményei vannak, fejleszteni akarják, akik ha szövetségesek voltak Tisza megbuktatásában, a Hentzikérdésben. (Élénk éljenzés a nemzeti parton.) Akkor, amikor az a párt még a garanciális törvényekben is közelebb áll hozzájuk, mint a szabadelvűpárt, nem habozik kezet nyújtani akkor, mikor ígéretének becsületességében is inkább bízhatik, mint a szabadelvűpártban. Nem szabad azonban feltételekhez kötni a szövetséget, mint Békésen tették. (Derültség jobbról.) Kifejti, hogy a fúziót ő is lehetségesnek tartja. Magyarországnak két nagytehetségű fia van : Wekerle és Apponyi; óhajtja, hogy fuzionáljanak, mert meg van győződve, hogy ez a fúzió lesz a 67-iki kiegyezés utolsó ütőkártyája, mely után a függetlenségi és 48-as párt eszményének diadala következik. Ismétli, a szövetséget helyesli s kész megcsinálni, hacsak pártja, mely előtt mindig meghajtja fejét, más határozatot nem hoz. Ezután a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatik. A holnapi ülés 10 órakor kezdődik. Sorra kerül a Vaskapu mélyítéséről szóló tvjavaslat, tisztán ötletszerű thémát dolgozott föl s igy ez a vázlat nem sorozható az ő nagyszámú, igazán becses elbeszélései közé. Ellenben a Kozma Andor «Hűsége,» határozott és jelentékeny haladást jelez a kiváló fiatal poétának elbeszélői pályáján. Csinosan, melegen megirott érdekes kis regénye ez egy nyugalmazott katonatisztnek. Lipcsey Ádám «Miria» c. novelláját ismerik a «Szegedi Híradó» olvasói, hol az az «Almanach» megjelenésekor volt közölve. Van az 1893-iki Almanachnak két becses, szép darabja, igazán gyöngye az újabb magyar novella-irodalomban. Egyiket, a «Pellengir» címűt Tóth Béla írta. Effendi bár időközben hűtlen lett régi fészkéhez, a B. H.-hoz, de nem hagyta el régi kedvenc talaját, a török világot. Ez a török-magyar életképe olyan humoros, színgazdag, kedves kis elbeszélés, hogy az embernek kedve támad egy régtiben többször i.'" elolvasni. Ósdi, kissé falusias címe van az Almanach legterjedelmesebb és szón kivül legértékesebb novellájának. «Miként állt boszul Cziner Gergely?» Bűbájos szép ballada, erős drámai konstrukcióval s olyan zamatos, tiszta, kifejezésteljes magyar nyelven megírva, hogy valóságos üdülés az olvasása. Ha más érdeme nem volna is (pedig van bőven) ennek az Almanachnak, minthogy Szalóczy Bertalant, ezt a kevéssé ismert nagy tehetségű egészen eredeti elbeszélőt bemutatja a nagyközönségnek, már pusztán ezért érdemes a legszélesebb körű elterjedésre. Szalóczy Bertalan (pseudonymián Vereskövi) kálvinista pap a borsodmegyei kis Geszt faluban. «Hegyközi képei» vonták rá először a műértők figyelmét. Tavaly, vagy az idén a «Műbarátok köre adta ki egy újabb kötet elbeszélését, melylyel azonban a pajtáskodó, felületes «kritika» nagyon kurtán elbánt. Maga a kultuszminiszter magas műveltségű, szép szellemű neje, gróf Csáky Albinné, Bolza Anna grófnő kezdett ekkor polémiát egy tárcacikkben az u. n. kritikusok» lelkiismeretlensége ellen, rámutatván, micsoda hatalmas tehetség ez a «homo novus,» akiről senki sem akart jóformán tudomást se venni. őszintén örvendünk, hogy mi a magunk részéről «Almanach» nagytiszt írói gárdájában az idén a «chef ducudret» megillető pálmát jó lelkiismerettel Szalóczynak nyújthatjuk. P.6. Hírek. Határidők: Dec. 1. Városi közgyűlés a szeképületben, d. u. 4 órakor. Dec. 2. A millenáris bizottság ülése. Dec. 3. Iparosifjak táncvigalma a «Tiszaiszállóban. December 3. Hangverseny Vásárhelyen. Dec. 4. A «Szárazér» véleményező bizottságának ülése. Dec. 31. A szegedi tisztikar hangversenyestélye. — A sz. t. táncfüzérje. Február II. A szegedi tisztikar jelmezestélye. — Személyi hírek. Báró Földváry Sándor csendőr-alezredes szemle útjáról tegnap megérkezett. — Rainer József Szeged város főkapitánya hivatalos ügyben, a tegnapi nap folyamán Szabadkára utazott. — Ferenc Ferdinánd főherceg Csongrádban. Ferenc Ferdinánd prezumptív trónörökös holnap délután a gyorsvonattal érkezik meg Kistelekre, hol kiszáll a 11 a Vic ini Sándor őrgróf birtokára, hol a vadászatot tartják meg. Ő fensége kíséretében érkeznek meg Train gróf, Trautsmansdorf gróf, gróf Apponyi. A főherceg a holnap délutáni gyorsvonattal Kistelekre érkezik, ahol kiszáll. Ugyancsak holnap érkezik meg Pallavicini Sándor őrgróf is, vele jönnek Wurrabrand gróf főudvarmester, Fürstenberg gróf és Koloradi gróf. — Rendkívüli közgyűlés. Holnap csütörtökön délután Szeged város köztörvényhatósága rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a jövő év elején megtartandó törvényhatósági bizottsági tagválasztások határnapjainak kitűzése fölött fog határozni. — Rendjeladományozás. A király: dr. Ratisits Lajos besztercebányai városi főorvosnak, ezen minőségében szerzett érdemei elismeréséül, a koronás arany érdmkeresztet adományozta. — Címadományozás. A király barlabaseveci és bolai báró Czegovic Metell fogalmazó segédnek a horvát-szlavon-dalmát országos kormánynál Zágrábban és 5 sz.dsidás-ezredbeli tartalékos hadnagynak, a kamarási méltóságot díjmentesen . Kvassay Jenő osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi cimet és jelleget díjmentesen adományozta. — Egyházi kinevezések. A király : Schei 1ing Emil idősb mesterkanonoknak az örkanonokságra és Fábián Ferenc ifjabb mesterkanonoknak az idősebb mesterkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az ekként megüresedendő ifjabb mesterkanonokságot Marzsó Géza pápai tiszteletbeli káplán és sávolyi plébánosnak adományozta ; dr. Forray János vámos-családi plébánosnak az általa birt Szent Péterről nevezett nagyvárad-hegyi címzetes prépostságról való lemondását tudomásul Tevén, dr. István Vilmos alsó-lendvai főesperes és utolsó mesterkanonokot Szent Péterről nevezett nagyvárad-hegyi címzetes préposttá nevezte ki.