Szegedi Híradó, 1893. január-március (35. évfolyam, 1-77. szám)
1893-02-05 / 31. szám
tatosan mit sem tud a királyi pár kibéküléséről. A metropolita előadásából az tetszett ki, hogy nem nagyon örül a kibékülésnek. Közgazdaság. Ragadós betegségek a ménesben. Erős pénzbüntetést szabott a kapitányság tegnap Józsa András gázsaroki lakos, csikós gazdára. A csikósgazdát ugyanis 200 forint pénzbüntetésre ítélték, mert az alsó-tanyai gazdák ménesébe egy takony-kóros csikót is bevett. Ugyancsak megbirságolták a csikó gazdáját, Masa Józsefet is, ki r66 forint bírságot fizet, mert takony-kóros csikóját nem jelentette. Csak egy horgosi vajákos emberrel nézette meg azt, ki is a csikót egyszerűen csak kedesnek -mondta. A két polgártárs nagyon is rászolgált e példás büntetésre, mivel az egy haszontalan csikó miatt az egész, több ezer forint értéket képviselő ménest az ártalmas nyavalyának kitette. Piac. A mai hetivásár nem volt eléggé forgalmas, mert a tanyák között már fogytán van az aprójószág. Azak a következők: Baromfi-piacon a fiók galamb párja 25—30 kr., csirke 80—95 kr., nagyobb csirke, tyuk, kappan 1 —1.20 kr., kacsa 1.80 — 2.20 kr., liba 3—4 frt, pulyka 5—6 frt párja , hízott liba 1.50—1.80 kr., tömött lúd 2.50—3.50 kr. darabonkint. Tojás 5 drb. 20 kr. Tehén-, borjú-, bárány- és birka-piacon a fias tehén 60—tio frt, borjú 12—25 frt, bárány 4 frt, birka 6 — 8 frt darabonkint. Húsárak : Marhahús paprikásnak való 52 — 56 kr., levesnek 56—58 kr., pecsenyének 56 —58 kr., borjúhús 75 — 80 kr., sertéshús 52 — 50 kr., birkahús 38 — 40 kr. klormonkint. Sertéspiacon a tartásra alkalmas malac 3—4,50 kr. süldő 8—12 frt, öreg sertés 15 — 22 frt. Kövér sertés kilója 43—44 kr. Lópiacon 30 — 45 frton áruitatott néhány darab sovány — rosszul telelő ló. Bor piacon a szegedi sötét siller literje 16—18 kr., fehér 19 — 20 kr. Hal-piacon a vágott hal —1.20 kr. kisebb sütnivalók alku szerint. Hetivásári jelentés, (Witz Mór és Társ a szarvasmarha- és juhbizományi üzletéből.) Budapest, 1893. február 1. Felhajtatott : 753 drb magyar ökör, 735 drb szerb ökör, 00 szerb tehén, 112 magyar pehén, 2 drb bivaly, 33 bika, 82 jármas ökör. Utólag felhajtva 274 drb., összesen 1491 drb marha. A mai felhajtás a szükségletet ismét felülmúlta, ennek folytán az árak egy forinttal métermázsánkint estek. Fizetett , hízott ökör frt 26—30 kivét. 31, szerb ökör frt 25—29, szerb tehén—, magy. par. ökör 26—28 frt, könnyebb minőségű 23—26, tehén 25—29 forint, bika 25—31 frt, bivaly — frt élősúly! 100 kilontént.— Hármas ökör — frt páronként. — Juh vásár 1893. január 31.-én. Felhajtotott 205 drb juh. Árak változatlanok. — Árak — írt páronk. 17—19 kr. kilo élősúly szerint.ási munka és költségnek, ismételten több napon át szünetelt a vonatok közlekedése és a már felvett áraknak kellő időbeni elszállítása a legnagyobb nehézségekbe ütközött annál is inkább, minthogy az állomásokon is a vágányok és váltók szabadon tartása csak külön hóelszállító vonatok bevezetésével volt lehetséges. Mindezen nehézségeket fokozta még azon körülmény, hogy a hóakadályok és a zord időjárás miatt a mozdonyok a rendes megterhelésnek felét is alig voltak képesek továbbítani és hogy az idő viszontagságának annyira kitett és más közegek által nem pótolható mozdonyszermélyzet több mint harmadrésze megbetegedett. Végre növelte a torlódást az is, hogy a szomszéd pályák is hasonló nehézségekkel küzdvén, a határállomásokon az árakat sokszor nem bírták átvenni, az üres kocsikat pedig egyáltalában csak nagy késedelemmel szolgáltatták vissza. Mindezeknél fogva az igazgatóság, hogy a forgalmat kedvező időjárás beálltával a rendes mederbe visszaterelhesse, végre néhány nap előtt kénytelen volt intézkedni, hogy kocsirakományi javak, élőállatok, élelmi és tüzelő szerek kivételével, a lehető elszállításig csak letéteményezésre fogadtatnak el, ameddig csak ezt a rendelkezésre álló raktárak és heliségek megengedik. Azon panasz azonban, hogy az ilyen áruk után fekbér szedetnék — tárgytalan, a mennyiben az igazgatóság még 1891. évi november havában hasonló alkalommal intézkedett, hogy ilyen betárolt áruk után, habár erre valamennyi osztrák és magyar vasutakon érvényes általános díjszabási határozmányok szerint jogotta volna — fekbér ne szedessék. E szerint, ha ilyen fekbér mégis felszámíttatott volna, az csak tévedésből történhetvén, az igazgatóság máris táviratilag figyelmeztette közegeit a fenti rendelkezésre. Különben reméli az igazgatóság, hogy dacára a fennforgott rendkívüli nehézségeknek, melyek úgy a személyzet, mint a forgalmi eszközök és állomások teljesítményképességét a legkeményebb próbára tették, csak némileg kedvezőbb időjárás mellett a különben is .szokatlan erős forgalmat már legközelebb ismét rendesen fogja lebonyolttatni, minek elérése céljából sem költség, sem fáradtság nem kiméltetik. Bpest, 1893. február 2-án. Az igazgatóság. Sertésvásár. Bécsi vásár: I./31. Fölhajás : 10322 drb. sertés, köztük 4807 drb süldő. Üzlet élénk volt. Nehéz 42— 44 frt, középnehéz 39—41 frt, süldő 36—39 frt, 100 klgkint elevensulyban. Dresdni vásár: I./30. A vásáron volt 840 drb. vidéki és 360 drb levágott magyar sertés, előbbiek 60 — 63, utóbbiak 53 — 56 márkán keltek 50 klgrammonkint. Berlini vásár: I./23. Fölhajtás: 9977 drb sertés. Üzlet csendes volt. — .Meklenburgi 58— 59, vidéki sertés 57—58, belföldi 52—56 magyar sertés. —.58 mrk. M. kir. államvasutak. Forgalmi akadályok a vasutakon. Ezekre vonatkozólag közli a m. á. v. igazgatósága, hogy a mit már csaknem két hónap óta tartó folytonos hóesés és rendkívül nagy hideg, valamint a három ízben csaknem az összes hálózaton előfordult hófúvások miatt, melyek következtében a forgalom, dacára a hó eltakarítására fordított úri SZEGEDI híradó . Vasárnap, 1893. febr. 5. REGÉNY. Szeretet nélkül. — Orosz regény. — Irta : GALITZIN HERCEG. (Folytatás.) 37 Megbecstelenitve, kiüldözve, reménytelen helyzetében bárkitől elfogadott volna jótéteményt. A másfél rubelt beitta ugyan, de szivében mély, gyöngéd érzelem fakadt a jó leány iránt. Fölkereste őt gazdájának konyháján, előbb ritkán, majd gyakrabban. Mindjobban vonzódtak egymáshoz s végre is egészen hasonlók lettek. Stepanida egyik helyről a másikra ment s ő mindenüvé követte, éhezve, de szeretve. Stepanida mindent elkövetett, hogy őt felsegítse s az ivásról leszoktassa. Rábeszélte, hogy ismét állást keressen . . . De ki fogad házába oly embert, kit hivatalából elkergettek ! Mintegy öt év múlva szereztek neki házmesteri állást egy nagy házban, de ott se maradhatott soká, mivel mély álma volt s az előkelő uraságokat egy órán túl is megvárakoztatta kint a hidegben, mig a csengetyűt meghallotta. Ez időtől fogva már nem nézett semmi után, föladott már minden reményt a jövő iránt s megelégedett a feleségétől kapott tiz rubellel és Stepanida adományaival. Bérelt magának egy szobácskát közel az ő tartózkodás helyéhez s éldegélt zúgolódás nélkül, csak annak örvendve, hogy most már nem kénytelen tovább neje veszekedését hallgatni. Néha fájt neki, hogy gyermekei őt nem ismerték, talán holtnak hitték, sőt örök nyugodalmáért imádkoztak . . . De idővel ez a fájó érzet is kialudt kebléből. Sőt dolga jobbra fordult, midőn Stepanida Kalmarsund kisasszonyhoz jött s ott állandóan meg is maradt. Itt az összes háziasszonyi teendők ö reá voltak bízva s a szakácsnők hízelegtek, hogy tetszését megnyerjék. Még az öreg kisasszony is úgy tett, mintha nem is látná s jelenlétét szó nélkül eltűrte. Fazekak és lábosok között így együtt megöregedtek. Helyzetökben azonban némi változás állott be. Iván neje a gyermekekkel együtt falura ment lakni, megfeledkezett róla s pénzt sem küldött neki. Szerencsére Stepanida kitelhetőleg segítette; keveset ivott, de hamar berészegedett s ilyenkor keservesen sirt. A kis Julia is fölcseperedett s titkon néha egy-egy rubelt a markába nyomott. Amint Julia belépett, Samoskin sietve fölállt s eltolta magától a tányért. Üdvözlésére, mint közönségesen, nem válaszolt, csak kedélyesen vigyorgott. Stepanida mint motolla ugrált ide-oda. Pár perc múlva parancsára Samoskin szaladt a henteshez, hogy egy börstököt hozzon. Midőn egyedül maradtak, Julia mellé lépett s kérdé: — Nos, meg akarod nekem mondani, hol voltál oly soká ? Hangja a kíváncsiságon kivül őszinte aggodalmat s nyugtalanságot árult el, mi Júliát meghatotta. Tudta jól, hogy Stepanida őt mindennél a világon jobban szerette. — Hol voltam ? Csipkét kerestem és nem találtam . . . Miért kérded ? — Oh ! Vigyázz, hogy azok a csipkék vesztedet ne okozzák ! Azért kérdem . . . Julia felkacagott. Mily bohó vagy! Isten tudja, mi jár az eszedben ! De mindjárt visszament szobájába. Lelkiismeret-furdalást érzett dajkája előtt s kedve támadt neki mindent bevallani. Hisz még eddig mit se titkolt előtte. Másrészt ez veszedelemmel járt. Hátha Stepanida megijed s a néninek mindent elmond! Persze, senki se tartóztathatá őt vissza, de mégis kellemetlen helyzetbe jöhetne. Nem tudta, mit tegyen. Hanem mire Stepanida a vacsorával szobájába jött, eltökélte magát. — Ülj le, Stepanida, — mondá. — Ivánod meglesz egy ideig nélküled is. Hogyne ! Csak várjon ! Én majd nézem kisasszonykámat, hogyan eszik. S ha valamit el akarnál mesélni, úgy vigyázz, mert nénéd még meghallhatja. De már az első szavak után fölugrott: — Nos?! Lehetséges ez! Elment Júliának az esze ? Csakugyan el akarja magát veszíteni ? Hisz erről szó se lehet! (Folyt. KÖT.) Kis lutri Budapest Lincz Trieszt — február 4, 62, 85, 60, 58, 45- 88, 83, 89, 39, 52- 69, 28, 83, 43, 86 V i z á r 1 á s — február 4. — Tokaj —0*62 Szolnok --0*54 Csongrád —1 20. Szeged —0*43, T-Becse —0.88. Arad —0.83 - február 3 — Tokaj —0*46, Szolnok -0*47 Csongrád —1* 20 Szeged —0*37 T.-Becse —0 85. Arad —0*83.