Szegedi Híradó, 1893. január-március (35. évfolyam, 1-77. szám)
1893-03-29 / 75. szám
Szerda, 1893. márc. 29. SZEGEDI híradó jára vezettek. Mi lehetett ott? Ki épithetett oda s mikor, mily célból ? Tudósítónknak erről a regényes és érdekfeszítő dologról a következőket sikerült megtudnia : A Szillér környéke a régebbi időben nem úgy nézett ki, mint ma. Csak egy része, a nyugati része volt a szőlőkert és gyümölcsös. A keleti, alacsonyabb részét egy Tisza-ér (u. n. Szillér) mosta, mely csendes hullámaival, növény és állatvilágával vadregényessé tette a vidéket. A nyugat felé emelkedő szőlők s gyümölcsösök, a kelet felé hömpölygő ér, melynek nádasában az alföldi vízi madarak ezrei ütöttek regényes tanyát, s paradicsommá varázsolták a környéket. Ezt a helyet szemelte ki az utolsó szegedi török basa, s ide építtette keleties ízlésű palotáját s berendezte azt a legfenségesebb kényelemmel és pazarsággal. Merészen hajló mervek képezték az árkádokat, vékonyka oszlopokat terhelve meg. Köröskörül karcsú tornyok emelkedtek a magasba, hirdetvén Allah dicsőségét és uralmát a nagy magyar városban. Bent a palotában ami szemnek szép, ami bűvölő és bájos, minden feltalálható volt. Itt pihente ki az utolsó szegedi basa napi fáradalmait s reggelenkint hordszéken vitette magát a városban levő hivatalába s onnan esténkint vissza az édeni palotába. Eszenden azután, mikor a búgó nádas madarai rázendítették az alföldi szárnyasok utánozhatlan danáját, akkor megnyílt a fényes palota különben szigorúan bezárt kapuja s egy szép, daliás külsejű, fényes kaftánba öltözött török lépett ki azon, egy nő és egyetlen eunuch kíséretében. A gyönyörű nő kezében gitár volt, a keletiek kedvenc hangszere. Hárman beleültek a parton veszteglő csolnakba, az eunuch eloldotta a csolnak kötelékét, a viz egyet csobbant az eunuch evezőjének csapásai alatt, a boldogság és regényesség éjjeli útra kelt.......... A hold pompázó világa mellett siklott tova a jármű. A szép töröknő bele kapott a gitár húrjaiba s rágyújtott a kelet legédesebb, legbájosabb dalára . . . A szegedi basa kéjjel szívta be az üde levegőt, szivének minden húrját megrezditette hazájának dallama s édes ábrándozásba merült .... S megszűnt a habok csobbanása. Az eunuch bamba szemekkel bámult a méla holdvilágba, közbe-közbe egyet bukdácsolván, a szép török nő meg csak énekelt, egyre énekelt, gitárja kíséretében . . . Amikor azután a hold is pihenőre kezdett térni, ébredt föl merengéséből a szegedi basa, egyet rántott az eunuch meztelen karján s a csalnak visszasietett a partra. A boldogság visszatért az édenbe, melynek kapuja egy nyikorgással bezárult ............. Csak hetenkint egy nap volt, amikor a bűbájos vízi kirándulás szünetelt. Szombaton. Ekkor jöttek haza a felsővárosi leányok a Szillér feletti halhasító tanyákról, csolnakon evezvén le a Tisza-éren. Ezen a napon soha sem mutatkozott a szegedi basa s a szép török nő a vizen. De ekkor a palota ablakai nyíltak meg estenden s a szép török nő a legnagyobb gyönyörűséggel hallgatta a »selymes felsővárosi« halhasitó leányok előbb mélabús, majd szilaj csapongásba átfolyó dalát.. . Minden elmúlik. Az 1686-ik esztendőben a törökök uralma megszűnt Szegeden. A ragyogó félhold eltűnt mindenünnen, hogy helyet adjon az egyszerű keresztnek. Az utolsó szegedi török basa érezte a veszélyt, mely elől nem volt menekvés : kiköltözött szilléri édenéből s visszavonult a palánkokkal, erős falak és bástyákkal védett várba. De arra még elég ideje maradt, hogy palotáját lerombolhassa s el nem hordható drágaságait a Tisza-ár mélyébe temesse. Semmit sem akart a gyaurok kezébe szolgáltatni. A törökök egyrészt az ostromlók kardjaitól szenvedtek halált, másrészt meg lejebb húzódtak, dél felé, koncentrálni erejüket. Szeged város ismét a magyarok tulajdonává lön. Az utolsó szegedi török basa drágaságai ott hevernek ma a Tisza-ár mélyén. Azóta a Szillér képe nagyon megváltozott. Az ér medrét por hordta be, fa benőtte, majd szőlőkké s szántókká alakította át a szorgalmas munkás kéz. Az egykori fényes palota romjaira is ráborult az idő szemfödele. De alapjának romjai annyira mégis fönnmaradtak, hogy néma tanúi lehetnek az egykori fény, pompa és kényelemnek, annak a paradicsomnak, mely rajtuk büszkén emelkedett. S hogy ez a történet félig se mese, tanúsítja az az élő ember, ki a Tisza-éren az első töltést huzatta, s az a másik, szintén élő ember, ki több török ékszert talált az egykori palota környékén, melyek, ha jól tudom, a szegedvárosi múzeumba kerültek. —nyár. A csodagolyó és a csodapáncél (Saját tudósítónktól.) Szeged, márc. 29. A csodák világát éljük. Van már olyan újság is, melyet nem írnak, csak feketekávézás közben pletykálnak el a szerkesztők a telefonon át a kiváncsi pénzt fizetőknek. A porosz s francia repülő hajókkal, valóságos légben úszó sárkányvárakkal akarja a harcok szörnytalálmányait szaporítani. A víz alatt úszó, s pipázó hajókról, illetőleg hajósokról nem is beszélünk, van ezeknél még nagyobb csoda is, a mannheimi hírhedt kecske. Dove szabó varázsingszerű csodapáncélja ez, melyet szerinte nem lyukaszthat át semmiféle golyó, csak a Brauswetter acélosabb hegyű csodagolyója, amit azonban már nem Dove majszter, hanem a szegedi Tatrangi — Brauswetter állít. Vasárnapi számunkban közöttük is volt, hogy mit tart Brauswetter a Dove csodapáncéljáról, melyet az ő általa készített golyókkal szemben »teljesen ártatlan természetű védelmi eszköznek jelentetett ki!« És hogy ez állítását, mely világraszóló fontosságúvá válhat a Dove csodatalálmányával szemben, példával és bebizonyítsa, Brauswetter az általa készített s feltalált golyókból több darabot küldött el tegnap Ziegler J. német gyalogos századosnak, aki a lövési próbákat a Dove védő ruháira Mannheimban vezette és vezeti. Brauswetter, ki találmányát már szabadalmazásra is bejelentette, felkérte Zieglert, hogy ezekkel a golyófajtákkal tegyen a rián kísérletet. Érdekkel várjuk e kísérletek eredményét, melyek dönteni fognak a csodapáncél és csodagolyó csoda ereje felett. Tanügy. Tanfelügyelők az országgyűlés előtt. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól egy rendelet érkezett a tanfelügyelőkhöz. A miniszter az országgyűlés elé terjesztendő jelentésében ezentúl a kir. tanfelügyelők működéséről is részletes adatokat akar nyújtani. Ennélfogva a tanfelügyelőket felhívja, hogy iskolalátogatási ügykörüknek 1891/2-ik évi időszakáról, a saját irodai működésükről, illetve, mint a közigazgatási bizottságok tagjai, előadói elfoglaltságukról az 1892. évre vonatkozólag jelentést küldjenek be hozzá április hó végéig. Iskolaszék! ülés. A szegedi községi iskolaszék ma, szerdán délután 4 órakor, a városi széképület bizottsági termében rendkívüli ülést tart, a polgári iskolánál üresedésben levő rajztanári tanszék betöltése tárgyában. Az ülésen az iskolaszék nyilatkozni fog a vallás- és közoktatásügyi minisztérium azon óhaja fölött, hogy az iskolaszék ezen alkalommal tekintsen el kijelölési jogától s egyezzék bele abba, hogy a polgári iskolánál elhalálozás folytán megüresedett rajztanári tanszék áthelyezés útján töltessék be. Tudni vélik, hogy a minisztérium a késmárki polgári iskola jeles rajztanárát óhajtja Szegedre áthelyezni. Hírek. Határidők : April I. Magántisztviselők gyűlése a »Szegedi kereskedő ifjak társulatá«-nak helyiségében. Április 2. Gedó nyári mulatókért megnyitása. Május 21. Lóverseny Szegeden. — Fehér Ipoly kitüntetése. Fehér Ipolyt, ki városunknak is tovább mint 10 évig volt közkedvelt alakja, a királyi kegy újabb kitüntetése érte. Mert az egykori szegedi tankerületi főigazgatót s a Benedek-rend jelenlegi pannonhalmi főapátját, Fehér Ipolyt, mint a hivatalos lap tegnapi száma közli, a király ő felsége az orsz. közoktatási tanács elnökévé nevezte ki, mely a legkiválóbb állások egyike. E kitüntetésről szóló királyi leirat igy hangzik: »Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére, az orsz. közoktatási tanács elnökévé Fehér Ipolyt, a Szent Márton püspök és hitvallóról címzett Benedek-rend pannonhalmi főapátját nevezem ki. Kelt Terintetben, 1893. évi március hó 2-án. Ferencz József, s.k. Gr. Csák,y Albin s. k.. — Képviselői beszámoló. Vermes Béla, a szabadkai 12-ik választókerület országgyűlési képviselője április hó 16 n tartja a beszámoló beszédét. — Egyházi előléptetések. A király Begevesetich Róbert egri főszékesegyházi kanonoknak és választott skutari püspöknek, az általa leírt Szent Egyedről nevezett Felnémeth melletti címzetes apátságról való lemondását tudomásul vette és az ily módon megüresedett címzetes apátságot dr. Párvy Sándor egri kanonok, érseki irodaigazgató, tiszteletbeli udvari káplán és zsinati vizsgálónak adományozta ; továbbá Kissinger Ferenc karánsebesi főesperesnek és fehértemplomi plébánosnak, a tomaji címzetes apátságot, Mojtek József nagyszebeni katonai plébánosnak, a Szent Miklósról nevezett madocsai czimzetes apátságot adományozta. — Megnagyobbodott hivatal. A vasúti központi leszámoló hivatal ügyköre, i. é. április hó 1- ével, az osztrák-magyar és a délnyugat-osztrák-magyar kartelek bevonásával, kibővül. E kartelek leszámolása eddig a bécsi közp. leszámoló hivatalban eszközöltetett. E munkaszaporulat folytán, az érdekelt vasutak, nevezetesen: a m. k. államvasutak három, a cs. k. szab. déli és a szab. v. magyar állam Vasutak egy-egy hivatalnokot helyeznek át a szegedi közp. lesz. hivatalhoz. Végre sikerült a bécsiektől valamit elcsípni.