Szegedi Híradó, 1923. január-július (66. évfolyam, 3-146. szám)
1923-06-27 / 143. szám
I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tisza Lajos körüt 71. Telefon 102. Fiókkiadóhivatal: Kelemen u. 7., Endrényi könyvkereskedés. Telefon : 107. SZEGEDI HÍRADÓ Ára 30 korona Előfizetés: Egy hónapra helyben „ „ vidékre 400 korona 430 „ POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: ENDRÉNYI IMRE LXVI. évfolyam 143. szám, SZERDA Szeged, 1923 junius 27. Vihar a Kéoszova holportázs-joga körül A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 12 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Jelenti,hogy az olasz képviselőház elnökétől a következő távirat érkezett: „A magyar nemzetgyűlés elnökének Budapestről verőfényes szicíliai partvidékünkre a rejtelmes természeti erőktől mért csapás alkalmából olyan figyelmesen megnyilvánult meleg együttérzésért az olasz képviselőház nevében mélyen érzett köszönetet mondva és örömmel tudatva, hogy a veszedelem súlyossága enyhülőben van, — viszonzom a lovagias magyar kartársainknak a mi törvényhozó ésküleüink szíves üdvözletét. Nikola, a képviselőház elnöke:“ Farkas Tibor a házszabályokhoz szól. Kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter az indemnitási törvényjavaslat tárgyalása alatt nincs jelen és nem tájékoztathatja a nemzetgyűlést a pénzügyi tervekről és azokról a tervekről, amelyek megvalósulásától a pénzügyi és gazdasági helyzet javulását reméli, azért az 1848 évi 3. t.-c. 29 § a alapján azt indítványozza, hogy kötelezze a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy a holnapi ülésen jelenjen meg és tájékoztassa a nemzetgyűlést az ország pénzügyi helyzetéről. A Ház többsége az indítványt elveti, majd a nemzetgyűlés több bizottságának új tagjait választják meg. A földmivelésügyi bizottságba megválasztották Bartoss Jánost, Fáy Gyulát, Teleki Tibor grófot, az igazságügyi bizottságba Zsitvay Tibort, a közgazdaságiba Maday Gyulát és Oberhammer Antalt, a közigazgatásiba Buday Dezsőt és sokorópátkai Szabó Istvánt. A külügyi bizottságba gróf Hoyos Miksát és Görgey Istvánt, a mentelmi bizotságba Buday Dezsőt, az országos pénzügyi tanácsba Horánszky Dezsőt, az ősz széférhetetlenségi állandó bizottságba Oberhammer Antalt, a pénzügyibe Dréhl Imrét, Erődi-Harrach Bélát, Hermann Miksát, a zárszámadási vizsgáló bizottságba Maday Gyulát, a véderő bizottságba Hegedűs Györgyöt, a drágaság kérdésében, a lakásrendelet tárgyában kiküldött bizottságba Könyves Lajost és Oberhammer Antalt. Ezután áttérnek az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Kabók Lajos kijelenti, hogy ők ez indemnitási vitát még akkor is végig harcolják, ha a kormány nem is SZÓl hozzá. Szóvá teszi a kormánynak legutóbbi eljárását, amelylyel a Népszava piaci árusítását egy hétre betiltotta. A betiltást politikai okokra vezeti vissza. Szerinte az egyesülési, gyülekezési, és a sajtószabadságnak megsértése ez a betiltás. Palacsi Dénes: A kertészek is szoktak gyomlálni. Farkas Tibor és Vanczák János: A gyárigazgatók szolgabiró vejeikkel intéztetik a politikát. Szomjas Gusztáv: Vándoroljanak ki, ha nem tetszik. Farkas Tibor: Vándoroljanak ki az élősködők. Szomjas Gusztáv, Szabóky Jenő. Patacsi Dénes a padot verik: Kik az élősködők? Élnek a munkások filléreiből ! Kabók: Jó, majd kivándorolnak a munkások s meglátják akkor mi lesz. Patacsi Dénes: Ne a munkások vándoroljanak ki, hanem maguk. Dénes István : Éheznek a földmunkások. Kabók szerint a felvilágosítást nem engedik a sajtó útján terjeszteni. Patacsi Dénes: Szép felvilágosítás a szakszervezet felvilágosítása. Szomjas Gusztáv: Maguk adnak talán kultúrát? Kabók: A nyomor napról-napra nő és ennek igen súlyos következménye lesz. Hegedűs György : Újabb forradalmat akarnak csinálni. Egyszer már csináltak ! Kabók felolvas egy cikket, ami miatt az utcai árusítás jogát bevonták. Az elnök figyelmezteti, hogy a cikket egész terjedelmében nincs jogában felolvasni. Kabók : A cikk a legridegebb valóságokat tárja fel a nép nyomorúságáról. Úgy látszik, fáj a kormánynak, hogy az igazságot világítják meg. Hegedűs : Forradalomra izgat! Klárik Ferenc: A Sörház utca izgat forradalomra. Patacsi Dénes : A javíthatatlan! Ez nem a nép szava, hanem az ámitók szava. Klárik : A Népszava mindig hű marad elveihez. Hegedűs György: És a vörös zászlóhoz ! Klárik: Ha a kormány ezt a politikát folytatja tovább, akkor szomorú következményei lesznek. Ezután a bíróságokról beszél. Azok tekintélyét támadja, mire az elnök rendreutasítja. Kabók áttér az indemnitás bírálatára. Hibáztatja, hogy a javaslatba beszúrták a tisztviselők fizetésének rendezését is. A kereseti adózás ellen tiltakozik. Eszerint a kiskorúak is fognak kereseti adót fizetni. Kö vezeti a létminimum megállapítását. Az adózó polgárok végre is összeroppannak. Ezután az internáló táborról, majd a telefon- és levélcenzúráról beszél. Bírálja a kereskedelmi miniszter minapi beszédét Megállapítja, hogy a nagytőkéseket veszi védelmébe. Szól a sztrájkjog biztosításáról. Az indemnitást nem fogadja el. Cserti József nem tartja fontosnak az indemnitás vitáját, csak azért szólal fel, hogy a kormányt bíráltassa. Kifogásolja a kormánypárt összetételét. Azt mondja, hogy az erőszak és a hatalom hozta a többségi pártot össze. Az elnök rendreutasítja. Cserti sürgeti az általános titkos választójog megadását. Határozati javaslatot nyújt be:Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a legrövidebb időn belül terjesszen be törvényjavaslatot az általános titkos, nőkre is kiterjedő választójogról. Lapunk zártakor az ülés még tart. „Most már aztán hát osztjuk a földet“ Bőrgyillést előkészítő tanácsillés Nagyon élénk hangulatban, hoszszas viták között kerítette elő a tanács ma délelőtti ülésén a holnapi közgyűlés anyagát. Volt földosztás is, volt földbéremelés is. Háromszáz kizárólag földmiveléssel foglalkozó vitéz vagy kitünteti harcos számára, a mezőgazdasági bizottság előterjesztése alapján 500 hold föld kiosztását javasolja holnap a tanács a közgyűlésnek. E földeket a városi legelőkből szakítják majd ki és őrök bérletbe adják a vitézeknek, vitézi telkekül, évi bére 50 kiló búza lesz holdankint. Ez a földosztás. Hosszú megbeszélés tárgya volt a hadirokkantak házhely igénylése és a velük kötendő szerződés pontjának megalapítása 379 házhelyet a mérnökség erre a célra már ki is jelölt a város különböző pontjain, a város üres telkein. Igen világos volt az egész, a föltétesek mind nagyon szépen fedték a város érdekeit, azért mégis csak sokáig eltűnődtek fölötte a tanács urak. A polgármester egyszer neki látott, hogy no, majd most ő egy csapásra tisztázza a dolgot. — így képzelem én ezt, hogy most már aztán osztjuk a földet, akkor . . . Búzajáradékért adják ezeket a házhelyeket örök bérletre. A város tanácsa által megállapított forgalmi érték négy százaléka lesz az évi bérjáradék, vagy járadékbér. Meg is lehet majd váltani, de csak 30 év múlva, a megváltási ár ennek a bérnek a huszonötszöröse lesz. A város adta, nem a földbirtokrendező bíróság. Tehát a város állapítja meg a feltételeket. Ez is földos is. Azoknak a földbérletekne, amelyeket eddig még nem búzában árvereztek el, a tanács javasolja a fölemelését. Revízió alá veszik a bérleteket, akár felül van, akár nincsen egy mázsa búzán az ára, ezt teszik holnap javaslatba a közgyűlés előtt. Ez meg a földbéremelés. Annak aztán az is, remélhetőleg komolyan az. Dobay Gyula úr azt indítványozta, hogy tegye a közpülés megfontolás tárgyává az új munkásbiztosítási törvényt. Erre az lesz a tanács javaslata, hogy ,igenis, tegye és aztán írjon fel a három miniszternek is arra kérve őket, hogy 1907. évi 19-ik törvénycikket úgy javítsák ki, hogy az orvösok és a hivatalnok osztály ezúttal kárát ne lássa. Gaál Endre drreferálja, hogy a püspöki hivatal arra kéri a várost, térjen vissza a természethez a tanítóképző fajárandóságának kiutalásában. 1842 ben, amikor a tanítóképzőn kapva kapott a város, hat évre megajánlották neki a fűtést, a favágást, meg a takarítást. Ez 26 öl puhafa volt, amelyet mostanában pénzen váltottak meg. A múlt évben ez 40 000 korona volt, most 5000 koronás fából ki tudja, mennyi ? Javasolja a tanács, hogy a kérés szerint adjanak a prepáknak 2001 keményfát, a favágóknak pedig egy véka búzát A fát a város erdejében átvéve értették. Szántó Jóózsef dr Szántó József dr a szegedi munkásbiztosítópénztár és a vasúti üzletvezetőség főorvosa, mint részvéttel értesülünk, ma délben fél kettőkor váratlanul meghalt a sebészeti klinikán, ahová pénteken ment be, hogy epebaja ellen megoperáltassa magát. Baja régi volt, különösebben nem is zavarta működésében, de át akart rajta végre esni. Az operáció, amit Vidákovics tanár végzett, sikerült, azonban Szántó doktor állapotában nem állt be javulás. Ezért ma délelőtt újabb műtétet kellett rajta végrehajtani, délután egy és két óra között pedig, anélkül, hogy eszméletre tért volna, meghalt. A halál hírét valóságos megdöbbenéssel fogadta a város közönsége, amely a puritán becsületesség mintaképét tisztelte az emberséges jó orvosban. Szelíd természete, egész egyénisége arra volt teremtve, hogy csak jót tegyen és erre bőséges alkalma nyilt a munkásbiztosítóban, ahová a szegények nagy tömege zarándokol nem csupán anyagi vigaszért, hanem lelkiért is. A magán érintkezésben is lekötelező szivességű, előzékeny úr volt Szántó József, azon kevesek közül való, akikről elmondhatni, hogy nem volt ellensége, csak tisztelője és jóbarátja. A nyilvánosság csak orvosi működéséből imerve, nem közéleti szerepléséből. Szabad ideje pedig a családjáé volt, beteg hitvesséé és egyetlen fiáé, Dénesé. A szegedi orvosegyesület agilis tudományosan képzelt, humánus tagját veszti el benne, ötvennégy évet élt, becsülettel, megbecsültetésben. Csütörtök délután helyezik örök nyugalomra a katholikus szertartás szerint a belvárosi temetőben. KENTERVALUTI Kutyakarakter az irigység, amely a mostani egyenlőtlen gazdasági viszonyok között annyi embernek rontja a máját. Kuvasztempó, a másiknak szájából kiirigyelni a nagyobbik falatot. Csak örülnünk kell, ha a szomszéd társadalmi osztály embernek való módon élhet, és megelégedéssel kell tudomásul venni, ha valamelyik osztályréteg, vagy kisebb csoport egy egy vonalnyit javított az élete nívóján. Ne irigyeljük se a parasztot, se a munkást, a testi erővel dolgozókat, volt idő, hogy rosszabbul is merit a dolguk. A véletlen hozta ezt az egészségtelen állapotot : lassú türelmes munka majd megváltoztatja azzal, hogy a mi életstandardunkat mellé javítja. Nem furcsa volna-e, ha azt követ