Szegedi Kis Ujság, 1946. október-december (1. évfolyam, 159-234. szám)

1946-10-01 / 159. szám

Kedd, 1946. október 1­1. évf. 159. sz. Arai 40 Utlak SUJSÁG A Fü­ggetlen Kisgazda-, Földminkás- és Polgári Párt napilapja A Szivedi Kis Ujság párisi telefon jelentése: A z­s an^oi bizottság közvetlen tárgyalásoksit ajánl Csehszlovákia és Magyarország kSzStfi Az első tárgyaláson nem­ jön létre megegyezés 300.000 magyar hadiffogoly van még távol A tőkekonferencia, miután az el­ső kilenc hetet a legképtelenebb nyelvs gyakorlatokkal, szó- és gon­­dolatképzésekkel definíciókkal vesz­­tegette el, most napok és órák alatt igyekszik behozni hosszú hetek ké­sedelmeit. A konferencia naiy dol­­gozik, mint az ördög­malma és a szörnyű ütem nem ismeri most a vasárnapot sem. A hét utolsó nap­ján a gépkocsik óriási áradata för­­dült ^ a Luxemburgi-palota udva­rára és az ősi ívboltokat a hangos viták zűrzavara verte feL Jugoszláv^a nem h­­aló Az olasz területi és politikai bi­­zottságt a trieszti határok kérdésé­ben mésfesz­vszer megr hallh­atta Kar­­delj, aki a véerpillanatban­, már minden vita bezárásával megpró­­féitnuk a belgrádi álláspontot leg­alább részben érvényre­­juttatni. — Ha a konferencia nem tel­jesíti kö­veteléseinket, Jugoszlávia nem írja alá a békeszerződést — kiáltott fel végső konklúzióként. Az Egyesült­­államok küldöttje hevesen tiltako­zott e bejelentés ellen, ellentétben Visinszkyvel, aki feltűnően kérdez­te: „hogy az ember demokrata le­hessen, vakon alá kell, hogy vesse magát a többség döntésének? A Szovjetunió tehát Jugoszlávia mel­lett foglalt állást, az azonban már a­­ konferencia számos ellentm­odá­­sainak egyike, hogy ellene szava­zott. Erre kényszerítette a négy nagyhatalom között már előre lét­­rejött megállapodás. A pozsonyi hídfő A magyar albizottság szombat délutáni ülésén Castello újzélandi előadó jelentést terjesztett be a po­­zsonyi hídfőről. Ebben a csehszlo­vák területi terjeszkedés csökken­tését javasolta. A jóváhagyott je­lentés szerint Csehszlovákiához csa­tolják Pozsonnyal szemben eredeti­leg kért terület északi részét, vala­mint a Cseh Szlovákia­­által kért öt község közül hármat, név szerint Oroszvárt, Horvátújfalut és Duna­­csúnt. Az ausztráliai és a kanadai delegátus ragaszkodott ahhoz, hogy az albizottság jelentésébe vegyék be azt a záradékot, hogy a döntés az Atlanti Charta elveinek megfe­lelően jött létre. A szavazás során 97 albizottság négy szavazattal el­fogadta, Ausztrália, tartózkodott a szavazá­stól. Csehszlovákia képvise­lője is hozzájárult a jelentésben megjelölt területi döntéshez. Közvetlen ?orgyoláso!­ Már előzőleg is fejtegetett cseh­­szlovák-magyar közeledés nagy mozzanata­ kezdődött szombaton es­te. Ez te­­yészetesen nem a cseh­­szlov­ák igények csökkentését jelen­­t­i, hanem abból a tényből indul ki, hogy maguk a győztesek is sokal­ják a cseh követeléseket és a ru­galmas Prága- politika így ak­ar megoldást találni. A szomidat esti ülés után az elnök bejelentette, hogy a bizottság valószínűleg hét­főn ül össze , ezen szerepel a cseh­szlovákiai 200.000 magyar kitelepí­téséről szóló csehszlovák indítvány. Castelló újzélandi kiküldött felszó­lalásában kívánatosnak tartotta köz­vetlen magyar-csehszlovák tárgya­lások felvételét. Szlavik csehszlo­vák kiküldött ehhez hozzájárult. Az elnök azonban leszögezte, hogy ez ,a találkozás nem jelent kötöttséget az albizottság határozatára nézve, azonban szívesen delegálnak bizott­sági tagokat az ülésre megfigyelő­ként. A magyar delegátusok ezt a lehetőséget örömmel fogadták a vasárnap hajnalig tartó megbeszé­lésen körvonalazták a magyar ál­láspontot kifejezésre iittető epl­la­­ráció szövegét. A csehszlovák és a magyar de­legáció az ügyrend tisztázása után 47 percig tartó zárt ülésen tanács­kozott a 200.000 szlovákiai magyar sorsáról. Az ülés befejezése után a következő hivatalos közleményt ad­­tákták ki: „A csehszlovák és ma­gyar delegáció a magyar területi és politikai bizottság albizottsága meghívásának eleget­ téve szeptem­ber 29-én délután 4 órakor Pope tábornok elnöklete alatt tanácsko­zott a Luxemburg palotában. A megbeszélésére nem vezettek a megol­dáshoz.“ A jelentés kiadásával a 200.000 magyar ügye természetesen még nincs elintézve és ez a kérdés a hétfői albizottsági ülésen újból napirendre került. A végső szó... A kétszázezer szlovákiai magyar drámai problémájában a békekon­ferencia ,mondja ki ő, dönti a szót. Me­gindul tehát a szóbeszéd arról, hogy melyik fél ,hány szavazatra számíthat. A kettő döntés után a 21 nemzet plenáris ülése vitatja meg ezt a kérdést A 21 hatalom közöl Cseh­szlovákia a következő nyolc szava­zatra számíthat biztosan: Oroszor­szág, Ukrajna, Fehéroroszország, L­engyelország, Csehszlovákia, Ju­­goszlávia, Újzéland és Franciaor­szág. Megy­e­i országnak tíz bizo­nyosra vehető voksa van: az Egye­sült Államok, Anglia, Kanada, Dél­­afrika, Belgium, Hollandia, Görög­ország, Ausztrália, Kína és Bra­zília. Tehát tie­nnyolc szavazat ele­ve eldöntött már és a jó arány re­ánk nézve kedvező. A döntést azon­ban az a három voks jelenti majd­­amely hiányzik: Abesszínia, Nor­végia és India. A zűrzavaros körül­mények között csak annyi kétség­telen, akár Prága- akár Budapest álláspontja érvényesül, a többség minimális lesz s a nagi nagyhata­lom Toll­vayminiszter­e mint tegfel­­s­őbb fórum tetszés szerint mond­hatja ki a végső szót. Fordulat Az angol békeküldöttség köreiből kaptuk a következő hiteles érdekes információt. Az angol delegáció va­sárnap közvetlenül a magyar-cseh­szlovák küldöttség tárgyalásának megkezdése előtt egy-egy azonos szövegű átiratot terjesztett a buda­pesti és prágai megbízott elé, azt sugalmazván nekik, hogy a kitele­­pítés kérdését a kölcsönös területi kiigazítással kössék össze és ezen az alapon próbálják az ügyet ren­dezni. Ez az átírat a két delegáció vasárnapi tárgyalásán még nem éreztette hatását, de­­az angol kül­döttség meg van győződve afelől, hogy javaslatát a felek nem hagy­ják figyeimen kívül, tehát a két állam között a közvetlen megbeszé­­lések nem zárultak le. Az angol de­legáció reménykedik, hogy a szlo­vákiai magyarok problémájává bé­kekonferencia hatókörén kívül ol­dódik meg. Egészítsük ki információnkat av­val, hogy a londoni rádió hétfő dél­utáni jelentése szerint a magyar és csehszlovák küldöttségek között közvetlen tárgyalások újabb felvé­telének küszöbén állanak. A katonai bizottság ülése Ezzel kapcsolatban megemlíthet­jü­k még azt, hogy a katonai bi­­zottság hétfői ülésén elfogadták­­hogy Magyarország szárazföldi had­serege 6­5.000 főnyi lehet, légiereje pedig 90 repülőgépből állhat 51­00 főnyi személyzette. Az óvatos Bel­gium a tiltott hadiszerek közé be­­sorakoztatta az atombombát is, úgy­hogy Magyarországnak nem sza­bad gyártania sem atombombát,­ sem önhajlatú vagy irányított lö­­­vedékeket. A hadifoglyok hazaszál­lítását a 19. cikkely írja elő- am­ely­­nek értelmében a magyar hadif­ivek amilyen gyorsan csak lehetsé­­ges hazaszállítandók oly megállapo­dások szerint,, amelyeket erre vonattko­­zóan az egyes hatalmak kötnek Ma­­gyarország­gal. A költségeket a mag­­yar kormány viseli 300.000 magyar hadifő­,ogy Baranyai Oyílián a magyar küldött­ség szóvivője elismerte, hogy a szenv­­ődés záradékai nem megalázóak és­ nem is szigorúak. A bizottság felvilágosítást kért is a magyar küldöttségtől, mennyi a hadi­foglyok száma és milyen övezetben­­vannak. A magyar kiküldött bejelen­tette, hoy a magyar hadifoglyok száma 300.000-re tehető és legnagobbi rés­dik a Szovjetunióban van. Cehszlovék engedmény A katonai bizottság ülése nem térül ki a csehek már ismertetett katonai, követeléseire, amellyel a magyar had-­ erő létszámát és technikai felszerelé­ i­­sét a többi legyőzött államok részére engedélyezett mennyiség öt­ven száza­l­­ékában akarta megállapítani. Ezt a javaslatot a csehszlovákok az­ utolsó pillanatban visszavonták Ennek ma­* gyarázata az, hogy a bolgár határerő­­dítésekkel kapcsolatos törekvések és, Magyarországal szemben elfoglalt­ csökkentési igények között összefér­hetetlenség állott fent. államtitkár a Kiszgazdapárt történelmi feladatáról Budapest, szeptember 30. A heves­­megyei Kál községben vasárnap es­te nagygyűlést tartott a Független Kisgazdapárt és ezen részt vett dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár is. Beszédében rámuta­tott arra, hogy­ a Független Kis­gazda Párt történelmi hivatást töl­tött be, amikor 16 esztendővel ez­előtt megalakult és olyan progra­mot hirdetett, amelyről az történel­mi alakulás is bebizonyította, hogy helyes volt­ és hozzájárult a legna­gyobb katasztróf­ából kivezető út megtalálásához. Hűnek kell marad­nunk programunkhoz és meg kell valósítani azt bármilyen nehézsé­gek közepette, bármily­enn megpró­­®­báltatások árán is, mert a tuda­tá­ban vagyunk annak, hogy a ma­gyar nép velünk van és velünk ma­rad. A mostani politikai feszültsé­get valamennyi demokratikus párt céljának megértésével kell levezet­ni talán, nem pártunk előnyére, de minden körülmények között a haza javára. Dr. Balogh István a továbbiak­ban a készülő új pártprogramról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szak­értelmet kívánó helyekre megfelelő szakembereket kell állítani és rész­­letes­en ismertette az időszerű prob­­lém­iákat A f­üggetlen Kisgazda Párt a parasztság érdekeinek kép­viseletén kívül szilárdan őrt áll a polifári gondolat mellett és ezzel is történelmi feladatot tölt be. (MTI) A Duna-kérdés A konferencia gazdasági bizottsága hétfőn tárgyalta a Duna-problémát. Az első felszólaló az orosz kiküldött­­azt az álláspontot képviselte, hogy ez a kérdés­ nem tartozik a békekonferen­cia elé, hanem a parti államok tár­gyalásán vitatandó meg .Az amerikai és angol kiküldött ezzel ellentétben azon a vélményen volt, hogy a kérdést a békekonferencián tárgyalandó le. Állást foglaltak­ a dunai hajózás feltét­len szabadsága mellett kérvén a Du­­na-konferenciának hat hónapon belül való összehívását. A bizottság kilenc szavazattal öt ellen az orosz álláspont ellen foglalt állást. Ugyancsak 9:3 arányban egy francia közvetítő javas­latot fogadtak el, ammely nagyjában megegyezik az angolszászok álláspont­jával. Zá­rt ülés A magyar területi és politikai bi­zottság albizottsága hétfőn, délután 3 és félórás zárt ülést tartott, amelynek napirendjén a 200.000 szlovákiai ma­gyar kitelepítése szerepelt. A zárt ülésre meghívták és meghallgatták a magyar békeküldöttséget is, amely Gyöngyösi János külügyminiszter ve­­zetésé­vel teljes számban megjelent. A zárt ülés lefolyásáró­l részetek még nem váltak ismeretessé Tün­y Zeif£is: T­esí ‘tözünk az írek a­agyar föld - a­­mi zászlónk a alias, fekír, zöld !

Next