Szegedi Napló, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 2/32. szám

Soha nem volt mérkőzés a kosárlabda Magyar Kupáért Vásárhelyen játszik a Tungsram SC A kosárlabda NB I-ben befejeződtek a csoportküz­delmek­ ,s a rájátszás kez­detéig (február 16.) tartó szünetet a még érdekelt csapatok Magyar Kupa-mér­kőzésekre fordítják. A fér­fiak a legjobb 16 közé jutá­sért játszanak, és megyénk­ből az A csoportos Szeged SC-nek az alsóházban sze­replő Kecskeméti SC, a B csoportos vásár­helyieknek pedig a bajnokjelölt Tungs­ram SC a partnere adiovisz­­szavágós alapon. A két pá­rosítás közül kétségkívül az utóbbi számít kuriózumnak, a vásárhelyiek ugyanis ed­dig sohasem találkoztak tét­mérkőzésen a „Tungival”, így a pénteken este fél 6- kor kezdődő mérkőzés a Kossuth Zs. szakközépiskola tornacsarnokában sporttör­téneti érdekességnek számí­tó esemény lesz. Ezen túl a szurkolók elsősorban amo­lyan kosárlabda-bemutatóra — és nem többre! — szá­míthatnak, az öt válogatot­tat felvonultató, 198,5 cen­timéter átlagmagasságú fő­városi együttes ugyanis je­lenleg a legjobb a magyar mezőnyben, nem véletlenül végzett az első helyen a rendkívül kiélezett A cso­portos küzdelmekben. Vagy­is: a HKK-nak a tovább­jutásra csekély esélye sincs, a Tungsram SC vendégsze­replése Vásárhelyen mégis olyan esemény, amit kár lenne kihagyniuk a szurko­lóknak. * A vásárhelyiek egyébként február 16-án, szombaton, hazai pályán kezdik a rá­játszást, amelynek első fel­vonásában az 5—12. helye­zett csapatok három győze­lemig tartó párharcot vív­nak.­­A nyertesek már biz­tos bentmaradók lesznek az NB I-ben, és a további he­lyezésekért játszanak egy­mással, a vesztesek viszont újabb párharcban döntik el a kiesés sorsát. (A HKK el­lenfele a TFSE lesz, amel­­­lyel a február 16-ai mérkő­zés után 20-án, szerdán Bu­­dap­esten, és 23-án, szom­baton ismét Vásárhelyen játszik. Az eredményektől függően a további esetleges játéknapok: február 27-e, szerda, Budapesten és már­cius 2-a, szombat, újra Vá­sárhelyen.­­ Ki lesz Détári utóda ? Grundfiókák, figyelem! A kapus semmit sem lát. Mintha egy cirkálórakéta közeledne. Pedig csak a labda. Détári Lajos állítja le, valahol a tizenhatos oldalvonalánál. A pettyes felrepül, szinte a lelátó felső peremének magasságába, majd a hosszú felső sarokban landol. Csoda. A maga módján. Az ember, érthető, azért jobban emlékszik a maga grundon lőtt góljaira, mint Détári lengyelek elleni, va­­rázsos, találatára. Kis gól, de legalább maga lőtte. A legtöbb srác azt szeretné, ha a magyar­ válogatott meggypiros mezében gyűjthetne emlékeket a foci sem­mihez sem hasonlító világából. Hátha sikerül valamelyikőtök­nek, srácok! . Sportkarrierek nem kezdődne­k anélkül, hogy az embert felfedeznék. Most itt az alkalom­. A Magyar Labdarúgó Szövetség, a Magyar Diáksport Szövetség, a Nemzeti Sport és a Magyar Rádió sportszerkesztésige idén is meghirdeti a tehetségkutató akciót 1977. augusz­­tus 1-je és 1978. június 31-e között született focistapa­­lánták jelentkezését várják. Jelentkezni a Csongrád Megyei Labdarúgó Szövet­ségnél lehet, személyesen is, levélben is. A cím: Szeged, Széchenyi tér 9. A levélcím: Szeged 6701 Pf 84. A jelentkezők írják meg nevüket tüntessék fel szü­letési adataikat, pontos címüket, s azt hogy igazolt já­­tékosok-e, vagy sem. Rajtatok a sor, srácok! Fog ez menni! (tb­) * Alakuló közgyűlést tartott Vásárhelyen a BOX Ba­­ráti Kör. február 2-án, az ifjúsági házban. A­­ közgyűlés baráti körének működési en­gedélyét és szervezési szabályzatát egyhangúlag elfo­gadták. A baráti kör elnöke: dr. Erdélyi Miklós ügy­véd; ügyvezető elnöke: Balla Mihály; titkára: Tamási József A szervezési és propagandaügyeket Vaskor And­rás intézi, a rendezvényekért Mónus Imre a felelős. Pénztárosnak Déry Lajost választották. A számvizsgáló bizottság elnöke: Gallya Sándor; titkára: Varga Sándor; tagja: Janikovszki László. Akik a BOX Baráti Kör tagjai iudvánnak lenni, je­lentkezhetnek Vaskor Andrásnál ,a kórházzal szembeni zöldségesboltban), Tamási Józsefnél (a Lenin utcai OTP fölötti lakásban), Mónus Imrénél (a Szántó Kovács Já­­nos utca 3. szám alatti, gondnoki lakásban) és Déry Lajosnál (a Sarokház prasszó fölötti, IV. emeleten le­vő, 15-ös számú lakásban). A jelentkezőknek sporttá­mogatásra havonta minimum 50 forintot kel fizetni. Á Délvilág tippjei 6. HÉT 1. Bari (9.)—Roma (10.) 2. Bologna (16.)—Sampdoria (2.) ■ 3. Cagliari (17.)—Atalanta (14.) 4. Fiorentina (H.)—Milan (3) 5. Genoa (7.)—Pisa (15.) 6. Intemazionale (1.)—Torino (6.) 7. Juventus (4.)—Cesena (18.) 8. Lazio (8.)—Lecce (13.) 9. Napoli (12.)—Parma (5.) 10. Barletta (11.)—Avellino (9.) 11. Cosenza (17.)—Ascoli (3.) 12. Lucchese (6.)—Ancona (12.) 13. Pescara (18.)—Verona (5.) ' 1 Brescia (14.)—Foggia (1.) CSÜTÖRTÖK, 1991. FEBRUÁR Az elnökségben Szalai István a focisták képviselője Kedden késő estébe nyúló rendkívüli szakosztály-érte­kezletet tartott a Szeged SC a Deák Ferenc Gimnázium­ban. Fő napirendje volt az ülésnek a labdarúgók kivá­lása az egyesületből, és kép­viselőjük megválasztása, aki az elnökségben viszi ügyei­ket. Három jelölt volt erre a fontos posztra, mégpedig dr. Juratovits Aladár, dr. Kónya Sándor és Szalai Ist­ván, a csapat vezető edzője. A szavazás 100 százalékos edzői sikert hozott, hiszen a futballisták elnökségi kép­viseletét Szalai Istvánra bízták. Másnap reggel 9 órakor már az Etelka sori munka­­csarnokban végezték az elő­írt gyakorlatokat a labda­­rúgók. Szalai Istvánnal a rendkívüli szakosztály-érte­kezlet főbb eseményeiről be­szélgettünk. — Ezúttal a legutóbbi közgyűlés határozatait be­széltük meg, és fő napi­rendként szerepelt a labda­rúgó-szakosztály kiválása az egyesületből. Az ominózus küldöttgyűlésen, ahonnan a labdarúgók és a vállalkozási igazgatóság munkatársai ki­vonultak, olyan határozat született, hogy minden szakosztálynak demokratikus úton kell egy olyan embert választania, aki az elnök­ségben képviseli sportágát­, sportolóit.­­ Nincs még jogi úton lebiztosítva az önálló szak­osztályok léte. Egy biztos, a jelenlegi helyzetben csakis a Szeged FC, azaz önálló futballklub képes arra, hogy megteremtse magának, ter­mészetesen megfelelő szpon­zorral a túlélés lehetőségét. Mi erről a játékosok véle­ménye? — A játékosokat egyetlen érdekli, mégpedig az, hogy az egzisztenciájuk biztosítva legyen. S ha ezt sikerül tel­jesíteni, akkor pályafutásu­kat is lényegesen magasabb szinten és jobban tudják folytatni Szegeden. — Nem zavarja a vezető edzőt, hogy a labdarúgó­­szakosztály első demokrati­kus választásán abszolút si­kert aratott? — Hazudnék, ha azt mon­danám, hogy nem ért vá­ratlanul. Az viszont már nagy előrelépés, eljutottunk oda, hogy a sportolókat olyan em­berek irányítsák, képviseljék, akiknek közük is van az egyetemes magyar sporthoz. Én csak ideiglene­sen vállaltam el a labdarú­gó-szakosztály képviseletét az elnökségben, mégp­edig addig, amíg jogilag nem tisz­tázódik, hogy önállóak le­szünk, vagy benn maradunk az egyesületben. Egy biztos, én eddigi életemmel a sze­gedi labdarúgást szolgáltam, s ezen túl is ezt szeretném. A bizalom további erőt ad munkámhoz, hiszen eddig egyedül maradtunk a játé­kosokkal. Bízom abban, hogy az új vezetés megfelelő partnerünk lesz abban, hogy a szegedi labdarúgás méltó lehessen a város szellemi és kulturális nagyságához! Bogdán István, a csapat kapitánya: — Mi, játékosok az önálló futballklub mellett tes­szük le a voksunkat, hiszen a je­lenlegi gazdasági helyzet a monopolegyesületeket már nem bírja el. Nagyon sze­retnénk, ha végre olyan ve­zetés kerülne a csapat mel­lé, amely biztosítani tudja az anyagi és egzisztenciális feltételeket is. — Miért Szalai Istvánt választottátok képviselőtök­nek? — Nagyon bízunk benne. Hosszú évekig tevékenyke­dett a klubnál, mint játé­kos, most pedig edző. Ő aztán igazán ismeri a belső és külső gondokat. Meggyő­ződésünk, hogy Szalai Ist­ván méltóképpen képviseli szakosztályunkat az elnök­ségben! — A felkészülés közepén tartotok. Milyen a hangu­lat? — Kitűnő. Sérülés nem zavarta a felkészülés mun­káját, mindenki keményen végzi a feladatát. Bízunk a tavaszi sikeres folytatásban. Az új játékosok közül még nem tudjuk, mi van a ro­mán sráccal, de van egy még újabb játékosunk is, mégpedig Kun Lajos. Na­gyon örülünk, hogy nálunk akar játszani a belgiumi ki­ruccanás után. BAGAMÉRY LÁSZLO Szalai István képviselő úr Bogdán István a csapat­­kapitány A Szeged SC új elnöksége Utat mutat, pénz után kutat A nemrégiben lezajlott vi­haros közgyűlés után (előbb a labdarúgó-szakosztály,­ majd utána a vállalkozási igazgatóság képviselői hagy­ták el sértődötten az ülés­termet), tegnap megtartotta első értekezletét a Szeged SC új, immár demokratiku­san választott elnöksége. Csak emlékeztetőül: vala­mennyi szakosztály küldhe­tett egy delegátust. A jelenlegi vezérkar: Szo­­boszlai Péter (atlétika), Vass József (cselgáncs), Konitz Zoltán (női kosárlabda), Pál­mai Antal (férfi kosárlab­da), Szalai István (labdarú­gás), Popovicsné Palócz Má­ria (úszás), dr. Balázs Mi­hály (súlyemelés), Vörös Pál (vízilabda), dr. Kónya Sán­dor (vállalkozási igazgató­ság). Híre járt, hogy a tegnapi ülésen döntés születik a Szeged SC új elnökének sze­mélyéről. A hír álhírnek bi­zonyult. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy pályáza­tot ír ki, melynek szövegét valószínűleg m­ég­­ezen a hé­ten közzéteszik a sajtóban. Érthető, hiszen most már nem társadalmi munkában ellátott funkcióról van szó. Az elnök főállásban irányít­ja majd az egyesület mun­káját. (Zárójelek között jegyzem meg: nem lesz könnyű dolog a mai pénz­hiányos világban.) Apró László, a jelenlegi ügyvivő mondta el, hogy a feltételek között biztosan szerepelnek a következők: a pályázónak felső fokú vég­zettséggel kell rendelkeznie, előnynek számít, ha jártas a gazdasági életben, nyelvet tud, sportolói múltja van. A pályázatokat egy háromtagú bizottság­(Konitz Zoltán, dr. Balázs Mihály és Szoboszlai Péter) véleményezi. A dön­tés az elnökség joga. Ami biztos: február 28-ig pontot kell tenni az ügyre. A megbeszélésen az elnök­ség hozzájárult ahhoz, hogy a TESZT Klub (az egyesü­let tömegsport-szakosztálya) ilováljon a Szeged SC-ből. Foglalkoztak azzal a levél­lel, melyet az ügyészség in­tézett a­­klubhoz, s a bevé­telek arányával kapcsolatos. A testület dr. Kónya Sán­dort bízta meg azzal, hogy a gazdálkodás ezen részére megoldási alternatívákat ta­láljon. Döntöttek arról is, hogy valamennyi szakosztálynak a hónap vége előtt be kell nyújtania költségigényét. (Újabb zárójelek közötti megjegyzés: ikérni lehet... !) Költségvetéssel kapcsola­­tos ügyekben nem látnak még mindent tisztán az el­nökség tagjai. Nem is cso­da. Nem tudni ugyanis, hogy a szponzorvállalatok és az önkormányzat mennyi p­énzt­­tudnak támogatásként átutalni a Szeged SC-nek. A Felső Tisza parti stadi­on és a területén működő munkacsarnok fenn­tartása évi 7 milló forintba kerül. Erre az évre a Dégáz még vállal a költségekből 2 mil­liót, öt millió viszont hi­­ányzik. Az SC egyelőre for­­ráskeresőben... Megegyezés is született a tegnapi tanácskozáson. A lényege: a vállalkozási igazgatóság nyereségét (10 milliós határértékig) úgy osztják fel, hogy abból 80 százalék a labdarúgó-szak­­osztályt, 20 a­­többit illeti. Végül egy baljóslat (nem tőlem származik!): elkép­zelhető, hogy minden ellen­kező szándék ellenére év közben meg kel szüntetni néhány szakosztályt­. Bár ne így lenne! (petri) 4. (1929—30) . A sorrendben negyedik el­ső osztályú idény felemásan kezdődött a szegedi labdarú­gók számára. Kiütéses győ­zelmek és súlyos vereségek váltogatták egymást. Hogy mennyire szeszélyesek vol­tak akkoriban Soltiék, álljon itt néhány eredmény: a Deb­receni Bocskai elleni idény­nyitón 5-0-ás diadal szüle­tett Szegeden, majd­ az egy­mást követő két pesti mécs­esükön 13-szor „köszöntek be” az ellenfelek (Budai FC 0-7, Hungária 1-6) ... A baj­noki idény legértékesebb szegedi sikerét megint a Fe­rencváros elleni őszi talál­kozó hozta. 1929. november 17-én, az újszegedi SZAK- pályán a Bástya FC, Bene­­da — Korányi I., Emődi — Wahl, Péter, Tóth J. Varga Gy., Körösi, Kassák, Schwartz, Solti I. összeállí­tásban .Sima 3-0-ával küldte haza a zöld-fehéreket. Egy nappal később a Nemzeti Sport kommentárja így hangzott: „Szegeden szakadó esőben játszották a mérkő­zést, s a Tisza-parti mumus ismét leh­űtötte a ferencvá­rosi kedélyeket. A Fradi szinte végigtámadta a mér­kőzést, a gólokat viszont a Bástya szerezte! A második szegedi gól után a ferenc­városiak támadtak, de csak csüggedt madarak módjára. Az arcukra volt írva, hogy ezt a meccset már elveszí­tették ...” S egy érdekes sztori arról a találkozóról! Sajnos (ez a széthúzás régi szegedi betegség), az amatőr korszak tősgyökeres SZAK- istái és a profi Bástya létre­hozói között még évek múlva is igen feszült volt a kapcso­lat. Az 1984-ben elhunyt ki­váló újságírónk és sporttör­ténészünk, Mattanovich Bé­la­ már 1929-ben­ tudósító­ként dolgozott!) nem sokkal halála előtt így írt nekem egyik levelében a 3-0-ás győzelmet követő esemé­nyekről : „A Ferencvárost 1929-ig még sohasem verte meg három góllal a Bástya, (napjainkig is csupán ötször sikerült ilyen bravúr az ed­digi 96 bajnoki meccsükön..., A szerző), így természetesen óriási volt az öröm Szege­den. A mérkőzést a Tisza Szállóban nagyszabású ban­kett követte, amelyen a bol­dog szegediek egyre többen és többen lettek, s ekkor a szállodában a Bástya egyik funkcionáriusa így szólt az ünneplő tömeghez: Nektek ehhez semmi közötök sincs, hiszen Ti SZAK-isták vagy­tok, és Ti hangoztattátok legtöbbet, hogy a Bástya nem a Ti csapatotok! A bér­jelentést dermedt csönd kö­vette, és az ünnepség hátra­lévő részében többé már nem volt igazán érzékelhető, az őszinte, önfeledt öröm . ..” Ezt az intermezzót leszámít­va egyértelműen a Fradi el­leni 3-0 volt az 1929—30-as bajnoki idény legértékesebb szegedi sikere. No, meg az a bravúros kupaszereplés, me­lyet 1930 tavaszán produkál­tak Korányiék. A selejtezők sikeres megvívása után a Bástya az előző évi bajnok Hungáriát fogadta volna, ám az MTK akkori jogelődje nem utazott Szegedre, így a hazaiak játék nélkül jutot­tak az elődöntőbe. Ott a szombathelyi Sabaria elleni 120 percest!­ kupacsata kö­vetkezett (3-2), a fináléban pedig a Debreceni Bocskai (1-5). Mai szemmel nézve az az „ezüstös” csapat is min­den elismerést megérdemel, hiszen­ sem előtte, sem utána nem szerepelhettek a­­ Ma­gyar Kupa döntőjében sze­gedi labdarúgók ... VITOS GYÖRGY mn NBI -es évad 11ó szegedi sztorija A Szeged SC labdarúgó-szakosztálya nagyszerű ju­bileumhoz érkezett az 1990—91-es évadban, a jogelődök eredményeit is figyelembe véve, ötvenedszer rajtolhatott a legjobbak között! Ebből az alkalomból közlünk né­hány érdekes szegedi futballsztorit — bajnoki évenként haladva, vagyis kronológiai sorrendben.

Next