Szegedi Napló, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 2/51. szám

Pengeváltás A tény makacs Az érintettek számától függően vagy függetlenül, bár­milyen dolgot lehet többféleképp­en értelmezni, de ettől az alaphelyzet még nem változik. A sajtóerkölcs ezt úgy fe­jezd ki, hogy a tény szent — a vélemény szabad! A továb­biakban nagy­­szavak használata nélkül: ténykérdés, hogy a szentesi­­kórház igazgatói tanácsának február közepe tá­­ján tartott ülésén­ éppen a kórház irányítói részéről hang­zottak el észrevételek a város önkormányzati apparátusá­ról. Ennek jó szándékú lényege az volt, hogy a felesleges ütközés érdekében ismerni kell a polgármester és jórészt a testület álláspontját, mert így elkerülhető olyan szakem­berek átvétele, akikre egyébként az apparátusnál is nagy szükség van. Ehhez kapcsolódott az ülésen jelen levő egyik orvos — történetesen önkormány­zati képviselő-testületi tag — megjegyzése, miszerint támogatja ezt a gondolatot, oly­annyira, hogy ezt aláírásával ls hitelesítette, egy külön beadványon. Mindezt azért bátorkodom leírni, mert a Délvilág ha­sábjain tegnap megjelent. Mennyi az a jó néhány? — Szentesen című cikk a szavahihetőségemet vonta ké­gbe a­­„­öltözik a megyeszékhely?” című tudósításom­mal kap­csolatban. Akik ennek ellenére sem hisznek, tisz­telettel kérem őket, tájékozódjanak­, mielőtt mást elmarasztalnak, mert a tényekről van szó. SZABÓ RÓBERT Vékányszék nerre­ntent v­ág rá Hol van Király? A lehetetlennek tűnő idő­pont ellenére — ki hallott már olyat, hogy ebéd után egy órakor tartsanak falu­gyűlést — a zákányszéki mű­velődési ház nagyterme tel­jesen megtelt érdeklődővel tegnap. Igaz, elég sok idős ember is akadt a széksorok­ban. A másik, ami feltűnt, az az, hogy ebben a faluban nagyon szerethetik a pirított napraforgómagot, mert körü­löttem mindenki azt ropog­tatott. A polgármester, Gárgyán István beszámolójának ele­jén arról szólt, hogy az új önkormányzat a legjobb igyekezete ellenére sem min­dig tudott megfelelni az irán­ta támasztott követelmé­nyeknek, de részint termé­szetes is, hiszen az újtól min­dig gyorsabb tempót várnak az emberek és türelmetle­nebbek is vele szemben. Mi is lenne az egyik fő té­ma egy falugyűlésen, mint éppen az, hogy mi lesz a me­zőgazdaságból élők sorsa, ér­demes lesz-e tovább gazdál­kodni. Az embereket a bi­­zonytaalanság érzése tölti el, kilátástalanság érzése fogja el őket, amikor a jövőre gondolnak. Ezt más fórumon is — s­éldául szakszövetkeze­ti gyűléseken — megfogal­mazták már. Az önkormány­zat ugyan felvállalja a tele­pülés valamennyi lakójának érdekvédelmét, azonban ez nem minden területen sike­rülhet. Egy gond, amelyet — ha minden igaz — hamaro­san lehúzhetne­k a gondok listájáról. Asztalhoz ültek a felvásárlóval és elérték, hogy ezután a tej 85 százalékát át­veszi , bár­ jelenleg nem tud azonnal fizetni érte — az összeget átmenetileg a szak­­szövetkezet állja — májustól minden zökkenőmentesen megy. Többen helyeslően bólogat­tak, amikor szóba került a település országgyűlési kép­viselője, Király Zoltán. Bí­rálták őt, hogy amióta, rész­ben a zákányszékiek szava­zatával is, bekerült a Parla­mentbe, azóta, mintha nem tudná, hol található a község. A falu, amely lakosságá­nak fele külterületen él, fogyni, elöregedni látszik. Az itt élők több mint egynegye­de nyugdíjas korú. Sorsukat az önkormányzat szívén vi­seli, több formában is igyek­szik gondoskodni róluk. A zákányszékiek szívfáj­dalma egyrészt, az elviselhe­tetlennek minősíthető tele­fonhelyzet, a másik pedig az egyre romló közbiztonság. Az egy szál rendőr nem elegen­dő ahhoz, hogy eredménye­sen vegye fel a „harcot’’ a bűnözők ellen, ezért támo­gatják a mórahalmi önálló rendőrőrs létrehozását, amely besegítene a falunak. A település 52,5 millió fo­rintból gazdálkodhat az idén. A legnagyobb beruházásként szeretnék megkezdeni a tor­naterem építését. Helyi adó ebben az évben nem lesz. — V. fekete — méfy MAKÓ MAKÓ OLASZORSZÁGBA MÁRCIUS 2-án, szombaton KÉSZÜL? NYÍLT NAP a Tanuljon NIRVA RELAXÁCIÓS olaszul nálunk! NYELVSTÚDIÓBAN. Beszédközpontú ,­­ kiscsoportos Ismerje meg legújabb, nyelvtanfolyam leggyorsabb nyelvtanítási indul a m­ódszerünket. primo RELAXÁCIÓS NYELVSTÚDIÓBAN. A két hónappal ezelőtti közmeghallgatáson a móra­halmi városatyák még kény­telenek voltak azzal ijeszt­getni a hallgatóságot, a la­kosságot, hogy sajnos nem kizárt a helyi adó bevezeté­se a második félévben. Ek­kor még nem ismerték a büdzsét, és ann­ak egyik fon­tos tételét, hogy a nagy ka­lapból, a központi költség­­vetésből mennyi támogatást kap a megye legkisebb vá­rosa. Nos, a számot meg­tudták, a testület áldását ad­ta a költségvetésre, ebben az esztendőben a mórahal­­miaknak nem kell fizetniük helyi adót. A város „működtetésére” ebben az esztendőben 103,5 millió forint áll rendelke­zésre. Az önkormányzat kö­zel 14 millió forintos saját bevételre számít, az áten­gedett központi adók meg­közelítik a 30 millió forin­tot. Az előző évi pénzma­radvány 7,5 millió. De lás­suk a kiadási oldalt is. Az intézmények működtetésé­re, fenntartására, 77,5 millió forintot kénytelenek szán­ni. Ennek az összegnek a fele a polgármesteri hiva­tal és intézményei működ­tetésére megy. Az önkormányzati testü­letek tagjai nem győzik uj­jukat harapdálni, amikor a fejlesztésekre, a beruházá­sokra terelődik a szó. Bár­melyiket harapják, mind­egyik fáj Az erősen korlá­tozott anyagi kondíciók mel­lett mégis, mire fordítsák a fejlesztésre szánt forintokat. A mórahalmiak úgy döntöt­tek, hog mindenképpen sort kerítenek még ebben az év­ben a 4. számú kút beköté­sére, hozzálátnak a kerék­párút megépítéséhez, telek­kialakításra 4 millió forintot szánnak. Az első lakáshoz jutók támogatására 950 ezer forint jut. A helyi vágóhíd üzemelte­tésére pályázatot írtak ki, ennek elbírálása a jövő hé­ten történik. Az önkor­mányzat is támogatni kí­vánja a majdani üzemelte­tőt, vállalkozót. Ugyanis szá­mos helyi lakos gondja ol­dódna meg az üzem bein­dításával. Felújítják a pol­gármesteri hivatal nyomdá­ját, amely azután nem csak az önkormányzatnak dolgo­zik, hanem szolgáltató is kí­ván lenni. A nyomdához is keresik a vállalkozót. Biztos, ami biztos alapon, a testület 11 millió 250 ezer forintot tartalékolt. Az ös­­­sze­gnek már van helye, pon­tosabban, nagyon is tud­ják, mire kellene fordítani. Ezekre a forintokra szük­ség lenne a vállalkozások támogatásánál, a fürdő üze­meltetésénél is. A helyi adó kérdésében tehát az önkormányzat meg­örvendeztette a város la­kóit, akiknek öröme kettős lehet. Eltörölték a tehót is, amely évente 800 forintot je­lentett. V. F. S. Nincs helyi adó Mórahalmon PÉNTEK, U9L MÁRCIUS L. „Úgy akarok gazdag len­ni, hogy mindenki gazdag legyen, mert mit ér az én gazdagságom, ha...” — fi­­lozofált Balázs András, a gyáros. De nézzük a puszta tényeket! Mint tudjuk, a Szegedi Konzervgyár pri­vatizációja már egyszer na­pirenden volt, a kanadai il­letőségű, de magyar szár­­maz­ású LaPoint úr vette volna meg, ha közben le nem füleli a rendőrség ... De ez már a múlté. A ka­land sajnos, nem öregbítet­te a konzervgyár jó hírét, ám viszonylag rövid időn belül talát a vezetés új partnerre, a Sámson Kft.-re. Sámsonékról pedig a kö­vetkezőket kell tudni. Ba­lázs András alapította 1989- ben, nagyrédei telephellyel,­­bejegyezte a Heves megyei cégbíróig. A kft.-nek­­17 tagja volt, első munkáik Balázs András zárt rendsze­rű, hermetikus csomagolás című találmányára épültek. A folytatás biztató: Ma­gyarország ásványbányá­szatára alapí­tottak vállal­­­kozásokat, nagy értékű gé­­­peikkel Bükkábránytól Aj­káig dolgoztak. A­­hazai pri­­va­tizációs folyamatba ak­kor kapcsolódtak be, ami­kor megvették a MEW gyön­gyösi, a malomiparban ■használatos egyedi gépeket előállító gyárát, majd a ceg­lédi csőgyárat (március 8- án kerül pont az i-re), s ez­úttal a Szegedi Konzervgyá­rat. A vállalattal csak idén januárban ismerkedtek meg a Sámson tulajdonosai és szakemberei, de meglátták i benne a fantáziát, hogy korszerű, tiszta, nyugat­európai minőséget produ­káló vertikum. Következett az egyeztetések sora az Ál­lami Vagy­onügynökséggel. Mindeközben a Sámson üz­leti kapcsolatai révén a vál­lalat nagy értékű készleteit is megmozdította és kiaján­lotta. A döntő szerződéseket február 25-én írták alá. A szindikátust, valamint egy társasági szerződést, amely a Sámson-Seko Kft. létre­jöttét rögzíti. Balázsék 275 millió forint készpénzt tet­­■tek re, 700 millió forint pe­dig­­az ÁVÜ része. Ezt a 700 ■milliót azonban a Sámson 90 napon belül kifizeti — külföldi és privatizációs hi­telből —, hogy 100 százalé­kosan saját tulaj­donába ke­rülhessen a Szegedi Kon­zervgyár, így a Sámson- Szeko Kft. alaptőkéje meg­közelíti az 1 milliárd forin­tot. A Sámson a konzervgyár közel másfél milliárd forin­tos adósságát rövid időn belül kifizeti, s a 90 nap alatt nemcsak teljes tulaj­donjogot szerez, hanem át­szervezi a­­gyárat, megdol­gozza a piacot. A dolgozó­kat nem küldik el, sőt még újakat vesznek föl. Elkép­zelhető, hogy külföldi tőkét is­­bevonnak a válalkozás­­ba. Balázs Andráséknak kü­lönben 58 vállalkozásuk van, ebből 25 cég saját tu­lajdon. F. K. Találkozás ' ' '' ' -J.--...... 1 ■ --T-r... I I ........... S ^ A konzervgyár a dolgozóké államtól vettem, az államnak” — mondta Balázs András, aki tegnap az újságíróknak a Szegedi Konzervgyár új tulajdonosa, a Sámson Kft. nevében nyilatkozott. Tőmondatában pedig azt próbálta érzékel­tetni, hogy a gyár most, ettől a pillanattól kezdve a dolgozóké (ellentétben a 40 évig érvényes szlogennel), s hogy az üzem nem csak a tulajdonosnak, de az állam­nak is komoly hasznot hoz. Ez természetesen felhá­borodást keltett a jelenle­vőkben, csakúgy, mint az a bejelentés, hogy mindenki­től csupán a tavaly szállí­tott tejmennyiség 85 száza­lékát vásárolja meg a tej­ipar. De akkor miért tart­sák meg, illetve miért sza­porítsák a gazdák­a ■tehén­­állományt? A kérdés jogos és döbbenetes, különösen, ha valaki az utóbbi évek­ben ebbe fektette szinte minden vagyonát. A Tej­ipari Vállalat képviselője mégis hangsúlyozta: a hely­zet javul, hiszen már meg­kezdték­ az elmaradt tej­pén­zek kifizetését, sőt, kiala­kultak az új árak, és né­hány nap múlva befejezik a tejátvételi szerződéskötése­ket is. Mától, március 1-jé­­től ugyanis a 3,6 százalékos zsírtartalmú fizikai tiszta­ság szerint minősített ter­melői első osztályú nyers tejet 14, a másodosztályút pedig literenként 13,20 fo­rintért veszik át. A 3,6 szá­zaléktól eltérő zsírtartalmú tej felvásárlási árát zsírki­logrammonként 214,10 fo­rintos összeg alapján szá­llítják ki. A kistermelők­nek azonban számolni kell azzal, hogy a tejátvétel mi­nőségi követelményeit — igaz, csak a jövő év janu­árjától — megszigorítják. Ez azt jelenti, hogy bakte­­rológiai vizsgálat előzi majd meg a felvásárlást, amely­nek mennyisége viszont hosszú távon nem prog­nosztizálható. Azt alapvető­en az értékesítés lehetőségei szabják majd meg, és eh­hez tudni kell, hogy az idén összesen felvásárolt 150 mil­lió liter tejből — ez lesz a tavalyi 85 százaléka­­­- csu­pán 80 millió literre lesz­ belföldi kereslet, a 70 millió litert exportra kell feldol­gozni. Éppen ez is oka an­­na­k, hogy a szigorú külpia­ci igényeknél magasabb át­vételi követelményeket kell életbe léptetni. Mindezen okok miatt pedig várható­an tovább csökken majd a tejtermelés, de a vállalko­zók többségének mégsem kellene feladni! Az előadó javasolta, hogy a gazdák hozzanak létre tejszövetke­zeteket. Ezzel megoldhatják közösen a tej hűtését, és maguk dönthetnek arról, ki veszi át, és kitől a tejet, így ki lehetne szűrni azt, hogy gyenge minőségűvel hígíthassa bárki az értéke­sebb tejet Az elhangzottak persze egyáltalán nem nyugtatták meg a résztve­vőket, és sajnos ezt tovább fokozták a vágóállatok ér­tékesítésével kapcsolatos információk. Erről Hegedűs Péter, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát osztály­veze­­tője tájékoztatta a gazdá­kat Az érdeklődők meg­tudták, hogy a szalámigyár az idén is felvásárolja a korábbi években megszokott 500 ezer darab sertést de a megyében ennél többet ne­velnek. Eddig ezt a plusz­mennyiséget a távolabbi vidékekre szállították, ma viszont nincs erre felvásár­lói igény, ez okozza a túl­termelést. A húskombinát pedig csak annyit vehet át amennyit a piac igényel. Segítségként mindössze azt teheti, hogy átvesz bizonyos mennyiségű kis súlyú álla­tot és kicseréli azokat más­honnan származó szalámi­­sertésekre. Jogos a kistermelők azon panasza is, hogy a felvá­sárlási árat későn határoz­ták meg, és az nem tükrözi a takarmányárak növeke­dését, valamint erre az év­re egyelőre szerződést sem kötött a gyár. Ennek ma­gyarázata az a folytonos változás, amelyet a piac diktál. Ezért is csökkent a tavalyi árhoz képest kilo­grammonként 3 forinttal a vágómarha, és 2 forinttal a sertés ára. Március 1-jétől további sertésárcsökkenés lép életbe, és a hús gyenge minősége miatt megemel­ték az alsó súlyhatárt is. Csupán a szalámi gyártásá­ra alkalmas sertésekért fi­zetnek változatlan összeget, mert azt így is nyeresége­sen lehet értékesíteni. A vágómarha ára a mai nap­tól szintén nem változott, maradt a januártól érvény­ben levő felvásárlási ösz­­szeg. Végezetül a baromfitar­tóknak Ádán­ Mária klubve­zető mondott néhány elked­vetlenítő információt. A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat ugyanis várhatóan tovább csökkenti az átvé­telt. Szerződést nem köt, hiszen az igény kiszámítha­tatlan, és­­nem tud külföld­re sem szállítani, így csir­két , mindössze 5 milliót vesz át belföldi forgalma­zásra. Pulykából marad a tavalyi 700 ezer darab, míg libából szintén lényegesen kevesebbet tud csak értéke­­síteni. A helyzet tehát mindegyik felvetett témá­ban érthetetlen, sőt, hosz­­szú távon tragikus. Ezért mindannyiunk érdekében csak remélhetjük, hogy a kistermelők optimisták, és valamilyen módon megpró­bálják átvészelni — az állo­mány kiirtása nélkül — ezt a számukra nehéz idősza­kot N. RÁCZ JUDIT Tejből, húsból, baromfiból megárt a sok? M­egijesztették a kistermelőket Hogy ki? Elsőként a tejipari vállalat. És mivel? Azzal, hogy gyakorlatilag hiábavaló az igyekezet, az átvételi ár a jövőben sem tükrözi azt, hogy ki milyen minőségű tejet adott la Hálózott el a Csongrád Me­gyei Agrártudományi Egyesület állattenyésztő klubjá­nak szerda délután a vásárhelyi állattenyésztési főisko­lán megtartott foglalkozásán. Az ugyan igaz, hogy aki­nél vizezett tejet találnak az átvevők, azt kitiltják a szállításból, de mint Tóth József, a tejipari vállalat osz­tályvezetője elmondta, arra nincs mód, hogy a több ezer kistermelő által leadott tejet külön-külön minősít­sék. Így bizony előfordulhat, hogy a rosszabb minősé­gű tejet adók anyagilag jobban járnak, mint akik az előírásnak megfelelően látják el állataikat. ELADÓ 1 db negyedik éves NYSA 522 M tip. 9 + 1 sze­mély szállítására alkalmas mikrobusz, 1 db MBP 6,5 tip. (billenős) traktorpót­kocsi új műszaki vizsgával.­­ Érd: SPEED KFT. Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 5. Tel.: 62/45-211/197. HARISNYANADRÁG 5 méretben, 4 színben, 52 Ft. Jó is, olcsó is. Fekete kötött sapka 180, színes 210. EZ­ AZ AJÁNDÉKBOLT Vásárhely, Lenin tér 2. Műszerészműhely kerékpárok garanciális és fizető javítása, teljes felújítás festéssel együtt is. Vásárhely, Bajcsy-Zs. d. 51. RENDKÍVÜLI AJÁNLAT: JAPÁN VIDEORECORDER távirányítós, 12 hó jótállással. 36 999 Ft helyett csak 29 999 Ft! OTP-re is I .;ZENESZALÁNS Hifi, videó, rádió, tv, magnó, LP, CD, MC Vásárhely, Szántó K. J. u. 6. LEGNAGYOBB VÁLASZTÉK!

Next