Szegedi Napló, 1991. április (2. évfolyam 76-100. szám)
1991-04-24 / 95. szám
Három kérités Vágás Istvánhoz — Akik közelről és szeretettel figyelik kedves folyónkat, a Tiszát, meggyőződéssel vallják: már nem a régi. Nem olyan, mint volt. Mi a véleménye erről dr. Vágás Istvánnak, a vízügyi igazgatóság főmunkatársának, c. egyetemi tanárnak? — Attól függ, hogy mire gondolnak, akik ezt mondják. Az biztos, hogy változott a folyó. Például, előnyére. A gazdasági recesszió jóvoltából ugyanis, az utóbbi években tisztább lett a víz. A Maros-torkolatig korábban is első osztályú volt a vízminőség — és ez is javult —, mostanában pedig, a Maros is tisztább. A gazdasági visszaesés következtében ugyanis, csökken az ipari tevékenység a Tiszavölgyben, kevesebb szennyvíz kerül a folyóba. — Azt is mondják, megváltozott a vízjárás az utóbbi években. Találgatják az okát: éghajlati változások, szárazság, duzzasztóművek... — Valamelyest mindegyik közrejátszik, de egyik sem okoz hosszú távú, maradandó változásokat a vízjárásban. Tény, hogy száraz időszakot élünk. Utoljára 1981-ben volt komolyabb árvíz. Azóta egyszer sem emelkedett Szegednél 700 centiméterig a vízszint, 650 fölé is csak egyszerkétszer. És ez valóban alacsony, hiszen úgy 640 centinél jön ki a víz Szegednél a rakpartra. Dehát, ebből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ez már a harmadik hosszabb száraz periódus az utóbbi évszázadban. Az elsőben, 1895 és 1912 között, csak egyszer mértek 700 centiméter fölötti vízállást, a másodikban, 1942 és 1962 között, talán háromszor. Szóval, a száraz periódusok mindig viszszatértek a Tisza életében. A duzzasztások sem igen befolyásolják a vízjárást. A három duzzasztó (Tiszalök, Kisköre és Törökbecse) közül csak a kiskörei ad magasabb duzzasztási szintet, de árvíz idején az sem. A másik kettő — műszaki megoldásai következtében — csak kis víznél duzzaszt, 0,5—2 méterrel emelve a vízszintet. Ennek pedig jószerével csak annyi a hatása, hogy olcsóbb az öntözővíz kivétele, kevesebb energia kell hozzá. Igaz, nagyon kis vizeknél, például a törökbecsei duzzasztás következtében, akár felére is csökkenhet a vízsebesség. A Tisza azonban így sem válik állóvízzé. Igaz, a víz élővilágában, a mikroorganizmusok összetételében, ilyenkor némi változások következnek be, de a nagy vizek ezeket a változásokat eltüntetik. Csak úgy, mint a kis vízsebességnél lerakódó hordalékokat. És az is kérdéses, hogy e változások igazán károsak-e, hiszen, például Kisköre fölött, ahol szinte áll a víz, ott a legtisztább a folyó, igazi halparadicsom alakult ott ki. — Mennyire szabad, lehet beavatkozni a Tisza életébe? És e beavatkozások mennyiben befolyásolják a folyót? — A vízminőségről már beszéltem. Más beavatkozások pedig csak kisebb szakaszokon hatnak. Amikor a múlt század végén beindult a gőzhajózás, fontos cél lett a szükséges vízmélység biztosítása. Például, kősarkantyúkat építettek, hogy azok úgy tereljék a folyót, hogy az a gázlókat elmossa. A számítás be is jött, a gázló eltűnt, de másutt, lejjebb, újabb keletkezett. Azaz, az ilyen beavatkozások előre nem látható következményekkel járhatnak. Mint például, a régi, a háborúban fölrobbantott szegedi Tisza-híd esetében, amelynek volt egy pillérje a meder közepén, amit a folyó úgy körülmosott, hogy az már a hidat veszélyeztette. Emiatt csökkenteni kellett a terhelését is. Az új szegedi híd mederpillérét e tapasztalat alapján, nagyon mélyre alapozták. Az viszont látható, hogy e pillér hatására jócskán megváltozott a szegedi partfürdő. SZÁVAY ISTVÁN A fiatalabbak jobbára régi filmekben láthattak olyan jelenetet, amikor a falu határában kigyulladt egy kazal, vagy a településen egy nádtetős ház, és akcióba léptek a helyi önkéntes tűzoltók. Vitték a lajtoskocsit, a szerkentyűt pumpálva, vízsugárral igyekeztek megfékezni a lángnyelveket. Ma már ennél modernebb felszereléssel dolgoznak a helyi önkéntesek. Egy éve annak, hogy az egyesületek Csongrád megyében szövetségbe tömörültek. Százhúsz évvel ezelőtt alakult meg Magyarországon a tűzoltószövetség, és szépen, eredményesen is dolgozott 1948-ig, amikor is megszüntették. A falvakban és a munkahelyeken az önkéntes csoportok léteztek — a hivatásosok munkáját segítendő —, de érdekképviseletük lényegében nem volt Megyénkben az önkéntesek létszáma 4-4 és fél ezer. Ezek az emberek önként vállalták fel a nagy közösség szolgálatát, ezért megérdemlik, hogy érdekeiket különböző szinten képviseljék, tegyenek lépéseket a felszerelésük javításáért stb. Ezzel a céllal alakult meg tavaly márciusban a Csongrád Megyei Tűzoltó Szövetség — tájékoztatott Csete György ny. tűzoltó ezredes, a szövetség elnöke. Szűkebb pátriánkból kezdeményezték az országos szövetség megalakítását. Létre is jött fél évvel ezelőtt, és 200 ezer önkéntes tűzoltót képvisel különféle fórumokon. A megyei szövetség titkára, Lengyel György, és az elnök szerint az országos vezetőség nem tett meg idáig mindent azért, hogy az önkéntesek ténykedését kellően elismertessék. A megyei szervezet alapítványt hozott létre, amelyhez az első forintokat a volt megyei tanács, a gabonaipari vállalat, a paprikafeldolgozó és a megyei tűzoltóparancsnokság adta. Utóbbi, amiben csak tud, segíti az önkéntesek munkáját. Mert a felszerelésen mindig akad javítani- és javítgatnivaló is. Az alapítvány hozadékát éppen a berendezések pótlására fordítják. Az önkormányzatok is az önkéntesek mellé álltak. A társközségek szétválása után valamennyi településen működik egyesület És hogy van értelme a munkának, azt az is bizonyítja, hogy az elmúlt években a 102.esetek húsz százalékánál részt vettek az oltásban. A megyei szövetség két vezetőjét a gondokról, a további elképzelésekről is kérdeztem. A szakmai képzést szeretnék megreformálni és átvenni. Szerintük az önkénteseket ugyanúgy kell kiképezni, mint a hivatásosokat. Igaz, hogy ők társadalmi munkában végzik a tűzoltómunkát, de mindig „kéznél vannak”. Nem biztos, hogy minden tűzhöz a hivatásosakat kell riasztani. Az önkéntesek helyzetén az adózás szabályainak módosításával lehetne segíteni, hiszen, ha szabadidejükben elvégeznek egy feladatot, és azért kapnak tiszteletdíjat, abból is lecsippentenek. Persze, gondok is akadnak. Az egyik, ami a legnyomasztóbb, az utánpótlás hiánya, ezért a jövőben a fiatalok megnyerésére törekszik a megyei szövetség. A másik probléma pedig a felszerelések elöregedése. Ezek fiatalítására, kicserélésére nincsenek meg a forintok, és a szállításra se, hogy egy-egy versenyre elutazhassanak az egyesületek. Várhatóan a bemutatókon, versenyeken csökkenni fog a résztvevők száma, márpedig a szakmai felkészültség szintentartásához ezek a gyakorlatok elengedhetetlenek. — A megyei tűzoltószövetség mit ígér az egyesületeknek? — tettem föl a kérdést Csete György elnöknek. — Továbbképző tanfolyamokat szervezünk, s egyáltalán rendszeres információval látjuk el őket. Segítséget nyújtunk az anyagbeszerzésben. Bizonyára a megyei parancsnokság a jövőben is rengeteget segít majd. Bár az országos is így állna hozzá... V. F. S. X s' V . mUMR' M M M ' Tűzoltók, ha önkéntesek A ROMA uriliszlékbai, OLCSÓ UGARATA (pld.: Sophiaie 34 Ft, Smiplioái 31 Ft) kozmetiniok, édességek, láplaszerek, játékok. DOHÁNY-AJÁNDÉK BOLT, Vásárhely, Bajcsy-Zs. u. 39. (ötemeletes sarka) Nyitva: hétfőtól-péntelg, 13-18 óráig. SZERDA, IMI. ÁPRILIS 14. Akar ön Nyugatról autót behozni? Segítünk megvásárlásában is, és kedvezményes vámoltatásában is. Érd.: 06/1/1851-444/7, 16 óra után. Az F-KF Kft. ketű megtekinthető telephelyén: Hódmezővásárhely, Makói út, Csomlép-ipartelep. Telefon: 62/42-281. — Nézd, bennünket 1988- ban Szentesen lehetetlenné tettek. A harmincnégytagú vezetőségünk jó ideig illegalitásban működött, pedig mi nem akarunk, nem akartunk egyebet, minden tizenévesnek legyen esélye, hogy felnőtt rangú ember legyen. Momentán, úgy háromszázan vagyunk, és az önszerveződés eredménye, hogy van színpadi csoportunk, előadói műhelyünk, menedzserkurzusunk, rockzenekarunk ... — Ahogy elnézem a gyerekeket, itt nekik jobb, mint otthon. Talán, épp a sikereitek miatt akarnak benneteket innen kitenni? — Az ürügyekre, esetleg a valódi okokra vagy kíváncsi? Mindkettőre! — Néhány környéken lakó úgy döntött, hogy még az imádkozást sem tűri a pincében. Közben a hivatal azt is felismerte, hogy az idejárók, mint potenciális bűnözők, állandó veszélyt jelenthetnek. Megdöbbentő számomra ez a fiataloktól való félelem. A másik ok az, hogy miután rendbe hoztuk a pincét, kiderült, érték, ami valószínűleg, jó volna kocsmának. Miért fontos a maradásotok? — A vérünkkel, verítékünkkel csináltuk meg ezt a búvóhelyünket. És most, tessék, kitesznek az utcára. Elkeserítő a helyzetünk, úgy érezzük, most a társadalom ifjúságellenesebb, mint valaha. A pince megtartása számunkra elvi-politikai kérdés. Ezt mi csináltuk, magunknak, azaz a miénk, nem vehetik el tőlünk. 0 Mikor várható a kilakoltatásotok? — Május végén, egyébként két hét alatt kitehetnek bennünket az utcára. 0 Talán oda mégsem! — Valóban, az önkormányzat nagylelkűen próbál nekünk helyet keresni. De, mi nem adjuk a pincét! 0 Hogyan tudjátok kivédeni a támadásokat? — Az egyik ürügy az, hogy hangosak vagyunk. Erre na, elszigeteltük az ablakokat, és ritkítjuk a koncerteket. És, hogy nincs vécé? Az néhány nap alatt kész lehetne. 0 Mi lesz végül is veletek? — Maradunk. 0 És ha jön a „Ivarhatalom”? — Akkor sem mozdulunk! Ott jártunkkor, szombaton éjjel, természetszerűleg nem beszélhettünk Szentes polgármesterével, Rébeli Szabó Józseffel. Telefonon kértünk tőle információkat. — Miért lakoltatják ki a VEGA-sokat? — Mi a szervezetnek segíteni akarunk, ellenben a lakosság, és rendőrség, igen nagy nyomást gyakorol ránk. Jelenleg keressük a megoldást, más helyre kívánjuk költöztetni a fiatalokat. A felszámolásukról egyébként szó sincs. Olyan körülményeket próbálunk teremteni, melyek mindenkinek megfelelnek. 0 De hiszen, a VEGA- sok több százezer forintot rákentek a pincére. Kártérítik őket? — Erről szó sem lehet, mi ugyanis nem kértük őket az átalakításra. 0 Valóban, a pince helyén kocsma lesz? — Egyelőre nincsenek ilyen terveink. Érzésünk szerint, PINCE- ügyben újabb ütközet várható. Nem fenyegetésképp, de ha egyszer háromszáz ifjú kivonul az utcára, a polgármesteri hivatal elé, talán mégiscsak mindezt megakadályozandó, már most illenék keresni valamilyen elfogadható megoldást. P. BODZSÁR ERZSÉBET A tizenéveseknek aligha lehet jobb búvóhelye, mint a szentesi PINCE. Igen, így csupa nagybetűvel. Hónapokon át ugyanis az a több száz fiatal teremthette meg ezt az otthonát, akik menekülvén a családból, a kocsmákból, annak idején a KISZ-ből a Vegásokhoz csapódtak. És most, amikor már belakták a volt megyeháza pincéjét, aminek az értéke az átalakítások nyomán 700-800 ezer forinttal megnőtt, ki akarják űzni a Vegásokat a föld alatti paradicsomból. Egyik vezetőjük Korom Pál, őt kérdeztük a krimibe illő történetről. lasm.? 0 Radványi Géza mint ha itt is forgathatta volna Jön a „karhatalom” - Ha kell, tüntetnek is Szentesen a Valahol Európábant. ■ .................................................................................................................................................................... Kiűzetés a Paradicsomból Történt pedig, hogy egy vásárhelyi polgár, nevezetesen Rácz György, még a ’90-es évek elején házat vásárolt aMakói út és az Erzsébet utca kereszteződésében. A vásárláskor még minden biztosítva volt (a vízelvezető s mély árok, az út és a ház között fekevő zöld övezet). Aztán a városi tanács 1985-ben — a ház helyzetét figyelmen kívül hagyva — kerékpárutat létesített a közúttal párhuzamosan. Gondolom mindenki tudja, hogy miveljár egy új út (legyen az kerékpárút) építése. Folyamatos mérések, földmunkák, buldózerek stb. A szakemberek nem foglalkoztak azzal a ténynyel, hogy Rácz György háza közelebb áll a műúthoz, mint a többi. És ez az óriási hiba volt mindennek az okozója. Atulajdonos lakása 3 mé- sterre van a közúttól. Ez volt a helyzet az építés előtt is. De! Az építésnél föltöltötték az árkot, és megemelték atalajszintet, illetve eltüntették a zöld övezetet. Mindazt tönkretették, ami a rezgést csillapítja, és elnyeli (aránylag nagy forgalmú útról van szó). Helyette kis ■lefolyókat építettek, és a talajt ledöngölték, ami egyenesen „vezeti” a rezgést. Megépült az út! Harminc centiméterre a lakás falától, a víz befolyik az udvarra (de ki nem), a falak folyamatosan repednek a rezonanciától. Rácz György a sokszor bokáig érő vizet szippantóval hordta id azudvarból. — Áldatlan állaportok uralkodnak, és főleg télen — mondta. — Nekem a város okozta a kárt! öt évvel ezelőtt elindult, és kilincselt (azóta is tart) az ő igazát bizonyító építésügyi véleménnyel. A városi tanácsnál(ahol a Só nevű hivatalba küldték), az építésügyi minisztériumnál. Megúnta. "Bírósághoz fordult, s kapott 60 ezer forintot. De! Hogy háza lakhatóvá váljék 200 ezer forintra lenne szüksége — mondta. Nem kér ő mást, csak hogy a ■víz kifelé folyjon, és a ház előtti részt szigeteljék, csökkentve így a rezgést. Februárban a helyi önkormányzathoz írt levelet, ahol megállapították, hogy Rácz Györgynek igaza van, de idézve Nagy György János utolsó leveléből: „Álláspontom szerint annál nagyobb anyagi áldozatot, mint amire az ítélet kötelezett, az önkormányzat sem köteles vállalni — különösen a mostani igen nehéz anyagi helyzetünkben.” Tehát az ügy ugyanúgy tovább húzódik, a probléma viszont marad. Beázik és összedől a ház. Ha valamelyiket lebontják, talán akkor szűnik meg ez az állapot. Vagy a lakást, vagy a kerékpárutat. Rácz György mindenesetre készül. A pénteki éhségsztrákjra. Ha addig nemtörténik semmi. SZABÓ C. SZILÁRD Összedől a vásárhelyi ház Rácz György éhségsztrájkra készíti Import és hazai PVC-padló kapható széles választékban, 20-40 %-kal olcsóbban darabvégek kaphatók. Háztartási bolt: Vásárhely, Felszabadulás—Nyizsnyai u. sarok. Nyitva: 8-12 óráig, 14-17 óráig. []1 Cotill Q 80 Kft. Elektronikabolt, - televíziók, - rádiósmagnók, - audio- és videokazetták olcsók! Szeged, Budapesti kft 6/B, 21-822. Keresse (dkUMi PRIVÁT INGAnAN KÖZVErfrÓT!—a—t 1 ?-i— t----1.1.T—éi.!— — l^lnwTi 1 J ■ t- ■ I ... »?BKIMK8ni| ciíilhítÉ. laémiííiiíiTipil (pfiiiinníii. - kűbé{ve(é>4(sdió,iKaÍiva^ B.-I »■_ t _ _ » • ■ ■ ■ Nraiy)l lOIBB BBlnBHB KÁVÁSINÉ HOMOKI BEATRIX m^tervező Mikó, Toldi 1.2. Tetei«: (65) 12-813.