Szegedi Napló, 1991. április (2. évfolyam 76-100. szám)

1991-04-22 / 93. szám

Fémből «zőtt képeH ■ m m . w m -*m. m %S^^S9 mUt^Gr^uFB Hévézi Endre képeiből és tűzzománcaiból nyílt kiál­lítás a szegedi múzeum 'Képtárában. „ötletessége a konstrukciók legkisebb elemeiben jut teljes egészé­ben kifejezésre. Minden ap­ró részletet fel kell fedez­ni ... Vizíestmény vázlatai­ban és előtanulmányaiban sokkal jobban érvényesült az a drámai feszültség, ame­lyik káprázatos színlátomá­sainak indulatossága és mértani szerkezeteinek lo­gikája között létezett, míg konstrukciói az érzelmek ár- . ját megtörő gátépítő tevé­kenységnek tűnnek”, Czi- gány Magda i.smertette így a Szabad Európa Rádióban Hévézi Endre művészetét. Hévézi Endre most haza­tért szülővárosába, hogy a tékozló fiú számot adjon talentumáról. Megtette, hiszen 1988-hain La Qoruna- ban rendezett nemzetközi zománcfestő biennalen első díjat nyert, 1990-ben p>edig ÍMadridban a harmadik leg­jobb volt a kiállítók között. A jeles alkotó 1923-ban született Szegeden. Iskoláit is itt végezte. A Baross Gá­bor Gimnáziumban érett­ségizett. A anásodik világ­háború végén, a Műegye­Konstrukció tömmel hagyta el az orszá- ban, Koppenhágában és got és Dániába került. Ott Skandiná-via más városái- kezdődött művészi pályafu- ban, majd Európában is. tása is. A kezdotá sikerek 1950-ben Angliába költözött után egyéni kiállításokkal a rendkívül szimpatikus jelentkezett Stockholm- művész. Ott nyerte el az A'ngol Keramikusok Szövet­ségének ösztöndíját (na meg építészeti diplomát is szerzett). Festői és tűzzo­mánc munkásságára nagy hatással volt az amerikai tanulmányút. Persze mind­ez csak ,4iangos medltálás” a művészetről, az igazán „beszédes” dolgok a terem­ben láthatók. Azok nem szorulnak kiegészítő magya­rázatokra, vagy ha igen, ak­kor már régen rossz! De hát ez jelen esetben nem áll! Hévézi izzig-vértig modem festő. Némi konst- ruktivitás mellett elsősor- 'ban a formák tisztasága ér­dekli. Ezekben az alkotá­sokban, bármilyen furcsá­nak is tűnik, realista, vagy inkább így mondjuk racio­nalista. Ám ezeken a műve­ken is feltűnik ötletgaz­dagsága és színérzékeny al­kotói töi'ekvóse. A színek igazi révólete a tűzzomán­cokban teljesedik ki. Légie­sen könnyed, technikailag nagyszerűen megoldott és élményt sugalló valameny- nyí műve. Egyszóval, Hévé­zi a zománc lírikusa,' a „tűz” szakértője. Képei, zo­máncai belülről világíta­nak, szenvedélye van min­den alkotásának és üzenete. Az üzenet lényege: így is lehet — vagy — csak így lehet, így érdemes! A íélfe- dezés örömével lepett meg valamennyiünket Hévézi Endre szegedi szereplése. (polner) Tollas Tibor költőnek, a nemzeti emigráció jelentős személyiségének, a münche­ni Nemzetőr főszerkesztőjé- szek szegedi vendégszereplé­sével olyan eseményre kerül sor, amely évtizedeken ke­resztül elképzelhetetlen lett volna Magi'arországon. Tol­las Tibort 1947-ben alapta­lan vádaskodások, rágalmak juttatták börtönbe, egy kon- cep>ciós per vádlottjaként tíz évre ítélték. A váci bör­tönben és a tatabányai rab­bányában a porkolábokat kijátszva írta a zsarnokság embertelensége ellen protes­táló, a jobb magyar jövőben az embertelen körülmények ellenére is bízó énekeit. A nemzetőrség összekötő tiszt­jeként vett részt az 195fi-os forradalomban és szabadság- harcban. Az intervenciót követően, novemberben Bécsbe távozott, és azóta Tollas Tibor-est a Royalban Bebádogozfesk minden ablakot monikus. Családpárti és jö- vöpárti szemlélet hatja át a Tollas-verseket. A Duna menti népek felé való nyi­tottság éppúgy jellemzi gon­dolkodásmódját, mint az egyetemes magyar értékek határoktól független válla­lása. 1953-ban Vácott, a börtönben írta leghíresebb versét, a Bebádogoztak min­den ablakot című rabéneket. Költészete az újabb időkben tovább mélyül, kiteljesedni látszik, a „búvópatak nem­zedékkel” való találkozása is megtermékenyítően hat munkásságára. Ma, hétfőn, április 22-én, este 6 órakor a szegedi Royal irodalmi kávéházban a 70 esztendős Tollas Tiborral személyesen is megismerkedhetnek az ér­deklődők. Erre vár minden­kit szeretettel a házigazda: MEDVIGl ENDRE Szabvány Tudom én, hogy a szab­vány jó dolog, hisz nél­küle mondjuk, úgy kéne esztergáltatnia az ember­nek egy csavart is az au­tójába. Csakhogy, amikor az ember gyomrát és az ízlést is szabványosít­ják ... Még a valaha volt idők­ben, amikor a jelszavak­ban ott szerepelt: a leg­főbb érték az ember — szóval, akkoriban szab­vány született a főzelé­kekre is. Mármint elő­írás arra nézve, hogy az üzemi konyhán biz’ min­den dolgozó tányérjára 4, azaz négy deciliter főze­léket kell kimérni. Ha hi- bádzik belőle akár fél deci is, jól megjárhatja a konyha, amikor jön az ellenőr. Nos, érti is az ember e szigort, hiszen valaha minden volt, csak piac, s így verseny nem. Rende­letek szigorával kellett hát őrködni a vevő érde­kei fölött, csakúgy, aho­gyan rendeletek és uta­sítások szabták meg az ebédért kérhető pénzeket, juttatásokat, nyersanyag­normákat, s tán még a tányér mélységét is. Közben aztán változott a világ. Az árak fölfelé, a bérek relatíve lefelé in­dultak, a szabályok szi­gora is enyhült valame­lyest. így aztán, hogy az üzemi konyha is megta­lálja a számítását, kez­dett kifogyni a főzelék­ből, mi lényege. Azaz, a főzelék. Mivel azonban az a bizonyos négydecis szabvány tovább él, az egészséges táplálkozás je­gyében bőséggel fogyaszt­ják az üzemi konyhákon a vizet és a lisztet, hisz valamivel csak ki kell tölteni a merőkanalat. Amikor a legutóbbi­zöldborsófőzelékben (4 deci!) mindössze 27 szem borsót számlálhattam meg. elgondolkodtam Szolid számításaim sze­rint ugyanis a lisztet és a vizet megspórolva akár 34 szem zöldborsóra is futná, mondjuk, vajon párolva. Igaz, az az istennek sem adna ki négy decit! (szávay) Zsolnayak lettek A világhírű pécsi porcelángyár alapítójának, Zsolnay Vilmosnak nevét vette fel a város kereskedelmi és ven. déglátóipari szakiskolája, áhol az ősszel kezdődő új tanév­től szakközépiskolai szintű, integrált képzés kezdődik. A Zsolnay család leszá.rmazpttainalc részvételével megitartott névadó ünnepeégen Herold Gyula, igazgató emlékezett ■meg Zsolnay Vilmosról, aki sikeres kereskedőből, szorgos munkával ési kitartó tanulással az Osztrák—Magyar Mo­narchia múlt század végi legnagyobb kerámiagyárának vezetője lett, munkásságát a bécsd és a párizsi világikiállí­tásokon elért sikerek és a francia becsületrend koronázta meg Smiékhangok Kardos Pálnak Claude le Jeune francia komponista egyik kórusmű­vének kezdő sorait idézve, köszöntötte Szőnyi Erzsébet zeneszerző a Tisza Szálló koncerttermében összeg,yűlt közönséget a Kardos Pál Emlékhangversenyen. Elmúlik minden? Kér­dezgetjük, s a válasz, az élő. az emlékező ember vá­lasza csak tétova lehet, té­tova -tagadás ... Nem. nem múlhat el minden, amíg emiber él a földön. Akkor isi, ha tudjuk, Pilinszky Já­nos Zsolozsmája, mondja ki a teljes igazságot: „Igen, ahogy a semmi ágyat vet, figyeljük és jónak tartjuk, ahogyan végül is megpihen, ahogyan végül is megpihe­nünk .. Az emlékhangverseny méltó volt Kardos Pál mű­vészi eszményeihez, etikus emberségéhez; A ceglédi Kardos Pál -Pedagógus Énekkar Alta trinita beata- ja tiszta intonációjával, Bartók Négy szlovák nép­dala stílusos előadásával és jó tem'póival n.yerhette el a közönség tetszését. A tanár­képző főiskola immár Kar­dos Pál Női Kara nagyon szépen kidolgozott hangzás- világával hívta föl magára a figyelmet. Légiesen suha­nó, és szép volt Szőnyi— Pilinszky Zsolozsmája, és valóságosan kodályi a Pün- kösdölő hangulata és lendü­lete. A szegedi Bartók Kó­rus méltó volt eddigi hazai és nemzetközi sikereihez, és alapítója. Kardos Pál em­lékéhez. Árnyalt és áttet­szőén tiszta hangzása egye­nesen lenyűgöző volt. külö­nösen Kodály Sik Sándor Te Deumában. Csak dicsé­ret illeti a karnagyokat: Soltészné Lédeczi Juditot, Holló Gyulát. Ordasi Pétert ó3 Rozgonyi Évát, miként Mozart négy kézre írt f-moU fantáziájának előadó­művészeit. Bódás Pétert és Delley Józsefet. összességében csodálatos este volt. Felidézte előttünk Kardos Pál tiszta emlékét, aki sokszor vezényelte kó­rusait a Tisza Szállóban. Felidézte a sokat szenvedő embert, akit közvetlen kör­nyezete, a főiskola ének-ze­ne tanszékén, sokszor nem akart megérteni. Akmél tisztességesebb. szókimon^ dóbb. a munkájáért, a zene mindenhatóságáért rajon- góbb emibert eddig még nem ismertem. Aki nagyon szeretett élni. lobogott, lán­golt, égett! És. sajnos, na­gyon korán elégett... El­múlik minden? töthpAl József Hangverseny közben, a Fritz Mihály által készátett Kardos Pál Emlékéremmel jutalmazták Szőnyi Erzsé­bet, Kardos Pálné, Mohay Miklós, Delley József, Bó­dás Péter. Rozgonyi Éva, Holló Gyula és Ordasi Pé­ter munkásságát Szombaton délelőtt a Bartók Béla Mű­velődési Központban a ki­váló karnagy, művészi, pé- dagógai és tudományos te- vétenységének hatását em­lékülés vizsgálta. Maklári József vezetésével. Fölkért hozzászólók voltak: Nagy Olivér, Párkai István. Roz­gonyi Éva, Tillai Aurél és Varga Ferenc. ÁSZ-pálmában Az Asz ifjúsági' magazin az ország összes városait járja, s mindig más és más helyről jelentkezik, s mutat be olyan fiatalokat, akik va­lamiben különlegesek, illet­ve valamilyen kiugró telje­sítményt tudnak produkálni. Tehát ASZ-ok, nyerők a korosztályukban. Az ASZ stábja és jókedvű műsor­vezetője Geszti Péter szom­baton Hódmezővásárhelyen járt, s élő egyenes adásban mutatták be Vásárhely ASZ- jelöltjeit. A kereskedelmi szakközépiskola aulájába be­zsúfolódott érdeklődőid meg­ismerkedhettek négy fiúval, akik fantasztikus teljesít­ményt hajtottak végre. Négy keréken (görkorcsolyával) négy nap alatt értek le Szé­kesfővárosunkból Hódmező­vásárhelyre. Szerepelt a je­löltek között egy ifjúsági nyert taeik wan-do kis- aki imád lejárni a fiúk zedzésére, ugyanis, mint ita, felülre szeretne még teni ezekkel a plusz ed- ckel. A jelöltek között ■pelt még egy sportem­ber, egy 17 éves futballbiró, aki az ifjúsági és serdülő mérkőzéseken kívül nagy szeretettel vezet felnőtt mér­kőzéseket is. Az ASZ-jelöl- tek közül végül egy 16 éves kisgazda fiú — aÜ egy kis darab földet művel, amit ő vásárolt összegyűjtött pén­zéből — vitte el a pálmát. A szombati műsorban Délhúsa Gjon, mint sztárvendég és a vásárhelyi Zeneiskola fú­vósegyüttese szórakoztatta a közönséget. Este pedig a vá­rosi Ifjúsági Házban tartott nagy sikerű AsZ-diszkót Geszti Péter, ... üvöltotte szombat éj­jel az együk banda a szente­si MÁV-kultúrházban az amatőr rockzenekarok or­szágos találkozóján. Sérv, de mitől? Persze, a tizen­éves lelke iS/fájhat / vagy lehet, hogy csak az fáj iga­zán /, de a Szürkebaráttól kipirult arcokról nehéz volt leol-vasní az okokat. A lármerzakókon imitt- amott fityegő csillagos törzsgárda-jelvények alig­ha kaptak politikai jelen­tést, maradtak disziek, a va- gányság jeleként. Szépen, csendben tomboltak az ifik, feléjük sem szagoltak a rendőrök. Min-ak is tették volna? Keresem a kilencvenes évek elejének dühöngő ifjú­ságát. 'Hiába. Már őik is konszolidálódtak, :bár két­ségtelen, a zsűri -véleményé­vel ellentétben — melyben Rocicliétvé^e s, m § mijf mmim mjTáSSn OCrf irCrfff Wmmfm: ezen sorok írójának az íté­lete is benne foglaltatik — nyerő volt a pusztító erejű th-ras zene, és a post punk. AlZ Engraver ■tiszaföldvári, valamint az orosházi Kultu­rális Szemle bandák az ex- tázis szlélére sodorták a ti­niket, akik arra a kérdésre, hogy miért tetszik, viharos ■tapssal válaszoltak. Az egyébként elnagyolt szöveg- 'ből ilyesmit lehetett kiszűr­ni: elnyomásban élünk, ne ha le­akarj engem betörni, már nem leszek, a ti^ szék... A kozepmezAny-ben futott 'jutottak eszembe demel a basszusgitáros és az együttes énekese. Szégyen, de négy órai zsűrorkodás után úgy éreztük, ahogy a nóta mondta, sérvünk van. Akkor hátra volt még a 14- ből hét banda. Levezetés­ként bóklásztunk a város­ban, melyet egyébként a múlt hét végén megszáU'tak az ifik; diákszínjátszók ta­lálkoztak, vízilabdások mérkőztek. Még mondja va­laki, hogy Szentes öreg és halott város! Szeged felé közeledvén a rock­a Tolnából érkezett Spes, melyben a dobos kiemelke­dőt nyújtott. A szegedi Nyerset is újrázták, de még ennél is viharosabban ün­nepelték a szintén szegedi hétvége együk motorjának, Bocsléai Pistának az elejtett mondatai: az ilyen bulikon kell összehozni a fiatalokat, itt őrjöngjenek, itt álljanak közönség elé. Kedves Pista, ■Nemtelen Erotikát. A Bo- megnyugtatlak benneteket hóc című számuk már-már — a -Panatic-szervezőket —, lemezre érett, előadásmód- Sikerült, juk kulturált, figyelmet ér- — p. bodzsár — hetfO, IMI. Április sl szerkeszti a szabadságharcos írók alapította Nemzetőrt, az emigráció egyik fontos politikai lapját. Münchenben él, több figyelemre méltó, magyanságtudat-formáló ki­advány szerkesztője, így ő rendezte sajtó alá a Füves- fcert-antológiát, a váci bör­tönversek gyűjteményét, és a Gloria Victis 1848—49, to­vábbá a Gloria Victis 1956 című, 6zabad.ságharcaink költői világvisszhangját tar­talmazó kiadványokat. 1959- től napjainkig nyolc verses­kötete jelent meg; az 1983- ban közreadott. Forgószél­ben című válogatott versek és az .1988-as Varázskor cí­mű verseskötet szerencséser összegezi a költő lírai élet­művének legjavát — ez a két kötet a demokratikus el­lenzék, közelebbről a Kata­lizátor Iroda jóvoltából — most már egy könyvvé szer- ktesztve — Magyarországon is megjelent Tollas Tibor költészete a börtönélmények, a megaláz­tatások ellenére is igen har-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék