Szegedi Napló, 1995. július (1. évfolyam, 42-67. szám)

1995-07-15 / 54. szám

Fociológia T­utdomással kell kezdenem. Futballis­­t­­a voltam, életem jórészét a labda­rúgás töltötte ki, jobban szerettem, mint a libamájat saját zsírjában, a jéghideg kisfröccsöt, vagy éppen az Adria nagy kék mosolyát. Aztán - már több, mint 10 éve-, a magyarfitbalt nem soro­­lom a sport gyűjtőfogalmába. Egyszerű­en nincs egyetlen olyan mozzanata, ami­ért szeretnem kellene, sőt... Megaláltat­­ták velem a lbdarúgás vezetői, edzői, szponzora és leg­képp a “szép volt fi­úk”. Hiába minden. Papolhatok én arról, hogy évekre el kellene zárni a váloga­­tott címeres mezét, az edzők nagy több­ségét beíratni az általános iskolába, a vezérkart végre munkára fogni, a szponzorokat pedig adózásral Ez a törek­vésem - tudom én - még jó ideig kudarc­ba fullad. Hát persze, hogy azért, mert a magyar lbdarúgás kört a jegyeskedők er­re nem vevők Amikor egy lúdtalpú futbal­­list, például Illés Béli CSAK 10 millió fo­rintot kért egy évre, ugyan miért emelem fel szavam, vagy amikor a 14-estQ-s edző suksüködepályára küldi “tanítványait”, mondván a taktika, egy góllal többet rúg­ni, mint az ellenfél, miért utasítaná vissza a 300-500 ezer forintos havi etetményé? Vagy az MLSZ vezérkara, miért ne utaz­gatna a vilgban a havi éhbérért dogozók pénzén? A szponzorokról már nem is kel­lene beszélnem. Ok azok akik ékitben tart­ják évek óta ezt a vagy semmit! Igaz, még nem tartunk ott, mira a firkt!Nyilat, hogy a sportba felforgatott pénzeket k khessen írni az adóból nálunk még csak az adó­alapot csökkentik. De nálunk még ez is megéri. S, milyen világot nünk Ezzd ne vádoljanak hiszen sigát bőrö­mön is megtapasztaltam. Ma már nem számítanak az értékek kgfekéjjpabe­­csületes munka melett voksolók véle­ménye. Ma a dohány, suska, lóvédomi­­nál És persze, hogy az diktál akin­ a­­bukszitárca van Mert adt az embe­rek abban a pil­aramban amikor ki­egyenesedik a helyzet meghaltnak mint a moszkvai kapcagyáros! Vagy netán meggyórgák bűneiket? Csak legyen Is­ten, aki meghallgassa! Szóval térjünk csak vissza a utcához. Azt szokták mondani minden lehet hi­szen a labda kerek Igen ám, de nálunk már a bőrgolyó is tadás. Persze, hogy nem találták telibe találni a truigyar fia­­balt!Megnyugtatásul ezek csak az el­­ső lipések voltak.. Miénk itt a tér , a Szeged belvárosában megváltozik valami, azt mindenki észreveszi és általában véleményezi. Jó híreket a város központjából nemigen ka­punk. Sok a panasz, mert a diszkók hétvégén ontják a decibeleket, mert a rengeteg autó torlódik, szorong a szűk utcákon, miközben benzingőzt pö­fög a lakókra és a sétálókra. Néhány napja azonban valami szokatlan dolog történt. A Klauzál térről kiebrudalták az autókat. Kaptunk egy szép, patinás teret padokkal, kocka­kövekkel, virágos terasszal. (Ami eddig is volt ugyan, de ki vette észre a parkoló autóktól?) A régi, belvárosi házakkal körülölelt tér élni kezdett. Reggel, csillogó napsütésben, kényelmes padon hátradőlve jó hagyni, hogy eszünkbe jusson: Szeged a napfény városa! Délben, a hőségtől fáradtan padra rogyva, pihentető a szemlélődés a rohanó-sétáló forgatóban. Este, csiklandó fényekkel, nyári-tiszai szellő ringat valódi szegedi hangulatban. Kaptunk egy teret.A taxik a virágosládát kerülve fordulnak meg. A jelzőtáb­lák is a helyükön maradtak. De a tér a miénk. GERA EDITH hatter Lopják a kocsit Nyár van, országszerte nő a forgalom az utakon, turisták jönnek-mennek. Talán nem véletlen, hogy ilyenkor megnő az autólopások száma. Szeged rendőrkapitányát, Szőke Pétert kérdeztük: Szegeden 70-110 autót lopnak el évente. A megkerülési arányuk nem éri el a 30 százalékot sem. Ez mondjuk a budapesti évi 10 ezerhez képest nem sok, de a Ba­­laton-part tolvajlási mutatóit sem közelíti meg. A határ közelsége, a tranzit,viszont nem javítja a biz­tonságot. A városban az autók 70 százaléka a szabad ég alatt alszik. Sok az éjszakai lopás. Az emberek sajnos nem figyelnek egymásra, s nem mindig értesítenek bennün­ket, ha a másik autója mellett már percek óta lődörög valaki. Sok a baj a túlérzékeny riasztókkal, las­san immunissá válunk rájuk. A nyár beköszöntével nem észlel­tünk jelentős változást a statiszti­kában, nem lopnak el több autót Szegeden, de több a feltörés. A lo­pási szokások egyébként igen el­térőek. Az autótolvajok előszeretet­tel kötik el a régi Dáciáktól kezd­ve az új Samarákig a keleti típu­sokat, a nyugatiak közül elsősor­ban a néhány éves, több milliós értékű autócsodák vannak veszély­ben. A régi ócskaszok, tíz év fe­letti matuzsálemek, amelyeket csak a festék tart össze, nemigen kellenek. Az ellopottak viszont már többnyire akkor kint vannak az or­szágból, mire a tulajdonos beje­lenti a rendőrségen. Az autósok legrosszabb szokása, hogy az ira­tokat a kesztyűtartóban tárolják. Az ilyen kocsinak bottal üthetjük a nyomát. Védekezni lehet a lopás ellen, figyelemmel a kormányzár bekattantásával, a gépkocsi védett helyre­állításával, a biztonságtech­nikai berendezés felszerelésével. Értéket, még ha csak egy üres tás­káról van is szó, akkor se hagyja­nak a kocsiban, mert azt bizonyo­san előtt-utóbb feltörik. P. T. P. 1995. július 15., szombat Rejtező udvarok Holdfényben csipkekötő R­ejtező udvarok. Ez lesz állandó felcíme annak a sorozatnak, melynek egyes darabjai abszolút meghatározatlan időközönként fog­ják követni egymást, bemutatva Sze­ged ezen, világtól-várostól elzárt ré­szeit. Igen, nemcsak a világtól elzár­tak - ma a tősgyökeres szegedi pol­gár sem mindig tudja, egy-egy általa ezerszer megjárt, csömörig megis­mert utcával párhuzamosan, egy ko­rántsem feltűnő kapualj mögött mily udvar rejtezik. Láttán szinte oly ér­zése keletkezik az embernek, mint­ha más városba csöppent volna hir­telen, s más korba is. Szóval, lesz egy ily sorozat, amit vajon mely udvarnak bemutatásával is kezdhetnénk, mint a városházáé­val, amely fölött a torony őrködik. Csak nagyon röviden ejtünk szót ró­la, hisz az utóbbi napokban többszö­rösen szerepelt már lapunk hasáb­jain. Ez az ún. Muzsikáló Udvar, ahol - a Szabadtéri Játékok égisze alatt - idén ismét megrendezték az esedé­kes opera- és koncertelőadásokat. Ma, szombaton, egyszersmind zárás­ként, Donizetti egyfelvonásosát mu­tatja be az újjászervezett szegedi kis­opera, aki a csütörtöki előadást el­mulasztotta, még van tehát alkalma pótolni a bepótolandót. Színpad és nézőtér van tehát még az év többi részében oly rideg és szó szerint “hiatalos” kisugánással bí­ró udvarban, melynek ablakában, ha föltekint az épp ott lézengő betéve­­dő, egy-egy kötelességtudó hivatalno­kot is megpillanthat, kezében irat­csomóval, hóna alatt aktaköteggel. De ez csupán pillanat, a városházi ember már el is tűnik valamely ajtó mögött. Moam egyébként épp e fo­lyosóról, a városházi ablakából tekin­tettem meg egy akkori Muzsikáló Ud­var-béli előadást, pár éve. Kiváló volt az akusztika. Amit egyébként az az udvar kap­csán okvetlen tudni kell: maga a Vá­rosház­a Széchenyi tér 10. sz. “alatt” -, eredeti formájában az ezerhétszá­­zas-ezernyolcszázas évek fordulóján épült, mégpediglen Vedres István ter­veinek alapján. Az első magyar szín­­igazgató. A Tere­wen László társulata az épület bal szárnyában kialakított szín­házteremben kezdte meg műk­ödését, pontban ezernyolcszázban. Ilaynau ezen épület régi tornyából nézte vé­gig a szőregi csatát - egy m­ar tá­bornok által kilőtt ágyúgolyó feje fe­lett fúródott a toronyba. Ó, hogy dűlt volna rá! A falba szállt lövedéket éve­kig őrizték, mint a szabads­arc em­lékét. A nagy árvíz után,a belváros fel­töltése után mélyen maradt épületre ezernyolcszáznyolcvanháromban emeletet húztak, s Lechner Ödön ter­vei alapján eklektikus-neobarokk stíl­ben alakították át. Új, karcsú, körer­­kélyes tornyát, a város egyik szimbó­lumát Babits nem egyébhez, mint holdfényben táncoló csipkekötős hölgyhöz hasonlította. Ennél nagyobb dicséretet nem is kaphatott volna Szeged attól a költő­től, ki bevallotta: “Szekszárdon szü­lettem, színésznőt szerettem”. Sze­ged elhódította ippela doctust pan­non vetélytársától. F. Cs. (Fotó: Krizsán Ildikó) A­Z EREDMÉNYESEBB JÖVEDÉ­KI ellenőrzés és elsősorban a forgalmi adó-bevételek jelentős növelését szolgálja a jövedéki tör­vény módosítása, amely a Magyar Közlöny 58. számában jelent meg. A főosztályvezető-helyettes el­mondta, hogy a jogszabálymódo­sítás a két éve bevezetett törvény gyakorlati alkalmazásának tapasz­talataira épült A szakemberek a fogyasztási adó-bevételek lénye­­gesen nagyobb növekedésére szá­mítottak a jövedéki szabályozás bevezetésekor, de ez nem történt meg. Jelenleg 30-50 milliárd fo­rintra becsülik az adózást megke­rülő termelés és forgalmazás miatt kieső adó össz­ét Elsősorban a do­hányáruk, a szeszes italok és a kő­­ohótermékek esetében jelentős az adókikerülés. A törvénymódosítás ennek m­elelően szigorítja a sza­bályokat Jövedéki engedélyt példá­ul eddig mindenki kaphatott, aki néhány minimális feltételnek mi­féléit a jövőben azonban már a jö­vedéki termékeket termelőknek, il­letve forgalmazóknak bank-vagy va­gyoni garanciát kell letenniük az en­gedély kézhezvételéhez. Az erről szóló okiratokat szeptember 30-áig kell eljuttatni az érdekelteknek a vámszervekhez. Akik ezt nem tel­jesítik, azok december 31-éig még folytathatják tevékenységü­ket, de azt követően az engedé­lyük megszűnik. A jövedéki bizto­síték összege a jövedéki terméket termelőknél 5 és 200 millió forint között lehet (bérfőzés és fűszer­­paprika esetén 1 millió forint). Mértéke megegyezik az adóalany által egy évben fizetendő fogyasz­tási adó egytizenketted részével. A nagykereskedőknél és más tevé­kenységet folytatóknál, a kiskeres­kedők kivételével a biztosíték leg­y GYILKOSOK ÉJSZAKÁJA lesz a mai éjjel... Legalábbis a Nyári Szünet Szín­ház kamaraszínházi programja kere­tében (Szeged, Horváth M. u. 3­), ahol a Független Színpad Stúdiója José Triana: “Gyilkosok éjszakája” című drámáját mutatja be ma, szombaton este 8 órától. A mű egyébként­­ játék a játékban. Három felnőtt gyermek azt játssza el újra s újra, hogy megölik szü­leiket. Miért játszanak? Mifelé halad­nak vajon a játék, az életük során? - teszi fel a kérdést a drámaíró a Gyilko­sok éjszakája kapcsán, mely dráma 1965-ben született, mellyel a szerző rö­vid időn belül világsikerre tett szert Egy bizonyos, a rituálé által feltárulnak gyengeségeik, hibáik, gondjaikra is fény derül. Azt hiszik, minden elveszett, de... De nem is folytatjuk tovább. Tes­sék megnézni a darabot, amelynek rendezője Trömböczky Péter, faló sze­repében Zák Gyöngyi játszik, Fela Szántó Gyöngyi, Bebe pediglen Fejes Rita. Fefesggalább 15 millió forint, a kőolaj­­termékek esetében 80 millió fo­rint. Szintén jelentős változáso­kat hozott a jogszabálymó­dosítás a jövedéki engedélyek visszavonására, növelve a vám­szervek mozgásterét. Módosul­tak a jövedéki ellenőrzés jogi körülményei is, ezáltal hatéko­nyabbá válhatnak az ellenőrzé­sek. A termelőknek ezentúl ha­vonta írásban kell jelentést ten­niük a jövedéki termékekről, a vámszervek pedig negyedéven­te lesznek kötelesek a helyszí­nen elszámoltatni őket. Alkarambol kilencmillióra Cherokee indiánok (Folytatás az I. oldalról) S. István mesés elemekkel tarkít­va előadott egy helyes kis történetet, melyben a Jeep Mercedesszel üt­között, majd belefordult az árokba és összetört. Eddig jutott a mesében, amikor a járőrt a közeli rúzsai cser­­benhagyásos gázoláshoz riasztották , ami azonnnali sürgte intézkedést követelt. Ráadásul ekkor már este­felé járt az idő, a látási viszonyok is ugyancsak rosszak voltak, így a hely­színelést végző járőr kiállította a ba­lesetet igazoló lapot. A natalember úgy érezhette fantasztikus mázlija van, s mint egy elvakult szerencse­játékos, aki azt hiszi örökké nyerés­ben marad, a rendőr félrevezetése után a Hungária Biztosítót is meg­próbálta átejteni. S. István ugyanis alaposan gyanú­sítható azzal, hogy júliusban a saját tulajdonát képező Cherokee Jeep tí­pusú gépkocsi balesete kapcsán a Hungária Biztosító Rt. Csongrád Me­gyei Igazgatósága felé valótlan tartal­mú kárbejelentést tett, mellyel a biz­tosítót tévedésbe ejtette. A kártéríté­si díjként megállapított 8 millió 800 ezer forint összeget azonban a biz­tosító nem fizette ki, mert a körül­ményeket gyanúsnak találta, s felje­lentést tett a Csongrád Megyei Rend­­őr-főkapitánys^on - tudtuk meg Szegedi Zsolt századostól, a rendőr­­főkapitánys^ vagyonvédelmi alosz­tály vezetőjétől. Ennek alapján a fő­­kapitánys^ eljárást kezdeményezett S. Istvánnal szemben őrizetbevétel majd előzetes letartóztatás mellett különösen nagy értékre elkövetett csalás bűntettének kísérlete miatt. A nyomozás során a tanúvallomá­sok egyértelműen alátámasztották, hogy a kárbejelentő lapon feltünte­tett június elsejei dátum egy beállí­tott helyszínre utal, sőt még néhány további turpisságra is fény derült. Többek közt S. István barátnőjén ke­resztül a balesetnél segédkező tanú­kat felkerestette S. Gábor domaszéki lakossal, s arra kérték őket, hogy ta­núvallomása esetén ne a valós ada­tokat mondják jegyzőkönyvbe. A ta­núk azonban erre nem voltak haj­landóak, sőt a szembesítés során még S. Gábor is elismerte, hogy az ő feladata volt a tanúkat hamis tanú­­zásra felkérni. A bíróság ennek alap­ján elrendelte S. István előzetes le­tartóztatását. A vizsgálat szakértők bevonása mellett folyamatban van. - Kiss -

Next