Szegedi Napló, 1890. november (13. évfolyam, 300-328. szám)
1890-11-08 / 306. szám
Szeged, szombat. S««g»di Napló. November 8. 1890. 306. ea. együtt az ország tekintélye miként volna jövőre nézve megvédendő a törvényekeket s nemzetközi jogokat lábbal tipró vad hordákkal szemben. A javaslatból egyelőre közölhetjük, hogy tervbe van véve a határvonalon több csendőrségi határőrs fölállítása, melyek hivatva volnának a határt minden támadástól s törvénytelenségtől megvédeni. Megemlítjük még, hogy a bizottság Angyal József szegedi csendőrkerületi főhadnagyot megbízta azzal, hogy a hozzá beterjesztett jegyzetek alapján a romániai határsértésekről memoramdumot készítsen. Angyal főhadnagy már elkészült e memorandummal, amely öt évre terjed , alaposan felöleli tárgya egész lényegét. A memorandumot báró Földváry Lajos őr-nagy, csendőrkerületi parancsnok, ma ere-detiben megküldötte a belügyminiszternek s másolatban a honvédelmi miniszternek. A bérföldek. — Gazdaszéki ülés. — — nov. 7. A gazdaszék ma délután 4 órakor tartott ülésében tárgyalta a bérföldekre vonatkozó — lapunkban már közölt albizottsági jelentést, s hosszas és beható vita után, melyben csaknem minden jelenlevő részt vett, némi módosításokkal elfogadta az albizottság javaslatát. Leghosszabb vitát provokált azon fontos része a javaslatnak, mely két gazdasági felügyelői állás szervezését czélozza, s melyet a gazdaszék egész terjedelmében magáévá tett. Az ülésen Zombori Antal tanácsnok elnökölt, s kívüle jelen voltak : Dr. Lázár György t. főügyész, Börcsök Péter, Kriszt Sándor, Kónya Ferencz, Lábdy Antal, Marosi Mór, Molnár János, Obláth Lipót, Pittich Kálmán, Szekerke József Weiner Miksa, Vöneki Pál bizottsági tagok és Dobos Gyula osztályjegyző, mint a bizottság jegyzője. Minthogy az albizottság javaslata az összes bizottsági tagok előtt a hírlapokból ismeretes, a gazdaszék, az általános tárgyalás mellőzésével, a javaslat részletes megvitatásához fogott. Az első pont, mely szerint „a tanács által intézkedés volna teendő az iránt, hogy úgy a pénztári, mint a könyvvivői tisztség a bérfizetési hónapokra megfelelő kisegítő erőt nyerjen,“ elfogadtatott, azon módosítással, hogy a kisegítő erők „a szervezeti szabály keretén belül“ alkalmazandók. A 2ik pontnál, mely két gazdasági felügyelői állás szervezését hozza javaslatba, fölszólal Weiner Miksa, s kijelenti, hogy az állások szervezése ellen nincs kifogása, csupán azt nem tartja célszerűnek, hogy az ispánok bízassanak meg a végrehajtások foganatosításával és a zárgondnoki teendőkkel is. Kívánatosnak tartja, hogy a felügyelők közül az egyik az alsó, másik a felső tanyán lakjék, s végül azt is határozottan kimondani óhajtja, hogy a gazdasági felügyelő bérlő nem lehet. Elnök megnyugtatja a fölszólalót, hogy ez utóbbi kikötésre az állások szervezésekor tekintettel lesznek. Obláth Lipót Weinerrel szemben megjegyzi, hogy épen a várgondnokságok kellő betölthetése volt egyik fő oka az iapáni állások tervezésének. E nélkül a felügyeletet elláthatnák a tanyai kapitányok is. Sőt szólónak az a meggyőződése, hogy az volna a helyes megoldás, ha a tanyai kapitányok vagyoni felelősség terhe mellet köteleztet-nének a felügyeletre, annyival inkább, mivel 4000 bérlővel szemben kevés két felügyelő. Pillich Kálmán elvben elfogadja a a pusztagazdák intézményét. Ezen gazdákra fontos teendők várnak, melyeket a tanyai kapitányok nem végezhetnek el, már csak azért sem, mert a felügyelet nem volna köztük arányosan elosztható. A zárgondnoki teendőket nem lehet jobb kezekre bízni, mint a pusztagazdákéra. Azonban a végrehajtások foganatosítását nem szabad szerinte ezekre bízni, mivel egy személyben felperes képviselői és bírósági kiküldöttek nem lehetnek. Azért úgy kívánja e pontot módosítani,hogy a gazdasági felügyelők képviseljék a várost a bagatell végrehajtásoknál, az ügyészség mellőzésével. Dr. Lázár György t. főügyész nem tartja elejthetőnek a felügyelőknek a végrehajtások foganatosítására leendő kiküldetését. E nélkül a javaslat csak fél munka volna, mert épen az az egyik célja a tervezett intézkedésnek, hogy a végrehajtásoknál elkerültessenek a kiküldött kirendelése által előálló költségek, melyek legtöbbször fölemésztik az egész végrehajtási alapot, úgy, hogy a város követelésére semmi fedezet sem jut. Weiner Miksa a nyert fölvilágosítások után elejti módosítványát. Marosi Mór szerint kívánatos volna, hogy a zárgondnokul kirendelendő pusztagazda minden egyes zárlatnál külön egyént bízzon meg a felügyelettel. Börcsök Péter ezt nem tartja kivihetőnek. Kriszt Sándor városgazda, fölöslegesnek tartja a gazdasági felügyelőket. Szerinte nem a felügyelet hiánya okozza a bajokat, hanem az, hogy a bérlőket 1884. óta föl sem szólították arra, hogy fásítsanak, árkot húzzanak , egyáltalában teljesítsék szerződési kötelezettségeiket. Azt hiszi, hogyha fölszólítanák őket, ennek volna eredménye. A felügyeletet legczélszerűbben a tanyai kapitányok láthatják el. Pillich Kálmán és az elnök fölszólalásai után a bizottság elfogadja a gazdasági felügyelőkre vonatkozó pontot. A jövőben kötendő haszonbéri szerződésekre vonatkozólag a gazdaszék észrevétel nélkül, változatlanul elfogadja az albizottsági javaslat 3-ik és 4-ik pontjait, melyek szerint jövőben a földhaszonbérleti szerződések tanácsi, illetve további jóváhagyás föntartása mellett az árverés színhelyén bérlők által azonnal aláírandók, illetve megkötendők , továbbá egy félévi haszonbérösszegnek megfelelő biztosíték (kauczió) s az első félévi haszonbér az árverés színhelyén, a szerződés aláírásakor bérlő által líz teendő, eme biztosíték készpénzen kívül lehet takarékpénztári betéti könyvecske s elfogadható s tőzsdei árfolyamon 200/o-kal alább számított értékpapír, eme biztosíték azonban később kellő biztosítékot nyújtó ingatlanra való bekeblezéssel is kicserélhető, illetve megadható. A javaslat ötödik pontjánál — mely a járási homokföldekre vonatkozó haszonbéri szerződések egyes feltételeinek módosításáról szól Pillich Kálmán azon alaposan indokolt véleményét fejezi ki, hogy szükséges volna, a munkálat teljessége szempontjából, ezen föltételeket nemcsak a homoki, hanem az összes városi bérföldekre vonatkozólag szabályozni. Ily értelmű módosítványt hoz javaslatba, mely azonban többek hozzászólása után elvettetik s az albizottsági javaslat eredeti szövegezése fogadtatik el, mégis azon eltéréssel, hogy az ezen pont c) alatti bekezdésében a fák ültetésére és gondozására vonatkozó intézkedések közt — ugyancsak Pillich indítványára — a fák úgynevezett b o t o tá sa helyett, azoknak a 10 ik évben gyökerestől leendő kivágása engedtetik meg. Az albizottsági javaslat 6-ik pontja a bérelhető föld minimumát és annak használati rendszerét szabályozza. Ezen pontnál elfogadta a gazdaszék az albizottság által javasolt 20 holdas minimumot, ellenben Kriszt Sándor indítványára, Marosi Mór, Obláth Lipót, Börcsök Péter és Pillich Kálmán hozzászólása után elejtette az ugarolás kényszerét, s ennek helyébe Pillich Kálmán indítványára azon kikötést tette, hogy a bérlő a bérelt területen épületet emelni tartozik, s a bérelt föld egyharmad részét tartozik kapás vetemény alá használni. A javaslat utolsó pontjához, mely az eddig április és október elsejére kitűzött fizetési határnapokat márczius és szeptember hónapok első napjára teszi, a gazdaszék vita nélkül hozzájárult, napirendre térvén azon indítvány fölött, melyet erre vonatkozólag Várossy Ferencz törvényhatósági bizottsági tag a közgyűlés elé terjesztett. Az ülés 6 és fél órakor ért véget. Országgyűlés. A képviselőház ülése. — nov. 7. Ülés kezdete 10 órakor. Elnök: Péchy Tamás. Jegyzők : gr. Eszterházy Kálmán, Josipovich Géza, Balogh Géza. A kormány részéről jelen vannak : gr. Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, Josipovich Imre, dr. Orczy Béla. A napirenden van az 1891-iki költségvetés részletes tárgyalása. A királyi udvartartás tételénél Meszlényi Lajos kérdi, hogy hol van a magyar királyi udvartartás ? Ha közös volna az udvartartás, akkor a delegáczióban szavaznák meg költségeit s a kvóta arányában járulnánk hozzá. A párt megszavazza a költségvetést, de csak abban a reményben, hogy az udvartartás magyar lesz. Mert a helyes lojalitás az, ha a nemzet bizalmasan megmondhatja a királynak óhajait és panaszait. Szapáry Gyula gr. kijelenti, hogy az 1867-iki törvényben benn van, hogy az udvartartás költségeit az országgyűlés szavazza meg ; kéri a tétel megszavazását. Ugron Gábor szintén magyar udvartartást kíván, melynek szervezete megfeleljen az alkotmányosságban. Történjék a főherczegek nevelése olyan szellemben, hogy ne legyenek elzárva az alkotmányosság elől és ne gyakoroljanak rájuk olyan befolyást, mely ellenkezik a nemzet szellemével. Rudolf trónörökös meghalt, de hol látjuk, hogy a magyar államférfiak megtették volna kötelességüket arra, hogy Magyarország leendő trónörököse úgy neveltessék, hogy meg legyen benne ugyanaz az alkotmányos érzés