Szegedi Napló, 1896. november (19. évfolyam, 263-287. szám)

1896-11-20 / 279. szám

Féltei, oovember 20. 1896. Egyes szám ára 5 kr. XIX. éjfolyai. 279. szim. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI AR: FELELŐS SZERKESZTŐ: HIRDETÉSEKET Negyedévre 3 frt 50 kr. Egy hóra . 1 frt 20 kr. KULINYI ZSIGMOND. és nyilttéri közleményeket a kiadóhivatal mérsékel árjegyzék szerint számit. Egész évre Félévre . 14 frt — kr. 7 frt — kr. Az eszme értéke: Szeged, november 19. Mióta megalkották a 67-es kiegyezést, Magyarország függetlenségi és 48-as pártja önzetlen hazaszeretettel, az erőszak és a legkülönbözőbb rágalmak által czéljától el nem térítve, igazai tudatában küzd törvényes úton azon jogokért, melyeket a „bölcseség“ a kiegyezésben feladni jónak látott. A függetlenségi párt, mely megalakulásakor hét tagot számlált, hatalmas méretekben erősödött és tiz év múlva már 72, sör a Szapáry-féle téli választások után 1892-ben együtt az Irányi és Ugron-párt 102 taggal jelent meg a képviselőházban. Most összesen kevéssel hatvanon felül van pártunk képviselve, tehát körülbelül negyvennel kevesebben lesznek, mint az előző képviselőházban. Ezen körülményből ellenségeink azon következtetést vonják le, hogy Magyarországon a függetlenségi eszme hitelét kezdi veszíteni és fennen hangoztatják el nem titkolt kárörömmel, hogy a magyar nép meg van elégedve a fennálló közjogi helyzettel, politikai alakulással és a függetlenségi eszme iránti rajongó lelkesedés hanyatlik és értékében csökken. Kötelességünk szembe szállni ezen tervszerűleg, kétségtelen részakarattal terjesztett állításokkal és megmutatni, hogy a nemzet bizalma egy szemernyivel sem rendült meg szen elvek iránt, melyek a függetlenségi párt programmját képezik. A függetlenségi párt számbeli arányára mindenesetre — elég sajnos — nagy befolyással bír azon körülmény, hogy mennyire engedi a hatalmon levő párt a választásoknál a választók szabad akaratát érvényesülni ? Ha tisztességes politikai küzdelmet folytatnának ellenünk, ha a szabad meggyőződés találhatna kifejezést az urnánál, erős a hitünk, hogy a nemzet többsége szentesítené törekvéseinket. De, mert az igazi véleménynyilvánítás az erőszak és kimondhatatlan számú és irányú más kortes eszköz által felállított akadályokba ütközik, erőinket szabadon kifejteni képtelenek voltunk mindig és különösen az idén, midőn hihetetlen mérvet öltött a legszemérmetlenebb hatalmi túlkapás. Valóságos Isten csodája, hogy ennek daczára még ennyien is vagyunk és nem túlzás azon állítás, hogy többet jelent ma az a hatvan és egynéhány függetlenségi kerület elnyerése, mint 92-ben a százkettőé. Hiszen Magyarország főispánja, a választások his rés rendezője nem kimért semmi esz közt, hogy pártját minél nagyobbra növelje és hazafiatlan törekvései ke- sresztülvitelét biztosítsa. És helyzete annyival könnyebb volt, mert a függetlenségi pártot a választások a szó szoros értelmében készületlenül találták. A magyar ember gondatlanságával patópáloskodtunk és az utolsó perczben kezdtük az éktelen kapkodást. Közelből látjuk annak példáját, hogy tisztán a késői és erélytelen szervezkedés tette lehetetlenné győzelmünket. De a függetlenségi párt bukásának okát számos Ugron-párti kerületben annak a megmagyarázhatatlan szereplésnek kell tulajdonítani, melyet ezen frakció az Irányi Dániel és a függetlenségi párt által évtizedek óta folyton sürgetett szabadelvű egyházpolitikai kérdésekkel szemben annak idején a parlamentben foglalt. Sok függetlenségi érzelmű polgár tartózkodott a szavazástól vagy nyíltan állást foglalt azon függetlenségi jelölt ellen, akiben a megalkotott egyházpolitikai törvényekkel szemben revizionáns törekvéseket tudott vagy véle feltalálni és a kormánypártnak volt elég ügyessége ahhoz, hogy ezen ellenszenves momentumot alap nélkül is a függetlenségi jelölt ellen kidomborítsa és saját céljaira kihasználja. Oktalanság tehát a választások eredményéből a függetlenségi eszme iránti bizalom megrendülésére vonni hátrányos következtetést. Ez az eszme természetes, mint maga a természet és együtt születik az emberrel meg az emberi lélekkel, mely függetlenségre vágy és ösztökél. De nálunk ezen eszme nemcsak természetes, hanem jogos is, mert alkotmányunkból folyik és évszázados törvényeinknek egyenes corolláriuma. Ne ujjongjanak ellenségeink és ne áltassák magukat, mintha a függetlenségi párt programm csökkent volna értékében a nemzet előtt. Időlegesen meg lehet gátolni a függetlenségi eszme érvényesülését, de végleg elfojtani, vagy elenyésztetni semmiféle erőszak sem képes. Nekünk pedig jó lecke volt a lefolyt választás, hogy semmittévő közönyünkből felébredve, kellően szedjük össze erőinket és reparáljuk ki majdan fényes eredménynyel a szenvedett csorbát. ns. Kinevezések. A király Szalay Károly zsolnai járásbirósági albirót az ipolysági törvényszékhez biróvá és Balsay József egri törvényszéki aljegyzőt a füleki járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Kitüntetett kiállítók. I (A szegedi kerületben.) Szeged, november 19. I III. ■ XIV. C) Ruházati ipar. I Elismerő oklevél. i Szorgalmas munkáért^^mbrus István H.-M -Vásárhely, z Apfel Ignácz Ó Becse,/ Bor- Idás Sándor H.-M.-Vásárhely, szép munkáért. Jó munkáért: ^CTkovics Gyula Baja, ^ata Gergely Ó-Kanizsa. , Czetti József és Mihály Baja, szorgalmas munkáért, f^^oda Imre H.-M.Vásárhely, jó munkáért, ^^ngelsmann Sámuel Szeged, szorgalmas munkáért. / Elkán I Lajos H.-M.Vásárhely, jó munkáért./Szorgalmimas munkáért. /JFejes István Kula,JFejes József Zombor,JFehér László Baja,Herpási János H.-M.-Vásárhely./Janosek György Ó-Becse, jó és szép munkáért. Jó munkáért. Ifj./Kiss , Sándor Szentes, /Kanyó Béla Hódságh. Kol/Lzács István H. M.-Vásárhely, szép munkáért. /Jihrály József Doroszló, jó munkáért. Szép munkáért ./Kommczer György ApatinyLagicska I Mihály Zenta. .Jó munkáért: ^^évay Lajos I Szentes, /Magyar József Bács. /Mátéffy Antal i Szentes, szép munkáért/; Molnár József H.-M.J Vásárhely, jó munkáért./Mapvanov Szvetozár I O Becse, jó munkáért, Molnár Bálint Szentes, szép munkáért. Jó munkáért:Gancz Antal , Hódságh,/Ih-Hajdu Lajos Zenta,/Mósa István i B.-Földvár,A.Orosz István Ő-Kanizsa,/Pólyák I Illés Baja, Zapp István Doroszló, Zsintér Pál és fia Baja. Szorgalmas munkáért :/Juradov Miladin Petrovoszelló, /Piti Tamás Szentes, Jiadojesin Tosa Ó-Becse,/Rácz Antal H.-M.Vásárhely. Jó munkáért : ZSándorov György Ó- Kanizsa, /Szebetits József Hódságh. /Szfigfi Andor H.-Ml Vásárhely, szorgalmas munkáért. Jó munkáért: /Szűcs Ferencz Zenta/Szvetnyik Ferencz Baja. ^j^p’eás böriparosok gyűjt, kiáll. Szeged, szorgalmas munkáért.^ Szalay István Szentes, szép munkáért./ Szabó István Ó-Becse, szorgalmas munkáért. ^áborossy István Ó-Becse, jó munkáért./^Tremay Mátyás B.-Földvár, jó munkáért. /Turfitt János Ó.-Becse szorgalmas és jó munkáért. Jó munkáért. /Terjék János Szentes./Jubila Gábor Ó-Becse, ZMekmann István Apatin./Weisz Mihály H.-M.Vásárhely, szorgalmas munkáért./Gulyás György Ó-Becse, jó és szép munkáért./ Horváth László Ó-Becse, szép munkáért. / Gyurkovits Jenő Zombor, szorgalmas munkáért. /Hilák Vincze B.-Földvár,/Hegedüs Ferencz Zenta,/fűszer János Gajdobra, szorgalmas munkáért. XV. Csoport. Papír és sokszorosító ipar. Milleniumi nagy érem.Bába Sándor köntyomyomda Szeged, jó munka és jó ízlésért, (Keglovich Emil fényképész, Szeged, versenyképes jó munka, jó izllés,/Kohn Illés és József fényképész Hunvásárhely, jó ízlés és kitűnő munkáért. Elismerő oklevél. / Singer Samu fényképész Zombor. XVII. Hadügy. Közreműködési érem. [lpvisi Stácz Béla Szeged, m. kir. honvéd huszár alezredes, a honvéd lovassági foglalkozási képek tervezéséért. XVIII. Csoport. Vegyészeti ipar. Kiállítási érem. /első bácskai keményítőgyár .-Becse, versenyképességért.