Szegedi Napló, 1911. május (34. évfolyam, 105-127. szám)
1911-05-21 / 121. szám
Szeged, vasárnap SZEGEDI MAP, 1911. május 21. Városi javadalmak csökkenése. A javadalmi bizottság tegnapi ülésén a pénzügyi tanácsnok beszámolt a városi javadalmak jövedelmezési viszonyairól. Maga a tanácsnok is mélabúsan jegyezte meg, hogy egyes bevételi ágak jövedelemcsökkenésével szemben tehetetlenül állanak. Nagy befektetések révén létesített vállalatok vagy egyáltalán nem hajtanak hasznot, sok esetben veszteséget mutat az üzleti eredmény, vagy pedig nem járnak azzal az eredménynyel, amelyet ilyen vállalatoktól elvárnánk. A bizottsági tagok minden hozzászólás nélkül vették tudomásul ezt a szomorú jelentést. Nem hallottunk egy »miért«-et, egyetlen okos javaslatot, amelylyel a városi javadalmak hanyatlásának okát kutatták volna, illetőleg azok megszüntetésére alkalmas tervet közöltek volna az arra hivatottak a hatóság közegével. Pedig ez nem olyan dolog, amely felett észrevétel nélkül lehetne elsiklani. Vétkes könnyelműség elmulasztani minden egyes eszmét, amely alkalmas arra, hogy megvalósítva, vele a veszélyeztetett városi javadalmakat megfelelő haszonhajtó állapotba helyezzék. Ha arról van szó, hogy a közvágóhíd, a városi jéggyár nem jövedelmez megfelelően, hogy a fübérdíjakból jóval kevesebb folyik be a város pénztárába, akkor a bevételi források különneműsége azt bizonyítja, hogy nem a kezelésben van a hiba. Bár sokszor beigazolódott az a tény, hogy a hatósági üzemvezetés, üzleti kezelés nehézkes és korántsem egyenrangú — üzleti szempontból — a magánkezeléssel, üzletvezetéssel, jelen esetben nem itt kell keresni a baj forrását. A városi jéggyár például igen jó, tiszta jeget termel. Csaknem bizonyos, hogy van olyan jó a városi jég, mint az, amelyet magánosok termelnek. Mégis az tűnik ki a zárszámadási jelentésből, hogy az elmúlt év első negyedéhez képest az idei első évnegyedben tetemesen csökkent a városi jég fogyasztása s ennek megfelelően a jégből szerzett bevétel. Joggal kérdezhetnők: miért idegenkedik a közönség a városi jéggyár termékeitől és miért részesíti előnyben a magánosok jéggyárainak termelvényeit? A reklámirozásban van a hiba? Nem. A városi jéggyár is hirdeti jegét a napilapokban, ha megrendeléseket tesznek, pontosan házhoz szállítja a jeget, jó jeget. Csakhogy a magánvállalkozó más eszközökkel is dolgozik. A reklám nem elég. Jó ügynököt kell alkalmazni, az majd összetoborozza a szükséges fogyasztóközönséget. Ne legyen azonban annak az ügynöknek olyan megállapított fizetése, mely feleslegessé teszi az üzletszerzést, hanem adjanak neki kisebb fizetést és a szerzett üzletek után megfelelő jutalékot. Így és csakis így tehetik jövedelmezővé azt a városi jeggyárat, amelyre annyit áldoztak, amelyet tavaly kibővítettek és amelyet sehogysem tudják olyan állapotba helyezni, hogy legalább a befektetettösszegnek megfelelő kamatot hozzon. Tizenkétezer koronával kevesebbet jövedelmezett az idei első évnegyedben a közvágóhíd, mint a múlt év ugyanezen szakában. Itt már érthető a jövedelemcsökkenés. Kevesebb állatot vágatnak, mert a húsdrágaság miatt kevesebbet fogyasztanak. A fahérdij-bevétel ismét tízezer koronával csökkent. Ez a szám sajnálatos következtetést enged a marhaállomány fogyására. Ezeken az alapbajokon kell segíteni s akkor magától visszaáll a régi rend a városi javadalmak kezelésében. Az orvoslást nem szabad halogatni, mert a mai ernyedt állapot lassanként megszokottá válik. Sürgős, alapos intézkedésre van szükség. Ha a tanácsban nem mutatkozik erre hajlandóság, álljanak csatasorba a városatyák. Interpelláljanak, indítványozzanak, szóval: ne aludjanak, ne vegyenek mindent fásultan tudomásul. Ilyen kérdéseken törjék a fejüket és tartsanak félórás szónoklatokat a közgyűlésben és ne holmi segélyezési ügyekre pazarolják szónoki erejüket. Ha nem ragadják ki a pangásból a városi javadalmakat, akkor ott állunk, hogy milliós, sőt tízmilliós kiadásokkal szemben rohamosan fogynak a városi bevételek, ami csúfos fiaskóhoz, vagy a hatványozott pótadóhoz vezet. C. P. A Turul Rómában. Ilyen című cikkünk visszhangja gyanánt Sztojanovits Jenőtől, az ismert zeneszerzőtől, a Turul férfikar-egyesület elnökétől levelet kaptunk, amelynek készséggel adunk helyet. Meg kell jegyeznünk, hogy cikkünk anyagát egy fővárosi esti lap közleményéből vettük, annál jóhiszeműbben, mert a közlemény — tudtunkkal — nem scsároltatott meg. A Turul érdemes elnöke nyilatkozatának annál szívesebben adunk helyet, mert cikkünk intenciója különben sem a magyar dal lelkes művelői ellen irányult, akiknek működését mindig kellő értéke szerint becsültük. Sztojanovits levele a következőkép szól: A Szegedi Napló május 9-iki száma vezércikkében foglalkozik a Turul Férfikar Egyesület római útjával s egyáltalán olaszországi szereplésével. Túlzás volna, ha azt állítanám, hogy a vezércikk különös jóindulattal emlékeznék meg a Turulról és működéséről, de ezt annak tulajdonítottam, hogy a róla való információ teljesen téves és úgy magyarázom, hogy erről a hamis alapból való hamis következtetések nem duzzadtak a jóindulattól. Mindenekelőtt engedje meg, igen tisztelt szerkesztő úr, hogy kifejezzem őszinte sajnálatomat a felett, hogy a balmazújvárosi parasztok nem kaptak semmit a miniszterelnöktől. Ebben a tekintetben egy a sorsom velük, t. i. én sem kaptam semmit, sem a miniszterelnöktől, sem minisztertől, sem a kormánytól vagy az államtól. Az egész kirándulás az én költségemre és a rizikómra ment. A szinte csodaszámba menő erkölcsi siker dacára, éppen 9000 korona deficitem van. Nem siránkozom efelett, mert előre ,számítottam arra, hogy ez az út nagy veszteséggel fog végződni, csak éppen konstatálni kívánom, hogy se 30.000, se 3000 koronát, se semmiféle összeget nem kaptam. Ellenben akadt 42 lelkes magyar művészember, aki alávetette magát a rendkívül fárasztó gyakorlatoknak és még a saját költségére is neki indult a nagyvilágnak a magyar névnek és a magyar zeneművészetnek becsületet szerezni. Téves az az információ is, hogy a nagy diadalt csak a magyar lapok jegyezték fel, s hogy az olaszok nem tudnak róla semmit. Ha szerkesztő Úr hajlandó volna leközölni a kritikákat, amelyeket a legnagyobb olasz világlapok a Turulról a legnagyobb magasztalás és elismerés hangján írtak, úgy a Szegedi Naplónak a 32 oldalas száma nem volna elegendő ennek a leközlésére. Az olasz lapok a legnagyobb rokonszenvnek és elismerésnek hangján konstatálták azt, hogy a Turul éneklő művészetéhez hasonló nívójú tökéletes stárelőadásokat az énekművészetnek hazájában még nem hallottak. Ezek a kritikák szép sorrendben hivatalos helyiségünkben: Budapesten, Papnövelde utca 6., I. 22. szám alatt bármikor és bárkinek is betekinthetők. Hasábokat írtak az olasz lapok a magyar népdalok és a magyar kurucsóták »revelációszerűleg« ható csodás szépségéről. Az olasz királynő kerti ünnepet rendezett a Turul tiszteletére, amelyben részt vettek az olasz királyi családon kivül a svéd királyi pár, az olasz kormány, a Rómában akkreditált nagykövetek és az olasz arisztokrácia szinejava. Minden hangversenyen elénekeltük a mi nemzeti imádságunkat, a Szózatot, s minden alkalommal meg kellett ezt ismételnünk s minden alkalommal az óriási közönség mint egy ember felállott és úgy hallgatták meg a mi nemzeti imádságunkat. Ki-ki ugy szolgálja hazáját, ahogy tudja, az egyik acéllal, a másik vászonnal, a harmadik posztóval, a negyedik dallal. Nem tudom melyik tesz nagyobb szolgálatot a haziájiának ezek közül, de igazságtalan az, aki akármelyikét ezeknek a szolgálatoknak lenézi vagy lebecsüli. A Turul a jól és önzetlenül végzett kötelességentudatával fogadja még azokat a támadásokat is, amelyek a magyar prestizsnek, a magyar név dicsőségének és a Magyarország iránt való rokonszenv felkeltésének érdekében tett szolgálataiért különböző forrásokból élik. Teljes tisztelettel Sztojanovits Jenő, szakfelügyelő igazgató, a Turul elnöke. 121. sz VÁROS ÜGYEK. A polgármester itthon. Lázár György dr. polgármester ma este hat órakor visszaérkezett Budapestről, ahol két napig tartózkodott és az egyetem ügyében folytatott tárgyalásokat. Szeged város közgyűlése. Május 29-én veszi kezdetét Szeged város törvényhatóságának májusi közgyűlése. A közgyűlés tárgysorozatára fontosabb tárgyakat eddig még nem tűztek ki. A vasutas palota építése. A polgármester június 12 ikére összehívja a vasutas palota építési bizottságát. A bizottság megállapítja az építési feltételeket, azután kiírják az árlejtést. A vasutas palotát ez évi augusztus 1-én kezdik építeni. A városi párt közgyűlése és lakomája. A városi párt évi rendes közgyűlését május 27 én, szombaton délután 6 órakor tartja meg a felsőváros Gedó-féle kerthelyiségben. Közgyűlés után 8 órakor ugyanott társasvacsora lesz. A meghívókat Jedlicska Béla dr. elnök ma bocsátotta ki. SÁTOR PÁL civattróLIKa SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA, fölhívja a t. hölgyközönség szíves figyelmét a blúz és ponglyola különlegességi osztályára, amelybe az idei legújabb 763 párisi batiszt-blúzok a legizlésesebb kivitelben kerülnek eladásra, a vevőközönséget meglepő olcsó árakban!