Szegedi Napló, 1911. május (34. évfolyam, 105-127. szám)

1911-05-21 / 121. szám

Szeged, vasárnap SZEGEDI MAP, 1911. május 21. Városi javadalmak csökkenése. A javadalmi bizottság tegnapi ü­lé­sén a pénz­ügyi tanácsnok beszámolt a városi javadal­mak jövedelmezési viszonyairól. Maga a ta­nácsnok is mélabúsan jegyezte meg, hogy egyes bevételi ágak­­ jövedelemcsökkenésével szemben tehetetlenül állanak. Nagy befekte­tések révén létesített vállalatok vagy egyálta­lán nem hajtanak hasznot, sok esetben vesz­teséget mutat az üzleti eredmény, vagy pe­dig nem j­árnak azzal az eredménynyel, ame­lyet ilyen vállalatoktól elvárnánk. A bizottsági tagok minden hozzászólás nél­kül vették tudomásul ezt a szomorú jelen­tést. Nem hallottunk egy »miért«-et, egyetlen okos javaslatot, amelylyel a városi javadal­mak hanyatlásának okát kutatták volna, ille­tőleg az­ok megszüntetésére alkalmas tervet közöltek volna az arra hivatottak a hatóság közegével. Pedig ez nem olyan dolog, amely felett észrevétel nélkül lehetne elsiklani. Vétkes könnyelműség elmulasztani minden egyes esz­mét, amely alkalmas arra, hogy megvalósít­va, vele a veszélyeztetett városi javadalma­kat megfelelő haszonhajtó állapotba helyezzék. Ha arról van szó, hogy a közvágóhíd, a vá­rosi jéggyár nem jövedelmez megfelelően, hogy a fübérdíjakból jóval kevesebb folyik be a vá­ros pénztárába, akkor a bevételi források kü­­lönneműsége azt bizonyítja, hogy nem a ke­zelésben van a hiba. B­ár sokszor beigazoló­dott az a tény, hogy a hatósági üzemvezetés, üzleti kezelés nehézkes és korántsem egyen­rangú — üzleti szempontból — a magánkeze­léssel, üzletvezetéssel, jelen esetben nem itt kell keresni a baj forrását. A városi jéggyár például igen jó, tiszta jeget termel. Csaknem bizonyos, hogy van olyan jó a városi jég, mint az, amelyet magá­nosok termelnek. Mégis az tűnik ki a zár­­számadási jelentésből, hogy az elmúlt év első negyedéhez képest az idei első évnegyedben tetemesen csökkent a városi jég fogyasztása s ennek megfelelően a jégből szerzett bevétel. Joggal kérdezhetnők: miért idegenkedik a kö­zönség a városi jéggyár termékeitől és miért részesíti előnyben a magánosok jéggyárainak termelvényeit? A reklámirozásban van a hiba? Nem. A városi jéggyár is hirdeti jegét a napi­lapokban, ha megrendeléseket tesznek, ponto­san házhoz szállítja a jeget, jó jeget. Csak­hogy a magánvállalkozó más eszközökkel is dolgozik. A reklám nem elég. Jó ügynököt kell alkalmazni, az majd összetoborozza a szüksé­­ges fogyasztóközönséget. Ne legyen azonban annak az ügynöknek olyan megállapított fi­zetése, mely feleslegessé teszi az üzletszerzést, hanem adjanak neki kisebb fizetést és a szer­zett üzletek után megfelelő jutalékot. Így és csakis így tehetik jövedelmezővé azt a vá­rosi jeggyárat, amelyre annyit áldoztak, a­melyet tavaly kibővítettek és amelyet sehogy­­sem tudják olyan állapotba helyezni, hogy leg­alább a befektetett­­összegnek megfelelő kama­tot hozzon. Tizenkétezer koronával kevesebbet jövedel­mezett az idei első évnegyedben a közvágó­híd, mint a múlt év ugyanezen szakában. Itt már érthető a jövedelemcsökkenés. Kevesebb állatot vágatnak, mert a húsdrágaság miatt kevesebbet fogyasztanak. A fahérdij-bevétel ismét tízezer koronával csökkent. Ez a szám sajnálatos következtetést enged a marhaállom­ány fogyására. Ezeken az alapbajokon kell segíteni s akkor magától visszaáll a régi rend a városi java­dalmak kezelésében. Az orvoslást nem szabad halogatni, mert a mai ernyedt állapot las­sanként megszokottá válik. Sürgős, alapos in­tézkedésre van szükség. Ha a tanácsban nem mutatkozik erre hajlandóság, álljanak csata­sorba a városatyák. Interpelláljanak, indítvá­nyozzanak, szóval: ne aludjanak, ne vegyenek mindent fásultan tudomásul. Ilyen kérdéseken törjék a fejüket és tartsanak félórás szónok­latokat a közgyűlésben és ne holmi segélyezési ügyekre pazarolják szónoki erejüket. Ha nem ragadják ki a pangásból a városi javadalma­kat, akkor ott állunk, hogy milliós, sőt tíz­milliós kiadásokkal szemben rohamosan fogy­nak a városi bevételek, ami csúfos fiaskóhoz, vagy a hatványozott pótadóhoz vezet. C. P. A Turul Rómában. Ilyen című cikkünk visszhangja gyanánt Sztojanovits Jenőtől, az ismert zene­szerzőtől, a Turul férfikar-egyesület elnökétől levelet kaptunk, amelynek készséggel adunk helyet. Meg kell jegyeznünk, hogy cikkünk anyagát egy fővárosi esti lap közleményéből vettük, annál jóhiszeműbben, mert a közlemény — tudtunkkal — nem scsároltatott meg. A Turul érdemes elnöke nyilatkozatának annál szíve­sebben adunk helyet, mert cikkünk intenciója különben sem a magyar dal lelkes művelői ellen irányult, akiknek működését mindig kellő értéke szerint becsültük. Sztojanovits levele a következőkép szól: A Szegedi Napló május 9-iki száma ve­zércikkében foglalkozik a Turul Férfikar­ Egye­sület római útjával s egyáltalán olaszországi szereplésével. Túlzás volna, ha azt állítanám, hogy a ve­zércikk különös jóindulattal emlékeznék meg a Turulról és működéséről, de ezt annak tulaj­donítottam, hogy a róla való információ tel­jesen téves és úgy magyarázom, hogy erről a hamis alapból való hamis következtetések nem duzzadtak a jóindulattól. Mindenek­előtt engedje meg, igen tisztelt szerkesztő úr, hogy kifejezzem őszinte sajnálatomat a felett, hogy a balmazújvárosi parasztok nem kaptak sem­mit a miniszterelnöktől. Ebben a tekintet­ben egy a sorsom velük, t. i. én sem kaptam semmit, sem a miniszter­elnöktől, sem miniszter­től, sem a kormánytól vagy az államtól. Az egész kirándulás az én költségemre és a rizi­kómra ment. A szinte csodaszámba menő er­kölcsi siker dacára, éppen 9000 korona defi­citem van. Nem siránkozom efelett, mert elő­re ,számítottam arra, hogy ez az út nagy veszteséggel fog végződni, csak éppen konsta­tálni kívánom, hogy se 30.000, se 3000 ko­ronát, se semmiféle összeget nem kaptam. Ellenben akadt 42 lelkes magyar művészem­ber, aki alávetette magát a rendkívül fá­rasztó gyakorlatoknak és még a saját költsé­gére is neki indult a nagyvilágnak a magyar névnek és a magyar zeneművészetnek becsü­letet szerezni. Téves az az információ is, hogy a nagy diadalt csak a magyar lapok jegyez­ték fel, s hogy az olaszok nem tudnak róla semmit. Ha szerkesztő Úr hajlandó volna leközölni a kritikákat, amelyeket a legnagyobb olasz világlapok a Turulról a legnagyobb magasz­talás és elismerés hangján írtak, úgy a Sze­gedi Naplónak a 32 oldalas száma nem volna elegendő ennek a leközlésére. Az olasz la­pok a legnagyobb rokonszenvnek és elisme­résnek hangján konstatálták azt, hogy a Turul éneklő művészetéhez hasonló nívójú tökéletes stárelőadásokat az énekművészetnek hazájában még nem hallottak. Ezek a kritikák szép sor­rendben hivatalos helyiségünkben: Budapes­ten, Papnövelde­ utca 6., I. 22. szám alatt bár­­­­mikor és bárkinek is betekinthetők. Hasábokat írtak az olasz lapok a magyar népdalok és a magyar kurucsóták »reveláció­­szerűleg« ható csodás szépségéről. Az olasz királynő kerti ünnepet rendezett a Turul tisz­teletére, amelyben részt vettek az olasz királyi családon kivü­l a svéd királyi pár, az olasz kormány, a Ró­mában akkreditált nagykövetek és az olasz arisztokrácia szinejava. Minden hangversenyen elénekeltük a mi nemzeti imád­ságunkat, a Szózatot, s minden alkalommal meg kellett ezt ismételnünk s minden alka­lommal az óriási közönség mint egy ember felállott és úgy hallgatták meg a mi nemzeti imádságunkat. Ki-ki ugy szolgálja hazáját, a­hogy tudja, az egyik acéllal, a másik vászon­nal, a harmadik posztóval, a negyedik dallal. Nem tudom melyik tesz nagyobb szolgálatot a h­aziájiának ezek közül, de igazságtalan az, aki akármelyikét ezeknek a szolgálatoknak le­nézi vagy lebecsüli. A Turul a jól és önzet­lenül végzett kötelesség­­entudatával fogadja még azokat a támadásokat is, amelyek a ma­gyar prestizsnek, a magyar név dicsőségének és a Magyarország iránt való rokonszenv fel­keltésének érdekében tett szolgálataiért kü­lönböző forrásokból élik. Teljes tisztelettel Sztojanovits Jenő, szakfelügyelő igazgató, a Turul elnöke. 121. sz VÁROS­ ÜGYEK.­ ­ A polgármester itthon. Lázár György dr. polgármester ma este hat órakor visszaérke­zett Budapestről, ahol két napig tartózkodott és az egyetem ügyében folytatott tárgyalásokat. Szeged város közgyűlése. Május 29-én veszi kezdetét Szeged város törvényhatóságá­nak májusi közgyűlése. A közgyűlés tárgy­­sorozatára fontosabb tárgyakat eddig még nem tűztek ki.­­ A vasutas palota építése. A polgármester június 12 ikére összehívja a vasutas palota építési bizottságát. A bizottság megállapítja az építési­ feltételeket, azután kiírják az árlej­tést. A vasutas­ palotát ez évi augusztus 1-én kezdik építeni.­­ A városi párt közgyűlése és lakomája. A városi párt évi rendes közgyűlését május 27 én, szombaton délután 6 órakor tartja meg a felsőváros Gedó-féle kerthelyiségben. Közgyű­lés után 8 órakor ugyanott társasvacsora lesz. A meghívókat Jedlicska Béla dr. elnök ma bocsátotta ki. SÁTOR PÁL c­ivattróLIKa SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA, fölhívja a t. hölgyközönség­­ szíves figyelmét a­­ blúz és ponglyola különlegességi osztályára, amelybe az idei legújabb 763 párisi batiszt-blúzok a legizlésesebb kivitelben kerül­nek eladásra, a vevőközönséget meglepő olcsó árakban!

Next