Szegedi Napló, 1911. július (34. évfolyam, 156-181. szám)
1911-07-01 / 156. szám
153. sz. Szeged, szombat SZEGEDI NAPLÓ, 1911. Julius 1. 3 vallás- és közoktatásügyi miniszternek a képviselőházban előadott és a görög-katolikusokra vonatkozó nyilatkozataival. A miniszter azt mondotta, hogy a görög-katolikus magyarok helyzete nem oly szomorú, mint némelyek hirdetik, hogy a rutén szertartási nyelv nem hátrányos a magyarságra és hogy egy külön magyar egyházmegye szervezésének nemzetiségi visszahatásai lehetnének. Ezzel szemben kijelenti a szóló, hogy bár most szélcsend van, a görög-katolikus magyarok helyzete szomorú és jövője aggodalmat keltő. A magyar nyelvnek a szertartásokban való elhanyagolása végzetes volna, sőt az ószláv nyelv nagyobb kiterjesztése is a magyar nyelv kiszorítását jelentené. Az ójszláv nyelvet maga az egyház is hivatalos támogatásban részesíti, míg a magyar nyelv hivatalosan még nincs elismerve. A görög-katolikus rutének anyagi segítéséről nagylelkűen gondoskodott a kormány, de a görög-katolikus magyarok nemzeti életére nézve garanciát nem nyújt. A miniszter tehát túlságos optimizmussal ítélte meg a görög-katolikus magyarok helyzetét. Elnök utólag figyelmezteti a szónokot, hogy beszédét nem lett volna szabad olvasnia. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter arra hivatkozik, hogyaz ő,beszédét Szabó Jenő teljesen félreértette. A szláv liturgikus nyelvet azért nem tartja veszedelmesnek a magyarságra, mert a magyar nyelv használata a gyakorlat útján folytonosan erősbödik, reméli, hogy éppen a gyakorlat erősbödése folytán a római kúria is módotfog találni arra, hogy a magyar nyelv megfelelően érve- TT-Totűhessen a liturgiában. A miniszter idézetek felolvasásával igazolja, hogy teljesen azt az álláspontot foglalja el e kérdésben, mint amelyet a magyar görög-katolikus bizottság, melynek éppen Szabó Jenő volt az elnöke, ,1900- ban közzétett nagy memorandumában hirdetett, különben elismerését nyilvánítja Szabó Jenő iránt, aki ily szimpatikus formában szólalt föl a görög-katolikus magyarok ügyében. (Helyeslés.) A Ház ezután az indemnitást megszavazta. A bankszabadalomról szóló törvényjavaslatot is vita nélkül megszavazták és ezzel az ülés egy óra után véget ért." A REIRÁT összehívása Bécsből jelentik. Jól értesült politikai körökből jelentik, hogy a birodalmi tanácsot július 15 ére fogják összehívni. A német nemzeti szövetkezet végrehajtóbizottsága tegnap délután ülést tartott. A keresztényszocialista párt alakuló gyűlése kedden leszóban elszaladtaz idő s a nyár ót, az élet »bácsija«, itt van már a küszöbön a koreltávolíthatatlan patinájával. Beck sógor megerőlteti hunyorgó szemét, nézi a jövevényeket, végre rájuk ösmer és boldogan mondja: — Nézd, Lizi, mi lett a kis Ottóból, meg a Rudikából. Egész megemberkedtek. Nem ismertem volna rátok fiaim, soha. Nem ám . . . Lizi néni is nézi őket, de biz’ ő már nem vélekszik hozzájuk. Sokszor lehunyta szemét azóta a nap, amióta nem látta őket. És most kanál, tányércserdülés támad, felgyúrt réklija, fürge szolgálóleányok szorgoskodnak az asztal körül. Ebédre terítenek . . . Amint lassan kialakul egy lukullusi lakomához készülődő hosszú, díszes asztal, melynek gazdagon hímzett futójára most helyezgeti le az unoka, az aranyszőke hajú Rózsika a kertből tépett színes virágokat: bámulat száll, mint hirtelen ereszkedő fehér felhőzet, az emberre. Micsoda tökéletes és természetes haladás lépten-nyomon. Az előbb a gazdálkodás körül láttuk ennek a betelepített kultúrfajnak a fűvelődés ésaz anyagi gyarapodás iránti fogékonyságát és szívós akaratát, most meg a vendéglátás körül tapasztalunk bizonyos modern fejlődést, mely magasabb színvonalával határozottan kiemelkedik a falu szűk kereteiből. A terítés készlete például teljesen városias, a fölszolgálásnál azt képzelte mindenki, hogy előkelő vendéglőben van, az ellátás pedig minden várakozást fölülmúlt. És dicséretére legyen mondva a józan és mértékletes észnek: semmiféle fényűzés, cifraság, sallang, amiként ezeket sok magyar úriháznál bizonyos rezignáló hangulattal tapasztalja az ember. És higgye el bárki, van ebben valami kedves, megnyugtató vonás. Valami fölemelő, nemes és szebb reményekre jogosító hatás, mely a nemzeti hanyatláson kesergő lelket egy-két órára megvigasztalja. És elhiheti azt, hogy általánosságban még nem veszett ki a kultúrában egyre emelkedő középosztályból a józanság és mértéktartás úgy, amiként a pesszimisták azt nap-nap után aggodalmasan hirdetik. Mennyivel egészségesebb az emberek vidámsága, hangulata, kacaja is az ilyen társaságban. A nevetésnek valósággal gyógyító hatása van a szakadatlan munkában és hazugságok között elfáradt és idegessé tett szervezetre. A lélek pedig napokra felüdül a szórakozás tiszta kristályától, mert minden szóban, minden hangban és tekintetben az őszinteség és a becsületesség ereje és fénye ragyog. Éjfél felé persze előkerült a nemzeti hangszer, a harmonika is, melyet nagyvárosban bizony már alig ismer az újabb kor. Eltüntette , laszonkint ezt is a civilizáció, akárcsak a dudát és a tamburát. Hát hiszen nem is valami nagy kár érte, legfölebb a csizmadialegények keseregnek utána, akik, míg szabad volt, holdvilágos éjjeleken, órák hosszán át sivalkodtatták a régi szerszámot valahol, valakinek re■ Bedaillatios ablaka alatt ... És megeredt a szellős ponyvasátor alatt a harmonika hangjára is a tánc. Beck sógorék aranylakodalmán, a sok-sok gyémántsziv között . . . Szeged város közgyűlése. A köztisztaság. — Második nap. — Megcsappant érdeklődés mellett nyitottameg Lázár György dr. polgármester a júniusi közgyűlés második napján a gyűlést. A bizottsági tagok most nem tódultak olyan tömegesen, mint az első napon. Pedig egész bátran jöhettek volna, mert a köztisztaság házikezelésbe vételét tárgyalták — több, mint egy óra hosszat. Nagyon kevés zamatja volt annak, amit a köztisztaság szónokai beszéltek. Mind oda lyukadtak ki, hogy a kezelést a tűzoltóságra kell bízni. Ebben a kérdésben még ugyan nem határozott a közgyűlés, de annyit már előre is meg lehet állapítani, hogy a többség nem megy bele ebbe az eszmébe. A tűzoltóságot nem szabad elvonni valódi hivatásától, nem szabad figyelmét a szolgálatról elterelni, mert az végzetes katasztrófákhoz vezethetne. A mai napon nem tudták befejezni a közgyűlést. Hétfőn délután folytatják és valószínűleg csak kedden ér véget. Elnök: Lázár György dr. polgármester. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző, Bárdoss Béla, Ferenczy Béla tanácsjegyzők. Elnök: Az ülést délután négy órakor megnyitja. Taschler Endre főjegyző. Olvassa a csütörtöki közgyűlés jegyzőkönyvét. A közgyűlés a jegyzőkönyvet tudomásul veszi. Az elnöklő polgármester bejelenti póttárgyként a következő tanácsi előterjesztéseket: 1. a gőzfürdő két kazánjának átalakítására szükséges fedezet kijelölése, 2. a színház kijavítására szükséges költség kijelölése, 3. az alföldi gőzfűrész és őrlőmalom részére köztérhasználat engedélyezése tárgyában. A napirend első tárgya a két kerületi orvosi állás szervezése. A közgyűlés által hozott határozatot ugyanis a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Javasolja a tanács, hogy szervezzenek két kerületi orvosi állást és sorozzák őket a X. fizetési osztályba. Azorvosok kötelesek legyenek a saját kerületükben lakni. Az új orvosok számára a Móravárosrészt és Újszegedet jelöljék meg. :1 1 I: A közgyűlés a tanácsi előterjesztést elfogadja. Köztisztaság házikezelésben. Bokor Pál polgármesterhelyettes előterjeszti, hogy a köztisztasági vállalkozó nem képes, vagy nem megfelelni vállalt kötelettségeinek. Mivel pedig ezáltal a város köztisztasága s közvetve egészségügye is szenved, a tanács a főkapitányt utasította a házikezelésbe vétel tanulmányozására. A főkapitány három utcatisztítási módot javasol: 25 ambuláns tisztogatót, akik kézi locsolókkal és seprőkkel végeznék a tisztogatást, a kövezett utcák részére 30 munkást, az átjárók részére pedig 0,6 munkást. 30 kézi kocsi kell,30 kézi lapát, 30 fiókos tartány, 30 aszfaltmosó, 30 vasvilla, 30 gyűjtőláda szükséges. Kell 2 pocsolyaszállító kocsi, 5 seprőgép, 10 db 2000 literes űrtartalmú locsolókocsi stb. 86,130 koronát tenne ki az összes felszerelések beszerzése. A lovak felszerelése 14 ezer koronát tenne ki. Ez összesen 100 ezer korona. 32 munkás, 36 napszámos, 15 kocsis, 5 munkafelügyelő stb. 95.880 koronát tenne ki évenként. Jelenleg a városnak 59 ezer koronájába kerüla köztisztasági intézmény. A bizottság véleménye az hogy a város a bérlet lejárata után vegye házi kezelésbe a köztisztasági vállalatot. Javasolja továbbá, hogy utasítsa a közgyűlés a tanácsot a köztisztaág külföldi tanulmányozására. A köztisztasági vállalkozó bejelentette, ho nem hajlandó tovább vállalni a köztisztaság kezelését. Javasolja a tanács, mondja ki a közgyűlés, hogy a város a köztisztasági vállalatot 1913-ban házi kezelésbe veszi, addig pedig fogadja el a mostani vállalkozó azon ajánlatát, hogy a közbeeső egy évre 14 ezer korona ráfizetéssel még elvállalja a köztisztaság kezelését. Landesberg Mór azt hiszi, hogy a város mái az 1912. év kezdetén átveheti a vállalatot. A főkapitány által beállított összegeket magasnak találja. Tanulmányozásra nincs szükség, hiszen a tanács és a rendőrség már 30 éve tanulmányozza ezt a kérdést. Fölösleges az óriás költséggel járó beruházkodás. Átveheti a város a mostani vállalkozó kocsijait. A tűzoltóságot találja alkalmasnak a köztisztaság kezelésére. Úgy a parancsnokot, mint a legénységet. Ily értelemben tesz indítványt. Wimmer Fülöp ellenzi a tanács előterjesztésének elfogadását, mert hat hónap elég a házikezelésbe vétel előkészítésére. Indítványozza, küldjék ki a tűzoltóparancsnokot és a főkapitányt a kérdés tanulmányozására s utasítsák a főkapitányt, tegyen érdemleges előterjesztést a szeptemberi közgyűlésnek. Bokor Pál előadó kijelenti, hogy a tanács hozzájárul ahhoz, hogy a köztisztasági intézmény már 1912 januárjában házikezelésbe vétessék. A hat hónapot mégis rövidnek találja, mert a tiszai vízvezeték bekapcsolásához idő kell. Kéri, hogy októberben tehessen a tanács ez ügyben előterjesztést és hogy a határozat birtokon kívül legyen felebbezhető. Ptch Kálmán azon a véleményen van, hogy a város nem tud elkészülni 1912. évre az előkészítési munkálatokkal. A közgyűlés elfogadja Wimmer Fülöp indítványát a tanács pótjavaslatával együtt. Elhatározza a közgyűlés, hogy a városrendezési alapot és a követési alapot ezután a számvevőség külön kezeli. Az alsó- és felsőtanyai birkajárás fölösleges területének hasznosítása tárgyában Bokor Pál polgármesterhelyettes terjeszti elő a tanács javaslatát, amely szerint kéri kimondani, hogy a fölösleges területet hasznosítsák, úgy hogy 27 holdat Alsótanyán, 407 holdat pedig Felsőtanyán 25 évre 10 holdas parcellákban adják bérbe. Kéri, tűzzék ezt ki a következő közgyűlés napirendjére. Tanyai központok fejlesztése. Bokor Pál: Pillics Kálmán indítványozta, hogy a tanyai központokon a város tulajdonában lévő területeket már most házhelyelmek oszszák föl és így hasznosítsák. A tanács magáévá tette az indítványt és tanulmányozta a kérdést. A tanulmányozás eredménye gyanánt javasolja, hogy — mivel most még nem időszerű a házhelyek sürgős kijelölése — mégis