Szegedi Napló, 1911. október (34. évfolyam, 239-259. szám)

1911-10-18 / 248. szám

248 87, Szeged, szerda SZEGEDI 1911. október 18 . Mosonyi Károly meghalt. 1832—1911 A magyar színészetnek egyik legkiválóbb harcosa, Mosonyi Károly volt színigazgató előtt ma gördült le utoljára a világot jelentő deszkákra a függöny. Legördült aképpen, hogy azt a volt színigazgató részére többé föl nem húzzák. Bekövetkezett az örökös szünet. Pihenni tért az öreg kulturharcos. Pihenni úgy, hogy többé nem kell sem próbákat rendezni, és é semkell többé a festett világ harcaiban sem küzdeni, de a valóságos, a prózai élettel sem kell többé új küzdelmet fölvenni. Pedig de sokat küzdött úgy a festett világban, valamint a komoly prózai életben. Tapasztalatokban gazdag, kiváló műveltségű férfiú volt, akinek a magyar színészet sokat köszönhet. Akkor, mikor még gyermekkorát élte a magyar színészet, amikor igazán hazafias missiót teljesítettek a színigazgatók, akkor volt ő a magyar színészetnek egyik legfenköltebb ápolója, fejlesztője. Az olyan emberek, mint Mosonyi Károly, akik száraz kenyéren tengették életüket egy ideális eszme szolgálatában. Lemondottak kecsegtetői az élet boldogulására szép kilátásokat nyújtó egyéb vállalkozásról és föláldozták magukat a színművészet fejlesztéséért. Ezeknek tartozik a magyar nemzet hálával, köszönettel. Ezek érdemlik meg, hogy nevüket az utókor kegyelettel emlegesse. Mosonyi Károly Szegeden született 1832-ben, szülővárosát végtelenül szerette és legfőbb ambiciója volt szüülővárosának színügyét nagyraés dicsőre fejleszteni. Ebben dolgozott, küzdött. Járadozott fiatal korában még akkor is, amikor a hetvenes években szegedi fényes színigazgatói működése után más városokba került. Érdeklődött Szeged kulturális ügyei iránt még késő aggkorában is, tapasztalatain alapuló tanácsokat és útmutatásokat szolgáltatott mindaddig, amig fizikailag képes volt erre. "Csak az utóbbi években vonult vissza teljesen és szerető családja körében élte végnapjait. Hosszú betegségeután ma, október 17-én meghalt és csütörtökön, 19-én délután 3 órakor lesz a temetése a templom téri gyászházból. * Mosonyi Károly született Szegeden, 1832 december 27-én, hol az ötödik gimnázium bevégzése után, minthogy az akkor kiütő szabadságharc miatt az iskolák szüneteltek, kénytelen volt tanulmányait félbeszakítani. 1848 és 49-ben, 15 éves korában a szegedi nagy kórház vezetője volt. A szabadságharc után Bécsbe ment, hol a Politechnikum és Conservatorium bevégzése után teljesen a zenetudománnyal foglalkozott, amely igyekezete eredményezte, hogy mint komponista is mindig megállta helyét. 1870-ben kezdette meg szülővárosában színigazgatását. Mindjárt kezdetben pályázatot hirdetett népszínmű és vígjátékra, melyek közül a népszínmű 20 arany első díját Varga János aradi ügyvéd, a vígjáték 10 arany első díját Szépfaludi örlősi író nyerte el «Szükség törvényt bont» című , felvonásos vígjátékával. Szegeden 3 évig működött a hatóság és közönség legnagyobb megelégedésére, ahonnét Miskolc, majd Győrbe ment, hol két-két évig működött. 1880-ban az aradi színházban folytatta működését, ahol csak a telet, a tavaszt Temesváron, míg a nyarat Nagyváradon töltötte. 3 évi sikerteljes működése után 1883. évi februárban érte az a szerencsétlenség, hogy a színház leégett, amiután a tavaszt ismét Temesváron, a nyarat pedig Nagyváradon töltötte. 1884-ben már Szabadkán vette kezébe az igazgatást, de utána két-két telet ismét Temesváron és Pozsonyban töltött, a nyarat pedig Budán, a krisztinavárosi színkörben. Utolsó téli idénye ismét Arad volt. Tavaszkor azonban az igazgatói működését abbahagyta. A magyar színészetnek nagyon sokat áldozott, soha nem kimért sem költséget, sem fáradtságot, hogy a közönség fokozott igényeit kielégítse, ami sikerült is neki mindig, mivel úgy a drámai, mint az énekes szakon,illetve zene téren megjelent újdonságokat azonnal előadatta. Társulata mindig a legkiválóbb volt, kik közül sokan még ma is a Budapesti színhez tagjai. Nála a múlt század színész korifeusai működtek. Működésének befejezése után egészen visszavonult mindenféle szerepléstől, hogy jól megérdemelt nyugalomba vonulása után teljesen családjának éljen. ÚJDONSÁGOK. Tájékoztató. Vircsi muzeum. Nyitra Tldikiek az imára kétkislaponkint délelőtt 10—a szegedi kezdnsegnek vasárnap délelőtt. A „SZEGEDI NAPLÓ" Budapesten is kapható sgyss számokban 10 fillérért a Teréz-kiirat 54., (Psdsianiezkystea sarak) Brsusz fivérek dohánytizsdéjében. — Kossuth Ferenc Budafiedten. Budapestről jelentik: Kossuth Ferenc maxeltnei Soltról, ahol orvosa tanácsára néhány napig pittnt, visszaékezett a fővárosba. A pártvezér délelőtt már megjelent a képviselőhás ülésén. — Az Országos Jogászgyűlés. Budpestről jelentik: Az Országos Jogászgyűlés ma ddelőtt az egyes szakosztásokban folytatta tanácskozásait. A magánjogi szakosztályban Xuncz Jenő akadémiai tag, majd Lestyán Adorján udvari tanácsos elnöklésével Schwarz Gusztáv egyetemi tanár tartott eladást arról a kerdésről, hogy szükséges e és milyányban a munkabérszerződésből eredő követelések biztosítása. Azt fejtegette, hogy a biztosítás szükségessége eltagadhatatlan, mert a munkás sokszor nem kapja meg a bérét részint a mintaadó szándékos bércökkentése miatt, részben pedig mert a munkaadó maga is anyagi romlásba jut. Majd azokat a nehézségeket ismertette, melyek a munkabérszerződésből eredő követelsek bitosítását akadályozzák A büntetőjogi szakosztály ülésén Zsitvay Ló kúriai tanácselnök elnökölt. Az ülésén Doleschall Alfréd dr. egyetemi tanár azt a kérdést fejtegette, hogy a bűnvádi perrendtárás perorvoslati rendszerét mily irányban kellene módosítani. Kesolása végén azt az indítványt terjesztette el, hogy a legközelebbi jogászgyűlés napirendjére tűzték ki az esküdtszéki verdikt revíziójának kérdését, vagyis annak a kérdésnek megvitatását, hogy mely módok kínálkoznak az esküdtek ítéletének reparálására. A tanácskozást folytatják. — Közegészségügyi óvatosság. A hatóság dicséretes buzgalommal fáradozik azon, hogy a koleraveszedelemmel kapcsolatosan Szeged lakossága mindazon közegészségügyi óvóintézkedéseket megtegye, amik a legelemibb követeléseket képezik. Az udvarokat a rendőrök napota bejárják , ellenőrzik, hogy a csatornákat, szemétlerakodókat legalább mésztejjel fertlenítsék. A város is a törtseken és utcákon fertőtlenít. A piacokat, különösen az ételem s gyümöcspiacokat a legszigorúabbn vizsgálja. A tejvizsgálat is a legszigoruabban folyik. A Tisza az egész vonalon állandóan el van zárva. A lakosságot ismételten értesíti a teendőkről , az óvatosságról. Az állomások ellenőrzése pedig állandóan két fözött éberséggel folyik. — Támadás Kőhegyi főorvos ellen. A Megyar Távirati Ioda tudósítása folytán a fővárosi lapok az alábbi hírt közölték ma: Botrány egy férhiban. Szegedről jelentik : A szegedi körkorvasnak botránya van. Mendlovicz Márton magánzót ugyanis felvetettek a kórházba, azonban napokig nem vizsálgatták meg. Kőhegyi Lajos orvos pedig, mert Mendlovics fejepelt vele, gyógyoldlanul kidobta a kórházból. Lázár György polgármester vizsgálatot indított ebben az ittgyban. Tudósítónk elment a súlyosan megtámadott Kőhegyi Ljos dr. kórházi főorvoshoz, aki a történtekről a következő teljesen kielégítő felvilágosítást adta: — Meodlovics Márton magánzó fiúikéndőben vétette fel magát a kórházban, tehát az orvosi látogatás után. Én 15 ikén reggel, mint az osztály vezető főorvosa, vizsgálatot tartottam és megkérdeztem tőle, hogy mi a baja. „Ezt már tegnap is megkérdezhette volna“ — válaszolta. Ekkor én azt kérdeztem, hogy mi a neve. — Neszen utána a könyvben, majd megtalálja, válaszolta ő hevesen. Erre én figyelmeztettem, hogy beszéljen illedelmesebb hangon, de figyelmeztetésem mit sem használt. — Én azt teszem, ami nekem tetszik. Beszélhet maga, amit akar. Erre már én is elvesztettem a türelmemet , még egyszer figyelmeztettem, hogy itt ne használjon kormai hangot, hanem mondja meg röviden, mi baj. Erre ő oly reprodukálhatatlan kifejezésekkel illetett, hogy kénytelen voltam rendre utasitani és kijelenteni, hogy ha ilyen hangon beszél, ki fogom utasitani. — Őgy is megyek, — válaszolt — és majd megmutatom magának, hogy mit tudok. Ebből a nyilatkozatból látható, hogy Kőhegyi dr. elsiasa nem volt jogtalan, hanem ilyen emberrel szemben máskép nem is járhatott el. — Dinkó Pista sírja. Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy Dahló Pista sírját vasrácsccal akarják bekeríteni. E végből október 29 én matinét rendeznek, hogy a rácozat költségeit beszerezzék A matinén felolvas Lux Terka írónő, aki megígérte, hogy okvetlenül lejön Szegedre. — Merenylat Taft elnök ellen. Bza'ata Birbaráhol (Kalifornia) távira ozzán . A Buthem Pacific vant El Capitan és Gravida között levő acerbidja alatt harminchat duamitöltést fedeztek fel röviddel afektt, hogy Taft elnök volata a hídon átrobogott. A katasztrófát ily módon sikerült elhárítani. — Tiszti bemutatás A szegedi cséa kir. 46 ik hzdkiegeszítő parancsnokság nyilvántartássához tartozó és a jövő évben megjeenni kötelezett tartalékos tisztek bemutatása nov. 4-én leül Szedan a Mars-téri laktanya utáanirkolai helyi-jegeben. A bemutatót delelőt 9 órás or kezdődik. A metrjelenés kötelezettseg-óra, öltözetre is a bemutatóhoz elhozandó orrui nyakra a véd örvény 27. és 29. szasza érvényen. A bemutatásra kötelezettek a tál ellenőrzés céljából elhozzák: a) a katonai igazolványi könyv, a) a kitörött személyi tudsitvány (a védtörv. uasitas IV. rrsz 9 it ez. m uája), amelynek 8. és 9. rovata a v törvény utasitas IV. szakasz 3. pontja, a felsorolt hivatalok által (hatóság stb ) uaz-lva kell lenniök. c) az n alsó kinevezsi okmány, d) a bábom esetén teljesítendő szokásra vonatkozó rjániatilep Orvosok ezen felül még az elirás szerint felszerelt katonaorvisei bőrtáskát és karkötőt is kötelesek magukkal hozni.