Szegedi Napló, 1922. február (45. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-05 / 29. szám
Justitia a Délvidéken. A napokban emlékeztünk meg arról a rengeteg korrupcióról, ami úrrá vált a tőlünk elszakított területeken, végig dühöng minden vonalon és végeredményben felénk hajlítva a nemzetiségeknek azt a túlzó részét is, amely a régi időkben szeretett elégedetlenkedni. Oláh újságokban most új tétel gyanánt jelentkezik az igazságszolgáltatásnak némely friss hajtása, amelyben mintha már valami szemérmetesség volna. Furcsa ugyan, de eddig rossz néven vették bizonyos körök, hogy a bírót megvesztegetik. Hát ezen segít az elmésség olyan módon, hogy alig tűnik föl. Mikor a vizsgálóbíró eléviszik az oláht, az — régi kitanultságában — azonnal ügyvédet vall. — Barátom — mondja erre a bíró — én sokkal jobb embered vagyok, semmint te azt fölérnéd észszel. Az ügyed súlyos, soha az életben nem ment ki téged a börtönből az a zsidó. Hanem itt van az igazi jó fiskális, a Petru Popeszku. Akár nyomban alá is írhatod a meghatalmazást. Az oláh igen ritkán rezoniroz, ha megteszi, csak a kárára teszi, negyedórába se tellik, Petru Popeszku már megjelenik a cellájában és elkezdi a fejést. Igen kiváló ügyvéd, szédületes jogász, hamarosan szabadlábra helyezteti védencét. És ez így van jól oláh földön, mert végtére mégis csak a szabadság a fő náluk is. Más fiskálisnak hiába ír levelet, az nem kapja meg azt, csak a Popeszku. A leleplezéseket közlő sajtó ugyan hallatlan könnyelműséggel azt állítja, hogy a bíró százalékot kap, néha öt-tíz percentjét is az ügyvédi honoráriumnak. Mi azt egész egyszerűen nem hiszük. Ki van zárva! — mondaná a műveit spanyol. Ahogy mi ismerjük a délvidéki rómaiakat, azoknak a huszonöt is kevés. Százalékban, egyebekben egyaránt. — Pékek a polgármesternél. A setőiparosok szombat délelőtt fél 12 órakor küldöttségileg kérték a polgármestert, hogy a hatósági kenyérnek tejcsarnokokban való árusítását szüntesse meg annál is inkább, mivel miniszteri rendelet szerint annak, aki tejkvóta arányában dolgozik, nem szabad szabadforgalomban kenyeret árulni. A polgármester megígérte, hogy eljár a megszüntetés ügyében annál is inkább, mivel ezt a sütők már másodízben kérik. X Hangszereit Babosnál szerezze be. X Henry Porten — Franceska Bertini. Hétfőn és kedden mutatja be a Belvárosi-mozi „A láthatatlan kéz* c. bravúros detektívregénynek utolsó részét, a pazar kiállítású és végtelen bájos tartalmú „Mozibeli herceg“-gel egyidejűleg. Szerdai és csütörtöki műsora úgyszólván eseményszámba megy, amelyben két tüneményes művésznő: Henry Porten és Franceska Bertini szerepelnek és mindkét film művészi, de irodalmi szempontból is kétségtelen nagy értéket revelál. Az egyik Octave Feuillet „Sphinx“ c. színdarabja, amelynek főszerepét Franceska Bertini alakítja. A világszerte ismert irodalmi alkotás minden szépsége és érdekessége nagyszerűen bontakozik ki e filmen. A másik kiváló film a ,Tragédia“ c. társadalmi dráma, amelynek főszerepét Henry Porten alakítja. Mindkét művésznő maradandó becsű alakítást nyújt mindkét filmalkotásban , szépségük, játéktudásuk ragyogóan érvényesül a nehéz skálájú szerepekben. Itt említjük még meg, hogy a régen várt Ezerarcú ember, amely budapesti bemutatón oly nagy sikert ért el, pénteken kerül először bemutatásra. A Pusztaszeri Egyesület bálja fényesen sikerült. A Tiszaszálló zsúfolásig megtelt s helyi előkelőségeken kívül fővárosiak is eljöttek. Pompás látványul szolgáltak a régi magyar táncok, amelyeket 60 pár lejtett. Korzó-mozi Hétfőn és kedden Báró Eötvös József hallhatatlan alkotása filmen A megfagyott gyermek 6 felvonásban A főszerepben Szécsi Ferkó. Azonkívül: No de Hérem Vígjáték 2 felvonásban. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. ./1 Kass-szálló nagytermében ma vasárnap délután 3 órakor és este 9 órakor Mrosi ISVOzcstk előkelő fővárosi művészek közreműködésével. Műsor: Stella Haris. Irta: Boros Elemér. — Szereplők: Grossweller igazgató . . D’Arrigo Kornél A felesége . . . . . Gárdonyi Vilma A szerző........................Sziklay Béla Az én szobám. vígjáték. Szereplők: Egy asszony .... Bercely Magda Egy úr........................Sziklay Béla A pincér...................Szántó Sebestyén A bodnárok királya. Színpadi szkeccs 1 felvonásban. Szereplők: Egy szép asszony . Egy frakkos úr . . Magyar Erzsi D’Arrigo Kornél XeljeNennj magánszámokban Magyar Erzsi Virágh Jenő D’Arrigo Kornél Bercely Magda Gárdonyi Vilma Fülöp Sándor Sziklay Béla — táncduettek. — Műsor után tánc. Károlyi Árpád muzsikál. Vasárnap délután és este teljesen új műsor! Helyárak az esti előadásokra 60—120 K-ig, a délutáni előadásra 30—60 koronáig. Jegyek délelőtt 11 óráig Pető Ernő dohánytőzsdéjében, azontúl a Kassszálló portásánál kaphatók. Telefon 15—50. Belvárosi mozi Telefon: Igazgatóság: 2-58. Pénztár: 582 Szerda, csütörtök Sphinx Octave Feuillet hires darabja 5 felv. főszereplő Franceska Bertini. Azonkívül: Tragédia Társadalmi dráma 5 felvonásban. Főszereplő: Henry Porten. Péntektől vasárnapig Az ezerarcú ember I. és II. része egyszerre. SZEGEDI NAPLÓ vasárnap, 1920 febuuár 5 z Ipartestületi gyűlések. Hétfőn, február 6-án déután 3 órakor a vendéglőiparosok, 4 órakor a magyar szabók, ugyanakkor a papucsosok, 7 órakor a borbély és fodrásziparosok tartanak szakosztályi üléseket, csütörtökön, 9 én délután 5 órakor pedig a fémipari szakosztály. Helyiség: az Ipartestület székháza. Pénteken, február 10 én ipartestületi elöljárósági ülés lesz, mely az elöljárósági választásokat és az iparos nagygyűlést készíti elő. — Háztulajdonosok mozgalma. Délelőtt 11 órakor az újszegedi Zsemberi féle vendéglőben, délután 4 órakor a Tisza-szálloda éttermében folytatják a szegedi háztulajdonosok szervezkedő gyűléseiket. Ma délután és este művészesték a Kaksban. A szociáldemokrata párt CsÜtörtökön, február 2-án Kisteleken ezer ember jelenlétében fedetlen, zárt helyen gyűlést tartott, melyen a kisteleki földmunkások szakcsoportját szervezte be, megalkotván annak pártkeretét. Szedlicska szegedi párttitkár itt másfél órás beszédet tartott, melyen ott volt a katolikus plébános is, valamint a kisteleki ébredő magyarok egynéhányat. Mindamellett a gyűlés simán, teljes rendben folyt le és a munkásoka beszédet nagy lelkesedéssel hallgatták meg. Vasárnap Kiskundorozsmán lesz hasonló szervezkedés. Szociáldemokrata körökből azt az értesítést kaptuk, hogy a Szeged-vidék munkásnépe Algyőtől Szentesen át Kistelekig nagy érdeklődéssel viseltetik a párt iránt és a vidékről — mint legújabban Csanytelekről — egymásután jönnek be küldöttségek, melyek a pártvezetőséget helyi csoportok szervezésére hívják meg. X Butorvásárlók figyelmébe! Műbútorok és polgári berendezések Braun Mihály cégnél, Kelemen u. 11. X «Schaffhausen“ arany óráért, brilliánsért, aranyért ismét igen nagy árakat fizetnek Fischer Testvérek ékszerészek, Szeged. X Figyelmeztetés! A vitézi szék vasárnap délelőtt fél 11 órakor kezdődő hangversenyére pontos megjelenést kérünk, mert az egyes számok alatt az ajtók zárva maradnak és ez alatt senki be nem bocsátható. X Bárdos Ignác bank- és váltóüzlete Szeged, Kárász utca 16. Telefon 12- 40. 2411 X Atlantisz. A franciák filmalkotása. Pierre Benoit regénye filmen. — Egy filmet készítettek a franciák, amelyről hónapokon át beszélt egész Páris. Hónapokon át az Atlantisszal voltak tele a boulevardok, ahonnan világfilmként indult útjára ez a fantasztikus, egyedülálló alkotás. Amerika egymaga kétszázezer dollárt fizetett csak az előadás jogáért és most hatezer moziban arat vele dicsőséget és dollárokat. Magyarországon, illetve Budapesten a Royal Apolló és az uránia-rozgószínházaknak sikerült ezt a páratlan filmalkotást megszerezni és pedig olyan hallatlan árért, amelyet Magyarországon még soha nem fizettek és senki hinni nem merte a filmszakmában, hogy valaha filmért ily horribilis összeget fizetni lehessen. A két fővárosi mozi két-két heti bemutatási jogért 900.000 koronát fizet a Lloyd filmvállalatnak. Természetesen most megindult a harc a vidéki moziknál is, hogy ezt a páratlanul álló világszenzációt megszerezzék. Az „Atlantisz“ főszerepét a szépségéről világhírűvé lett Stáczia Napierkovszka játssza. Az ,Atlantisz‘-t elsősorban az tette a világ szenzációjává, hogy a filmen teljes egy éven át az emberek ezrei dolgoztak és óriási expedíció utazott a Szaharába, hogy a páratlanul álló tájfelvételeket a helyszínen tudják fölvenni. Sok szép tájat mutatott be már a kinematográfia, de ezt még sohasem, amit az „Atlantisz“-ban. Az „Atlantisz“ tartalma rövidesen a következő: Szahara sivatagján időnkint el eltűnik egy-két fiatal francia tiszt, csak fiatal és csinos tisztekkel esik meg a titokzatos dráma. A hatóság egy ideig kutat utánuk, aztán bele■njugszik abba, hogy alighanem vadállat tépte szét őket. Egy ilyenn kutatás alkalmával Morhange százados és egy hadnagy eltévednek a Szahara titokzatos világában és bolyongásuk közben vad sziklatörkelegbe jutnak. A benszülött vezető hasissal elaltatja őket és mikor a két fiatal tiszt fölébred, pazarul, berendezett palotában találják magukat, ahol legnagyobb kényelem, illatos fürdő, finoman terített asztal fogadja őket. Csakhamar fölvilágosítja őket egy kedves öreg úr: Önök az „Atlantisz“ épségben maradt királyi palotájában vannak és rabjai az uralkodónak, aki a világ legszebb asszonya. Önökre is ez a sors vár, ami az elődeikre: férfi szolgálatra vannak kiszemelve. — Dehát mikor nyerjük vissza szabadságunkat ? Soha. Amikor a síerepük véget ért, belekerülnek a vörös márványterembe, ahol Atlantisz királynőjének előbbi férjei vannak, holtnak galvanizálva, mint egy-egy szobor. És amikor a két fiatal tisztet bevezeti a vörös márványterembe és ennek szoborgalériájában rátalálnak eltűnt társaikra — szobor alakban. Ezzel kezdetét veszi Morhange százados és tiszttársainak fantasztikus regénye, amelyet káprázatos képekben tár elénk a film. Az „Atlantisz“, a világnak ez a legnagyobb szenzációja rövidesen Szegedre is elkerül és már előre jelezhetjük, hogy olyan moziláz még soha nem volt, mint amilyen lesz az „Atlantisz“ bemutatóján. X Tört aranyat legmagasabb árban vásárol Iritz Dugonics-tér 11. X Dr. Kállay jogi szemináriuma (Szeged, Pallavicini utca 3.) jogászoknak, ügyvédjelölteknek egész napon át díjtalanul ad mindennemű fölvilágosítást. 2474