Szegedi Népszava, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-07-02 / 145. szám

kezd a bécsi megszálló haderők el­sősorban a szovjet megszálló erők főparancsnokságával s amennyiben ennek a hozzájárulását elnyeri, ma­gyar zászlók alatt és magyar veze­tés alatt forgalomba helyezi 540, te­hát valamennyi hajónkat a Dunán. Tudomásunkra hozták azt is, hogy meg fogják vizsgáltatni sürgősen, van-e még olyan hadseregfelesleg, amely eladó és amelyet mi használ­hatunk. Ebben az esetben a had­sereg felszerelési feleslegek vásár­lására adott 10 millió dolláros hitelt fel fogják emelni számunkra. A magyar békecélok A magyar békecélokról beszélve, ezt mondotta a miniszterelnök: " Mi azt ajánlottuk és már tár­gyalásaink során felkerestük a Szov­jetunió külügyminiszterét, Molotov urat is, hogy járuljon hozzá a kü­lügyminiszterek értekezlete, hogy mi magunk lehessünk a magyar béke­célok u­jrakezdeményezői a külügy­miniszterek értekezlete előtt s így nem kell vállalnia egyetlen nagy­hatalomnak sem a kezdeményezés nehézségeit, hanem egyszerűen az állásfoglalásra szorítkozhatnak. Ezt a beadványunkat és szóbeli előter­jesztésünket a nagyhatalmak külügy­minisztereinek ígérete szerint meg­fontolás tárgyává fogják tenni együtt­­létünk idején. SZEGEDI NÉPSZAVA ,Szeged, 1946 július 2. „Szükséges, hogy leszámoljunk a múlttal" Rendkívül figyelemreméltó volt, amit Nagy Ferenc belpolitikai ma­gatartásáról mondott. Szükséges,, hogy leszámoljunk az­zal a múlttal, amely bennünket eb­ben a háborúban az összeomlásba sodort bele. Felemlítik ennek a múlt­nak azokat a jelenségeit, amelyek nyugalmat, kenyeret, békességet je­lentettek a nép számára s könnyen jelentettek, mert nem volt háború. Igyekeznek szembeállítani a jelen­nek minden nehézségével, minden szenvedésével és hibáival is a múltnak előnyeit. Megpróbálom néhány szóval fel­vázolni, mit jelentett ez a múlt. Je­lentette a békességet, mert hiszen nem kezdhettünk háborút senkivel saját elhatározásunkból. Jelentette a nyugalmat, de jelentette a temetőnek a nyugalmat. Jelentette a kenyeret, de azt a kenyeret nagyon keserve­sen kellett megkeresni azokkal szemben, akik az ország gazdasági életét a kezükben tartották. A műV azt jelentette valójában,­ hogy politi­kailag elnyomták a magyar népet. Elnyomták a magyar népet, mert ha ez a nép nem élt volna a politikai elnyomottság állapotában, akkor so­hasem engedte volna odafejlődni a magyar politikát, hogy belemenjen ebbe a szörnyű háborúba. Ha a magyar népnek politikai szabadsága lett volna, akkor érvényesíteni tudta volna a maga befolyását s akkor egészséges irányban fejlődött volna a magyar élet és nem mentünk volna a katasztrófa felé. Nyugalom volt Magyarországon. Persze, hogy nyugalom volt, mert azok a milliók, akik elégedetlenek voltak a magyar berendezkedéssel, nem szólalhattak meg. Nem szólalhattak meg, mert a csendőr, a szolgabíró, a főispán, a polgármester, a segédjegyző és mindenki egyetlen feladatot ismert, hogy az államot megvédje a néppel szemben, hogy a kormányt kiszolgálja a nép ellenében. „Lehetünk Délkelet-Európa Dániája“ Emelt hangon jelentette ki Nagy Ferenc: Lehetünk Délkelet-Európa Dáni­ája, ha az akarunk lenni. Lehetünk Európának egyik legszociálisabb or­szága, mert rajtunk áll, a magyar népen, hogy erőinknek gyümölcsét, a magyar termelésnek az eredmé­nyeit mire fogjuk felhasználni. De azt, hogy ezt elérjük, el kell visel­nünk a demokrácia kezdeti nehéz­ségeit s bármilyen nehéz az éle­tünk és a sorsunk, mégis el kell utasítanunk magunktól minden ösz­­szahasonlítást a múlttal, mert a múlt a mi számunkra a letfínt nap, a demokrácia pedig a kelő nap. A kelő nap, amelynek irányában meg fogja ez a nép találni a bol­dogulását. Most már a reakció elleni harc­ról beszélt a miniszterelnök, hang­súlyozta azt, hogy küzdeni kell min­den olyan csökevény ellen, amely a fasizmus maradványaként itt-ott még kiütközik. Nem tudják felmérni azok, akik a demokráciának ellenségei, hogy milyen irtózatos kár származik minden magyar dolgozó emberre eb­ből, amikor Budapesten az Oktogon­téren agyonlőnek a felszabadító vö­rös hadsereg katonái közül két tisztet. Beszéde végén kijelentette a mi­niszterelnök, hogy a belpolitikában tisztázni fogják a még tisztázatlan kérdéseket. A közeljövőben tanács­kozások fognak megindulni a pártok vezetői között, amelyeknek az lesz a feladata, hogy az ellentéteket megszüntessük. Végül annak a re­ménységének adott kifejezést Nagy Ferenc, hogy a magyar parasztság, munkásság és haladó értelmiség együtt meg tudják teremteni a bol­dog, minden dolgozó ember szá­mára kielégítő életet. „Papdi György az egykori harcos baj­társról. A miniszterelnök beszédének el­­hangzása után megkezdődött az arató­ünnepély, amelynek lezajlása után a Hungáriában egyszerű köz­ebéd volt, amelyen a köztársasági elnököt a Kisgazdapárt nevében Madarász János köszöntötte. A Szo­ciáldemokrata Párt részéről Papdi György elvtárs, a párt szegedi főtit­kára mondott üdvözlő beszédet, hangsúlyozva, hogy a Szociáldemo­krata Párt Tildy Zoltán személyé­ben az államelnökön kívül mélysé­ges tisztelettel veszi körül az egy­kori harcos bajtársat, aki a legve­szélyesebb és a nemzetre nézve sorsdöntő időkben együtt harcolt a nemzet szabadságáért és független­ségéért a Szociáldemokrata Párttal és a közös harcot, amely végül is a demokrácia győzelmével végződött, politikai vérszerződés pecsételte meg. A Szociáldemokrata Párt a demo­krácia tökéletes megvalósulása felé vezető útón mindenkor követni fogja Tildy Zoltánt, a harcos fegyver­társat. A Magyar Kommunista Párt nevé­ben Tombácz Imre, a Nemzeti Pa­rasztpárt részéről dr. Somogyi Imre, a Polgári Demokrata Párt nevében pedig dr. Papp Róbert üdvözölte Tildy Zoltánt. Délután a köztársasági elnök és kísérete a honvéd helyőrség hősi emlékművének felavatásán vett részt, majd a Vasutas-stadionban rende­zett sportünnepségre hajtatott. Este a színház nagysikerű dísz­előadást rendezett a magas vendég tiszteletére. Az előadás után a köz­társaság elnöke kíséretével a város által rendezett szűkkörű vacsorán vett részt. Vasárnap délelőtt a ma­gyar államfő alsó, majd felsőtanyára látogatott el, délután pedig Kecske­métre utazott. „Köztársasági elnök Kecskeméten“ Kecskemét, Július 1. Vasárnap dél­után a köztársasági elnök Kecske­métre érkezett, ahol barackünnep­­séget rendeztek. A ünnepség során Tóth László polgármester és Kovács Jenő, a nemzeti bizottság elnöke üdvözölte a köztársaság elnökét. A köztársasági elnök az üdvözlést meg­köszönte, majd a városházán rende­zett barackkiállítást szemlélte meg. A barackünnepség után Tildy Zoltán köztársasági elnök többek között a következőket mondotta: Kezemben tartom az új forintot és a stabil pénzt. Tudom, hogy ezt is megpróbálják egyesek valamilyen módon elrontani, nem vagyok ül­döző természetű, de nem riadok vissza bármilyen szigortól sem a nemzet árulóival szemben. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a köztársasági elnök külön­­vonatán visszautazott Budapestre. „Soha belenyugodni abba nem fogunk 1^^ Debrecen, julius 1. A’vasár­napi­­arató ünnepen Nagy Ferenc miniszterelnök nagyjában és egészé­ben megismételte a szegedi beszé­dében már elmondottakat. — Miközben mi a világ vezetői­vel tárgyaltunk Washingtonban, Lon­donban és Párisban — mondotta, — addig, — mint most értesülök — a csehszlovák külügyminiszter benyújtott egy beadványt a külügy­miniszterek értekezletéhez, amelyben azt kérte, járuljanak hozzá a nagy­hatalmak, hogy a magyar»—csehszlo­vák lakosságcsere lebonyolítása után 200.000 magyart kiutasíthasson Csehszlovákiából. A nemzet minden rétegének a nevében a leghatározottab­ban tiltakozom az ellen a szándék ellen és bejelentem azt, hogyha ennek az akciónak megakadályozására tett in­tézkedéseink, lépéseink nem talál­nak megértésre a nagyhatalmaknál, Magyarországon a békétlenség álla­pota állandósulni fog. Soha bele­nyugodni abba nem fogunk, hogy ezer év óta a maguk földjén lakó, becsületes magyar embereket, föld­míves embereket elüldözzenek ősi lakóhelyükről és ezáltal szaporítsuk ennek a szerencsétlen országnak amúgy is mérhetetlenül sok baját. Mától kezdve csak a Valéria-téren lehet élelmiszert csereportékáért árulni Külön termelői és fogyasztói árat állapít meg a piacbíró Szeged az értekezletek városa. Ezeken az értekezleteken, az utóbbi időben job­bára közellátási kérdésekben számos fi­gyelemre méltó ötlet merült fel, sok hatá­rozat, sőt véghatározat született, amelyek­nek sorsa közös: megbuknak a végrehaj­táson. A főispán és a polgármester a piac megrendszabályozását tűzte ki céljául. Sok­­tagú bizottság számos esetben ülésezett, szűkebb soktagú bizottságot küldöttek ki, a vége az lett, hogy hétfőn hajnalban csupán dr. Savanya Ferenc piacbíró, Hor­váth József, Székely László jelent meg és — a Szegedi Népszava. Igen, a Szegedi Népszava, amely — mint budapesti fi­vérei, a Népszava és a Világosság — har­col a kizsákmányolás, a kapzsiság, a meg­­nem értés és tunyaság ellen és a mai idők­ben nincs fontosabb célja, mint az, hogy a stabilizációt megelőző legnehezebb idő­ben biztosítsa a dolgozó szűkös kenye­rét. Minden dic­séretünk Horváth Józsefé és Székely Lászlóé, ezé a két kitűnő szociális, fáradhatatlan emberé és minden elisme­résünk dr. Savanya Ferencé, aki terhes hivatali munkája mellett is ellátja a piac­bíró nehéz tisztét. De nem mulaszthatjuk el annak megerü­sítését sem, hogy Dénes Leó polgármester azonnal és készségesen teljesíti az ármegállapító bizottság kíván­ságait és ebben hűséges munkatársa dr. Tölcséri tanácsnok is. A két ünnepnapon kis forgalom mellett nem változtak az árak. Hétfőn is 500 volt a jó barack és meggy, 250 a körte, 120 az alma, 30 a káposzta és a kel, 35 a tojás, 65 a borsó és zöldbab, 15 az uborka, 12 a lök, 200 a burgonya, 50 a hagyma, 20 a kisaráb és 120 a zöldség. A Marx tér egyetlen rendőrt kapott, ez sem volt köny­­nyen található, a Tisza Lajos körúti piacot sem ellenőrizte rendőr. Így aztán sokan lépték túl a megállapított árat és különö­sen a tojást verték fel az egyaránt sze­mérmetlen eladók és vevők. Sikerült el­kapnunk özv. Szűcs Istvánnét, aki Újsze­geden Bérkert utca 39 alatt lakik és 700- ért adta a barackot. Átadtuk a rendőrnek. Megállapítottuk, hogy a gyümöcs árát a nagybevá­sárlók verik fel. Ezek között legerősebb a Horváth Test­vérek cég, amely a budapesti községi élelmiszerüzemnek vásárol és a legkisebb fajtájú barackért is megadja a maximális árat. Viszont vonakodik leadni a 20 szá­zalékos dézsmát. A közellátási kormány­­biztos hatásköréhez tartozik az, hogy ezt a kérdést tisztázza. A hétfői piac tapasztalatai alapján a bizottság a polgármesternek előterjesztést tett és ennek alapján Dénes Leó el­rendelte, hogy a piacon külön fogyasztói és termelői árat kell megállapítani. A Marx-téren a termelői ár az érvényes, a Tisza Lajos­ körúton és a szegedi összes kereskedé­sekben pedig kizárólag a fogyasz­tói áron lehet eladni.­­ A két ár között 30 százalék különbség van a gyümölcsnél, 20 százalék pedig a főze­lékféléknél. Tekintettel arra, hogy a ter­melők egy része vonakodik a maximális áron eladni és ilyenkor csereke­reskede­­lem­ről beszél, a polgármester elrendelte, hogy élelmiszerrel cserekereskedelmet folytatni kizárólag a Valéria té­ren lehet. Ez annyit jelent, hogy aki a Marx­ téren, Tisza Lajos­ körúton, vagy másutt élelmi­szert kínál, az csak pénzért adhatja és kö­teles is pénzért adni. A jövőben fokozott rendőri készenlét lesz a piacokon és a piacbíró is nagyobb segédletet kap. A bizottságnak feltűnt, hogy a közellátási felügyelőség eddig élet­jelt sem adott magáról, holott hangadó­nak kellene lennie úgy a bizottságban, m­int a piacon. Jó volna, ha ez a tiszte­letreméltó hivatal is felébredne. A Szegedi Népszava egyébként a piacok éber figyelésén felül minden olyan jelen­séget szemmel tart, ami a mai nehéz időkben a munkásság érdekeit sértheti, vagy jogos felháborodását provokálhatja. Budapesten becsukták az úgynevezett lu­­xushetyeket. Szeged ezidáig dicséretes mér­sékletet tanúsít, de vigyázni fogunk arra, hogy egyetlen étteremben se lehessen a mai időkhöz nem i­llen dőzsölni Ez nem jelenti azt, hogy a polgár munkája után illendően ne szórakozzék, de azt sem je­lenti, hogy úgy és olyan formában költe­kezzék, amely­ méltán válthat ki elkesere­dést azok között, akiknek kenyérjegyük beváltása is gondot okoz. (e. h.) Hálna izt szörp Szeredainál Kárász-utca 10. és Cserzy Mihály-utca 3.

Next