Szegedi Népszava, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)
1946-07-24 / 164. szám
II. évfolyam, 164. szám. Ára 200.000 adépengő Szeged, 1946 julus 24. szerda aCiEDI NEPinAYA X OCSAl.OKMOSIKATA PÁRT I.A . Amerika Magyarország teljes gazdasági talpraállítását kívánja A csatlósállamokat megfosztják minden eszköztől, amellyel a jövőben háborút kezdhetnének — Magyarország jövőbeli hadereje 65 ezer ember — A magyar békeszerződés életbeléptetéséhez a győztesek és az összes csatlósállamok ratifikálása szükséges — Magyarország 300 millió jóvátétellel tartozik — A békekötés után Magyarországot felveszik az Egyesült Nemzetek közé Nem hivatalos amerikai lapjelentés a külügyminiszterek által előkészített békeszerződéstervezetekről Newyork, július 23. A Newyork Herald Tribune jelenti, hogy sikerült hozzájutnia a külügyminiszterek által előkészített békeszerződéstervezet egyik példányához. A tervezet értelmében Olaszországot, Bulgáriát, Romániát, Magyarországot, Finnországot megfosztják minden eszköztől, melyel a jövőben háborút kezdhet. Olaszországnak 250 ezer katonát engedélyez a szerződés, továbbá 25 ezer repülőt és 22 500 tengerészt. Az olasz haditengerészet tonnatartalma lehet több 67,500 tonnánál, nem szótva a meglevő páncélosokat. A légierő 230 harci gépet és 150 szállítógépet foglal magában. A szárazföldi hadsereg számára 200 harckocsit engedélyeznek. Románia 120 ezer főnyi hadsereget és 5 ezer főnyi légvédelmi erőt tarthat fenn. Haditengerészetének tonnatartalma tl.000 tonna lenne. A haditengerészet számára 5 ezer katonát és tisztet engedélyeznek. A légierő 150 repülőgépből állana, de bombavetőket nem engedélyeznek. A személyzet nem habolhatja meg a 8 ezer embert. Bulgária hadserege 55 ezer fő lenne, ezenkívül 1800 repülőt engedélyeznek számára légvédelmi célokra. haditengerészet 7250 tonnával és 3100 tengerésszel rendelkezne. A légi erő 90 repülőgépből állana s ezek közül legfeljebb 70 lehet csatarepülőgép. A légi erő személyzete 9200 főt tenne ki. Bombavetőket nem engedélyeznek. Az Egyesült Államok kormányának az a véleménye, hogy bármely ország gazdasági összeomlása kihatással lehet a többi országokra is. Az Egyesült Államok kormánya továbbra is azon az állásponton van, hogy Magyarország kérdését az érdekelt hatalmak képviselőiből álló bizottság útján tanulmányozni kell. (MTI.) Magyarország jövőbeli hadereje Magyarország hadereje 65.000 ember lene. Légi ereje 90 repülőgépből állana és légi futtájában 70 csatarepülőgéppel rendelkezne. A légi erő személyzete 8090 fő lenne. Bombává,őket nem tarthat. Finnország haderejét 34 400 főben állapították meg. A haditengerészet nem haladhatja meg a 10 ezer tonnát, összesen 4500 embert engedélyeznek a haditengerészet számára. Légi ereje 60 repülőgépből és 3000 repülőből állana. Bombavelőket nem tarthat. A lap hozzáteszi, hogy a Szovjet a szerződés értelmében 50 évre szóló bérlet alapján tengerészeti támaszpontokat rendezhet be Porkkala szigetén a Finn-öbölben, továbbá már most bekebelezheti a Petsamoitartományt, amelynek kikötője minden évben jégmentes. Trieszt tekintetében, írja a lap, a tervezet a következő záradékot tartalmazza: . A külügyminiszterek tanácsa azt javasolja, hogy a francia vonaltól keletre eső minden területet Olaszorság átengedje Jugoszláviának és a francia vonalon belül szabad kikötői területet létesítenek, amely északon a Duinától a francia vonalig halad. Olaszország ezenkívül lemond Záráról. A legyőzött országok kötelesek fegyveres erőiknek a megállapított számot felülmúló részét a végleges szerződés hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül feloszlatni. Mikor lép életbe a békeszerződés A Newyork Herald Tribune szerint a négy nagyhatalom által kidolgozott szerződéstervezet akkor lép életbe, amikor egyrészt minden érdekelt csatlósállam már ratifikálta, másrészt elnyerte Olaszország tekintetében az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió, a balkáni államok tekintetében az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió, Finnország tekintetében pedig Anglia és a Szovjetunió megerősítését. (Magyar illetékes helyen e közléssel kapcsolatban hangoztatják, hogy ez mindössze egy tekintélyes amerikai lapnak a jelentése, amely természetesen még hivatalos megerősítésre szorul) A Newyork Herald Tribune ezután közli, hogy a jóvátétel kérdésében véleménykülönbségek merültek fel a külügyminiszterek között. Ezeket a nézeteltéréseket még nem sikerült elsimítani. Ilyen nézeteltérések a Magyarország által fizetendő jóvátétel kérdésében is felmerültek. A békeszerződések aláírása után az érdekelt államokat felveszik az Egyesült Nemzetek tagjai közé. A jóvátétel és Magyarország talpraállítása A magyar fegyverszüneti egyezmény megszabja, hogy Magyarország 200 millió dollár jóvátétellel tartozik a Szovjetuniónak, mégpedig áruban, valamint 200 millió dollár értékű jóvátétellel Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Az Egyesült Államok kormánya azonban fenntartotta a jogot magának arra, hogy a jóvátételről szóló kérdést újra tárgyalás alá vegye, ha a később felmerült tényekazt mutatják, hogy amerikai érdekeltségek veszélyben forognak. Az Egyesült Államok kormánya aggodalommal figyelte, hogy Magyarország gazdasági helyzete egyre romlott és olyan pont felé közeledett, amikor elkerülhetetlenné vált az ország teljes gazdasági összeomlása. Ezzel kapcsolatosan újból figyelembe kell venni a fegyverszüneti kötelezettségeket is A gazdasági romlás olyan fokot ért el, hogy a magyar nép életszínvonalát is veszélyezteti és lehetetlenné teszi a magyar nép számára, hogy a világgazdaságban szerepet játszhasson. Ezért az Egyesült Államok kormánya 1946. május 2-án a következőket javasolta: Tanulmányozni kell a magyarországi helyzetet, mégpedig annak a szem előtt tartásával, hogy olyan programot kell kidolgozni, amelynek alapján lehetővé válik Magyarország teljes gazdasági talpraállítása. Magyarországot meghívták a béketárgyalásra Páris, július 23 A francia félhivatalos hírszolgálat jelenti: A négy külügyminiszter nevében Franciaország meghívta Magyarországot, küldjön ki küldöttséget Párisba a vele kötendő békeszerződés megtárgyalására és aláírására. Magyarország közölte a francia kormánnyal, hogy a küldöttség elnöke Gyöngyösi János külügyminiszter lesz. A magyar küldöttség 14 tagból áll. (MTI) Rendkívüli pótlék a munkásoknak it és közalkalmazottaknak Budapest, július 23. A Gazdasági Főtanács a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók részére a harmincadik bérhétre egyszeri rendkívül pótlék címén a következő összegek kifizetést rendeltek: Szakmunkások és szellemi munkavállalók részére 110 millió adópengő, betanított munkások részére 95 milió adópengő, segédmunkások részére 85 millió adópengő, tanoncok részére 40 millió adópengő Ezen felül pedig a munkavállalónak minden természetbeli juttat.-sra igényjogosult családtag után egyenként további 24 millió adópengő. Ezek az összegek a 48 órás munkahét után fizetendők. Ha tehát a munkavállaló a 30-ik bérhéten 48 óránál több, vagy kevesebb munkát teljesített, a fenti pótlékokat arányosan emelt, vagy csökkentett összegben kell kifizetni. A közalkalmazottak részére 120 millió adópengőt, nyugdíjasok részére 80 millió adópengőt kell kifizetni, ezenfelül minden olyan családtag után, aki után az alkalmazott (nyugdíjas) családi pótlékot élvez, további 24 millió adópengőt kell kifizetni. Az egyszeri rendkívüli pótlékot két egyenlő részletben kell kifizetni, mégpedig az első felét azonnal, a másik felét július 27-ig. A sötétbe borult város Kedden leálltak a villanytelep gépei és ezzel együtt a villannyal hajtott üzemekben megszűnt a munka. Este a város sötétbe borult, sem az utcán, sem a lakásokban nem volt világítás. Szegednek havi 1200 tonna a szénszükséglete. Ebből a mennyiségből 800 tonnát utaltak ki, ez pedig elfogyott. Lóránt Gyula iparügyi miniszteri biztos további szenet szorgalmazott és sikerült elérni azt, hogy 300 tonna szenet utaljanak ki. Ez azonban nem érkezett meg és most még nem is lehet tudni, hogy mikor érkezik. Lóránt Gyula elvtárs kedden reggel ismét Budapestre utazott és megtesz mindent ahhoz, hogy a szenet elindítsák, Dénes Leó polgármester pedig telefonon beszélt a MÁV budapesti igazgatóságával, ahol megígérték, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a szén mielőbb Szegedre érkezzen. - A pénzügyminiszter felhatalmazást kapott az adók kivetésére és behajtására Budapest, július 23. Gordon Ferenc pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjesztette az államháztartás 1946. évi január első napjától október 31. napjáig terjedő viteléről szóló törvényjavaslatot A javaslat első paragrafusa szerint a nemzetgyűlés jóváhagyja a minisztériumok, ez év, első napjától július 31-ig az állammi kiadások és bevételek teljesítése, illetve biztosítása érdekében tett intézkedéseit. A második paragrafus szerint a nemzetgyűlés felhatalmazza a minisztériumot, hogy az új költségvetési törvény életbelépéséig, de legkésőbb október 31-ig a kiadásokat továbbra is teljesíthesse és a bevételeket biztosíthassa. A harmadik paragrafus szerint felhatalmazást kap a minisztérium a törvényes adók kivetésére és behajtására. A negyedik paragrafus felhatalmazza a minisztériumot, hogy a folyó bevételekből nem fedezhető kiadásokat hitelműveletek útján fedezhesse. A javaslat a kihirdetés napján lép hatályba. A javaslat indokolása megállapítja, hogy az augusztusi stabilizációval lehetőség nyílik a rendes állami költségvetés elkészítésére. Miután azonban annak elkészítése egy-két hónapot igénybe vesz, szükség volt a felhatalmazásnak október 31-ig való meghosszabbítására. Itt a százmilliós adópengő Budapestre jelentik. Kedden forgalomba bocsájtották a 100 milliós címletű adópengőjegyeket.