Szegedi Népszava, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)

1947-04-01 / 74. szám

Jun­­éver&Rt. 74 Ar* 40 fillér Szeged, 1947. április 1. kedd SZEGEDI NÉKZAYft A Szociáldemokrata Párt nem teremt különbséget a falu és város népe között Szakasits Árpád nag­yjelentőségű beszéde a parasztkongresszuson Budapest, március ,31- A Szociál­­d­emokrata Párt parasztkongr­esszu­­sa, vasárnap folytatta tanácskozá­­­sait. Szeder Fer­enc elvtárs, párt­­­Vezetőségi tag, nemzetgyűlési képvi­­selő »Parasztság ,és szocializmus« leimmel tartott előadást. A Szociál­­demokrata Pártnak az a törekvése mondotta a többi között­­, hog­y felemelje ezt a réteget, életterid­e­­tséget és kultúrát biztosítson neki­k végre a parasztság is em­beriere­­­tet élhessen ebben az országban. Takács Ferenc plutáré, földmive­­lésügyi államtitkáár »Mezőgazdasági akcióprogram, tervgazdálkodás és szövetkezet« címmel tartott előadást. Hangoztatta, hogy a Szociáldemo­­­krata Párt három­éves gazdasági szervében 6,7 milliárd forintból pil­liárdot kíván a mezőgazdaság fejlesztésére fordítani. Fontos fel­adat a mezőgazdaságnak szerszá­mokkal való ellátása, gépesítése. A magyar viszonyoknak megfelelő szö­­vetezesi rendszert kell megterem­­­teni. A meglévő szövetkezeteket mű­ködőképesekké kell lenni, sürgősen rendezni kell a mezőgazdasági hi­telek kérdését. Ezután lelkes taps­­is éljenzés közepette Szakasits Árpád elvtárs, m­iniszterelnökh­elyettes emelkedett szólásra. Beszéde elején hangoztat­­ta: " A Szociáldemokrata Párt büszö­sme arra, hog­y Magyarországon leg­­­először vetette fel az ipari manirán­sok és parasztság szörndsé­gének gondolatát A szervezett munkás­ság a Szociáldemokrata Párt erejét messze m­egh­aladó áldozatokat ha­­lott a szegény parasztság megsegíté­­sére. Büszkék vagyunk ezekr­e az áldozatokr­a, de őszintén meg kell mondanom, hogy n­em sokra men­tünk ezekkel. A magyar parasztság óriási tömegei n mozdulatlan­ul ma­radtak. Maradiságuk, mozdulatlan­­­ságuk a haladásnak nagyon komoly akadály volt. " — Ennek a mozdulatlanságnak egyik oka az, hogy nincs egységes parasztság. Súlyosabb, veszedelme­sebb, kegyetlenebb hierarchia és osztálytagozódás található falun, taint általában a társadalomban. A szegén­y parasztot még a gróf sem inézte le olyan halálos gőggel, mint a 2—300 holdas gazda. Azt hiszem, még nem sokat ért meg ,a falu népe lábbal, ami ma végbemegy". Azt észre kellett vennie, hogy a magyar tör­ténelem legnagyobb ténye volt, hogy ledöntöttük a feudalizmust. Csak ez a­­kérdés, hogy a falu népe tuda­­tában­ van-e ennek a változásnak és nem homályosítja-e el szellemét a földreform végrehajtása során tör­tént nem is kevés igazságtalanság. Gondol-e arra, hogy eizeket az igaz­ságtalanságokat korrigálni lehet és­­kell is, de ezek közel séta juthatnak­­ahhoz az óriási jelentőségű tény­hez, hogy nincs többé magyar feuda­­­­izmus. Ezt kell bevinni földmíves tömegeink tudatába. Most szántottuk. Cel a földet a demokrácia számára, is persze, hogy sok baj van vele. Az is bizonyos, hogy az elvetett mag között sok volt az ocsu. A mi fel­­iadalünk az, hogy ha aratásra kerül majd a sor,kiválogassuk a tiszta bu- Kaszemok közül az ocsut. Ma minden oldalról nagy udvarlások folynak a parasztság kegyéért, í­gy fest, mint­ha kiváltságos helyzetet akarná­­­nak teremteni nekik. Mi szociálde­­m­okratát, nem udvariunk a pa­rasztoknak, de nem is teremtünk­­különbséget a falvak és városok né., (pe között A mi pártunk n­emcsak )BZ ipari m­unkások pártja, hanem minden dolgozó párt­ja. Azt akarjuk, hogy a legszélesebb területen in­duljon meg, vagy foly­tatódjék a fel­ Világosító munka. Nekünk nem kell­­­lyan demokrácia, amelyben a ve­­zérürü viszi a nyájat- Mi azt akar­­juk hogy gondolkodó emberek de­­m­okráciája legyen a magyar demo­krácia. Forradaln­asítani kell nem­­csak a lelkeket, hanem elsősorban­­az agrártermelést. , A falu és a város életszinvonala között ne Izígyen selkívüliség ! — A demokrácia fejlettebb élet­formát jelent, am­elyet csak fejlet­­t­ebb termelési eszközökkel lehet­­megteremteni. " Forradalmasítani aikarjuk a falut- Elég volt a fulástól vaku­lásig való verejtékezésből. A­­külterjes gazdálkodásunkat l­elter­­jes gazdálkodássa­l,karjuk átalakí­­­tani és agráripari üzemek tömegével,­l akarjuk behálózni az országot A­­magyar ipar termelőképességét a le­hető legmagasabb foklya akarjul­ emelni, hogy olyan életviszonyokat szeremtsünk,a­hogy a legszegényebb ember is azt mondhas­sa, érdemes­­élni. Arra törekszünk, hoiyy a falu és a város kul­úrája, érdszinvonala is között ne legyen különbség. Félelem­­nélküli élet csak­ ott lehetséges, ahol­­biztosítva van a S­kemér biztonsága. (Még nagy küzdelmek­ várnak ránk A régi rend őrei még itt­­élnek kö­zöttünk, itt voltak az összeesküvők (és itt vannak most Sulyoké­k, akik meg akarják nyergetni a falvakban jps városokban mutatkozó elégedett lényegét, nyugtatartságát, vissza, fukar­ják hozni a­ régi úri Magyaror~ ^rsságot, hogy itjra szabad vadász­­területe legyen a földesuraknak és pankároki­ak. ■ — Mi nem Elégszünk meg egyedül a politikai demokráciával, gazda­­­^ági ddm­okráciát is akarunk, ezért fs­apirendre tűzzük a nemizeti jöve­delem fokozásának, de igazságos m megosztásának kérdését. Törek­­iszünk az árak leszorítására, az ag­­rárettő összébb csukására. A falusi ember munkája nem lehet kisebb értékű, mint a városi emberé. Amit mit akarunk, aj. egy mondatban sü­víthető össze: emberi életet, akar­runk boldog és szabad hazában én pékét az egész emberiségnek. A ma­gyar demokrácia még nem­ befejezett t­ény, fenyegetik amíg belső és külső erök, de hiába, meg nem ingathat­ják, mert az értelmen épül fel, a­­dolgozó tömtegek öntudatán és ama blázán­t akaratán, hogy "soha többé fízobjasorba nem akarnak visszea füll­yedni — fejezte be hosszantartó Lelkes tapssal fogadott beszédét a m minisztere­lnökhelyettes. Pártunk földműves fíizottságai minden megyében. járásban, községben, városban­ ­ A Szociáldemokrata Párt paraszt­kongresszusának harmadik nap­ján Túrr­ István elvtárs nemzetgyű­­l­ési képviselő a mezőgazdasági né­pesség szerv­ezési kérdéseir­ől tar­tott előadást. Szurdi István elvtárs, nemzetgyűlési képviselő ugyancsak szervezési kérdésekkel foglalkozott- Kállai Sándor elvtárs, pártveze­­tő­ségi tag bejelentette, hogy a Szo­ciáldemokrata Párt minden megyé­­­ben, fúrásban, községben, városiban földművesbizottságok­at dik­t fel, amelyeknek hatáskörébe tartozik majd a ter­elés és értékesítés, a ■Szövetkezetek működőképessé váló ítétele, a falu hitelkérdéseinek na­­­pirenden tartása, valamint a terme­lés minden időszerű kérdése. Is­­­mertette a földművesbizottságok szervez­eti szabályzatát, amelyet a kongresszus elfogadott.­­ A vita bezárása után Szeder Fe­renc elvtárs, p pártvezetőségi tag­­hangsúlyozta, hogy ez a kongres­­­s­zus­ a Szociáldemokrata Pártnak al­­útra való lépését jelenti. Hatalmas lépést jelent a mezőgazdasági néz­­esség megszer­vezése felé. A kon­gresszus célja az volt, hogy meg­­­válassza azt az orsz­ágos bizottságot,­­amely r­aga veszi kezébe az ország m­egszervezésének nagy munkáját. A Szociáldemokrata Párt, amely az­­összesű dolgozók, a mu­nká­sság, pa­­jraszsság és haladó értelmiség pártja, egy pillanatra sem feledkezett meg­­a mezőgazdasági munkásságról. Az egyik felszólaló javasolta: m­ondjunk köszönetet a nyomdá­­­szoknak azért, hogy Sulyokék reak­ciós lapjának megtelenéséi lehetet­lenné tettek.­­ Szeder Ferenc végül a munkás­­egység fontosságát hangsúlyozta és fokozott munkára szólította fel a kongresszus tagjait. ) A kongresszus határozati javas­latot f­ogadott el, amelynek értel­­mében a Szocp­ddemokrata Párt me­­zőgazdasági akcióprogramjának­ és a hároméves gazdasági tervnek vip-­ re haj­tásában teljes erővel részt vesz. Hangsúlyozta a határozati javaslat a földműves szövetkezetek fontos­­­ságát és rámuutat arra, hogy csak a parasztok és ipari munkások közös munkájával lehet felépíten­i az új,­­szabad, demokratikus országot.­­ A Szociáldemokrata Párt három­napos kongresszusa ezzel végetért. Április elsején bevezetik a mezőgazdasági mun­kásság társadalombiztosítását .A parasztkongresszus során Kőmives Jó­zsef elvtárs, az OTI elnöke történelmi je­­lentőségű újítást jelentett be: április 1-én megkezdődik a mezőgazdasági munkaválla­­lók betegségi, rok­k­antsági és öregségi bizt­­osítása az OTI keretein belül. A biztosi­­­tásba az egy holdnál kisebb birtokú mun­kások részesülnei.­ Ezek száma m­integy­ há­rom-négyszázezer. Augusztus elsejével az öt­­holdas határig terje­sztjük ki a biztosítást. Nagyobb birtokkal rendelkezők már úgy sem vállalnak munkát idegenben, ezzel te­hát elérjük, hogy minden földmunkás az OTI tagj­a lesz. A biztosítás terheit a munkaadó viseli és azokat vagy­ a földadóval egy­ütt számolja el, vagy bély­eg formájában róhatja le. Négyheti munka után már joga van a mun­­kavállalónak orvosra, gyógyszerre, kórházi ápolásra, vagy szanatóriumra. A lezezőgaz­­dasági munkások betegség esetén ugyanazo­kat a szolgáltatásokat élvezik, mint az ipari biztosítottak, rokkantság és öregség esetén járadékuk kisebb. Jó hír a szegedi kereskedőknek: Az adóközösségi megállapodások az év végéig változatlanul érvényben maradnak A kereskedők tárgyilagos érveléseit elfogadta a pénzügyminiszteri kiküldött Mint azt a Szegedi Népszava va-.­asárn­ap már jelezte, dr. Pákozdi István pénzügyminiszteri titkár hét­főn Szegedre érkezett, hogy a ke-k­ereskedők adózási problémáit meg­hallgassa és elintézze. A pénzügy­iminiszter kiküldöttjét nagy ny­ug­­­talansággal fogadták a kereskedők. Ennek a ny­ugtalanságnak legfőbb oka az volt, hogy a pénzügymi­­­niszter­­hsz. a pénzügyigazgatóság és­­az érdekelt szakmák között erre az­­évr­e megkötött adóközösségi meg­­­állapodást csak június 31-ig foga­­­dott el kötelezőnek és í­gy alapos volt az a feltevés, hogy a minisz­­­térium emelni akarja a fejadót. Hét­főn délelőtt a különböző szakmák képvi­selői keresték fel a pénzügy­­igazgatóágon a miniszteri titkárt­­,és úgy látszott, hogy a kincstár és a kereskedők között megegy­ezésre siincs remény. • Délután 6 órakor dr. Pákozdi Ist­ván, dr. Mészáros Lajos pénzügy­­i igazgatóhelyettes és dr. Csóti Fe­renc pénzügyi titkár kíséretében az­­érdekeltek meghívására a kereske­­­dőtestület egyesületi helyiségébe is-,­itogatott el. Ekkor már forrpontra hágott az izgalom és raindcald fe­­lszülten várta, hogy a pénzügymi­­­niszteri előadó milyen ajánlatot tesz a szegedi adóközösségeknek, írjuk­­mindkét tárgyaló fél, tehát azeves kereskedői szakmák adóközösségei-' nek me­gbizottai, valamint a kincs­tár képviselőjének javára, hogy­ ez­­az ülés méltó volt úgy a tisztes ke­­reskedőtárrsadalomhoz, mint a de­mokratikus kormány adóügyi ex­ponenséhez. Lucs Ferenc­­nök, Völgyi Vilmos,­­dr. Haraszthy Géza,­­Fenyő Mátyás, Dózsa, Pál, Zaviza­i Lajos, Kende Sándor, Aczél Alfréd

Next