Szegedi Népszava, 1948. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-01 / 75. szám

If, á^fstye«, 75, §féd­. 60 miéi’ Szecet­, U«. április 1, ccntöriek Amerika bekapcsolta Francát a Marshall tervbe AtjHek miíg l,,-ístge vti, hogy Amerika — mint. mol­dani szokás —, iVi­­j­ág ez egyik legrígib­b és iCgnagyobb, íismokráriája, hatalmi törekvés­­ben n­em válogatós, bizonyosan elképedve fogja ol­vasni a Magyar Távir­ati Iroda alábbi ■avíshingtoni tudó­­tását, amely nem kiv.- uribbről számol be, mint arról, hogy Ame­rika bekapcsolta Francist a Marshall-terv­­be. Nem jelent ez keveseb­bet, sem többet annál, hogy ugyaiaz az Egyesült Államok, amely Nagybritanniával és Fr­an­­ciaországgal együtt nem egy esetben ítélte m a keményen a spanyol fa­iazin diktátor siigilikáját, rémtetteit és nem egy esetben helyezett kilátásba ilyen ás olyan nem­zetközi beav­atkozást, az amerikai mono­­polk­ipitalizm­us tévetsítsére pénzt att graficának és deszperáció zsold­os hadának arra, hogy dollárért akár hadba is száll­jon a demokrácia ellen és legközelebbi ügendőként minden erővel iparkodjék a küszöbön álló olaszországi választásokat a reakció és kapilatzmus mellett befo­lyásolni. Lehullott tehát minden demo­­kratikus álarc, amelyet Truman és társai oly szívesen öltöttek fel akkor, amikor Keleteurópa de mol­ ra­­’­u­s fejlődését ipar­­kodtak rádiópropaganda segítségével és a harmadik utasok beületésével, felbátorí­­tásával, pénzelésével megakadályozni. .Az igazi demokráciákra ás ezek között a ma­gyar népi köztársaságra a monopolkapi­­taUzuus legifjabb és talán legszemériet­­lenebb lépése nincs és s­em lehet hatással. Magy­arország a szomszédos demokráciát és ezek között elsősorban a Szovjetunióval együtt a béke mellett szögezte le magát, mert csak a béke biztosíthatja a nép iei­­ennelkedését és fokozódó jólétét. Ettől a politikától nem térünk el és onnét a bé­kének minden Francóval, minden kapi­talista zsoldossal szemben való megvé­­delmezése a kötelességü­nk. A háborító uszi­­tással,­ fenyegetéssel, dollárcsábibissal szem­ben áll a Szovjet Hajonat­o­n vele ba­rátsági szerződést kötött népi demokrá­ciánknak országépítő tevékenysége,­­ ipari és mezőgazdasági üzemek megsokszo­­rozódása, racionalizálása, a millikzi teljesít­­mény emelése, a dolgozók­­boldog ,szo­cialista or­szágainak a marxi—lenini—szta­­lin­i igazságok alapján való megteremtése. Ezekkel a szocialista független­­szagok­­kal pedig rajt bír és nem bízhat meg az eresztékeiben megingott és létét minden aljas eszközzel is meghosszabbítani akaró kapitalizmu­s, még akkor sem, ha dollárért ezerszámra épitett újabb akitsilófákat Franco­ vetett baj’bár fiiktaturájának — és a választ erre a kérdésre inkább Jelen­y Wallacetől, mint Akirahall­a tábornoktól várja. (MTI) A háborús uszításra a Szovjetunió a bék­éért való küide em­m­el felel Moszkva, március 31. Mirov, a szovjet tájékoztathroda szemleírója m­ondja: A reakciósok csodálatos» körnlyedséggel dobálódznak a shá-i hóm« szóval. Az USA, Anglia és Í­ranciaország sajtója, rádiója és vzető politikusai inidáltan cinisz­ánus­sal hirdetnek háborút a Szov­­­jjetunió és az új demokrata ál­­­mok ellen. Ebben a légkörben a Szov­jetunió határozottan és a leg­nagyobb nyugalommal lépteti életbe­­a béke politikájáról tanúskodó fon­­■­os intézkedéseket. Ilyenek voltak i­s az utóbbi időben: a jegyrendsz­er­ m­egszüntetése, a fegyveres erők­ fenn­tartására előirányzott kézsz­ivetési összeg csökkentése és az idő­sebb korosztályok leszerelése. A szovjet nép sohasem látott lelken e­­dzéssel és odaadással szenteli ma­­gát a békés építés nagy művének és ma éber figyelemmel kíséri, mi történik­ a nagyvilágban. Nyugodt* itan, önbizalommal telit; a szovjet­ állam megtagadhatatlanul küzd i* stékéért. Az imperialisták minden­, megtesznek, hogy elnyomják a né­pek harcát a békéért. Az élet azon­ban megmutatta, hogy az egyszerűt temsjerek ma már nem együgyű em­­b­erek, ma már nem lehet őket félre­­k­ezelni, mint München idején. A s­zovjetunió a szocializmus hatalmas­­országa, bízik a­ népek erejében és tisztánlátásában. A népek álhata­­tosan küzdenek a háborús uszitók ellen. (MTI) . Az amerikai képviselőhöz a legtíű­hödtebb európai fasiszta álamnak ad gazdaság­i támogatást 'WoBhinfffan, mí'u’ciu­s 31. Az amB­­H&ai képviselőh­áz kétharmad iszee­­töbhet^..'«! iT)ef.szavazta Franco Spatiyolors/á'ján­ak beka­ x*solását a Ntarshall-tervbe. Közvllenü­l ezután a washingtoni spaaiyol köve­tségről 5 kiszivár­gott, hogy Spanyolor­szág Ír-Aszen áll két korosztály felhivására ■elővisyázatossáyi rendszabályként, .tekintettel az olaszországi zavaros Mlyzelrea. I­gyanebben a f­orrá­stkin .'ér­ztak arra, hogy az Egy­esült Ál­lamok kormányának Spanyolorszá­g tiazdasági szükségletei iránt tanui­­,ju­tott megértő magatartása folytán ? Franco kormánya kívánatra teljes mértékben támogatja az Egyesült Államoknak a küszöbönálló olasz­­(országi választásokkal kapcsolatos lötéztkedéseit­. Isaacaon antikai munkáspárti kípvit­elő szerint a határoasá­g meg­rendíti az egész világ lelkiism­me­­lést. A képviselőház határozata, amely gazdasági alapot nyújt a legdü­h­öd­­tebb európai fasiszta államnak, n­agy létezését meghos­szabbít­sa, újabb láncszeme a washingtoni há­borús párt sugalmazására megsze­gett amerikai ígéretek és elejtett nyilatkozatok­­sorának. Az Egyesült­­Államok kormánya minden alka­l­­mat felhasznált a potsdami meg­állapodás Németorszá­gról és Au­sz­­ttriáról szóló határozatainak szabo­­­tálására. Demokratikus megfigyelők kije­­­lentése szerint a négyhatalmi hatá­­­rozatoknak és az Egyesült Nemze­­tek szervezete döntéseinek elárulá­sával a spanyolországi szavazatot sugalmazó ww­ashingtoni háborús párt Wallace felé viszi az amerikai választókat. Rámutatnak a megfi­gyelők arra, hogy a spanyolországi határozat fordulópontna­k­ bizonyu­l­­hat az elnökválasztások szempont­­­jáb­ól. Ha a washingtoni politika mesterei Németország és Japán ügyében követett áruló politikája­­ikat úgy igyeke­ztek beállítani az amerikai polgár előtt, mint méltá­nyos eljárást a legyőzött ellenség­gel szemben, nem lesz könnydi fel­­­adatuk a Franco Spanyolország tá­mogatásának megmagyarázásával. A »kommunista veszély« pr­opa­­gandája és a »demokráciának« nagy hangon hirdetett »megóvása« sem­­miképen­­sem magyarázhatja meg a­ spanyol lépést. Az, amerikai nép felveti majd a kérdést, miért akar az Egyesült Államok kormánya pénzt adni a világ nemzeteinek többségétől évek óta gyűlölt és meg­ Az egységes munkáspárt átvesz mindent a Szociáldemokrata Párt mu­tjaból, ami jó és ami baloldali hagyomány Révai József ckt$rs beszéde a szakB^ervezetek komimik­nlMa funkcionárima*nah éneker­ett^n Budapest, március 31. A s^ek­­*.'tervezetek kommunista funkcuoná­­ni’iusainak szerdai értekezletén Révai­­József elvtárs, a Szabad Nép fős­­zerkesztője megállapította, ho­gy­ a n nemzetközi helyzet feszült. Újból rangélénkült a háborús rémbirtosv­­esztés. Ezután felvetette a kérdést: í­’sz-e háború? Számos amerikai jobboldali politikus és közíró azt mondja, hogy lyon lesz. Idegháboru­ '^otyik, de nekünk jók az idegeink­. Vannak erők, amelyek háb­orut ^akarnak, de a háború meginditál­­ának feltételei hián­yozn­ak. Amz­­ii'ika ^alanailaj) nincs fekészültx? '’ífg hábomra és az imperialisták általában nem esnek bele tiblja a hibába, hogy az alomiximba jelen­­­bsségéről terjesztett hit­eket saját ívaik is elhigyjék. A második fel­­tétel, hogy magában ameriában a teep között meglegyen a háborús hamgulat. Ezt sem sikerült az im­­­perialistáknak megteremteniök, sőt Waltaos sikerei, a h­atalmas sztráj­kok azt iudat­ik, hog­y ott is erőe­­södik a békét kiseinek tábora. Walter Apph­uinn nyomatékosan taeszélt arról, ho­gy a katonai helyie­vet a Szovjetunió számára kedvis­­mint Amerika, vagy­ bár az ő­általa kialakítható koalíció szár­ásár­a. Az amerikai imperialisták is­merik önmagukat,, ismerik a Szovj­­etunió és a népi demokráciák ere­­­jét is, ezért nem szánják el magukat a bábomra. Ezért mi lesz fiábom­. Belpo­likai kérdlésekre áttérve is­­pierlette az új álamosítások és az egyre fokozódó munkaversenyek je­lentőségét. Az egységes munkáspárt megteremtéséről szólva hangsúlyoz­ta, hogy ennek létrehozása szüks tségszerű volt, amikor átléptük a hef^^ túrt a foblgási és a népi asmokrácia között. Az egyesülés a marxizmmsir szninizmus alapján jön létre,amely a jobboldali erők elleni kérlelhetet­len harcot jelenti egészen a megsem­­misítésig. De ezen a téren nem sza­bad túlzásokba esni. Az egységes­­­ipari idosz mindent a Szociáldemos A Szovjetunió baráttségén ak ujsahh megnyilvá­sulAaas Vasárnap, a felszshailulds DonepÉn visszaborult az 1848-as honvidefetSI zsákiinaRicst magyar zaszlóHat Dadapes', iBÜrciiH 31. -V Szo­vjetun­ió ós­a­badsági harc során zsákm­ányolt in.-igj­ar népe ifjabb bizonyítékát­­szolgáltatta annak tt barátságnn­k, amelyet a magyar demokrácia­­ és a magyar nép iránt érez. 1948 április­­1- j íét, Magyarország felszabadulásának Iwrnia- ■ cik évfordulóján rendezett üűinerység kere­tében adja át Ennaszov vezérezredes, a Vörös Hadsereg központi hadseregp.'­rancs­­noka a magyar népnek azokat a zászlóket, számszerintt 203-at, amelyeket a .Will. e« XIX. század hadjáratai folyamán ,az ak­kori orosz haderők a magyar csapatoktól zsákmányoltak. A szovjet nép ajáándékára­ hazakerülnek a naptilioni hadjárat és az 1818—49. A»­zászlók is.­­A zászlókat, amelyek a magyar történelem ereklyéi külön repülőgép hozza Budapestre és Kuraszov vezér­ezredes adja át a magyar népnek. A magyar kormány és honvédség nevében Veres péter honvédelmi miniszter veszi át a zászlókat. Szovjet és magyar részről, több beszéd­­hangzik az ünnepségen, amelyet katonai szemle le. .Az ünnepségen résztvesz a r­endőrség díszszázada is. magyar nép mély hálája kiséri a Szov­jetunió legújabb baráti gipsztusát, amellyel a régóta idegenben lévő ereklyéit juttatja vissza a magy­ar népnek. " i Paér 75 évi múltjából a mí­­lió, ami harcos és ami baloldali hall­gyomány. A két munkáspárt egye­­­sülése napirendre tűzte a többi szö­­vetségessel való viszony üt reudezé­­¥vét is. Az új feladatok roegvalósit­ágára meg kell teremteni a népi, egységnek olyan polit­fgíl tömeg­­szervezesét, amelyben lassan hallott, hey szoruln­ak a pártkeretek a demoo­krácia érdekében végzett közös mun­ka mögött. Nyilvánvaló, hogy ennek a töm­egszervezetnek prince, alap­ja, vezetője az egyszes munkás­­ipart, az ország legnagyobb n­ok­ra­tikai pártja lesz. De tudnunk k­ell, s ez nem jelenti azt, hogy a munkás­­osztály egyedül birtokosa a hata­­lomnak Magyarországon. Magyar­országon ma nincs proletár d­iktá- tura hanem népi demokrácia van: a munkásosztály megosztja a hafaCZ ^ot más osztályok­kal és rétegekkel, estsösorban a dolgozó parasztsággdC^ t- IT--...n 1- I in-III- iTii ........................ ■ I Mtt Sasseűl st SsDP 1 politiliiai bisoits:^g« dspárt* I vese«i’osi6«’e ; Budapest, március 31. A­­Szociáil­­demokrata Párt politikai bizottsága, ceü­tör­tökön délután 4 órakor ülést­­tart. Ezt közli délután 6 órakor I­­a tfíljes pík­svez­etőség ülése. ­ Molotov fogadta a finn f­ikorményk­ü­ldöttség.«­ I Moszkva, március 31. Molotov fogadta I a filnn kormányküldöttséget. A fogadáso«­n résztvettek a Moszkvában állomásozó kü­­­I képviseletek vezetői és sok jelentős szovjet I kereskedelm­i­ és katonai szakértő. (MTI

Next