Szegedi Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 9-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

Szeged, 1921 január 14 111, ért. 10. sz Péntek Elitt szám ára 1 K, pályázatotó 2 K.­­Ififizetési árak: Egy évre 360 kor. — Félévre 180 kor. — Negyedévre 90 kor. — Egy hóra 30 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kálvária-need K. Telefon 153 szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen! Öntudatos falszeretet Ama pillanattól kezdve, midőn a keresztény nemzed ébredés vihara végigvonult a magyar mezőkön és soha nem tapasztalt fénnyel lobo­gott fel a nemzeti öntudat, kenetes hangon mind sűrűbben hangzottak el farizeusi hivatkozások a kereszténység sarkalatos tanítására , a szeretetre. A magyarság felébredve abból a dermesztő álomból, mely csaknem a végenyészet szélére sodorta, ráeszmélt, hogy boldogságának első fel­tétele, ha első­sorban kizárólag saját fajtáját sze­reti és féltékenyen ügyel arra, hogy sorsának irányítása csupán azok kezében legyen, kik tör­ténelmileg összeforrtak a magyar törzs vérével és egész lelkükkel benne vannak a magyar faj lel­kének történelmi közösségében. De azok kiknek kezéből az ébredés kira­gadta a gyeplőt, szíriai ravaszsággal nem átalják felütni a bibliát és a szeretésről szóló igéket idézve belőle, azt mondogatják, hogy a kizáró­lagos fajszt retat, a faj ezen erős öntudatossága, ellenkezik az evangéliumi törvényével, mert az evangéliumi szeretet minden embert össze akar fűzni a felebaráti szeretet parancsával. A szíriai tábor sóvár zenéjétől kisérve lép­­ten-nyomon hantanak el efféle kijelentések, me­lyeknek nincs egyéb célja, minthogy lefogják ve­lük ismét a magyarság felnyílt szemét, hogy be­hunyt szemmel újból beletáncoltassák a szabad­­elvűség homoksivatagába. A szeretetnek az evangélium szerint is bizo­nyos gazdálkodás van, mely előbbre helyezi a hozzánk vér vagy lélek szerint közelebb állókat s távolabb azokat, kikhez külső hasonlóságon kívül egyéb közünk nincsen. A szeretet gazdálkodása szerint szivünkhöz, lelkünkhöz közelebb állanak azok, kikkel századokon keresztül jóban, rosszban testvérek voltunk, mint azok, akik akár határain­kon kívül, akár azokon belül laknak és csupán szipolyozó gyökereket eresztettek a magyar faj lelkébe. A magyar faji öntudat, mely csaknem elsor­vadt már, folyton erősbödik. Olyan ez, mintha a lélek rejtett mélységeiben parázsló tűzközpont vol­na, szem, mely minden velünk történő dolgot megfigyel. Összekötő kapocs és erő­­ez, mely az öntudatosság első percétől kezdve sérelmeket érez s a körülményekhez képest cselekedni is próbál. Féltékenyen kell tehát vigyáznunk fajiságunkra öntudatos követőivé kell szegődnünk s elnémítanunk azokat, kik az általános szeretet örve alatt saját mohó fajiságukat akarják felettünk érvényesíteni. Öntudatos követőivé kell szegődnünk a magyar fajiságnak, mert a világ sorsát nem a Dobzse Lászlók," nem az anyámasszony katonái­­igazítják előre vagy hátra, hanem azok, akik valamely meggyőződés­ben erősek és öntudatosak. Ha elhagynék aludni lelkünkben a kizárólagos fajszeretet tüzét saját sí­runkra hengerítenénk rá a követ, melyen bennün­ket megvetve ülnének győzelmi tort azok, akik okosan szerettek. (gy) Emlékirat a világ összes parlamentjeihez Tiltakozás a trianoni béke ellen Az az 53 magyar nemzetgyűlési képviselő, akik a parlamentnek a trianoni béke ratifikálása ellen foglaltak állást, felvilágosító és tiltakozó em­lékirattal fordultak a világ összes parlamentjeinek tagjaihoz. Az emlékirat többek között ezeket tar­talmazza : Igen tisztelt uram, több mint 3 millió testvértől erőszakkal elszakított hazájának három­negyed részétől megrabolt gazdasági részben tönkretett már csak hitéből, reményéből élő ma­gyar nemzetgyűlésének tagjai Önhöz fordulnak és Ön által nemzetének országgyűléséhez. Az emlékirat ezután elmondja, hogy a ma­gyar nemzet nem állott ellent a megszállási vo­nal fokozatos kiterjesztésének, mert bízott abban, hogy nem fognak népszavazás nélkül vitás terü­letek sorsa felett dönteni. A magyar nemzet véd­telen helyzetét kihasználva szomszédai Magyaror­szág túlnyomó részét megtámadták. A tarthatat­lan békeszerződés becikkelyezését elrendelő pa­rancs egy csonka parlamentet talált Magyaror­szágon, amely csak a kényszernek engedvee a tri­anoni békét ratifikálta ugyan, ezzel szemben azon­ban a nemzetgyűlés tekintélyes része, 53 képvi­selő tartózkodott a határozathozataltól és tiltako­zása jeléül deklarációt olvastak fel. Az emlékirat, melyet­ mind az 53 képviselő aláírt, így végződik: — Abban a reményben, hogy az Ön jogot tisztelő nemzetének törvényhozása ez ünnepélyes tiltakozás tudomásul vétele után a trianoni béke­­szerződést a nemzetközi jog törvényes követel­ményei hiányában el nem ismeri és a Magyar­­országtól elszakított területekre nézve a népek önrendelkezési jogának egyedüli kizárólag meg­felelő népszavazást kíván és annak eredményéig a békeszerződés ratifikálása helyett megfelelő revíziót követel. Maradunk tisztelettel. Tiltakozás Nyugatmagyarország elrablása ellen A Nyugat magyarországi Liga szerdán dél­után 5 órakor tiltakozó nagygyűlést tartott a me­gyeháza dísztermében. Az emelvényen foglaltak helyet Okolicsányi László a Tevés alelnöke, Kle­­belsberg Kunó gróf, Thierring Gusztáv dr., Rákosi Jenő, Kálmán Károly dr., a nemzetiségi minisztérium nyugatmagyarországi osztályának képviselője és Ajtai Sándor dr. Okolicsányi elnök megnyitó szavai után Klebelsberg felszólalása következett, majd Thierring felolvasta az elszakí­­tás elleni határozati javaslatot, melyet a nagy­gyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezután Rákosi emelkedett szólásra, aki többek között a követ­kezőket mondotta: — Ezután jött a kard háborúja, majd pe­dig a béke háborúja. Nyugatmagyarország elsza­­kításával beteljesedik a nyugati hatalmaknak az a vágya, hogy egyetlen határszélünkön sem lát­hatunk egyetlen segítő kezet, hanem köröskörül csak ellenséget. Ezért vagyok én pesszimista. Kénytelen vagyok nyíltan megmondani, nem hi­szek én sem határozatban, sem erkölcsben, sem jószándékban, csak magunkban hiszek. Ezután Nagy Iván a dunántúli ifjúság üdvözletét tolmá­csolta, majd Kolumbán Károly hadnagy jelentette be a MOVE csatlakozását a tiltakozáshoz. Ülés közben érkezett meg a soproni ligának és az Ébredő Magyarok Egyesületének táviratilag beje­lentett csatlakozása. A határozati javaslatot Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz fogják eljuttatni. Kedvezően folyik a földgáz kutatás Walk­er Bird őrnagy a földgázt kutató an­gol társaság megbízottja a kutatás munkálatairól és tárgyalásairól ezeket mondotta: " Az előkészítő munkálatok már megkez­dődtek. Geológus szakértőnk sir Camiingham­ már leutazott a Balaton­ vidékére, ahol két hatal­mas gyűrűben fognak a fúrások megindulni. Re­méljük, hogy a jelek szerint már április táján megkezdhetjük a fúrásokat. Senki sem tudhatja azonban, hogy mikor fog sor kerülni az olaj és gáz feltárására és kitermelésére. Minden­esetre azo­nban a geológiai viszonyok k­edvezőek és kü­lönben bizakodók is vagyunk munkánk sikere felől, mert hiszen nem kockáztatnánk pénzünket. Az új törvényhatósági választójog tervezete Ferdinándy Gyula belügyminiszter elnöklete alatt tegnap bizalmas, értekezlet volt a belügymi­nisztériumban a vármegyei, városi és községi választójog reformja tárgyában. A megbeszélésen 22 főispán vett részt. A belügyminiszter ismer­tette a törvénytervezetnek alapelveit. A törvény­­hatósági életben választójoga lesz minden 24 életévét betöltött magyar állampolgárnak, aki leg­alább 10 év óta lakik törvényhatósága területén. Törvényhatósági tagokat elsősorban a legtöbb fő­adót fizetők, másodszor 30 koronán felüli adót fizetők, harmadsorban a választójogosultsággal felruházott polgárok választhatók. Nők a várme­gyei életben nem kapnak szavazati jogot. Az Andrássy-csoport és az új ellenzék mire jár, hogy Szmrecsányiék számítanak a disszidensek csatlakozására is. Erről a következő­ket közük illetékes forrásból : — A csatlakozás híréből csak annyi igaz, hogy a volt disszidensek az új keresztény alaku­lás iránt szimpátiával viseltetnek. A kormányzó­pártból eddig kilépett disszidensek azonban, — Pallavicini György, Czettler Jenő és Huszár Ele­mér, — még sem csatlakoznak Szmrecsányiékhoz és nincs szó ez idő szerint arról sem, hogy a kormányzó pártban bentmaradt volt disszidensek onnan kilépjenek. A keresztény szocialisták ma este döntenek magatartásukról a Károlyi palotában. Andrássy Gyula grófnak a Szmrecsányi­­csoporthoz való , viszonyát ennek a csoportnak egyik tagja így ismertette: — Gróf Andrássy Gyula látva a mai hely­zet tarthatatlan bonyodalmait, arra a meggyőző­désre jutott, hogy most már neki is kötelessége aktivitásba lépni. Andrássy bizonyos tárgyalások folyamán készséget mutatott arra, hogy a hang­súlyozott keresztény politika alapjára áll és e mellett leszögezi magát. Alkotmányjogi reform­kérdésekben a megértés teljes Andrássy és a csoport tagjai között, így közelfekvő az a lehető­ség, hogy ennek a politikának gróf Andrássy Gyula egyik látható vezére lesz, ami azonban nem jelenti azt, hogy mellette az eddigi­ vezérek leszorulnának.­Mi azt hisszük, hogy András­ programnyilatkozata e hét végére várható. Ham! Nem! Soha) FERN ANDRA “““ MADAME RECAMIER ma utoljára látható a Széchenyi moziban. WW* Még csak ma megy! főszerepét, mely —

Next