Szegedi Uj Nemzedék, 1921. február (3. évfolyam, 26-47. szám)

1921-02-02 / 26. szám

Szegedi, 1921 február 2 III. évf. 26. sz. Szerda Ára 2 korona. BKRtasaMmar­mimMiMtimiG* előfizetési árak: Egy évre 360 180 kor. — Negyedévre 90 kor. — kor. — Félévre Egy hóra 30 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP SzerkesztőSég és kiadóhivatal: Sálvária-ucsa­i Telefon 153 szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen! A Szegedi Napló előfizetést hirdet A Szegedi Napló — nyilván a nagy papír­­h­iányra való tekintettel — ezúttal „csak“ egy hasábot szentelhet előfizetési verbungjára. Kö­nyörög szegény, hogy szinte akaratlanul is meg­sajnálja az ember. Közben azonban egészen víg sorokra bukkanunk. Azt mondja: „A Szegedi Napló 43 éve áll ort a ma­gyarság és a magyar társadalom érdekei mellett. Fél évszázad megszentelt hagyomá­nyai vezetik Szeged város szeretetében izzó munkáját, amely összeforr ezzel a várossal, mert ennek az újságnak munkásait nem forradalmak és konjunktúrák szele­ sodorta a szerkesztőségbe, hanem az újságírói nemes hivatás.“ Ugy­e, szépen cseng? S ugy­e egészen vi­lágos és érthető? Hogy is ne volna érthető. 43 év. őrt állt. „Magyar“ társadalom érdekei. Szen­telt hagyományok. Nem konjunktúra, sem a for­radalmi szelek, hanem „nemes“ hivatás. Tecsik érteni, kérem ? Pazar. Igazán szép sorok. Ilyenre csupán több évtizedes szabad­­kőművesi raffinéria képesíthet. De ennyi ön­­dicsekvésre, ennyi álnokságra és e­nnyi hazug­ságra is. Mert kérdem, ha a 43 éves múlt tőkéjét, erkölcsi erejét és súlyát ez a Szegedi Napló arra használja fel annak idején, hogy oda álljon a széttagolt és egymással szembe kerülő társadalmi osztályok közzé és azt mondja nekik: „Hát nem mindnyájan magyarok vagytok? Hát nem mind­nyájan egy föld szülöttel vagytok? Hiszen köl­csönös jóakarattal és megértéssel orvosolhatjuk a bajainkat“, milyen édes és felemelő érzés lett volna ez a szegény, szorongatott polgári osztályra, mely 43 évig filléreivel segítette a kiadót milliós palotájá­hoz s a szerkesztőséget a tisztes polgári meg­élhetéshez!— Milyen jó érzés lett volna, ha látja, hogy pásztorai nem futnak el a vész közeledtére, hanem megvédik a nyájat, melyből éltek és vi­rultak. E helyett mit kapott az a társadalom, amelyhez most a Napló előfizetésért könyörög? .. . Mementókat kapott — ökölcsapást kapott“ — fe­nyegetést, hogy vigyázzatok, még „másként­ is lehet Ezt kapta a „nyájas olvasó“ 43 év hűségé­ért és ragaszkodó szeretetéért. És mit kapott még egyebet? Megkapta­ azt, hogy mikor a nemzeti kormány kibontotta a zászlaját — a 43 éves ön­álló — amely ezúttal egészen merészen a „ma­gyarság“ őrtállójának mondja magát, (Hja ! Elseje van!) — mondom, ez a 43 éves őrtálló nem si­etett a magyar társadalom s a magyar város se­gítségére. (Így van az, ha valaki szeretetben ösz­­szeforr valakivel!) Nem, nem sietett. Ellenkező­leg. m mindent elkövetett, hogy a helyzet valahogy ki ne alakuljon. Éjjeli gyűléseken mondják ki: sztrájk, sztrájk, mindhalálig! Mindezt merő sze­relemből a polgárság és a „haza“ iránt. Tollat nem fogtak gyakorlott és „nemes hivatástól átha­tott“ munkatársai — e helyett — őrtárstak. Néztek Szatymaz felé, no meg Moszkva és Pétervár felé. S így érthető,­ha tűrték és hagyták, hogy a for­radalmi szelektől idesepert „konjunkturás“ alakok beszegődjenek nyomdászinasnak s tűrték, hogy maguk szedjék, maguk rikkancsolják a lapot, csak azért, hogy segítsék a kibontakozást. Hja, ez mind konjunktúra, kérem — az önzetlenek, a tisztalelküek, a nemesek, a senkültek kizárólag a Szegedi Napló szerkesztőségében voltak találhatók. És mikor megszólalt ez a lap? Első dolga volt­­ Bakonyba küldeni a nemzeti hadsereget — alteri­­gernagyozni a Nagyurat — s a menekült hontalan magyarok kitoloncolása érdekében vezércikkeket megjelentetni hasábjain. Hja, neki azonban mindent szabad. Mert­­ ekkor nagy urak írják a Szegedi Naplót, írja pe­­­­dig Varjasi úr — akit szintén nem konjunktúra­­ hozott Szegedre, hiszen „csak“ miniszter lett a­­ kamarai titkár — s akit most az oláhok csuktak le holmi lánc és egyéb „erények“ miatt. De Dettre János úr se kis kutya, akit szin­tén nem a „konjunktúra és a forradalmi szelek“ tettek nagysággá s aki sokáig bujdosott a 43 éves szerkesztőség berkeiben s aki innen — egészen stílszerűen — Délszláviába szökött, nyilván ismét csak a „magyar“ társadalom, no meg Szeged vá­rosának érdekében, mint ahogy ez az előfizetési felhívásban körvonalazva van. Írta még a Naplót Móra úr is, aki pedig sokáig antisambuirozott a minisztériumban egy „elhelyezés“ irányában és csupán a „magyar“­­ társadalom és a hőn szeretett Szeged kedvéért mondott le elköltözési szándékáról, mert hát ki ima ilyen szép előfizetést, felhívásokat az Engel­­cégnek, ha Móra úr véletlenül elköltöznék . . . Ennyi önzetlenség hogyan is maradhatna ju­­talmazatlanul ? . . . Mementó, Szeged polgársága, mementó! ... Itt az alkalom! Elő lehet fizetni! Tehát csak rajta! . . . Zs. A pénzügyminiszter nyilatkozata a­ drágaságról Tervek a drágaság letörésére. — Pénzszűkét Serves a pénzlecserélés alkalmával Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a követ­kezőket mondotta a drágaság letörésére irányuló terveiről: , — Fő célom, hogy letörjem a drágaságot és le is fogom törni. Az áru drágaságával szemben pénzszűkét fogok előidézni és ez okvetlenül ma­gával hozza az árak csökkenését. A mezőgazda­­sági termékek árairól természetesen most az új termés előtt nem beszélhetek. Ami az ipari cik­kek árait illeti, Amerikában már régebben meg­­kezdődött az ipari cikkek árcsökkenése. Ez a fó­kámat áthullámzott Angliába és Svájcba is. Hogy az árcsökkenés eddig nemm jutott el hozzánk, az érthető, mert bankókkal elbarikádoztak minket. Én ezt a barikádot le fogom rombolni, hogy miként, az az én titkom. A vagyonadót csak ak­kor lehet megcsinálni, ha a pénzünk stabilizáló­dik. Ha­ ez megtörténik, akkor jöhet a vagyonadó. — Ausztriában megkérdezték, hogy mit szó­lok az ő adójavaslatukhoz ? Elmondták, hogy behozzák a söradót, bor­adót és egyéb cikkek adóit. Erre azt feleltem, hogy ez szatócskodás, ilyen módon nem lehet a pénzt megjavítani. — A tőzsde ma lanyha. Ez természetes, mert az üzlet mindig lanyha, ha új pénzcsere előtt állunk. Minden pénzcsere pénzbőséget és árdrágaságot okoz. Én ezt megfordítom. Pénzszű­két idézek elő, ezzel megdrágítom a pénzt és egyben lenyomom az árakat. Remélem, májusra elérem, hogy az árak olcsóbbak lesznek és az ennek útját álló pénzbarikádokat elsöpröm. Végül kijelentette, hogy a bankokkal a ka­matláb emelése ügyében már megegyezett. Már­cius 1-től a bankok 3 százalékra emelik a beté­tek utáni kamatot. Németország és az antant követelései Berlin. A katonai jegyzékkel egyidejűleg át­adták a kormánynak a szövetséges hatalmak meg­állapodásait a békeszerződés bizonyos kérdéseinek szabályozása tekintetében. Ezeknek a megállapo­dásoknak tartalma többek között a következő: Németországnak az eszközlendő visszaállítá­sokon és a békeszerződés szabta egyéb kötele­zettségein kívül fizetnie kell: a megállapított évi részleteket, amelyek minden félév végén a követ­kezőkép fizetendők: a) kétmiliárd aranymárkára rugó kétévi részletet 1921. évi május 1-je! 1923. május 1-ig terjedő időre, b) hárommilliárd arany­márkára rugó háromévi részletet 1923­. május 1-től, 1926. május 1-ig terjedő időre, c) négy milliárd aranymárkás háromévi részletet 1926. május 1-től 1929 május 1-ig terjedő időre, d) ötmilliárd aranymárkás háromévi részletet 1929 május 1-től 1932 május 1-ig terjedő időre, e) hatmilliárd aranymárkás harmincegy évi részletet 1932 május 1-től 1963 május 1-ig terjedő időre, összesen negyvenkétévi részletet, melyek 1921 május 1-én kezdődnek s a német kiviteli érték 12 százalékának felelnek meg, ennek a kivitelnek a jövedelméből előzetesen felveendők és minden félév végén két hónapon belül aranymárkában fizetendők. A német kormány a jóvátételi bizottság részére haladéktalanul tulajdonosra szóló bam­o­­­­kot fog kiállítani, amelyek a megjelölt esedékes­ségi napon fizetendők. Ha Németország a jelen megállapodásban előírt fizetések valamelyikét elmulasztaná, ebben az esetben : 1. a jóvátételi bizottság a német vá­mok jövedelmét egészben vagy részben lefoglal­hatja, 2. a jóvátételi bizottság ezenkívül felszó­líthatja a német kormányt arra, hogy a német vámokat felemelje, 3. ha a német kormány ennek teljesítését elmulasztaná,, a dolog állásáról a szö­vetséges kormányoknak jelentést tehet. A német kormány egyik vezető tagja kije­lentette, hogy Németország már a legközelebb közös tárgyaláson fellép az ántánt határozatai el­len. A kormánynak az az álláspontja, hogy az ántánt jegyzéknek követelései a genfi békeszerző­déssel is ellentétben állanak. A német kormány válaszában ezt az álláspontját a legteljesebb mér­tékben kifejezésre fogja­­juttatni. A német kor­mány azokat a követeléseket, amelyek életképes­ségét veszélyeztetik, visszautasítja. A német kormánynak egy kiváló tagja kijelentette, hogy az antant követelései teljesít­hetetlenek, éppen ezért elfogadhatatlanok is. Az összes német pártok, valamint az egész német sajtó teljesen egyértelműen és egyhangúan a párisi határozatok elutasítása mellett foglaltak állást. A londoni lapok szerint az amerikai, köz- Nem! Soh­a! Max tinta falrengető bahúza ma és Holnap, szerdán és csütörtökön. M­i előadások 3, fái 5, negyed 7 és 8 órakor kezdődnek

Next