Szegedi Uj Nemzedék, 1921. február (3. évfolyam, 26-47. szám)

1921-02-02 / 26. szám

­ A szerb kormány érvényteleníti a hadikölcsön kötvényeket Az új szerb pénzügyminiszter első tényke­dése az volt, hogy kijelentette, miszerint Dél­­szlávia a hadikölcsön-kötvényekkel szemben­­ semmiféle kötelezettséget nem vállal. A kötvény­­tulajdonosok között a nyilatkozat óriási megdöb­benést keltett. • A kereskedők árukészletének felvétele a vagyonváltság szempontjából A gyáripari és kereskedői körökből a pénz­ügyminisztériumhoz intézett kérdésekre a pénz­ügyminiszter azt­ a felvilágosítást nyújtja, hogy a pénzügyminisztérium által most tervezett vagyon­­váltságról szóló első törvényjavaslatnak 66. §-ában olyan rendelkezést kíván a pénzügyminisztérium felvenni, amely szerint a törvényhozás felhatal­mazza őt, hogy az ezen törvényben fel nem so­rolt vagyontárgyakat és kereskedelmi áruraktárak­nak összeírását március 1-én elrendelheti. A minisztérium terve szerint mindazok a kereskedői raktárak, amelyek december 31-én valamely biztosító társulatnál biztosítva voltak, a biztosítási kötvény értékből kerülnek vagyonvált­ság alá, tehát további leltár felvételre szükség nem lesz és a december 31-e után történt vagy­­ történő árucseréket vagy biztosításokat nem ve­szik figyelembe. Azoknál a kereskedőknél, akik áruraktárai­kat nem, vagy nem teljesen biztosították, a pénz­ügyi hatóság megállapítása szerint vagy a de­cember 31-iki leltár,­­ amennyiben az kielégítő — vagy a március 1-én történő felvétel lesz az irányadó. A mezőgazdasági fundus instruktus felvétele tekintetében most folynak a tárgyalások a pénz­ügyminisztérium és a gazdatársadalom érdekkép­viseletei között olyan irányban, hogy váljon itt is darabszám szerinti felvétel vagy a fundus instruc­­tusnak holdak szerint számított átlaga legyen a vagyonválság alapja. Elfogytak­ az öreg cselédek A földmivelésü­gyi­ miniszter jutalmát nem­­tudja a város kiosztani A földmivelésügyi miniszter minden eszten­dőben jutalomban szokta részesíteni mindazon gazdasági cselédeket, akik huzamosabb ideig szol­gáltak egy gazdánál vagy egy gazdaságban. Az erre vonatkozó felhívás évről-évre leérkezett a tör­vényhatóságokhoz, Szegeden a város polgármes­teréhez, aki azután összeiratta azokat a tanyai gazdasági cselédeket,­akik legalább 25 év óta szolgáltak egy­ helyen. Ilyen minden évben akadt egy-kettő, sőt olykor több is. Mikor azután a ju­talmazás napja elérkezett, az­ öreg béresek ünneplő ruhába öltöztek és csikorgó, rámás csizmában összegyűltek a közgyűlési teremben, ahol a jutál­­­mat, ami körülbelül 500 korona szokott lenni és az oklevelet ünnepélyes­­formák és elismerő be­széd kíséretében a főispán vagy a polgármester nyújtotta át a kiérdemesült öreg gazdasági cselé­dek kezébe. Nagyobb uradalmakban ilyen alkal­makkor nagyobb ünnepségeket rendeztek, hogy a becsületes, nehéz munka ünnepét minél emléke­zetesebbé tegyék. Szegeden persze, ahol csak a tanyákról akadt jutalmazandó cseléd, ez a nap leg­­többnyire szerény, de azért bensőséges keretek közt játszódott le. A földmivelésügyi miniszter az öreg cselédek jutalmazását az idén is elrendelte. Somogyi Szil­veszter dr. polgármester meg is bízta Rack Lipót tanácsnokot, hogy terjessze be a jutalmazandók névsorát. A tanácsnok felszólítására azután a vá­rosi rendészeti ügyosztály kerületi kapitányai be­járták a tanyákat, felkutattak minden kis gazda­ságot, de olyan gazdasági cselédre, ki már 25 év óta szolgál egy helyben, egyetlen egyre sem akad­tak. Az idők változása úgy hozta magával, hogy az öreg béresek megváltoztak. Eddig maguk is büszkén emlegették, ha évtizedeken át egy gazdát szolgáltak. Ma pedig mintha ez a dicsőség már nem tüzelné őket. Könnyen elhatározzák magukat arra, hogy más helyre szegődjenek, még­pedig oda, ahol több a fizetés. Bár ez még ahol kevés, ott is sok és mindenesetre több, mint egy tiszt­viselő fizetése, hiszen egyik másiknak közülök 18 ezer koronára is felmegy az évi illetménye. Az idén tehát elmarad a gazdasági cselédek jutalmazása. Az ötszáz korona jutalmat és a dísz­oklevelet elteszik más esztendőre, amikor majd a hűséget ismét többre fogja becsülni a magyar ember, mint azt a múló előnyt, amit a gyakori helyváltoztatás okoz. Propaganda ünnep a menekültek javára. Február 5-én, azaz­ szombaton a menekültek tá­mogatására országos ünnep lesz Szegeden, mely­re, mint megírtuk Szegedre jön gróf Bethlen Ist­ván az országos menekültügyi hivatal elnöke és rajta kívül­­számos fővárosi előkelőség és a ko­lozsvári egyetem tanári karai. Az ünnepség pro­gramja a következő : 1. Érkezés folyó hó 4-én d. e. 7 óra 15 perckor Szeged pályaudvaron. 2. Bevonulás a Boldogasszony sugárúton, Jókai utcán, Kárász­ uccán s a Korzón keresztül az el­­­szállási helyekre. 3. Délelőtt 9 órától kezdődőleg a vendégek megtekintik a város által az egyetem céljaira felajánlott középületeket és közintézmé­nyeket. 4. fél 2 órakor közös ebéd a Tisza szálló kistermében. 5. Délután fél 6 órakor a vendégek a Katholikus Nővédő egyesületnek a Tisza szálló nagytermében tartandó közművelődési délutánján vesznek részt. 6. Vacsora Pálfy Dániel nemzet­gyűlési képviselő lakásán. 7. évi február hó 5-én 1. D. e. 11 órakor a városi széképület közgyűlési termében gróf Bethlen István ur Ő kegyelmessége propaganda beszédet mond. 2. Délután fél 2 órakor dr. Aigner Károly főispán lakásán ebéd. 3. Esti 7 órakor a városi színházban díszelőadás, amely után a vendégek a regatta bálra látogat­nak el. vélemény is túl magasnak tartja szövetségesek követeléseit. Briand a lapok tudósítói előtt kijelentette, hogy a szövetségesek térsége reális valóság. A német delegátusoknak ír londoni konferencián joguk lesz ellenvetéseket tenni, de nekünk jogunk lesz ezeket visszautasítani. Ha a németek ellen­állnak, elővesszük a kényszer­intézkedéseket. A berlini tőzsde dacára az antant követelé­séről szóló híreknek emelkedő irányzatot mutat. A tőzsdei körök meg vannak győződve, hogy a végrehajtásra nem kerül a sor. A mohamedánok szaba­dságharca Páris. Londonba érkezett konstantinápolyi távirat szerint egy titkos kemalista szervezet fel­hívást intézett a Konstantinápolyban lakó­­török tisztekhez, hogy március 1-én egyesüljenek a Ke­­mal hadseregben, ellenkező esetben haditörvény­szék elé állítják őket. Musztafa Kem­al pasa hír szerint az egész ázsiai fronton általános offenzí­­vát készít elő. . Szöknek az oláh katonák Az oláh katonai hatóságokat idegessé teszi a sok szökés, ami a megszállott területek kato­naságát­ úgyszólván teljesen demoralizálja. Most, hogy a háborús hírek a szökések számát nagyon felszöktették, a parancsnokságok úgy akarják a szökések elejét venni,­ hogy egyesek eltűnéséért az illető századot büntetik. Hite jár, hogy ezentúl a katonai szökevények családjának hozzátartozóit is büntetni fogják. „A magyarok sokkal műveltebbek“ A nagyszebeni görögkeleti m­etropolita közös pásztorlevelet adott ki, amelyet az egyes püspö­kök, köztük Pap János arva püspök is kihirdet­tek. A pásztorlevél bátortja a híveket és bizto­sítja őket arról, hogy magyar inváziótól nem kell tartaniok. Még azon esetre is — úgymond — ha az invázió bekövetkeznék, a magyarok sokkal műveltebbek és emberiesebbek, semhogy­­ velük szemben félelemre volna ok. Különben pedig, ha bárminemű atrocitás történne, az oláh hadsereg a Tiszáig való előnyomulással fog felelni. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Csicserin ultimátuma az antanthoz Neven. Csicserin szikratáviratot küldött az antanthoz, amelyben tudatja azon elhatározását, hogy Szovjet-Oroszország a szomszédos államokat meg fogja támadni, ha a szövetségesek nem is­merik el Oroszország mai államformáját és kor­mányát. Mapi v«S..i: Naptár: 1021. február 2. Szerda: Katii: Gyertyaszentelő és prof. Karolin. Napkéné­z ó. 19 perc. Napnyugta 4 .­ 36 perc I­d­ö.l­á­r­á­s: Enyhe, száraz, ■­­o­m­ogju­l­­ó­n­y­ptár: Zárva. Mm­ehiiu: Zárva. Városi : /. i­í! i;­á­z : Délután : Cigánybáró, este : Az ezüst sirály, operett. *■ B­e­városi-M­o­z­i: Arany korona. S­z­é­c­h­­e­n­y­i-M­o­z­i: Barrabás Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt pénteken a rendes időben je­lenik meg. Mi marad nekünk? A Tevés abban a nagyszabású propagandában, melyet az ország határain kívül világszerte és az ország határain belül folytat Magyarország területi épségének visszaállítása érdekében, szinte napról-napra új ötleteket állít az integritás szolgálatába. Legújab­ban nagyszámú műlapot készíttetett, melyen szemléltető rajzok segítségével mutatja be mostani­ koldusszegénységünket, szembe állítva azzal a mérhetetlen gazdasággal, melytől területrabló el­lenségeink bennünket megfosztottak. Mi marad nekünk? Ez a fájó kérdés áll minden egyes kép felett, melyek sorra vonultatják fel beszédes raj­zok útján, hogy mink volt és mink maradt terü­letben, népességben, szántóföldben, erdőségekben, bányákban, gabonában és növényi terményekben. Ez a legfájóbb statisztika, amit valaha Magyar­­országról készítettek. A rideg számok szinte lelkünkbe nyúlnak és alig lehet megállani,­­hogy el ne fogjon bennünket­ a fájdalmas zokogás, látva, hogy mily szegényekké tett bennünket Trianon. A Tevés szegedi főtitkársága e képekből egy egész sorozatot küldött dr. Somogyi Szil­veszter polgármesternek, ki a képeket a városi hivatalok folyosóin és termeiben helyezteti el, hogy folytonosan elénk tárják a legszenteb­b célt, Magyarország területi egysége visszaszerzésének gondolatát és ébren tartsák szivünkben a Nem, nem, sohát és a magyar Hiszekegy szerű­séges fogadalmát. Gr. Zadravecz István Szegeden. A Szegedi Katholikus Növédő Egyesület által 1921. február hó 4-én a Tisza-szálló nagytermében rendezendő közművelődési délutánon az ünnepi beszédet Dr. Zadravecz István tá­bori püspök úr fostja mondani. Ezen célból a püspök úr a tegnapi napon dé­­ 4 órakor Budapestről Szegedre érkezett, ahol a pályaudvaron az egyesület küldöttsége fogadta. A közművelődé­si délután műsorának fénypontját minden esetre Zad­avecz István tábori püspök úr beszéde fogja képezni és ezért érthető az a nagy érdeklődés, amely az ünnepélyt megelőzi. A jegyek korlátolt számban még kaphatók a Szegedi Katholikus Nővédő Egyesület, Korona­ utca 18. sz. a. helyiségeiben mindennap d u. 2—5 óra között Az árvizsgáló­­bizottság ülése. Tegnap délután ülést tartott az árvizsgáló bizottság, melyen kimondották, hogy a piaci ártáblázat, amely 1921 jan. 31-ig érvényben volt, február 7-ig minden változás nélkül érvényben marad A Szegedi Keresztény Mozgóképszínház Részvénytársaság megalakítását a felügye­l­­bizottság a tervezett alaptőkévé­ nem tartja jöve­delmezőnek s igy annak megalakításához nem járul hozzá, miután a részvénytársaságokkal szem­ben újabban támasztott pénzügyi követelmények s az üzemi és igazgatási költségek aránytalanul nagyok a részvénytőke csekélységéhez képest. Ennek következtében a felügyelő bizottság a be­fizetett összegek visszafizetését rendeli el, mi­által a részvénytársaság megalakítása tárgytalanná vá­lik. A részvényjegyzők által befizetett összegek az elismervények ellenében f. hó 7-től kezdődő­leg e hó végéig naponta d. e. 10—12 óra között Kemény Simon ideiglenes pénztárosunknál vehe­tők fel, Kálvária-ucca 10 szám alatt a „Szegedi Új Nemzedék“ szerkesztőségében. A vakok segélykiálltása. Óh Te boldog látó társadalom! Ti szerencsés kivételek, szívvel és anyagi javakkal megáldott áldozatkész emberek! ne hagyjátok el az emberi sors legtragikusabban sújtottjait, a világtala­­­­nokat Ha lelki szükséget érzitek, hogy örömeitekben, bá­nataitokban másokkal jót te­hetek — halljátok meg a vakok segélykiáltását, szárítsátok fel fénytelen szemeikből pergő könnyeiket, szüntessétek meg fázásukat, éhségüket, emberfeletti szenvedéseiket! Ne legyen kiáltásuk a pusz­tában elhangzó szó. Bizalommal, az emberi részvét felől a végsőkig kitartva, egymást biztatva várják jószívű ember­­­társaik gyors segítségét a vakok újszegedi intézetének­­ gyámoltjai a Vakok boltja útján (Szeged, Petőfi Sándor sugárút 2. Telefon 14—27 sz ) Az intézet vezetősége. BIZTOSÍTSA jegyeit a Jt/I mindkét részéhez a 1 r1 EU A 23* BELVÁROSI MOZIBA. 1921 február 2

Next