Szegedi Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-01 / 98. szám

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen! A modern apostoloknak Nyomjátok el a hívők hitét, — Vallásos ember mind buta, — Nem a szív és a naiv lélek, Az ész a földi lét ura! Érzelgősség és ájtatosság Vezér e földön nem lehet, Érdek, számítás, világosság. Tudomány teszi az életet! Irtsatok ki az érző szívből Mindent, mi ennek ellentmond. Ne járjon, keljen a világban Rajongó, nemes, jó bolond! Üzérkedjetek, törtessetek. Hajtson az önzés ostora. Egyik a másik ellen törjön, így halad a világ sora! Tépjétek ki a rét virágit. Oltsátok el a csillagot. Dalos madárka porba hulljon. Vesszen mi hasznot nem hozott! Hiszen a lélek hangszerein Pengetni nemes húrokat. Céltalan, üres ábrándozás. Rossz üzlet, őrültség marad! Nyomjátok el a hívők hitét — Ti istentelen, gonoszok S rideg világtok fertőjében így legyetek ti — boldogok! Brassay Bertalan. t villany- és gáz egységárak. A villany-és gáz egységárak emelésével kap­csolatban munkatársunk felkereste Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész urat, aki a feltett kérdésekre a következőkben volt szíves nyilatkozni : Van-e tudomása főügyész úrnak arról, hogy a villany- és gáz egységárak emelése a fogyasz­tók körében nagy felzúdulást keltett ? — Nincs. Mivel tudná főügyész úr a közönséget megnyugtatni ? — Akiknek az egységárak megállapítása ellen van kifogásuk, azok e kérdésben teljesen tájékozatlanok, mert a kormányrendelet értelmében alakult döntőbíróság, illetve választott­bíróság az engedményezett vállalat összes üzleti könyveinek és egyéb adatainak ellenőrző betekintése mellett, nemkülönben a szegedi üzem helyszíni felülvizs­gálata mellett találta indokoltnak az egységárak­nak ily módon való megállapítását. Ezeknek az áraknak a szakértelmében és megbízhatóságában pedig senkinek sincs joga kételkedni. Hogy lehetséges az, hogy a szén- és faárak állandó esése ellenére az egységárakat 60 száza­lékkal emelték? — Ennek a szén- és fa­áresésnek a hatása tulajdonkép csak akkor fog mutatkozni, midőn a hat hónap, melyen belül újabb ármegállapítás nem kérhető, letelik. . A légszeszgyár a várostól pár hónappal eze­lőtt 50 vagon­­ — vagononként 27 ezer koronás — fát kapott légszeszgyártásra, amely mennyiség hosszabb időre elegendő és a döntő­bizottság, illetve a választott bíróság az egységár megálla­pításnál kihirdetett indokolásnál erre figyelemmel volt. De e mellett figyelembe vette az indokok szerint a folyamatban levő áreséseket is és ehhez képest bizonyos közép­arányos beszerzési árat vett irányadóul az egységárak megállapításánál. De figyelembe vette ugyancsak a kihirdetett indo­kol a szerint azt is, hogy a múltra nézve meg­állapított egységárak melett a vállalat m­últévi vesztesége majdnem 600.000 koronát tett ki. Van-e tudomása főügyész úrnak arról hogy a gázgyár a villanyórákat minden esetben kikap­csolja, ha kézbesítője megjelenésekor valaki nem fizeti ki azonnal a számlát, még az esetben is, ha a fogyasztó valami kifogást támaszt, vagy bár­mely okból nem tartózkodik a lakásán? — Erről nem tudok. Milyen stádiumban van a városnak a gáz­gyár megváltása iránt indított pere? A per tartama alatt erről nem nyilatkozha­­tom csak annyit, hogy a per folyamatban van. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1921 május 1., vasárnap. Keresztény nemzetvédelmi világ­­kongresszus Budapesten Az európai államok küldöttei március köze­pén Bécsben értekezletet tartottak, amelyen a zsidóság ellen való harc fázisait és taktikáját be­szélték meg. Ezen a kongresszuson kialakult az a felfogás, hogy a magyarság rendelkezik a leg­keservesebb tapasztalatokkal és gyakorlattal azon a téren, mely az egész világon mint zsidó­ kérdés ismeretes. Megbízták tehát az Ébredő Magyarok Egyesületét azzal, hogy minden magyar hazafias és keresztény alakulással együtt 1921. szeptember hónapjában összehívja a földkerekség minden keresztény nemzetének fajvédelmi tényezőjét Buda­pestre, ahol megtartják az első keresztény nemzet­­védelmi világkongresszust. A Tisza-pör A mai tárgyalást fél 10 órakor nyitotta meg Gadó István elnök. Elővezetik Sztanykovszky tanút, akihez dr. Szi­assy Pál kir. ügyész intéz kérdéseket. Az ügyész faggatja, hogy mi értelme volt annak, hogy ő a katonai körletparancsnokság előtt azt mondta, hogy belátja, hogy nincs értelme a to­vábbi csűrés-csavarásnak és töredelmes beis­merő vallomást tett. Sztanyovszky vállalja, hogy ezt igenis mondta a körletparancsnokság ügyésze előtt is olyan ki­jelentést tett, hogy magába szállt és őszinte vallo­mást tett. Itt is azzal áll elő, hogy gyónni akar és vakmerő módon komédiázik. Ezután Fényes László intéz kérdéseket Sztany­­kovszkyhoz, aki előadja, hogy Lengyel rokonszenv­­ből vállalta el, úgy az­t, mint Dobó védelmét. Elmondja azt is, hogy mikor Kundecker szerepe szóba került, Hüttner megmutatta neki a tengerész fényképét s kitanította, hogy ha a bíróságon fel­mutatják előtte a fényképet, ismerjen rá, jóllehet ezelőtt nem is látta. Előadja továbbá, hogy a vá­rosban többször kint járt magánügyben, amire az ügyészségtől kapott engedélyt. Kísérője egy Pataki nevű szegedi önkéntes volt, az Ulain nyomozó iroda detektívje, akinek társaságában egy budai korcsmába söröztek egyszer Dobóval és Hüttner­­rel együtt. A számlát Ulain Ferenc fizette. Ezután Kéri védője intézett kérdéseket Sztanykovszkyhoz, ki elmondja, hogy vallomása folyamán hallgatott el olyan dolgokat, melyek a Tisza-gyilkossággal összefüggésben vannak, de azokat nem hajlandó semmi körülmények között sem elmondani, de részben nyilatkozhatik. Lengyel és Ulain mon­dották neki azt, hogy nem a gyilkossági ügy a fontos. Más célok a jelentősek. Friedrich Istvánt a kereszténypárt megalapítóját kell kompromitálni, ez a lényeg. Az elnök ezután hétfőre halasztotta a tár­gyalást. Az ellátatlanokról való gondoskodás A destruktív sajtónak egyik vezérorgánuma gondoskodni akart arról, hogy május 1-ére olyan hírrel kedveskedjék a munkásságnak, amely ért­hető elkeseredést szült volna soraiban. Azt írta ez a lap, hogy az ellátatlanok közé mindenkit fel­vettek, csak a munkásságot nem. Erre vonatkozólag Mayer János közélelme­zési miniszter nyilatkozatot tett közzé, amely a legerélyesebben megcáfolja ezt a tendenciózus ko­holmányt . Az egész hírből egyetlen szó sem igaz. Az ellátatlanok jövő évi kategóriája még egyálta­lán nem állapodott meg, sőt az ellátás alapelveit is csak ezután fogjuk megbeszélni. A szóban forgó lap híte példája a lelkiismeretlenségnek és meg­gondolatlan felületességnek. A közellátás terén bi­zonyos reformok vannak készülőben, például az ellátatlanokat új kataszterbe sorozzák és ezúton akarják biztosítani az átmenetet a teljes szabad­­forgalomhoz. Pénzügyi rendszerünket egész Európa elfogadja A nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának pén­teki ülésén elfogadták a postai díjmentességek meg­szüntetéséről, a szivarkahüvely és szivarkapapír adó­ról, az értéktárgyak kiviteli tilalmáról szóló törvény­­javaslatokat. Hegedűs felszólalásában a következő kijelentést tette: — Amint a napóleoni háború után Olaszország a maga katonai rendszerével megoldást hozott, — úgy most előreláthatólag egész Európa elfogadja a mi pénzügyi rendszerünket. s. o. c. (Mentsétek meg civilizációnkat!) jelszóval alakult meg a közelmúltban Budapesten az Antibolsevista­ Comité (röviden A. B. C.) azzal a ma­gasztos célkitűzéssel egyrészt, hogy a vörös ragály által elsorvasztott hazánk régi épségét az alapbaj gyökeres kiirtása által visszaszerezze, másrészt pedig, hogy szervezetének külföldi kiépítésével a többi európai államokban is útját vágja annak, hogy a vö­rös rém bárhol is mégegyszer felüthesse fejét. Az A. B. C. a vörös rém leküzdésénél a pol­gári szervezettség, a propaganda és a szeretet eszkö­zeivel kíván célt érni. Az A. B. C. polgári szerve­zetét úgy kívánja kifejleszteni, hogy ez szükség ese­tén bárhol a hatóságok támogatására készen álljon. Heti­lap kiadását pedig azon célból tervezi, hogy agi­­tációra agitációval felelve, a bolsevizmus romboló részét a maga pöreségében, teljes objektivitással mu­tassa be úgy a bel-, mint a külföld előtt. E célból a kiadandó hetilap a magyar nyelven kívül a legelterjed­tebb modern nyelveken is megjelenik. Az országo­san esetenkint megtartandó kultúr-estélyek a mun­kásságnak nemzeti alapra való helyzésének magasz­tos célját szolgálják és az A. B. C. szeretettel, meg­értéssel igyekszik a társadalmi osztály a nemzeti ön­tudat egyik hatalmas osztályosává tenni. Az alapítók névsorában faji és n­emzeti életünk legnagyobb kitűnőségeit látjuk. Ezek közül őrgróf Pallavicini György, gróf Zichy Aladár, báró Horváth Emil államtitkár, báró Szurmay Sándor altáboragy és Szacelláry György nevét említjük fel. Értesültünk, hogy a szervező munkálatok bő és magas színvonalú programm kíséretében e hó köze­pén veszik kezdetüket Szegeden. A májusi ünnepsé­gek sikerét az A. B. C. központi vezetőségének két kiküldött munkatársa, névszerint Netzpáli Justh Iván és Hertz Árpád készítik elő, kik a napokban érkeznek Szegedre és a megszervezés valamint a diadalmas májusi zászlóbontás előmunkálatait lázas serénység­­gel végzik. , Szeged hazafias magyar társadalma minden erejével segíteni kívánja az országos szervezet minél szorosabb és hatalmasabb kialakítását, hogy egy erős faktorává váljék az antibolsevista világszövetség hatalm­as szervezetének. Album Szeged Nagyasszonyainak arcképcsarnoka Ha a keresztény magyarság talpraállásának megszületik a maga Honoré Balsacja, aki költői ecsetjével megfesti a magyar társadalom új és jellegzetes típusait, melyeket a világháború kínos vajúdása szült meg, lehetetlen, hogy ebből a rajzból ki­maradjon a Nagyasszony képe, mint örök bizonysága a magyar faj életrevalóságának és jellegzetesen értékes tulajdonságainak. Az an­golnak jó szava van erre a típusra, mely nem­csak kifejező, hanem megtisztelő is egyben. Azt mondja rá: self-made-man, azaz az emberi típusok ama nemes és értékes kasztja, mely társadalmi értékelését és elhelyezkedését nem a jól választott szülőknek, hanem a tulajdon erejének, szorgalmá­nak és egyéni értékeinek köszönheti. A szó leg­szebb értelmében használhatnók ezt a kifejezést a Nagyasszony egész családjára, ahol a férj szor­galma és munkája megteremtette a társadalmi jólétet, de a nő leleményessége, tanulni vágyása és fugékonysága sietett kiépíteni azokat a kerete­ket, melyek között a családi jólét immár nemcsak a család érdeke, hanem egyben a keresztény magyar társadalom érdeke is. És éppen ez­által vált a Nagyasszony típussá, mert kedvező társa­dalmi helyzete nem az egyéni élvezet-hajhászat és a mohó életgyönyöröket szolgálja, hanem a köz­érdeket, még­pedig a kereszténységét, a ma­gyarságét. A zsidók kapillarizmusáról könyvek és hasábok regélnek, úgy tüntetve fel a dolgot, mintha csak a zsidókban volna meg a képesség, hogy lelki fürgeségükkel és tanulékonyságukkal anyagi helyzetükhöz mért millión­t teremtsenek maguknak. Egyik neves pesti költőnk, akinek több napig volt alkalma, hogy a Nagyasszonyt otthonában, a háziasszony szerepében figyelje meg, elragadtatással mondta e sorok írójának, hogy bárcsak minden magyar otthonnak ilyen nő állana az élén, akkor nem volna okunk a féle­lemre a jövőt illetőleg. Mi tovább megyünk és megtoldjuk ezt azzal a kijelentéssel, hogy a Nagyasszonyhoz hasonló típusok fogják megoldani a magyarságnak legnehezebb kérdését is: a zsidó­kérdést. Mert ha minden magyar nő ennyi öntudattal tudja majd telíteni az otthonát, ennyi szerető megértést tud bele­vinni a közügyekbe s ha a magyar nőt ennyire érdekelni tudja minden, ami a magyarság társadalmi bajaival van össze­függésben , akkor nem lehet többé megoldhatatlan

Next