Szegedi Uj Nemzedék, 1921. szeptember (3. évfolyam, 197-216. szám)
1921-09-03 / 199. szám
Szeged, 1921 szeptember 3., szombat. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egész évre . . 480.— , Fél évre. . . 240 — , Negyed évre . 120.— , Egy hónapra . 40.— „ Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 Korona. Illik évfolyam, 199. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szegedi Kálvária-utca 10. sz. Telefon: 158. Főszerkesztő: DOBAY GYULA DR. Szerkesztésért felelős: vitéz KEMÉNY SIMON Kiadja: A Szegedi Uj Nemzedék Lapvállalat Részv.Társ. KuM a magyar kultúra ellen Mikor a magyarok, németek és horvátok Nyugat-Magyarországban fegyvert ragadva védik meg az ősi földet, mikor az egész országból sietve özönlenek haza a nyugatmagyarországiak, hogy kiszorítsák a betolakodó egykori fegyvertársaikat, akkor a destruktív sajtó üdvözlő cikkekkel dicsőíti azt a Blumenthal Benjámint, aki Szegeden is üzletet akart csinálni színházunkkal, azt a Blumenthalt, akinek neve mindjárt gyanús volt, de különösen gyanússá tette, hogy főként bizonyos körök favorizálták. A fővárosi keresztény sajtó érdeme, hogy most már tisztázva van ennek az „amerikai polgárnak“ a származása, akinek érdekében az a bizonyos sajtó olyan hatalmas reklámot fejtett ki és most már tudjuk azt is, hogy miért fenyegettek bennünket azzal, hogy Amerikával kerülünk konfliktusba, ha a hatalmas amerikait üzleteinek végrehajtásában megzavarni merészeljük. Nos ez a híres férfiú, Ben Blumenthal máramarosszigeti származású, ahová természetesen Galíciából került át, kanavászonban és cipőfénymázban utazó vigéc volt, mielőtt áthajózott Amerikába, ahol sikerült neki sok-sok dollárra szert tenni. Lett belőle éjjeli zengerároknak tulajdonosa és színházi ügynök. Ekkor hajózott át a Budapesten megjelenő „Színházi Élet" c. színházi újság tulajdonosa, Incze (Stein) Sándor, aki lapjában csak elvétve foglalkozik keresztény magyar színészekkel, ellenben naggyá fut minden fajtabéli tehetségtelent is. A tárgyalások eredménye az lett, hogy Ben Blumenthal megfelelő reklám előrebocsátása után megjelent Budapesten és Jób (Ziffer) Dániel, Roboz (Róth) Imre, Szabolcs (Singer) Ernő közreműködésével megvette a Vígszínházat. De ez nem elég. Ki kell használni az alacsony magyar korona és a magas dollár értékkülönbözetet, tehát minden budapesti és vidéki színházat és mozit is meg kell szerezni Az üzlet halad előre, mert már egy részüket megszerezték, most folynak a tárgyalások a többi budapesti színházra vonatkozóan. A keresztény társadalom azonban nem tűrhetvén, hogy a magyar kultúra templomai kufárok kezébe kerüljenek, megmozdult s a Színész- Szövetség is szociális szempontból. Meg vagyunk győződve, hogy a keresztény nemzeti alapon álló kormány s elsősorban annak kultuszminisztere módot talál arra, hogy ennek az „amerikai—máramarosi“ ügynöknek további üzleteit megakadályozza. Szeged város keresztény társadalma itt megakadályozta, hog Blumenthalék kezükbe kerítsék színházunkat, résen kell lenni, hogy azalatt, míg az egész ország szeme Nyugatmagyarorszg felé tekint, a magyar kultúra elleni orvtámadás ne sikerüljön. Változatlan a helyzet Nyugatmagyarországon Hazug hírek az antant jegyzékéről — Paksból semmiféle jegyzék nem érkezett — A kis antant bevonulásra készül! — Az osztrákok folytatják az előnyomulást — A tárgyalásokat október végéig akarják kitolni A bécsi estilapok megállapítása szerint az osztrák külügyi bizottság tagjai között tegnap este nyugodtabb felfogás uralkodott a nyugatmagyarországi problémák megoldására nézve. Parlamenti körökben azt beszélték, hogy Gratz Gusztáv csak információkat szerzett, de nem tett javaslatokat. A parlamentben új javaslatról tudnak, mely állítólag Magyarország részéről indult ki. Eszerint Magyarország hajlandó volna a nyugatmagyarországi terület kiürítésére két feltétel alatt, amely abban állana, hogy a Sopronból a Magyarország által felállított zónahatárig menő vasútvonal magyar vezetés alatt maradnak. A második feltétel úgy szól, hogy magának a tartománynak a kormányzása egyelőre közösen a két államra ruháztatnék át. Ezt a javaslatot természeten valamennyi párt tarthatatlannak mondja s ragaszkodik eddigi követeléséhez; a föltétlen átadáshoz még mielőtt további tárgyalásokba fognának. Ugyancsak elfogadhatatlanoknak jelentették ki Masirevics bécsi magyar követ ajánlatát is. Az osztrákok rágalmazó hadjáratának némi eredményét mutatja a következő jelentés. A mai nap folyamán érkezett meg Schobkr szövetségi kancellár kezeihez a legfelsőbb tanács válasza arra a jegyzékre, amelyet Ausztria Nyugatmagyarország ügyében a legfelsőbb tanácshoz intézett. A jegyzék egyúttal a legfelsőbb tanács döntését is tar talmazza Nyugatmagyarország kérdé-sében. A döntés értelmében a legfelsőbb tanács rosszulását fejezi ki azon események felett, amelyek Nyugatmagyarországon történtek és ezekért a magyar kormányt teszi felelőssé. Követeli a jegyzék, hogy a magyar kormány haladéktalanul tegyen eleget kötelességének, egyúttal azonban utasítja az osztrák kormányt, hogy mihelyt birtokba vette Nyugatmagyarország átcserélendő vármegyéit, azonnal kezdje meg az átadással kapcsolatban pénzügyi és más kérdésekre vonatkozóan a tárgyalásokat a magyar kormánnyal. Illetékes helyről azt közölik velünk, hogy ezt a hírt a legnagyobb fentartással kell fogadnunk. Schober osztrák kancellárnak a nyugatmagyarországi kérdésről történt tegnapi bejelentésével kapcsolatban munkatársunk illetékes helyről a következő felvilágosítást kapta. Az antantnak Magyarországra vonatkozó jegyzéke még nem érkezett meg a magyar külügyminisztériumba. Schober bejelentéséből azonban mindenesetre kitűnik, hogy a nagykövetek tanácsa is elismeri a magyar követelések jogosságát akkor, amikor felszólítja az osztrák kormányt, hogy a vitás kérdések elintézése céljából haladéktalanul bocsátkozzék tárgyalásokba a magyar kormánnyal. A nyugatmagyarországi kérdésben a helyzet változatlan. E pillanatig Párisból semmiféle jegyzék nem érkezett Bpestre, az erre vonatkozó híresztelések alaptalanok. Schober osztrák kancellár tegnapi beszéde sem ilyen új fordulatot nem hozott. Bécsben az a hír terjedt el, hogy Csehország a pozsonyi hídfőnél, a délszláv királyság pedig Hamburg mellett két-két hadosztályt helyezett készenlétbe arra az esetre, ha az antantól utasítást kapna a nyugatmagyarországi kérdésbe való beavatkozásra. A Neues Wiener Tagblatt jelenti Nagymarónból: Kismartontól északra tovább halad az előnyomulás. Az osztrákok a Fertő-tó egész nyugati partját megszállották és ezzel Haszt és Szentmargitbánya községet végleg birtokukba vették. Itt már tovább is lehetne előre jutni, de ezt nem engedik meg az antant tisztek. Ennek következtében a csendőrök egyelőre a tó nyugati partján foglalnak állást. Ágfalva, Sopron vidékén teljes nyugalom uralkodik. A dernbergi bányászok tegnap újból megkezdték a munkát. Nyugatmagyarország birtokba vételével kapcsolatban az osztrák kormány már látta, hogy hadserege teljesen megbízhatatlan és így kénytelen most a Nyugatmagyarországon tartózkodó csendőrséget és a Bécsből küldött lovasrendőrséget és a vámőrséget teljesen kicserélni. Az osztrák kormány és a nemzetgyűlési pártok vezető férfiai között történt tanácskozás következtében újabb fordulat várható a nyugatmagyarországi kérdésben. Nincs kizárva, hogy az átadást maga az osztrák kormány október első napjáig elhúzza. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország menyország. A régi Arany DilIQ Vendéglő konyhája újból megkezdte főzését. Zónákat, kis reggelijóhírnevümöllt Dilidkét, ebédeket, vacsorákat jutányos áron lehet kapni. Tisztelettel Szekeres István 1433 vendéglős, Tisza Lajos körút 59. szám. Schober kancellár rágalmai Azok a hullámok, melyek Schober kancellár tegnapi beszéde nyomán keletkeztek, még ma sem oszlottak el. Tudatos ferdítései, melyeket az önmagával tehetetlen Ausztria igazolására szánt, láncszemekként kapcsolódnak bele ama rágalmak közé, melyeket az osztrák sajtó hint az antant szeme közé. Valótlanságokkal telített beszédéhez illetékes helyen a következő megjegyzéseket fűzik. Három körülményre kell utalni, melyek magyarázatát adják, miért kell a magyar érdekek védelméről, esetleges barátságos ígéretek ellenére is, gondoskodnunk. Az osztrák kormány határozottan megígérte, hogy Nyugatmagyarország átadását az antantnál nem fogja megsürgetni és így a kitolt átadási határidő alatt módot nyújt a függő kérdések barátságos rendezésére. Mi diplomáciai eljárásunkat ehhez képest indítottuk meg, hogy az osztrák kormány ismételten erélyesen sürgette és a velünk folytatott tárgyalások eredményességét Párisban már jó előre tagadásba vette. Ugyanekkor szemrehányással illette az antantot, hogy az osztrák kormány minden erőlködése ellenére sem tudja tőlük kieszközölni, hogy Nyugatmagyarország megszállásánál ne csak a csendőrség, hanem az osztrák katonaság is felhasználható legyen, noha a velünk folytatott tárgyalások során, kifejezetten hangsúlyozták, hogy katonaságot a megszállásnál nem óhajtanak felhasználni. És ugyanakkor, midőn követünket a legbarátságosabb szándékról biztosította, ismételten arra kérte az antantot, hogy legalább Sopron megszállósára karhatalmat bocsásson rendelkezésére. Vissza kell utasítanunk azt a kijelentést, hogy a magyar kormány újabb igények bejelentésével, csak ürügyet keresett kötelezettségei alól való kibúvására. Gratz Gusztáv és Csáky Imre gróf már az első tárgyalások idején kijelentették, hogy a területi kérdésekre vonatkozó közös megállapodás esetén, Ausztria anyagi természetű követelések tekintetében teljes előzékelvűségre számíthat. Ausztria azonban óvatosan kerülte a pénzügyi kérdések tárgyalását és nem volt hajlandó garanciákat nyújtani. A magyar kormány tehát a szorongatott magyar állami érdekek védelmére további garanciákat kért, mielőtt belement volna, hogy kezéből minden biztosítékot kiadjon. Nem igaz, hogy a magyar kormány a Nyugatmagyarországon „előkészített üzelmek“ kitörését Prónay alezredes Nyugatmagyarországgal kapcsolatban semmiféle tzelmet nem fejtett ki, sőt már a hadsereg kötelékéből is kivált.