Szegedi Uj Nemzedék, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

Szeged, 1924 április 1., kedd. Keresztény politikai napilap. előfizetési ára helyben és vidéken: Egy hónapra : 14.000 K Negyedévre . . 42 000 K Egyes szám ára 800 kor. Szerkesztőség és kiadói hivatal: Kittárla­ utca 10. sz. Telefon: 153. Ára 800 korona. fl katolk­usok érdemei a közoktatás terén A nemzetgyűlés hétfői ülését fél 12 óra­kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A megnyitás után a nemzetgyűlés har­madszori olvasásban is elfogadta a föld­­reformnovella 2. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Majd áttértek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló Borsik Pál. Mindenek­előtt a miniszter beszédének arra a kér­désére válaszol, amelyben a kultuszmi­niszter a reformációra vezette vissza a tanügyi mozgalmakat. Kötelessége rámu­tatni arra, hogy a magyarországi kato­likusok már jóval a reformáció előtt igen nagy érdemeket szereztek Magyarország nevelése és művelése szempontjából. El­ismeri a protestánsok nagy érdemét, de sem­mi esetre sem lehet ezt úgy beállítani, hogy a katolikusoknak a magyar oktatás­ügy terén elért nagy eredményei háttérbe szoruljanak. Majd azt fejtegeti, hogy a reform értelmében épen azon gimnázi­­umok­ alakulnak át praktikus gimnázi­umokká, amelyek a jelenleg a legjobb gimnáziumok, mint a szerzetesrendek gimnáziumai és a protestáns gimnáziumok, amelyek összefüggésben állnak a theolo­­giai főiskolákkal. A miniszter felszólalásá­ból azt látja, hogy ezen humanisztikus gimnáziumok olyan tantervet kapnak, hogy nem lesznek versenyképesek a reálgim­náziumokkal. Klebelsberg Kuno tiltakozik közbeszó­­lás alakjában az ilyen magyarázás ellen. Bozsik: Aggodalommal látja a klas­­­szikus gimnáziumok létesítését, különösen azért, mert ezen gimnáziumokban nem akarják tanítani a modern nyelveket, már­pedig a modern nyelvek tanítása feltét­lenül szükséges a humanisztikus gimná­ziumokban is, hiszen nemcsak a klaszikus műveltség, hanem a keresztény középkori műveltség is éppen úgy az egyik legfon­tosabb alapja a modern kultúrának. Arra kell törekednünk, hogy az intelligenciánk a határon túl is el tudjon helyezkedni és meg tudja állni a helyét és ennek az egyik legfontosabb eszköze a modern nyelvek tanítása. A javaslatot elfogadja, bár fenn­tartja magának a jogot, hogy a javaslat részletes tárgyalásánál a módosításait be­terjeszthesse. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter válaszol Bozsik beszédének azon részére, amelyben kifogásolja, hogy nem tér ki a történelmi visszapillantása során a katoli­kus Egyház kulturműködésére. Erre vo­natkozóan kijelenti, hogy az új korral kezdte meg a történelmi visszapillantásait és a reformáció tárgyalása után azonnal áttért a jezsuita­ rend működésére. Nem akarja a katolikus Egyház tanügyi tevé­kenységét és kulturális működését kiseb­bíteni. Kéri a képviselőket, hogy ne élez­zék ki ezt a kérdést felekezeti szempon­tok szerint. Drózdi Győző: Nézete szerint a köz­oktatás ügyének a kérdése mindig poli­tikai kérdés volt; az a csoport, amely uralmon volt, mindig a saját képére igye­kezett átformálni a közoktatást. Antide­­mokratikusnak tartja a felvételi vizsgát és a díjakat. A középiskolai oktatás ingye­nessé tételét kívánja. Végül szóvá teszi a leányközépiskolák ügyét és ezzel kapcsolatban teljesen el­­hibázottnak tartja, hogy ezen iskolákban ugyanolyan tananyag legyen, mint a fiú­iskolákban. Ez túlságos nagy megterhe­lést jelent a leányokra és nézete szerint árt az egészségügyre. Kívánatosnak tartja, hogy a leányiskolákban női orvosok tanít­sák az egészségtant. A javaslatot elfogadja. Ezután Várnai Dániel szólal fel és be­szédének az elhalasztását kéri, amelyhez a Ház hozzájárul. Elnök ezután napirendi indítványt tesz, javasolja, hogy a legközelebbi ülést hol­nap délelőtt 10 órakor tartsák. Az ülés ezzel 3 órakor véget ért. Csak a keresztén­? gondolat alapján dlikat talpra a magyarság (Saját tudósítónktól) Ismét egy szép nap eseményei gazdagítják a szegedi keresztényszocialista párt történetét. A romjaiból újra­éledt mozgalom fejlő­dése, szerves és céltudatos megerősö­dése bizonyosodott be azáltal a nagy­fokú érdeklődés által, mely a gyűlés iránt megnyilvánult. A gyülésterem tömve volt munkásokkal, iparosokkal, tisztviselőkkel, férfiakkal és nőkkel, akiket a keresztényszocialista gondolat, a keresztény összetartás szükségessé­gének az érzete hozott el a gyűlésre. A terem előcsarnoka és előszobája is szűknek bizonyult az érkezők befoga­dására, úgy hogy sokan kénytelenek voltak visszafordulni, mert kiszorultak a gyűlés színhelyéről. Négy óra után nyitotta meg a gyű­lést Kopasz Lajos elnök. Megnyitójá­ban a múlt csalódásai folytán elked­vetlenedett keresztény társadalom lelki­­állapotát ecsetelte. Müller Antal gazdasági tanácsos, a Keresztény Iparosszövetség főtitkára boncolta apróra a kormány gazdasági politikáját. Rámutatott arra a lehetetlen hitelpolitikára, amely nem a dolgozó, termelő iparost, gazdát részesíti az olcsó hitel előnyeiben, hanem az amúgy is óriási hatalommal rendelkező nagy­bankokat. Ezek aztán nem a termelés fokozására, nem a munka megindítá­sára fordítják a kapott nemzeti aján­dékokat, hanem tőzsdei spekulációra, koronarontásra és ezek révén az amúgy is lerongyolt társadalom még alapo­sabb kifosztására. Hibás az az adópo­litika is, amely forgalmi és fogyasztási adók útján préseli ki a szegény fo­gyasztóktól azt az összeget, ami az állam fentartására okvetlenül szükséges ugyan, de amelyet sokkal kisebb meg­erőltetéssel tudnának viselni azok, akik­nek a gazdasági erejét hatalmas tőkék képezik. Hibás a vámpolitika, amely néhány új textil és egyéb gyár ked­véért nagy vámmal terheli a ruházko­dás anyagát képező, külföldről bejövő kelméket. Beszélt a lakásügyről is. A kormány lakásépítést ígért. Adott is kamatmentes pénzt, de nem a kisipa­rosnak, nem a munkásnak, nem a tisztviselőnek, hogy lakást építhessen magának, hanem adott a nagy gyáro­soknak és a nagy bankoknak. Így megérthető, ha az emberek el­kedvetlenedtek és elfordultak attól a kormánytól, amely kereszténynek ne­vezi magát, de a tettek nem ezt bizo­nyítják. Elfordulnak tőle és az ígéretek be nem tartása miatt balra kanyarodik dl­ ik évfolyam, 76. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Baross-SzATElséf szeiszi titk­inak, a MANSz, a Magyar Nemzeti Sziietsuih a Tari D­­SziiettA­ hivatalos lapja. M«g]elenih minden nap korán reggei. Kósző államtitkár nyilatkozata a szandlist s 0 közigazgatási törvényjavaslatról A szanálási javaslatot 3 héten belül törvényerőre emelik • Meg a B.-listás tisztviselők ügyében nyugtató nyilatkozat az újabb (Saját tudósítónktól.) Kósző István dr. belügyi államtitkár vasárnap dél­után fogadta a Szegedi Új Nemzedék munkatársát, hogy a legújabb politikai aktualitásokról nyilatkozzék a szegedi közönség részére. Elsősorban a most tárgyalás alatt levő szanálási törvény­­javaslatról nyilatkozott és a következő­ket mondotta: A­­ szanálási törvényjavaslat letár­­gyalása terminushoz van kötve. S mert az országnak fontos gazdasági érdeke fűződik hozzá 3 héten belül törvény­erőre kell emelkednie. Épp azért már 10 órás ülésekben tárgyalja a Ház, amennyiben azonban a 10 óra sem lenne elég, már indítvány nyújtatott be, hogy napi 12 órás üléseken foly­tatódjék tovább a tárgyalás. A javas­lat törvényerőre való emelkedése fon­tos kihatással lesz a külföldi kölcsönre. E­miatt vagyunk ezzel a javaslattal kényszer­helyzetben, s be kell látni mindenkinek, hogyha belementünk a költséges külföldi kölcsönbe, akadályo­kat a javaslatnak törvényerőre való emelése elé senkinek sem szabad gör­­díteni. A gazdasági életnek orvoslása s a drágaság letörésének munkája most parancsoló követelmény és elenged­hetetlen.­­ Ez a törvény a kormány tekintélyé­nek és a külföld bizalmának is egyik dokumentuma lesz s elkészíteni nem tudnánk, megszakítanának velünk min­den kapcsolatot, ami végzetes kárára lenne gazdasági életünknek. A külön­féle pártok egyöntetű állásfoglalása, hogy minden körülmények között meg kell csinálni. — Mit gondol méltóságos uram — kérdeztük Kószó állam­titkártól — egy esetleges kormányválság milyen hatás­sal lenne az ország jelenlegi helyzetére ? — Egy kormányválság, amitől egye­lőre nem kell tartani, nagy káoszt idézne elő, s ebben az esetben elelről kellene kezdeni a külfölddel való kap­csolatainkat éppen úgy, mint a bolse­­vizmus letörése után, amikor az án­­tant folyton azzal kellemetlenkedett, hogy a kormány nem bírja az ország bizalmát, s így további berendezkedé­­sünkben nagyon akadályozna ben­nünket. — A szanálási javaslattal kapcsolat­ban lesz szó a tisztviselőkről, s a nyugdíjasokról ? — A Föltétlenül. A tárgyalás alatt ez a kérdés nagy vitát fog provokálni. A kormány a legjobb jó akarattal fogja majd az ügyet kezelni. A tárgyalás alatt lesz szó a tisztviselők létszám további csökkentéséről és arról, hogy a nyug­díj igényjogosultaknak 20 százalékkal adnak kevesebb nyugdíjat, mint azt az eddigi intézkedések megállapították. Az elsőnek könnyű a keresztül­vitele, mert a legutóbbi csökkentés óta a tiszt­viselők közül nagyon sokan kerestek új elhelyezkedést, tehát ez a szám egészen minimális lesz. A nyugdíj meg­állapításánál pedig már előzőleg is folytak tárgyalások, hogy a nyugíjasok megfelelő kárpótlást kapjanak, amely egyenértékű legyen az elveszített 20 százaléknyi járandósággal. Egészen más elbírálás alá jönnek itt azok az intézmények, melyeknek saját nyugdíj­intézetük van, mint például a Mtv. is. Itt az alkalmazottak hosszú esztendő­kön keresztül fizették a magas nyug­díj­illetékeket saját nyugdíjintézetükbe, s a jogosultak nagy százaléka meg­szállott területen él. Tehát a kormány nyugdí­jintézkedése alig érinti az ilyen nyugdíjasok anyagi ügyét, mert ők az éveken át összegyűjtött tőkével nagy vagyon fölött rendelkeznek, s nyugdí­juk nem is fog kárt szenvedni. — A szanálási törvényjavaslat után milyen javaslat tárgyalására tér át a Ház ? — Minden valószínűség szerint a közigazgatási törvényjavaslat kerül sző­nyegre. Ez a legapróbb részletekig ki van már dolgozva, s ha a napokban Rakovszky Iván belügyminiszter in­fluenzában meg nem betegedik, már a bizottság is letárgyalta volna. — Mikorra remélhetők a törvény­­hatósági bizottságok újjáalakítása ? — Ez teljesen a közigazgatási tör­vény megalkotásától függ. Eléje az egész országban nagy érdeklődéssel néznek, s a nemzetgyűlésen is élénk eszmecsere tárgyát képezi­ a gondolkodásuk. SzéM­» János v. ál­lamtitkár, a kér. szoc. szakszervezetek szövetségének központi elnöke bizo­nyította be, hogy mi magyarok a han­gulatok emberei vagyunk. Mikor a hangulat a vörös irányzat mellett nyi­latkozott meg, igen sok magas állású ember hajlította meg a gerincét, hogy „jól van, próbáljuk meg, hátha ez is jó.“ Mikor utána a kereszténység gon­dolata győzött, mindenki rettenthetetlen keresztény lett. „Üsd a zsidót!“ jel­szóval akarták elintézni azt a nagy kérdést, amit csak hosszú munkával, türelemmel, tanulással lehet elérni Meg kell tanulni tőlük azt, ami nekik az erősségüket képezi, az összetartást, a magunk fajtájának a megbecsülését. Ennek az összetartásnak a segítségével szívják ki az életerőt, — mint az élő­­fán élősködő fagyöngy — a nemzet eleven testéből. Ha lábra akarunk állni, követnünk kell a külföldi példákat; az olasz, né­met, bulgár, osztrák nemzeti irányú és keresztény gondolkodáson alapuló moz­galmak mintájára nekünk is szilárdan meg kell szerveznünk a keresztény­szocialista tábort, mert csak ez bizto­sítja a magyarság megerősödését. Felszólalt a gyűlésen Schmidt Ferenc Már. műhelyfőnök is, aki beszédében a keresztény szellemnek életünk minden megnyilvánulásában való meghonosí­tását a hazaszeretet szelleme ellen vétőknek a nemzet testéből való ki­küszöbölését és a társadalom különböző rétegeinek szociális együttműködését ajánlja. Ha a kereszténység, haza­­szeretet és a szociális érzés tölti be a magyarságot, úgy nemcsak csonka hazánkban leszünk urak, hanem vissza­szerezzük az egész Nagymagyarországot. A szónokok beszédét sűrűn szakította meg a gyűlés résztvevőinek helyeslése. A lelkes hangulatú gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. A szanálási javaslat a pénzügyi bizottságban Budapest, március 31. (Éjjel érkezett.) A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága hétfőn délután folytatta a felhatalmazási törvényjavaslat általános vitáját. Az el­hangzott felszólalásokra Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolva többek között a következőket mondotta: — Ami a kibocsátandó kölcsön el­helyezésének kérdését illeti, ebben a tekintetben bizalommal van az iránt, hogy a Népszövetség segítségével a kölcsönt sikerül elhelyezni. — Abban az esetben, ha a német kérdés rövidesen megoldásra kerülhet, ez nemcsak, hogy nem akadályozná a mi kölcsönünk kibocsátását a pénz­piacon való konkurrenciával, hanem ellenkezőleg csak előnyünkre szolgál abban a tekintetben, hogy a kölcsön­höz mielőbb hozzájuthassunk, mert ez végleges tisztázódását jelentené a közép­európai helyzetnek és megerősítené a pénzvilág bizalmát abban a tekintet­ben, hogy Európa politikai viszonyai immár konszolidálódnak, s ezért ráz­­kódtatásoktól nem kell többé tartani. Magyar—orosz gazdasági tárgyalások Moszkva, március 31. A szovjet kormány külügyi hivatala a Magyar­­országgal való kapcsolat új felvételét készíti elő. A szükséges anyagot nagy szorgalommal gyűjtik és bár a tárgyalások időpontja még megköze­lítőleg sem ismeretes, Moszkvában már most valószínűnek tartják, hogy a kezdeményező lépést Budapest fogja megtenni. A moszkvai gazda­sági körök hajlandónak mutatkoz­nak a magyarországi gazdasági té­nyezőkkel a kapcsolatot felvenni.

Next