Szegedi Uj Nemzedék, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1924-05-01 / 100. szám

SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1924 május 1., csütörtök. Kis pesti büzhabarcs Mindenre képes munkatársunk, a Gyomor­ba] és Vidéke felelős szerkesztője uj lapot indít a kiegyenlített viiágnézetek arany középutján és a bedugult fővárosi napi­lapok sikeres egybeolvasztása által ezúton hozza nyilvánosságra hézagpótló újságját flloflsar Saltta&aró Ezen lap a következő sajtokat takarja: Az Est, A Sajt, Budapesti Túró, Esti Ku­kac, Friss Quargli, 8 Órai Sajtszag, Világ­sajtó, Trapista Hirlap, Kakaósajt és Tőzs- debfiz, továbbá a lenézett nemzeti sajtok. Történelmi sajttakaró boritja most az Est leple alatt azt a haza­szeretettől buzogó Vítóg-szellemet, mely minden tendencia nélkül Magyarország irányát képviseli. A nyomdászsztrájk ideje alatt közös erővel akarjuk kiszolgálni a pesti hírlapok olvasó táborát, úgy, hogy ez a minden tekintetben friss újság, nem akar egyszersmind uj lap is lenni, csu­pán egy becsületes hézagpótló magyar hirlap. Ez az újság nem nevezhető nem­zeti ujság-nsk, mert a magyarság politi­kai életének szélsőségeitől mentes, ezt a lapot az újságírók uyne/nzedé/te nem szer­keszti, csupán csak kipróbált öreg demok­raták, akiknek ráncos homlokára a mai politikai élet már nem von uj barázdákat. Büszkeséggel mondhatjuk, hogy ebben a lapban a Szabadság, Testvériség, Egyen­lőség eszméi érvényesülnek: benne szaba­don testvéiiesültek a világnézetek, de a szellemet az Egyenlőség iránya hatá­rozta meg. Az MiszUlött sajtkukac EgyasOlt napilapjaink nradeti tkrcaja Egy lipótvárosi tőzsdebizományos ifjú feleségének többen csapták a szelet. Ud­varlóinak lelkes táborában képviselve volt minden fővárosi lap egy-egy előfizetője. Április végén, mikor leghevesebben dúlt a sztrájk, egyszer csak bekopogtatott a gólya és egy kis csomagot tett le a kre- dencre. Mikor kibontotta, egy kis eleven rabbinus pottyant ki belőle és kezében tartotta a Magyar Sajtó legújabb számát. A tőzsdebizományos ekkor igy kiáltott fel örömében, az újságra mutatva: Száli- kám! Szálikám ! Ezt a lapot félig a kü- rösztények szerkesztették és mégis mireánk hasonlít. összeül a nemzetgyűlés Sajttudósitónk jelenti: A nemzetgyűlés lapunk hatása alatt legközelebb összeül. A külön ülés rövidesen megszűnik és a képviselők párt különbség nélkül össze­ülnek. Mint értesülünk, PakotsJózseflesz az összekötő pakots. Hegvéltozott a numerus clausus A numerus clausus május elsejétől kezdve változást szenved, amennyiben a magyar egyetemeken a hallgatóságnak csupán 5'’/o-át képezhetik azok, akik nem előfizetői a Magyar Sajtónak. így a faj­védelem minden vonalon érvényesülni fog, mert a fennmaradó 6®/o nem a zsi­dók, hanem a keresztények számára tar­tat! k fenn. NAPI hírek Egyéni akció. A magyar sajtónak ha­lottja van. Lapunk barátja, Schlézinger Keresztély hit- és tőzsdebizományos teg­nap este egyedül ment a Rökk Szilárd­utcán. A nagy zsidóbarát, ki közismert antiszemita volt, összeszólalkozott önma­gával és mikor arculvágta magát, annyira feldühödött, hogy saját magát fejbeütötte a botjával és holtan terült el a földön. Házasság. Epstein Mór, a Pesti Napló érdemes előfizetője szombaton lépett há­zasságra Nagy Teréziával, a Nemzeti Új­ság köztiszteletben álló kihordó asszonyá­val. (Minden külön értesítés helyett.) Halálos összeütközés. Borzalmas ka­rambol történt lapzárta előtt redakcionk- ban. Két homlokegyenest ellenkező irány­ból befutó hir a segédszerkesztő asztalán egymásba szaladt. Az összeütközés olyan erővel történt, hogy a szó legszorosabb értelmében megsemmisítették egymást. Kinevezés. A magyarországi szimboli­kus egyház feje, Lazarusz főkántort gö­rögkeleti metropolitává léptette elő. TŐZSDE A sajtótőzsde ma délelőtt erős tenden­ciát mutatott. Az irányzat szilárdan tar­tott, bár a Magyar Sajtót egyáltalában nem jegyezték. Nyomdaipar lanyha. Egyes szám ára 1500. Vagontételekben 2000 ab állomás. Destrukcióban erős hossz vár­ható : újságírókat és politikusokat egyáltalá­ban nem kötöttek. Lusztius, X Elsőrendű cipők ifj. Metzgernél, Szent- háromság-utca 54. Uárják a pénzügyi főbiztost Budapest, április 30. J. Smith, a Magyarországra kiküldött pénzügyi főbiztos csütöriökön reggel érkezik meg Budapestre. Illetékes tényezők részéről minden előkészület megtör­tént, hogy a főbiztos munkáját a mennyiben csak lehet megkönnyit- sék. A főbiztos hivatala a pénzügy­minisztérium épületében lesz, ahol erre a célra megfelelően átalakították és berendezték azokat a helyiségeket, amelyek eddig részben Vargha Imre pénzügyi államtitkár rendelkezésére állottak, részben pedig használatlanok voltak. Ezek a helyiségek a pénz­ügyminisztérium 1. emeletén vannak, ablakai részben a Szentháromság­térre, részben pedig az Országház­utcára nyílnak. A Szentháromság-tér oldalán lévő helyiségek a Szent- I háromság-téri főbejárat felett vannak és ezért rövidesen megnyitják a pénz­ügyminisztérium főbejáratának ka­puit, amelyek hosszú idő óta zárva voltak. A főbiztos hivatala mintegy 10 helyiséget foglal el. Közvetlen megérkezése után a Duna-palotában száll meg, később azonban vala­melyik magánpalotában rendeznek be lakosztályt. Szó van arról, hogy erre a célra a várban bérelnek megfelelő helyisé­get, ebben a kérdésben azonban még nem történt döntés, mert megvárják, amig a főbiztos maga határoz ebben az ügyben. ÜJabb kisérleteb a tápéi híd elkészitésére MQut Szeged—PQspöklele és Makó közOtt — Értekezlet elé viszik az ügyet (Saját tudósitónktól.) A területi vesz- I teségek miatt keletkezett uj viszonyok 1 szükségessé teszik, hogy az országot nemcsak közgazdasági, hanem közleke­dési téren is a megváltozott helyzethez képest újra rendezzék. Ebből a szem­pontból Szegedre nézve beláthatalan jelentősége van annak a tervnek, me­lyet az érdekelt körök most újra fel­színre vetettek. Arról van ugyanis szó, hogy Makó városából kiindulva egy műutat építsenek, mely a Maros folyó északt partján vonulna el Püspökielén keresztül egészen Tápéig. A müut tápéi végénél vasúti és gyalogközlekedésre egyaránt alkalmas hidat építenének a Tiszán, közvetlenül Tápé felett. Tápé­nál azután a hídtól kezdve újból foly­tatnák a műutat Szeged felé. Ezt a nagyjelentőségű tervet tudva­levőleg még 1920-ban vetette fel elő­ször Regdon Geyza műszaki főtanácsos, az államépitészeti hivatal vezetője. A terv akkor a legszélesebb körökben is érdeklődést keltett és nagy tetszésre talált mind Makó, mind Szeged város és Tápé lakossága részéről. Akkor pénzügyi okok miatt le kellett mon­dani róla. A terv azonban gazdasági és kereskedelmi szempontokból oly fontos érdekeket szolgál, hogy az illeté­kes körök most újból komolyan foglal­koznak megvalósításával. Ebben az ügyben május 9-én délután az Ipar­kamarában a makói és szegedi ér­dekeltségek és szakértők bevonásával értekezlet lesz, melyen megvitatják, hogy miként lehetne a müut és hid kérdését megoldani. A szükségek költségek egy részét az állam vállalná, de az egész terv ki­vitele csak akkor volna biztosítható, ha Szeged, Makó, Püspökiele és az ottani püspöki jószágigazgatóság szá­mottevő összeggel hozzájárulna a költ­ségekhez. A hid Szeged városára nézve számtalan előnyt jelentene. Biztos és állandó utat kapna a város a tápéi réthez. Növelné az itt levő bérföldek értékét, mert a terményeket könnyebb volna szállítani és azonkívül megélén­külne a kereskedelmi élet Szeged vá­ros és Csanád vármegye között. Sokat jelentene végül még az is, hogy a terv megvalósulása esetén meglehetne szün­tetni a tápéi kompot, melynek fenntar­tásáról most a városnak kell gondos­kodni. fi szegedf ISiskoIai flínsdg elismerése a Szegedi Uj nemzedéknek Az egyetemi polgárok megbotránkozásuknak adtak kifejezést a „Szeged* című szabadkőműves zsidó újság destruálása fölött —A bajtársi egyesületek megteszik a szükséges lépéseket a rágalmazók ellen (Saját tudósitónktól.) A Ferencz József-Tudományegyetem ifjúsága teg­nap is népes értekezletet tartott, amelyen nagy lelkesedéssel határozták el, hogy azért a meg nem alkuvó s gerinces magatartásért, mellyel lapunk a Capek- féle agyrémmel szemben viseltetett el­ismerést és köszönetét fejeznek ki. Ugyanakkor felháborodással utasították vissza azt a sértő és tendenciózus be­állítást, mely a szabadkőművesek reg­geli harsonájában látott napvilágot. Ma szerkesztőségünket egy küldöttség ke­reste föl, melynek szónoka a követ­kező szövegű levelet adta át: — Mélyentisztelt Szerkesztő Url A Ferencz József-Tudományegyetem magyar ifjúsága nevében őszinte köszönetűnket és elismerésünket fejez­zük ki a Szegedi Uj Nemzedéknek azért az igazán gerinces, magyaros és meg nem alkuvó állásfoglalásáért, amellyel Capek cseh iró „R. U. R.“ cimü darabjának Szeged város szín­padán való szinrehozatala ellen tilta­kozott. Űrömmel láttuk, hogy hangot adott annak a fOlháborodásnak, amely minden becsületesen érző s fajtáját szerető magyar embernek lelkében kelt a magyar öntudat és önérzet ellen elkövetett inzultus miatt. Nem mulaszthatjuk el, hogy ezen alkalomból is Szerkesztő Or és a vezetése alatt levő lap iránt érzett ragaszkodásunknak és szeretetűnk- nek őszinte kifejezést ne adjunk. Szeged, 1924. IV. 30. A Ferencz József-Tudományegyetem bajtársi és területi szervezeteinek megbízásából: Varga Zsigmond, orvostanhallgató. Örömmel vesszük az ifjúság összes­ségének eHsmerését és jóleső érzéssel láttuk, hogy minden gondolatuk, min­den érzésük a nemzeti géniusz körül összpontosul. Hiszen szerencsétlen nem­zetünknek ők a legdíszesebb virágai s akkor vagyunk mi boldogok, ha ezek a virágok minél szebb, minél több, minél nagyobb reményekre jogosítanak. Támogatásukat továbbra is kérjük, mint- ahogy mi is lelkesen harcolunk velük küzdelmeikben. Munkatársunknak az egyik bajtársi egyesület vezetője az egyetemi polgár­ság körében a tüntetéssel kapcsolat­ban kialakult hangulatról a következő­ket mondotta: — Az egyetemi ifjúság mint a nemzet élő lelkiismerete kötelességének tartotta, hogy a magyar önérzet, öntudat és büszkeség nevében tiltakozó szavát hallassa a cseh iró megszólaltatása ellen magyar színpadon. Az ifjúságtól ezt az egész keresztény magyar közvélemény egyenesen el is várta, meg is követelte s az ifjúság ennek a kellő formában tett is eleget, mikor a törvényhatóság lejénél, a szin- ügyi bizottsági tagoknál s a színház igazgatójánál a darab levételéért inter­veniált s figyelmeztetett arra, hogyha az elutasítás által botrány provokáltatnék, azt a vezetőségnek nem fog módjá­ban állni megakadályozni. Szükségtelen volt a darab szinre- hozatalának forszirozása által a jogos el­keseredésnek sajnálatos formában való kirobbanását provokálni s a következ­ményekért a felelősség azokat terheli, akik bár tehették volna nem teljesítették az ifjúság vezetőinek óhaját. Az ifjúság tüntetését a magyar köz­vélemény helyesléssel és rokonszenv- vel fogadta, akinek nem tetszett az előadás megzavarása, vagy azon fel­háborodott, az menjen Prágába ott nem történik ilyesmi. Akik ezalkalommal csirkefogóztak stb. azok vegyék tudomásul, hogy a holnap Magyarországa mégis csak olyan lesz amilyenné a ma ifjúsága a maga önzet­len ideálizmusával tenni akarja. Az egyetemi polgárság méltán csodál­kozik azon, hogy amikor politikai, ország- és nemzetellenes tüntetések vannak a túloldalról, a rendőrség soha nem oly ügybuzgó a kardhasználatban, mint ha a magyar ifjúság nemzeti érzését demonstrálja. Ekkor egykettőre kint a kard. Bajtársi egyesületünk máskor is fogja tudni kötelességét s hasonló esetben eleget fog tenni máskor is annak a várakozásnak, amellyel a magyarság rá tekint, tekintet nélkül a rendőrkardokra. Most egyre-másra kapja az elismerés és szolidaritás nyilvánítását a társadalmi egyesületek s magánosok részéről a szóbanforgó esettel kapcsolatban és elégtétellel állapítja meg, hogy a tár­sadalom széles rétege vele érez, hogy nincs egyedül, bár csak kötelességét teljesítette. nem szolgáló dohánytermelést Egy általános miniszteri rendelkezés kapcsán egyizben már megírtuk, hogy a pénzügyminiszter indokolt esetben ez év­ben is megengedi a házi használatra szük­séges dohány termelését. Tegnap érkezett meg a helybeli polgármesteri hivatalba az erre vonatkozó pénzügyminiszteri ren­delet, A rendelet hangfulyozza, hogy ez évben Szegeden nem kapnak engedélyt az őstermelők a házi szükségleteik fedezé­sére szolgáló dohány termelésére. Az erre vonatkozó kérvényeiket május hó 20 ig kell beadni vidéken a községi előljáróságboz. Ebben az évben a múlt évek­től eltérően, vidéken csak 100 tő dohány ter­melését engedélyezi a miniszter. Az en­gedélyezett számú dohány palántánál töb­bet ültetni még arra való számítással sem szabad, hogy később, mikor az ültetvény megerősödik, az esetleges százon fölüli szálakat üdszedik. Minden százon felüli kipalántáit növény után 342 ezer koroná­tól 684 ezer koronáig terjedhető büntetést ir elő a rendelet. A dohányt legkésőbb junins hó harminca- dikáig mindenkinek ki kell ültetni és jú­lius hó ötödikéig kell elpusztítani a me­legágyban visszamaradt palántákat. Elő­írja a rendelet azt is, hogy a dohányül­tetvényt sövénnyel kell bekeríteni és a dohány közé semmiféle mást növényt nem szabad ültetni. A dohánymag terme­lését pedig külön engedélyhez köti. A dohánykórókat pedig október hó 15-ig feltétlenül ki kell pusztítani. Összeül a nemzetgyűlés Budapest, április 30. A nemzetgyűlést, mint jelentettük 31 ellenzéki képviselő péntek délelőtt 11 órára összehivatta. Az ülés napirendjén a Ház összehívá­sának megindokolása és a további te­endők megbeszélése szerepei. Az ed­digi tervezet szerint az ellenzéki szó­nokok napirend előtti felszólalásban akarják a Ház összehívását megindo­kolni. Valószínűleg Peidl Gyula és Szilágyi Lajos szólalnak fel, majd pe­dig a napirendi vita során Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és egy szélső­baloldali képviselő. Bécsben nem engedik meg a kisebbségi konferenciát Bécs, április 30. Mint a lapok je­lentik, az a kisebbségi konferencia, amelyet Radics, a jugoszláv horvátok vezére Bécsbe szándékozott össze­hívni, az osztrák kormányt arra indí­totta, hogy értesítse a horvát politikust arról az elhatározásáról, amely szerint ilyen érlekezletet az osztrák földön nem engedhet meg. A menedékjog legszabadelvőbb felfogása mellett az ilyen értekezlet Bécsben való meg­tartása a legtöbb utódállamot kelle­metlenül érintené, ami Ausztriának ezekre az államokra való vonatko­zásaiban is kedvezőtlen hatást ered­ményezne.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék