Szegedi Uj Nemzedék, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1924-05-02 / 101. szám

Szeged, 1924 május 2., péntek. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken. Egy hónapra , 20.000 K Negyedévre, , 60.000 K Egyes szám ára 1000 kor. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal . Szeged, Kálvária-ezsa 10. sz. Tsision, 153. Ára 1000 korona. A­ Vl-ik évfolyam, 101. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. a Baross-Szövetsig szegedi tikjának, a MANSz, a Magyar Nem­zet! Szítetsig és a Tarán- Szigetsig hiatalos tagja. Megjelenik minden nap korán reggel. Scotus Viator alias, Seton Watson, a csehek és mindennemű egyéb szlávok lelkes barátja és Magyarország esküdt el­lensége hónapok előtt bejárta az utódállamokat és „tanulmányozott.“ Utja eredményeit írásba foglalta s megállapitotta, hogy­­ komoly ba­jok vannak a szomszéd államok belső konszolidációja körül. A csehek és tótok úgy szeretik, hogy majd meg­eszik egymást. A horvátoknak és szerbeknek hasonló az esetük. Bajok vannak tehát, az új államok körül. Ennyit a kitűnő skót maga is kénytelen elismerni. Az uj államala­­kítások tehát nem hoztak áldást a háborútól meggyötört emberiségnek. Csak az a baj, hogy Scotus ur meg­­állapitásai kissé elkéstek. A bajok már a párisiak által megboldogitott népek nyakán vannak s elhárításukra nem,elég sem a bajok utólagos meg­­állapitása, sem a meginduló kroko­­diluskönnyek özöne. A népek testén jelentkező mérges kelevényeket csak a politikai „belgyógyászat“ útján lehetne meggyógyítani. Vérkeringési zavarok ezek s gyökeres gyógyításuk még a jövő zenéje. Scotus úr békeidőben mint világ­­politikai szaktekintély tündökölt a nemzetiségi agitátorok köreik előtt. Ilyen minőségben, mint bécsi szoc. dem­ kancellárral kötött kebelbarát­ságot. Ez beajánlotta Scotusnak Stefánek Antal pahszláv újságírót és félbenmaradt tanárt, aki a cseh ál­lamalakulás után a pozsonyi cseh minisztérium iskolaügyi osztályának lett a vezetője. Gyűlölettől elfogult, közepes műveltségű ember, aki semmi mást nem „alkotott“, mint hogy tönkretette a felvidéki magyar iskolákat. Ez az ember és közvetlen környezete voltak tót ügyekben Sco­tus úr informátorai. Oláh oldalról hasonló környezetben nevelődött Scotus Viator politikai szaktekin­téllyé. A világháború lezajlásáig soha a leghalványabb jelét nem adta an­nak, hogy a magyarországi viszo­nyokról tárgyilagos képet akar ma­gának szerezni. Csak most kezd benne felébredni ilyen irányban a lelkiismeret. Most, mikor a romok felett jár, az általa annyira szidott és elitélt monarchia romjai felett, melynek lelkiismeretlen és könnyelmű lerombolásához könyveivel, agitáció­­jával és magyarellenes rágalmainak özönével maga is hozzájárult. Most, mikor a Felvidék elnyomott tót népe a végsőkig keseredve bojkottot hirdet a csehek ellen, kiket idegeneknek tart. Scotus urnak, úgy látszik, külön felfogása van a politikai és újság­írói lelkiismeretességről. Ez a lelki­ismeret és ez a morál pedig vesze­delmesen egyezik azzal, amit ellen­ségeink tanúsítottak, akik hazugsá­gokkal és rágalmakkal gáncsolták el a habsburgi monarchiát, kizárólag azért, hogy ők maguk jussanak ura­lomra. Céljukat elérték: 4 hónap alatt Csehországban éppen 22 pa­namát lepleztek le. Oláhországban, Szerbiában is erősen szaglik a „po­litikai helyzet,“ így nem lehet „kor­mányozni.“ És Scotus úrnak meg kell nyugodni teljes orrfintorgatással abban, hogy a madarat tolláról, őt pedig barátairól ismerjük meg. Is megérkezett a pénz&frifi főbiztos Budapest, május 1. Mr. Jerome Smith, a Népszövetség magyarországi főbiz­tosa Génfből ma reggel hat óra 40 perckor az Orient­ Expressen a nyugati pályaudvaron Budapestre érkezett. Kí­séretében jött R. Taylor, a népszövet­ségi pénzügyi bizottság tagja, valamint titkára is. Ugyancsak ezzel a vonattal érkezett báró Korányi Frigyes pénzügy­­miniszter is Párisból. A népszövetségi főbiztost Bárczy István és Ambrózy Lajos gróf üdvözöl­ték, aki közvetlen melegséggel köszönte meg a fogadtatást. Majd Bárczy kísé­retében autóba szállt és a Hungária­­szállóban elkészített lakosztályába haj­­­tatott, tekintettel arra, hogy végleges lakására nézve még döntés nem történt. Báró Korányi Frigyes pénzügyminisz­ter a pályaudvaron a következő nyilat­kozatot tette: — Jelenlegi párisi utam a szanálási akcióval és a külföldi kölcsönnel tulaj­donképen nincs semmi összeköttetés­ben, mivel Párisba főleg azért mentem, hogy az ottani követségtől való távo­zásom alkalmával a szokásos búcsú­­látogatásokat megtegyem. Nagyon örü­lök annak, hogy utazásom alatt alkal­mam volt megismerkedni J. Smith nép­­szövetségi fömegbizottal, akit igen jó akaratú és rokonszenves embernek ismertem meg és aki telve munkakedv­vel és buzgalommal vállalta magyar­­országi tisztjét. Smith fömegbizott még Amerikában informáltatta magát Szé­chenyi László gróf ottani nagykövettel Magyarországról, útközben pedig Lon­donban a Népszövetség ott tartózkodó tisztviselőjével Henry Strakossal is beszélt, majd Párisban a jóvátételi bizottság és a Népszövetség tagjaival, innen Genfbe utazott, ahol ugyancsak informatív célokból igen rövid ideig tartózkodott. Jerome Smith a legszebb reményekkel jön hozzánk és szilárdan bízik a szanálási terv sikerében. J. Smithnek a Népszövetség által Magyarországra kiküldött pénzügyi fő­biztosnak megérkezése alkalmával a hivatalos fogadtatás céljából megjelent notabilitásokon kívül rendkívül sok érdeklődő jelent meg a pályaudvaron. Kiváncsiak voltak arra a személyiségre, aki a magyar kormányt támogatni fogja a szanálás munkájában. A pénzügyi főbiztos középtermetnél valamivel ma­gasabb, 50 év körüli borotvált arcú, öszeshajú úr, akinek meglepően meg­nyerő kifejezésű arca és egyénisége már az első pillanattól kezdve rokon­szenves, foglalkozásra nézve ügyvéd. Legnagyobb szeretettel és lelkesedéssel indul munkájára. A Magyar Távirati Iroda az aláb­biakban közli Smith Jeromias Magyar­­ország főmegbizottjának életrajzát. J. Smith született Doverben (Ame­rika Egyesült Államok) 1870 ben, ta­nulmányait Amerika leghíresebb ősi egyetemén a Harbard egyetemen vé­gezte, hol 1892-ben abszolvált s ugyan­ott 1895 ben jogi doktorátust tett. Mint ügyvivő, az Amerikai Egyesült Államok legfőbb törvényszéki birájának titkára volt 1895-től 1896-ig. A világ­háború után tagja volt a békeszerző­dés tárgyalására kiküldött amerikai bi­zottságnak, melyben mint az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának ta­nácsosa és pénzügyi tanácsadó mű­ködött. Ezenkívül tevékeny részt vett a kínai konzorcium megszervezésében és a mexikói államadóságok eredményes ren­dezésében. mennyi bérösszeget kell fizetni az üzleti helyiségek után A Szegedi Új Nemzedék tegnapi szá­mában közöltük, hogy lakásul szolgáló helyiségek után Szegeden a májusi negyedre — május 15-éig — mennyi bért kell fizetni. Részletesen kimutat­tuk, hogy a tiszta lakbér, kincstári haszonrészesedés, közüzemi pótlék és házmesteri pénz címen összesen az 1917 novemberi negyedben fizetett lak­bér 13,89 százalékát kell aranyban fizetni. Az üzleti helyiségek bérlői Szegeden fizetik aranykoronában az 1917. évi novemberi negyedre fizetett alapbér 18 százalékát tiszta bérben, 5 százalékát közüzemi pótlékban, továbbá a 18 százalékos tiszta bér 25 százalékát, mint kincstári haszonrészesedést és 2 százalékát mint házmesteri pénzt. Ha tehát valaki az 1917. évi novem­beri negyedre 100 korona bért fizetett, az most fizet aranykoronában: 18®/a házbért................................18.00 5­/o közüzemi pótdíjat . . . 5.00 a 18 korona 25®/o-át mint kincs­tári haszonrészesedést .... 4.50 és a 18 korona 2­/o-át, mint ház­mesteri pénzt............................. 0.36 összesen 27.86 aranykoronát, amely 16.000 papír ko­ronát véve 445.760 koronának felel meg. Tehát míg a lakások után az 1917. évi novemberi negyedre fizet lakbér 13,89 százalékát kell arányban fizetni, addig az üzleti helyiségek után a 27,86 százalékát. Ha valaki tehát az 1917. évi novemberi negyedre az üzleti helyi­ség után fizetett bérnek 27,86 százalé­kát 16 ezerszeresen veszi, megkapja a májusi negyedre fizetendő összeget. A lakások és egyéb helyiségek bér­lői a háztulajdonostól (bérbeadótól) a bérelt helyiségben felmerülő olyan kar­bantartási és helyreállítási munkálatok teljesítését sem követelhetik, amelyek a helyiség használhatósága végett szük­ségesek, kivéve mindazokat a javítási munkálatokat, amelyek földben vagy falban elhelyezett vízvezetéki, csator­názási vagy egyéb berendezések szer­kezetében, vagy az épület állagában a bérlő hibáján kívül váltak szük­ségessé. A lakások 1927 május 1-ére, az üz­leti helyiségek pedig azok nagysága szerint 1926 augusztus 1-ére, illetve november 1-ére szabad rendelkezés alá kerülnek. Az üzleti helyiségek után is az üzemi pótlékot az egyéb vidéki városokban és községekben az alapbér olyan szá­zalékában kell megállapítani, amint azt a lakásokra nézve tegnapi számunkban közöltük. Feszültség a franciák és a törökök között London, május 1. A Times kon­stantinápolyi jelentése szerint Chias­­sin basa tábornok elrendelte, hogy a francia—olasz léghajózási társaság szüntesse be a kísérleti repüléseket és a repülőknek el kell hagyniuk Törökországot. Ennek a fellépésnek oka a szíriai határon beállott feszült­ségre vezethető vissza. Török ban­dák kijelentették, hogy támadásaikat mindaddig nem szüntetik meg, amíg a déli határt meg nem tisztítják a francia haderőktől. A Daily Express­­nek jelentik Jeruzsálemből: Szíriá­ban előretörő francia csapatok a török irreguláris csapatokat meg­verték. a politika hírei Hatalmi kérdéssé fajult a nyomdász­­sztrájk — Bíznak a Nemzeti Bank agrár jellegében — A nemzet­gyűlést újból elnapolják A nemzetgyűlés összehívására vo­natkozó intézkedés a képviselők leg­nagyobb részét vidéki otthonukban és kerületeikben találta. Tekintettel arra, hogy a kormánypárti képviselők többsége már a mai nap folyamán megérkezik a fővárosba, a kormány­párt ma estére pártvacsorát hívott egybe, amelyen bőséges alkalmuk lesz a képviselőknek az újabb ese­ményekről is informálódni. A nem­zeti alapon álló pártok köreiben szá­molnak azzal, hogy a szociáldemok­raták a pénteki ülésen zajos jelene­teket fognak előidézni, mert hiszen a nemzetgyűlés összehívásának nem volt más célja, minthogy a pénzügyi főbiztost már az első napon figyel­meztessék a magyar kisebbség el­nyomására. A kormánypárt klubbjában élénk pártélet van. A képviselő tagok közül mintegy 30—40 en jöttek össze, a kormány részéről jelen voltak: Daruváry Géza külügyminiszter, báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Rakovszky Iván belügyminiszter, Pesthy Pál igazságügyminiszter, Szabó István földmivelésügy­i miniszter. Úgy a társalgóban, mint később a vacsora alatt a beszélgetés általá­ban az aktuális kérdések felől folyt, így különösen a jegybank részvényei­nek jegyzése és a nyomdászsztrájk körül fejlődött ki élénk vita. A nyomdászsztrájk kérdésében az a vélemény alakult ki, hogy a tekin­tetben nem annyira bérkérdésről, mint inkább hatalmi kérdésről van szó. Nagy megelégedéssel regisztrálták a kormánynak azt az intézkedését, amely lehetetlenné tette, hogy a fő­bizalmi testület irányítsa azt, hogy mely lapok jelenhessenek meg és melyek nem. Ilyen körülmények közt teljes megnyugvásul szolgál a bel­ügyminiszternek az a rendelete, amely a sajtószabadság védelmében meg­akadályozza azt, hogy egy kis csoport tetszésétől függjön, hogy mely lapok jelenhessenek meg. A jegybank részvényeinek jegyzé­sére vonatkozólag a vidékről feljött képviselők általában azt az örven­detes hírt hozták, hogy a gazdatár­sadalom széles rétegei már az első napokban is nagy érdeklődést tanú­sítottak a részvények jegyzése iránt. Annak a reményüknek adtak kifeje­zést, hogy a gazdatársadalom a jegy­bank részvénytőkéjében oly nagy mértékben képviselteti magát, amely ennek az intézménynek agrár jelle­gét megfelelően ki fogja domborítani. A parlament összehívására vonat­kozólag általában az a vélemény, hogy ez nem egyéb pártpolitikai taktikánál, amelyet az ország hely­zete és az általános hangulat sem­mikép sem indokol. Az eddigi jelek szerint a nemzetgyűlés a holnapi ülésen újra el fogja napolni magát. Károlyi József gróf nem utazik Le­­queitióba. Károlyi József gróf, a székes­­fehérvári kerület nemzetgyűlési képvise­lője a fehérvári lapokban nyilatkozatot tett közzé, amelyben megcáfolja azt a több helyről kolportált hírt, hogy ő, Cziráky gróf és Hunyadi gróf Lequeld­óba utazná­nak Zita királynéhoz.

Next