Szegedi Uj Nemzedék, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1924-05-27 / 122. szám

Emléktáb­la leleplezés Szatymazon (Saját tudósítónktól) Végtelenül ked­ves, megható ünnepség zajlott le vasár­nap délelőtt a szatymazi tanyák között. Közadakozásból emléktáblát állítottak Dóczy Antal, a világháborúban hősi halált halt tanyai tanítónak és vasárnap történt meg az emléktábla ünnepélyes keretek között való leleplezése. A meghívott vendégek nagy része már a kora reggeli vonattal érkezett Szaty­­mazra. Az érkezők között voltak: páter Bus S. I., Zsák József igazgató, az ünnepség fáradhatatlan rendezője és kezdeményezője, Simsay István Csen­géléi igazgató, Vörös József igazgató, Gombkötő Antal tanfelügyelő és Nagy Sándor dr. nyugalmazott tankerületi igazgató, akiket Humay Nándor tanító, az elhunyt utóda fogadott az iskolánál. Nemsokára a többi vendégek is meg­érkeztek, kik között a Szatymaz és környéki tanítókon kívül ott láthattuk a gazdatársadalom szine-javát is. Jelen­voltak : Egert István, Klement Antal, id. Báló István, Csányi Sándor, ifj. Bodó Illés, Vetró Sándor, Lantos István, Vetró József, Korompiás Gyula, Biró István, Majorossy Antal, Lóki József, Bárkányi József stb. Reggel 9 órakor az iskola udvarán ünnepélyes szentmise áldozat volt. A leleplezési ünnepség fél 11 órakor kez­dődött meg. A Himnusz eléneklése után szépszámú közönség előtt Biró István tanító lépett a pódiumra, aki magasan szárnyaló beszédben mutatott rá a nap jelentőségére, hogy az emberbaráti szeretet immár harmadízben rója le háláját a világháborúban hősi halált halt tanyai tanítók iránt. Ezután Humay Annuska tanítónő­­képző intézeti növendék szavalata követ­kezett. Zsák József igazgató „Erdély­­ország“ című alkalmi költeményét sza­valta el fiatalos hévvel és mélységesen átérzett hazafias fájdalommal. Egy szem sem maradt szárazon. Szanka Rózsi elemi iskolai növendék szavalata is nagy tetszést váltott ki a jelenlevőkből. Pater Bus felszenteli az emléktáblát, majd azt Gombkötő Antal tanfelügyelő meleg szavak kíséretében Humay Nán­dor tanítónak adja át, aki hosszú, hon­fiúi érzelmektől átitatott beszédben köszönti a jelenlevőket és fogadalmat tesz az emléktábla példaként­ hűséges megőrzésére. — A táblát az embertársi szeretet helyezte el. Dóczy Antal emléke — mondotta — a regönzetlenebb haza­­szeretet jelképe. Elhunyt kollégánk rajongva szerette szüleit, hazáját. Min­denkit szeretett és nevetve halt meg. Az ő példája álljon mindenki előtt. Szűz Mária országa megcsonkítva, tehetetlenül áll prédára leső ellenségei­­ előtt. Mi becstelen fegyverekkel nem harcolunk, alattomos orgazda módjára nem küzdünk, mert nem engedi meg becsületünk. A Dóczyk szelleme lebeg­jen előttünk és akkor hiszem, hogy ismét visszaszerezhetjük elrabolt, szép Nagymagyarországunkat... A Szózat végső akkordjai után a közönség oszlani kezdett. A vendégeket özv. Dóczy Antalné fogadta vendég­szerető házában. Kitűnő tanyai ebéd után cigányzene mellett tánc kezdő­dött, amely a legjobb hangulatban a hétfő reggeli órákban ért véget. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1924 május 27., kedd. Egy szociáldemokrata felilágosító ciklus epilógusa (Saját tudósítónktól.) Ritka érdekes­­ségű pert tárgyalt tegnap a szegedi törvényszék Wild-tanácsa. Mohos Ágos­ton ny. tanító állott a bírák előtt, a magántulajdon és a házasság jogi in­tézménye ellen elkövetett izgatás bűn­tettével vádolva. Mohost eddig sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsület­­sértés cílén három ízben jogerősen elítélték, legutóbb 1923 december 17-én váltotta ki a kir. ügyészség vád alá helyezését. A vádirat szerint Mohos Ágoston, a nevezett napon a szegedi Munkás-Otthonban, mint­egy 200 fő­nyi 18—20 éves gyülekezet előtt tudo­mányos (?) előadást tartott. Az elő­adás folyamán a házasság intézményét, fából vaskarikának nevezte és a jövő fejlődés koronájának a szabad szerel­met. Helytelenítette a magánvagyont, mint a házasság intézményének egye­düli fenntartóját. Mohos Ágoston védekezésében elő­adta, hogy nem volt szándékában iz­gatni. Ő csak tudományos meggyőző­dését mondotta el a munkásságnak. Elnök: Elég érett volt-e a hallgató­sága, hogy megértse és felfogja tudo­mányos mondókáját ? Vádlott: Igen! Negyik János detektív tanú, aki a hivatalos jegyzeteket készítette el Mo­hos Ágoston beszédéről, kijelenti, hogy csak homályosan emlékszik már az esetre. Az elnök arra a kérdésére, hogy Mohos izgatott-e erre nemmel felel, Kokezovics Viola szociáldemokrata gépírónő lényegtelen vallomása után Geletta Ádám teszi meg a tanú vallomá­sát. Kijelenti, hogy ő megbotránkozott a beszéden, mert az eltért a szociál­demokrata elvektől. A tanú kihallgatások után Balázs Sándor dr. kir. ügyész tartotta meg hatalmas felépítésű vádbeszédjét. Kifej­tette, hogy a házasság biztos alapja a mai társadalmi rendnek. Milyen hátrá­nyokat vonna maga után — mondotta — ha ezt az intézményt lerombolnánk. Utal az elmúlt időkre, amikor a tradíció­kat sutba dobták s ami után követke­zett az erkölcsi és anyagi züllés. Ha az elhangzott beszédet és a fiatalkorú hallgatóság összetételét vizsgáljuk, ak­kor azt látjuk, hogy Mohos célja a felvilágosítás volt a kommunizmus el­következendő boldognak ígért idejére. A tömeg 99 százaléka nem tudta követni a felszólaló beszédét s csak frázisokat tudott megragadni a beszédből Olyan holnapot mutattak be, amely ellensége­i a mai társadalmi rendnek. Nézete szerint Mohos beszédjével egyenes fel­hívást intézett a hallgatósághoz, tehát lázított. Kéri a megbüntetését. A bíró­ság rövid tanácskozás után felmentő ítéletet hoz, mivel a főtárgyaláson el­hangzott tanúvallomásokból nem volt megállapítható a lázítás bűncselek­ménye. Az ügyész felebbezett. Gyermekvédelem Nyugodt szívvel, örömmel bocsájtottam Hollandiába pár héttel ezelőtt kisleány­­kám, mert a nemes hollandi nép az ember­­szeretőt nem szóval, de fényes tettel gyakorolja. Nyugodt lélekkel engedheti bárki gyermek­ét azon nép körébe, akik vallásosságukban annyira mentek, hogy közöttük kevés az Istenkáromló s azokat szigorú büntetéssel sújtják. A Hollandiából hazatért ezer és ezer kis gyermek, kiket nemcsak élelemmel de ruhával is ellátott a jószívűségéről közismert hollandi nép sejthetetlen kedves emlékkel s hálával adózik jóltevőik iránt s ennek a szociális szemponton kívül rendkívül nagy kulturális értéke is van. A háború alatt én is elhelyeztem a makói tanyákon 120 osztrák gyermeket a tehetősebb gazdáknál, ahol igaz, magyaros vendégszeretettel látták el őket, s a vendéglátók nemcsak egy nemes, humá­nus emberszeretet gyakorlásából eredt lelki örömnek lettek részeseivé, de ennek az ő gyermekeik is kulturális hasznát látták. A bátor, ügyes, jól nevelt osztrák gyer­mekek nyílt fellépése, modora nem ma­radt nevelő hatás nélkül a bátortalan, félénk tanyai gyermekekre, minek ered­ménye mutatkozott is, pár hónapi együtt­élés után ők is megbátorodtak s annyira megszerették kis pajtásaikat, hogy bucsu­­záskor sírva váltak el egymástól s később is levélben érintkeztek egymással. Én most a sok beesett arcú, éhező, ruhátalan szegény szegedi kis gyerme­kekre gondolok, akiknek munkanélküli szegény szülei a legszükségesebb napi élelmükről sem tudnak a rendkívüli drága­ságban gondoskodni. Miért ne lehetne a mi szegény kis gyer­mekeinket is a gyümölccsel ékeskedő szép szegedi tanyákra 1—2 hónapra jószívű tehetősebb polgártársainkhoz kihelyezni? A kivitel egyszerű, gyakorlatból tudom. A nyomor ecsetelése után apellálni kell a módosabb emberek emberszeretére s felkérni őket, hogy szegény, nyomorgó embertársaiknak szegény éhező gyerme­keit lássák vendégül, lehetetlen, hogy ilyen kötelező humánus kötelesség alól igazi keresztény ember kivonja magát. Tekintettel arra, hogy — mint tapasz­taltam — a szegény gyermekek különö­sen fehérneműből nagyon ki vannak fogyva — soknak még egyetlen inge sincs — a belterületi kereskedők s jobb módú pol­ gárok erről gondoskodhatnának. A tanyán való elhelyezé­snél szívesen közreműkö­dők s remélem a tanyai tanitó urak is felkarolnák e nemes ügyet a belterületiek pedig fehérneműt gyüjthetnének. Adja Isten, hogy szegény gyermekeink emberbarátok jóságából 1—2 hónapi kel­lemes nyaralásban részesülhessenek. Vámosi Nagy Lajos. flz „Ö“ Irodalmak Hogyan hívták irodalmunk gyöngyeit azelőtt (Folytatás.) Kálnoki (Kaufmann) Izidor humorista. Karczag Vilmos (Kramer Farkas Lipót) szimairó. Kardos (Kloffer) Izsó hírlapíró. Karinthy Frigyes félzsidó, humorista. Kármán Henrik költő. Kaszab (Kohn) Géza költő és hírlapiró. Kazár Emil (Titzer Manó) színmű- és regényíró. Kázraéz Ernő költő és riporter. Kecskeméti Vilmos hírlapíró. Keleti Artur költő. Keleti Márton (Adolf) novellista. Keleti (Öszterreicher) Lajos hírlapiró. Kell Mihály tárcaíró. Kemény (Ralzburg) Aladár tárcaíró. Kemény (Kohn) Simon költő. Kendi (Kellner) Zoltán) költő. Kepes Ernő tárcaíró. Kéri (Kramer) Pál hírlapíró. Kertész Ella költő. Kertész István költő és novellista. Keszler József műbizáló. Keszthelyi (Kesztenbaum) Ernő fordító. Kiss (Klein) Arnold költő. Kiss (Kisch) Jenő Sándor tárcaíró. Kiss (Kisch) József költő. Kis (Klein) Mór hírlapíró. Kishalmy (Klein) Ferenc hírlapíró. Kisteleki (Reichlinger) Ede költő. Kisteleki Kornél költő. Kóbor (Bermann) Noémi regényíró. Kóbor Tamás (Bermann Adolf) regényíró. Kohányi (Kohn) Sámuel ifj. író. Kohut Ella költő. Komlós (Katz) Aladár költő. Komor (Kohn) Gyula ifj. szin­aűíró. Kondor (Krausz) Ignác novellista. Kónyai (Kohn) Elemér novellista. Kónyi (Kohn) Manó publicista. Koppány (Kop­ier) Andor költő. Korcsmáros (Reich) Nándor­ hírlapíró. Kormos (Kohn) Ferenc költő és novellista. Kormos (Kohn) Sándor novellista és hírlapíró. Kovács (Klein) Jenő hírlapíró, később berlini színigazgató Róbert Jenő néven. Körmendi (Kohn?) Sándor költő. Körös Endre ref. konvertita, műfordító. Körös (Krausz) Mihály költő. Körösi (Reich) Henrik elbeszélő. Kö­vessy Albert (Grósz Ábrahám) bohózatiró. Krúdy Gyula (r. k. felesége zsidó szárm.) regény- és színműíró. Kulcsár (Kohn) Ferenc költő. Kulinyi (Kuliner) Ernő színműiró. Kulinyi (Kuliner) József novellairó. Kulinyi (Kuliner) Zsigmond hirlapiró. Kunfi (Kohn) Zsigmond publicista és fordító. Kunváry (Kunstädter) Miklós hírlapíró. Laczkó Géza (felesége zsidó) regényíró. Ladányi (Lustig) Szeréna (Buchinger Ma­­nóné) tárcaíró. (Folytatjuk.)­­ A Budai Dalárda június 1-én délelőtt fél 11 órakor tartandó hangversenyére jegyek a Belvárosi Mozi elővételi pénz­táránál válthatók. Jegyek 10000—40000 K-ig, A dohányárusok mozgalma. A Dohány­­árusok Országos Szövetsége vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a szegedi és Szeged­ környéki csoportjának alakuló köz­gyűlését az Ipartestület székházában. A népes gyűlést Szilassy József dr. arany­sarkantyús vitéz, a szövetség központi elnöke nyitotta meg, aki a szövetkezés jelentőségét fejtette ki és rámutatott azokra az okokra, amelyek a szövetség létrehozását szükségessé tették. Ezután a tisztikart és 20 tagú választmányt válasz­tottak meg Papp Sándor korelnök elő­terjesztésére. Elnöknek egyhangú lelke­sedéssel Sajtos Samu dr. ny. pénzügy­igazgató, miniszteri tanácsost, alelnöknek Faragó Ernőt, ügyvezető titkárnak Kol­­land­ Károlyt, jegyzőnek Sztankó Istvánt, pénztárossá Barna Bélát választották meg. A szövetség ügyésze Hajnal István dr. ügyvédi kamarai titkár lett. Sajtos Samu dr. elnöki székfoglalójában a segítő tá­mogatásra szorultak tántoríthatatlan hívé­nek vallotta magát, Budapestről Szi­lassy József dr.-on kívül jelent volt még . Bálint Károly dr és Szarvady Kálmán, a Közlöny szerkesztője, aki a fővárosi moz­galom jelenlegi stádiumáról beszélt és ismertette azokat a sérelmes rendeleteket, melyek a dohányárusokat végzetesen sú­lyosan érintik. A gyűlés Hajnal István dr. ünnepi zárószavaival ért véget.­­ Elsőrendű cipők ifj. Metzgernél, Szent­háromság-utca 54. és Feketesas-utca 18. h­írek Stuek 8gj iileitoea, Usiai, agji outeti, Stuek 6gj Isteni ilrek Igassigbin, Stuek Magyaronság leltámadásábia. kmia. Népfronti Naptár: 1924 május 27.,kedd. Róm. kat. és prot. Béla. Időjárás: Zivataros esők várhatók, hő­­sülyedéssel. Somogyi könyvtár: Nyitva délelőtt 10—1, délután 4—7 óráig. Múzeum: Zarva. Egyetemi könyvtár: (Központi Egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8—1, délután 3—8 óráig. _ Korzó Mozi: Kedden, szerdán és csü­törtökön . A montecarlói kalandornő. (Az I., II. és 111. rész egyszerre, egy előadásban.) Szerkesztőségi órák naponta délelőtt 10—12 óráig. A nyomdai és az éjjeli szerkesztőségi telefonszám 17—19. A váci püspök Szegeden. Hannauer A. István váci egyházmegyei püspök bérma­­körutjában vasárnap Hódmezővásárhelyről Dorozsmára érkezett, honnét délután folya­mán átjött Szegedre. A határig Szeged hatósága képviseletében a püspök elé men­tek Bokor Pál helyettes­ polgármester és Gaál Endre dr. tanácsnok. Szegeden tar­tózkodása alatt a püspök meglátogatta Vár­helyi József prelátust, Somogyi Szilveszter dr. polgármestert, Lippay György dr. tan­kerületi főigazgatót. Este 7 órakor Hannauer püspök Tápéra indult, hol megérkezésekor nagy ünnepélyességgel fogadták. Tápén a püspök bérmálást végzett, majd felszentelte a templom új harangjait. Déli 12 órakor Szeged város, mint kegyúr képviseletében Somogyi Szilveszter dr. polgármester és Gaál Endre dr. tanácsnok Tápéra mentek. A Sándorfalva község lakossága szintén nagy ünnepre készül. A község keresztény tár­sadalma közadakozásból harangot ültetett a sándorfalvai katolikus templom számára, melynek szerdán lesz a felszentelése. A harang vasárnap reggel érkezett a szaty­­mazi állomásra és nagy ünnepséggel még a délután folyamán rendeltetési helyére szállították. Mint értesültünk, a szerdai harangszentelést Hannauer váci püspök személyesen fogja végezni. Békeffy Rémig ravatalon, Zircról jelen­tik . Tegnap érkezett ide az elhunyt Békeffy Rémig holtteste Egerből. A koporsót ha­talmas menetben kísérték be a rend tagjai és a község lakossága a zirci monostor­­apátsági temp­omába, ahol felravataloztak. Csaknem minden vonattal érkeznek a különféle cisztercita rendházakból a ki­küldött rendtagok és más résztvevők is a keddi temetésre. Ma is tömegesen érkez­nek Szentes Anzeim perjelhez a részvét­­táviratok. Már minden előkészületet meg­tettek, hogy a keddi temetés minél dísze­sebb keretek között legyen végezhető. A hadirokkantak országos közgyűlése. Budapestről jelentik. A hadirokkantak nemzeti szövetsége vasárnap országos közgyűlést tartott, melyen díszelnökké vitéz békési Csanádi Frigyes tábornokot, országos elnökké pedig vitéz csécsi Nagy Imre altábornagyot választották. A köz­gyűlés ezután memorandumba foglalta az elfogadott indítványokat, meyek közül fontosabbak a következők: a rokkantak kérdésének a törvényhozás útján való meggoldása, a regálé jogok rendezése, a hadigondozottak kötelező alkalmaztatásá­nak a kérdése, továbbá a hadigondozot­tak ingyenes orvosi kezelése és gyógy­szerrel való ellátása. Az indítványok közt szerepelt még az illetményeknek a mai viszonyokhoz mért rendezése. Kerületi gyorsiróverseny Szegeden. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete vasárnap az állami felsőkereskedelmi iskola épületében Széll Gyula dr. egyesületi elnök vezetésé­vel kerületi gyorsírási versenyt rendezett. Az eredmények a következők: a 2ik­ szó­­tagos fokon I. díj László János szegedi kegyesrendi főgimnáziumi tanuló, a 180 szótagos fokon I. díj Szakíts Zoltán szegedi állami felsőkereskedelmi iskolai tanuló, a 150 szótagos fokon I. díj Ábrahám Gyula szegedi állami felsőkereskedelmi iskolai tanuló, a 100 szótagos fokon I. dijat a kö­vetkezők nyertek : Faragó Mária, Szamo­­rácsky Margit városi felsőkereskedelmi iskolai, Birn Sándor és Stark István városi kegyesrendi főgimnáziumi tanulók.­­ Csütörtökön országos gyorsiróverseny lesz Szegeden, a vasárnapi ennek csak elő­­futárja volt. A versenyen megjelentek : Tóth József állami felsőkereskedelmi iskolai, Nyáry György városi felsőkereskedelmi iskolai igazgatók és Borosa Dezső kir. fő­ügyész stb. A fiúk közül különösen az állami felsőkereskedelmi iskolai tanulók mutattak alapos felkészültséget, ami Eckerdt Elek tanár érdeme, de része van benne Bohda­­neczky Imre dr.-nak is.­­ Legolcsóbb bérmaajándékok Tóthnil Körcsey-nz.

Next