Szegedi Uj Nemzedék, 1924. október (6. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-01 / 225. szám

Szeged, 1924 október 1 . szerda. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Enny nonspra , 25.000 K Negyedévre, , 75.000 K Egyes szám ára 1500 kor. vasár- és ünnepnap 2000 K Szerkesztőség és kiadó­hivatal : Szeged, Kilik­­a­ utca 10 n Telefon : 153. Postatakarékpénzüári számla 8815 Ára 1500 korona. Vl-ik évfolyam, 225. szám. Pfiszerkesztő: DOBAY GYULA dr. a Baross-Szifettig szeged Ilikjinak, a MANSz, a Magyar Nemzeti Sziretsig is a Terii- Szivettig kifataiss lapja. Megjelenik m­inden nap korán reggel. Illjüuk csak meg egy szóra! irta: Győry Jenő A magyar ruszlició erkölcsi kapu­ján dübörögnek az újkori Bolondok. Hazafiaknak mondják magukat, ru­hájukról párázik a temető-sakálok penetráns illata. Amíg egyrészről jaj­­veszékelnek, hogy a szolnoki ítélet folytán veszedelemben van a gazda­sági szanálás, valamint a trianoni szerződés megváltoztatásának kér­dése, addig cionista és szabadkőmű­­ves összeköttetéseik révén bujtogató tudósítások szaladnak világgá a tü­relmes drótokon. Hadd mozduljanak meg a külföldi zsidóbarátok és hadd üvöltsék a „Világ“ szellemének dob­­pergetői fenyegető szózatukat a ma­gyar felfordult jogrendről, éppen ak­kor amikor a független bíróság be­kötött szemű istenasszonya a könyör­­telen igazságot mondta a pénzhata­­lom, a jogbontó szemébe. Álljunk csak meg egy szóra! — Egy bomba robbant, nem egy, de száz, ezer és millió ! Keresztény ma­gyarok véres hátán sajgóit a ke­gyetlenség korbácsa, keresztény anyák rimánkodva emelték kezeiket gyer­mekeik szétroncsolt teste fölött ke­gyelemért és éhező magyarok mil­liója kapkod ma is a kenyérmorzsa után, amelyet az „ő­ jogrendjük csak épp ez ős­keresztény ország gyermekeinek nem akar megadni. Távol áll tőlünk a bűn feldicsé­­rése s épp azért hajtja meg az or­szág kereszténysége a szolnoki itélő­­birák könyörtelen, férfiasan bátor, páratlan igazmondása előtt a teljes elismerés zászlaját. Ha ebben a csonka hazában a magyar független bíróság ilyen igazságos képviselői szerepelnének mindenütt, sivárrá, lel­ketlen gyávává vedlett köz- és tár­sadalmi életünkben, még alkalma sem lett volna a cionista sajtónak a külföldön fehér terrorról és bomba­vetésekről üvöltözni. Akkor idejeko­rán rávert volna a társadalmi rusz­lícia is a kétszínű, szemforgató, alat­tomos galíciai szellemre, akkor nem élhetnének itt közöttünk az arany hatalma előtt fölesen meghúzódó, vagy a szabadkőmíves internaciona­­lizmus megfélemlítése előtt meghát­­ráló megtévelyedettek sem, akik ma a humanitás nevében próbálkoznak hangulatot kelteni a magyar függet­len bíróság ítéletével szemben. De nem voltak ilyen férfiak, vagy csak kevesen voltak, így aztán csonka lett ez az ország nemcsak a térképen, de a szívekben is. Oh, nem kívánja az igazságért lel­kesedő keresztény magyar társada­lom lekicsinyelni vagy megsérteni a rendészeti hatóságok tekintélyét ! De el­várjuk azt, hogy maguk az ille­tékes közrendészeti vezetők ne te­kintsék az egész intézmény sértésé­­nek, ha az igazság ítélő szava kide­ríti az igazságot. Álljunk csak meg egy szóra ! — Dübörögnek a sakállbotondok, vásári dobpergetés hallatszik ki egy sötét éjszakából, amellyel a magyar igaz­ság derengő hajnalfényét szeretnék elriasztani. Egyéneket erkölcsileg lebunkóznak, bombákat lanszíroznak, titkos szem­­hunyorgatásokkal esküsznek össze és alattomos mesterkedésekkel feketére mázolják a magyar erkölcs templo­mát, hadd láttassák, hogy a palesz­­tiniai Mefisztó Magyarország meg­­mentő angyala. Táborkaruk az uszály­hordozók, szegény megfélemlített eszközök, hiúságukban a népszerű­ség után kapkodók, örömmel és ön­­áltatással olvassák saját dicshym­­nuszukat Kun Béláék örökének ártat­lanná vedlett lapjaiban és nem tud­ják, hogy ez vérdíj, ami köteles­ségükké teszi, hogy kikezdjék azt az utolsó mentsvárat, amelynek pártatlan igazmondása kiált feléjük Szolnokról:­­ a magyar független bíróságot! Most majd újból elkeseredett élet­halálharc indul meg a galíciai faji fegyver, a pénz és az igazság fehér arkangyala között, hogy a felsőbb bíróságok ajtaján düböröghessenek piszkos buzogányaikkal. S ha a keresztény magyarság Szolnoknak nem adja meg a biztos, öntudatot megerősítő támaszt, egy-egy apró rést ütnek majd „Est“-jeikkel — de nem a magyar bíróság erősségén, hanem a gyenge kormányok inga­dozó falain. Nem politikából, de a magyar erkölcstisztaság védelmére kötelesség­­szerűen állítnak sorompóba minden könyörtelen fegyvert, amely a gáz­­mérgező haddal szemben győzelme­sen állja a sarat! Itt csak egy po­litika van: „Hiszek Magyarország feltámadásában !” — a duvadiak or­szága pedig nem lehet Magyarország, ahol még akadnak olyanok is, akik a független bíróságot is meg merik támadni. A Népszövetség a döntőbíróság kérdésében engedett Japánnak Genf, szeptember 30. A ma délután­­ folyamán Parmoor lord és a török ki-­­ küldött közölte a Népszövetség taná­csával, hogy helyeslik azt a tervet, ame­lyet a tanács megszavazott és amely szerint egy háromtagú bizottságot fog­nak kiküldeni Törökország és Irak határainak ren­dezésére. A tanács a be­jelentésre elhatározta, hogy a kérdés­ben egyelőre több lépést nem tesz. Sikerült végre megegyezni a japán de­legációval is. A hatodik cikkely szöve­gét a japánok kívánságára világosab­ban fogják megfogalmazni és magya­rázatot küldenek hozzá, amelyek ki­elégítik az igazság érzését, ami a japánokat előzőleg a módosítás benyúj­tására ösztönözte. A jegyzőkönyvről a nyilvános vitát valószínűleg holnap folytatják. Bel Aldridban tökéletes ny­ugalom van Szó sincs újabb politikai tűzvészről — A riasztó híreket Belgrádból ter­jesztik — A budapesti bolgár követ nyilatkozata Budapest szept. 30. Ikonomov Th. Iván, Bulgária budapesti követe, arra a kér­désre, hogy mi igaz a bulgáriai zavargá­sokról elterjedt hírekről, a következőket válaszolta: Semmiféle olyan értesülésem nincs Bulgáriból, amelyekből arra lehetne kö­vetkeztetni, hogy odalenn az állapotok kritikusra fordultak volna. Egyik honfi­társam, aki éppen ma érkezett Szófiából és felkeresett, azt mondta, hogy ott tökéletes csend van, az emberek békésen látnak foglalkozásuk után. Az állami élet kifogástalanul nyugodt és azok a hírek, amelyek egy újabb po­litikai tűzvész felrobbanásáról, a földalatti elemek megerősödéséről és élet-halálharc-­ról szólnak, valamint a bolgár király megöletéséről, a legtendenciózusabb for­rásra vezethetők vissza és ezekkel a szándékos híresztelésekkel tökéletesen tisztában vagyunk. Leginkább grázi és belgrádi fan­taszták röpítik világgá ezeket a hí­reket, amelyeket már szinte meg­cáfolni sem érdemes. A bolgár kormány a tökéletes demok­rácia alapján áll és a kétségbeesett kom­munista próbálkozások azért nem fenye­getik az állam biztonságát, mert Bulgária tisztára agrárállam, ipara kezdetleges és lakosságának túlnyomó része kisbirtokos­gazda, akik természetes ösztönnel ragasz­kodnak a magántulajdonhoz és több ked­vük nincs megkóstolni a kommunizmus­­ áldásait. Két új tettest gyanúsítanak a csongrádi merénylettel Szenzációs fordulat — Egy­ Popovics nevű fiatalember ellentétes vallomása — Őrizetben a valódi tettesek Budapest, szeptember 30. A cson­grádi bombamerénylet ügyében a szol­noki törvényszék ítélete után a főka­pitányságon újra hozzákezdtek a nyo­mozáshoz, mert beigazolást nyert az, hogy a szolnoki törvényszék által per alá vont emberek nem lehettek azo­nosak azokkal, akik Csongrádon múlt év karácsony napján a merényletet el­követték. Az új nyomozás bevezetésére már minden előkészületet megtettek, amikor tegnap az esti órákban váratlanul jelentkezett a főka­pitányságon egy Popovics Ist­ván nevű­ fiatalember és elmon­dotta, hogy tagja annak a tár­saságnak, amely a merényletet Csongrádon annak idején el­követte. A főkapitányságon szenzációként ha­tott a másodpercek alatt elterjedt hír. Tegnap az esti órákban csupán ál­talános kérdésekre vonatkozóan hall­gatták ki Popovicsot, a részletes ki­hallgatás ma délelőttre maradt. A ma délelőtti kihallgatás során Po­­povics István elmondotta azt, hogy 1923-ban Budapesten járván, megis­merkedett két fiatalemberrel, akikkel szorosabb barátságot kötött. Erre meg is nevezte a főkapitány­ságon két társát, Kiss Jánost és egy Lukács nevű fiatalem­bert, akik vallomása szerint részesei a bombamerényletnek, amelyet hárman követtek el. A főkapitányságon pontos személy­­lerrást adott Kiss Józsefről és Lukács­ról, a vallomásában elmondotta, hogy ezek a merénylet elkövetése után Né­metországba szöktek ki. Vallomása szerint a merényletet Budapesten kö­zösen beszélték meg és együtt utaztak Csongrádra, ahol a bombát Kiss János dobta be a Magyar Király- szálloda nagy­termébe. A merénylet elkövetése után Budapestre utazott, két társa pedig Németországba menekült, ahonnan még ez év folyamán is több­ször felkeresték őt soraikkal és beszá­moltak arról, hogy mit csinálnak Német­országban. A legutóbbi ilyen levelet Cherbourgból intézték hozzá, de ezt a levelet, valamint a többi összes íráso­kat is, melyek Kisstől és Lukácstól származtak, elégette. Amidőn a rendőrségen részleteseb­ben kezdtek foglalkozni a titokzatos levelekkel, melyek a csongrádi állító­­lagos tettesektől származnak, Popovics kijelentette, hogy azokat még meg­érkezésük napján elégette, majd ké­sőbb, amidőn újra megkérdezték a megsemmisítés időpontját, azt mondotta, hogy szállodai lakásán tegnap dobta a kályhába őket. A detektívek időközben megállapították, hogy a szállodában központi fűtés van s igy a kályhában való elégetés meséje nem állhatja meg a helyét. Amidőn a nyomozás ezt a megállapítását Popovics elébe tárták, azt felelte rá, hogy nem emlékezett pontosan, csak most jut eszébe, hogy a szálloda előtt levő kanálisba dobta azokat. Popovics azután arra a kérdésre, hogy hogyan öltözködik olyan elegán­san, hiszen állás­ és foglalkozás nél­kül van, elmondotta, hogy Budapesten megismerkedett két fiatalemberrel, akik ruhával és pénzzel ellátták s akik többek között rávették arra is, hogy jelentkezzék a rendőrségen és tegyen beismerő vallomást. Elmondotta, hogy ez a két fiatalember tegnap délután, mielőtt a rendőrségen jelentkezett volna, felkereste őt és el­kísérték a főkapitányság Zrínyi­ utcai szárnyáig, ahol elváltak tőle. A fő­kapitányságon pontos személyleírását adta ennek a két fiatalembernek, aki­ket információja szerint a főkapitány­ság már letartóztatott és ma délután fog kihallgatni. A rendőrségen Popovics részletes kihallgatása után valószínűnek tartják, hogy a tegnap őrizetbe vett két fiatal­ember személyében sikerült elfogni az állítólagos Kiss Jánost és Lukácsot, mert Popovics ingadozó vallomásából kétségtelenül megállapítható, hogy Kiss János és Lukács nem létező személy, csupán a rendőrség félrevezetésére ké­szült álnevek. Ellenben a rendőrségen tudják azt, hogy Kiss János és Lukács személye mö­gött minden valószínűség szerint az a két fiatalember rejtőzik, aki­ket tegnap, közel a Zrínyi­ utcához letartóztattak s akiknek a nevét a rendőrség egyelőre a nyomozás érdekében nem közli a nyilvá­nossággal. Erről a két őrizetbevett emberről különben megállapították, hogy mindkettőnek útlevele volt és hogy Popovics jelentkezése után el akartak menekülni Magyarországból. A rend­őrség éberségén múlott tehát csak, hogy a szökést megakadályozták hogy ezzel a fo­gással talán végre világosság derül a Csongrádi bombamerénylet egész hátterére. Castiglioni bűntársait nem találják Budapesten A Depositen Bank bukásá­val kapcsolatosan elfogató parancsot adott ki a bécsi rendőrség, nemcsak Castiglioni ellen, hanem a banknak vezérigazgatója Neumann Gábor és Goldstein Pál ellen is. Az elfogató parancsot,az éjszaka fo­lyamán táviratilag közölték a budapesti főkapitánysággal, miután a bécsi rendőr­ség információja szerint Neumann és Goldstein Budapesten tartózkodnak. A bu­dapesti rendőrség már tegnap este detek­­tíveket küldött ki Neumann Eskü­uti la­kására. A lakásban azonban a gazdaasz­­­szonyon kívül senkit sem talált Miután a bécsi rendőrség úgy tünteti fel, hogy Neumann esetleg öccsének Károly­ körúti lakásán tartózkodik, a rendőrség itt is ke­reste Neumannt de nem találta meg. A sikertelen nyomozás után a detektívek ismét utasításokat kaptak, hogy Neumann és Goldstein budapesti tartózkodásá­t nyomozzák ki és mindkettőt állítsák elő főkapitányságra. Válasz a német memorandumra London, szeptember 30. Németországnak a Népszövetségbe való felvételét kérő me­morandumára csak a hatalmakkal való ta­nácskozás után válaszolnak.

Next