Szegedi Uj Nemzedék, 1924. október (6. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-01 / 225. szám

1924 október 1., szerda. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK csövelt deszkadarabon rongyolt cédula lóg: „E ház eladó“. Kis menyecske fogad a földes konyhában és bevezetne a „tiszta szobába", ha volna. A tetőn becsurog a víz, kis bútoruk már rég elpusztult és az üres, vizes szoba közepén vetetlen ásítozik az egyetlen ágy. Hat gyermekük van, az apjuk napszámos egy malomban. — Ha eső van — mondja a menyecske — deszkát fektet le az uram, azon járunk a szobában. Azt várhatjuk kérem, hogy ha beáll az esős idő, örökké vízben leszünk. A házi­gazda négy év óta árulja a házat, aztán még­sem tudja eladni. A kakukkos óra tizet üt, a menyecske összerezdül és aprófát rak a parázsló tűzre. Finom arcocskáján gondbarázdát hasít a közelgő tél jégekéje. Tovább megyünk a Hajnal­ utcán és az ártézi kúthoz igyekvő asszonyok elmond­ják, hogy ha esős időben pékhez akarnak menni, felkötik a ruhát és mezítláb men­nek oda, vagy ha városba mennek, akkor a Vörösács utca sarkán öltözködnek föl egészen. Remény­ utcában is egyik kerítéstől a másikig áll a bokáig érő víz, úgyhogy a gyerekek nem tudnak iskolába menni A 84. számú ház udvarában állandóan szikes víz áll. Aztán jön a Korda sor ! Három méter széles árok az egyik oldalán. Szélét „csicskara” bozót borítja. — Itt kérem esőkor nem jön be kocsi, fél méter magasan áll a viz a kocsiuton. Csupa kátyú az egész út, — magyaráz a rendőr-cicerone. Szekeres utca, zöldes penész a kocsi­­úton, melyet pár nap előtt viz lepett el. És semmiféle árok vagy levezető csatorna. „Csak el innen" Alkony-utca. Átható káposztaszag véges­­végig és irdatlan sár. Bemegyünk a 106. számú ház egyik pincelakásába, melyben K. J. főmozdony­vezető lakik. Szobájának az ablakai tárva, az ágyak fölbontva, szekrények nyitva. — Hát kérem — mondja — szellőztetni kell, megszárítani mindent, a víz tenyérnyi magasan állt ősszel, meg tavasszal a szobában Gimnazista fiamnak is bajos a tanulás a fojtott levegőben. El is mennék innen bárhová, csak volna más lakás. Bárhová, de el, el innen. „Nincs ablaküveg** Bemegyünk a negyvenes sz. házba. A leesett vakolat alól szemérmetlenül tola­kodik elő a téglafal, amelyen salétrom virágzott ki. Az első lakásban sovány, csak nyomo­rúságot ismert arcú lány kavarja a rán­tást. Félénken meséli, hogy egy ügynök lakik itt három éve, négytagú családjával. A meszeletlen helyiségben egy asztal néhány rozzant szék, meg egy dívány áll. A dívány lábai alatt egy-egy tégladarab, nehogy ha a víz feljön, elöntse és elpusz­­pusztítsa utolsó bútordarabjaikat is A szobában egy ágy, melyről rég le­­pattogzott a furnér, tégladarabokon két szekrény, meg egy láda. Ez a bútorzat. — Miért vannak nyitva az ablakok ? kérdezem. — Nincs ablaküveg. A konyhában la­kunk. A rossz levegőtől mindannyian tü­dőbajt kaptunk. Az anyám reumás is. A falon feszület lóg, alatta szenteltvíz­­tartó. Az ablaknyiláson át beszentelődzik az eső. Az utcán hínáros árok, szájtátva fenye­getőzik. A várost eddig is Isten őrzötte a tífusz, kolerajárványtól, a talajvíz évről­­évre nő és a csatornázási programba még most sincs fölvéve Móraváros rendezése. A teljesen átnedvesedett házak lakha­tatlanok és elérkezik majd néhány év múlva az az idő, mikor Szegedet harmad­szor is fel kell építeni. Addig pedig ezrek pusztulnak el. Ezer és ezer ártatlan lélek. Ékszerek és órák, ezüst evékészletek, arany karikagyűrűk, pecsétgyűrűk, függök ae...«„Ker. K­edvező fizetési feltételek mellett hilfiilre is n­evezhetők elsőrangú óra- és ékszerüzletemben liKdi CS 19 mint Kár*si..i« 14. Hieher József órás és ékszerésznél, Belvárosi Bank mellett. Telefon: 15—38. Az igazi városi életről A politika hírei Ahány ember annyi vélemény. Min­denki ott érzi magát is­­, ahol boldogul, ahol a környezet az ő lelki világának megfelel, ahol az ő tevékenységét legha­tásosabban ki tudja fejteni. Azonban na­gyon sokan vannaak városban élők, akik sem méltányolni, sem értékelni nem tud­ják azokat az előnyöket, amiket az nekik nyújthat, amik nincsenek azon a bizo­nyos átlagos városi nívón, amely lelki és szellemi életszükségletekkel jár és mint­egy noblesse oblige kötelez is. Vannak szép számmal entellektüellek, akik voltak egyszer a bécsi o­perában, vagy hallották egyszer a Walkürt Drezdában és ezzel életük nagy kulturális eseményeit lezárt­nak tekintik. Ha találkozol velük mindig ezt hozzák elő. Ha véletlenül egy szegedi festő kiállít, rögtön Rubenst dicsérik és a müncheni állami csarnokokat. Ezek a nagyvárosi felsőbbek tulajdonképen csak saját élettelenségeiket és érdektelen sivárságukat palástolják maguk és náluk­­nál még szegényesebben gondolkodók előtt és már Szegeden fogyadkoznak. Van azután olyan fajta ember, aki nem kia­bálja után útfélen, hogy itt nem lehet élni, hogy ez egy halott város, hanem szépen bevallja, hogy szereti a színházat, zenét, sőt a mozit is és ő bizony elmegy ide is, oda is, ahogyan a tárcája engedi. A nagy tömeg azonban — sajnos — még csak ezután kezd eszmélni Ennek megmozdítására csak nagyobb egyesüle­tek, intézmények alkalmasak, mint a szín­ház, a filharmonikus zenekar és dalegye­sületek. És itt a legbiztatóbb jele a vá­ro­­sias élet kulturirányú fejlődésének, hogy részben sikerül az érdeklődést olyan te­rületre is irányítani, amelyek általános­ságban — különösen vidéken, — el vol­tak hanyagolva. Az idén igen bíztató előjelek mellett indul a színház, gondosan válogatott tár­sulattal, — természetesen nem bayreuthi erőkkel, vagy Hegedűs Gyulákkal, — a színigazgató programmja minden igényre tekintettel van, megfelelő erőkkel rendel­kezik a kivitelre, mert megmutatta, hogy munka és áldozat képes. Itt van a filhar­­moniskus zenekar­­ hangversenye — ez se egyenrangú a bécsi hasonnevű társulattal, azonban Fichtner Sándor ott is megállaná helyét és amit produkál zenekarával, az ki­állja a szakember kritikáját. Ezek is gyö­nyörű és hatalmas programmot nyújtanak. A Szegedi Dalárda a kitűnő egyházi ze­nésznek és karnagynak, König Péternek ünnepi miséjére készül, úgyszintén pro­gram szerint dolgoznak a többi dalegyle­tek. A szólóművészek sorát Dohnányi nyitja meg, az a zongorista, akinek művészete fogalom és akit sok-sok évtizeden át fog­nak még visszasírni, ha egyszer nem lesz. Itt nem lehet kitérni arra a nagyfontos­­ságú és eredményeiben gazdag kultúrmun­­kára, amelyet maga a tudományegyetem végez, de mindent összevetve, aki ma még itt faluról beszél, az látókör vagy felületes­­ség hijján téved, vagy rosszindulatú, vagy kikapcsolva érzi magát egy erőteljes fiatal város, felfelé emelkedő örömteljes munká­jából és így igazi értelemben nem érdemli meg, hogy a városi műveltebb osztály tagjai közé számíttassék. (0 ZAVIZA Elsőrendű szakműhely. Villamos vilá­­gítári berendezések. Motorok, dinamók tekercselése, szerelése, javítása. gg­l Korányi ott hagyja a pénzügyi tár­cát? — Bod János lesz az utóda Mi történt a minisztertanácsban Korányi Frigyes báró pén­zügymini­szter kedden felkereste Bethlen István gróf miniszterelnököt, akivel hosszasabban tanácskozott. Ez a tanácskozás össze­függ a pénzügyminisztérium vezetésé­ben küszöbön álló változással. A pá­risi követi állást Korányi távozása után tudvalevőleg nem töltötték be. Mind erősebben kialakult az a felfogás, hogy ezt a fontos pozíciót nem lehet alkal­masabb egyéniséggel betölteni, mint Korányi Frigyes báróval. A helyzet úgy alakult ki, hogy Korányi, aki már kü­lönben is sikeresen elvégezte azokat a feladatokat, amelyek kedvéért a pénzügyminiszterséget vállalta, vissza­tér Párisba és a legközelebbi nem­zetgyűlési ülésen már Bod János mi­niszter fogja képviselni a pénzügyi tár­cát és ezek szerint pénzügyminiszterré való kinevezése rövidesen várható. Bethlen István gróf miniszterelnök kedden már korán reggel elfoglalta hivatalát, ahol először referenseinek jelentéstételeit hallgatta meg. A kor­mány tagjai tegnap délután a minisz­terelnök elnökletével rendkívüli minisz­­tertanácsot tartottak. A minisztertaná­cson az egyes szakminiszterek infor­málták a miniszterelnököt a távollété­­ben felmerült különböző reszort-ügyek­ről. A minisztertanácson szóba került a csongrádi bombamerénylet tárgyalása körül felmerült bonyodalom is. Politikai körökben a legkülönbözőbb kommentárokkal kisérik Rakovszky Iván belügyminiszter mai nyilatkozatát s úgy állították be, mintha ő a bírói ítéletet tette volna kritika tárgyává. Illetékes helyen rámutatnak arra, hogy a belügy­miniszter a meghozott bírói ítélet indo­kolását tette kritika tárgyává, ami bár­kinek jogában és módjában áll. Kijelentették még azt is, hogy mind­azok a hírek, mintha az igazságügy­miniszter és a belügyminiszter közt valami antagonizmus volna, egyáltalán nem helytállók.____________________ A szegedi mozik igazgatósága október 1-vel bérletjegyfü­ze­­teket bocsájt ki, páholy, zsöllye és 1-ső helyekre 25 darabos füzetekben igen előnyös fel­tételek mellett, melyekről a Korzó és Széchenyi Mozik irodái készséggel nyújtanak felvilágosítást. A csongrádi bombaper a miniszter­tanácsban Budapest, szeptember 30. (Éjjel ér­kezett.) A minisztertanács a csongrádi bombaperben hozott ítélettel is foglal­kozott és megállapította, hogy a bírói ítélet ellen elhangzott kifogások és ag­gályok csupán perorvoslat útján bírál­­hatók el és mivel a jelen esetben a kir. ügyész a felebbezést be is jelen­tette, más intézkedésre szükség nincs. Csáky Károly gróf honvédelmi mi­niszter egyébként bejelentette a mi­nisztertanácsnak, hogy a tárgyaláson észlelt egyes jelenségek miatt már­is írásban panasszal él az igazságügy­­miniszternél, akihez a belügyminiszter is ugyancsak panasszal fog fordulni, ha a tényállás felderítése után ez szük­ségesnek fog mutatkozni. Az igazságügyminiszternek módjában van ezekben az esetekben a felügyeleti vizsgálatot elrendelni és ezek kapcsán a szükséges intézkedéseket megtenni. Mivel az elsőfokú ítélet a vádlotta­kat felmentette, természetes, hogy a nyomozás a tettesek felkutatása iránt tovább folyik. Vágott ponty nagy mennyiségben kerül ela­dásra kedden és szerdán kör.­­kint 30.000 (egészben 25.CBO­) koronáért a Rudolf-téri halcsarnokban. PPPPPPPPPPPPPP Norma Talmadge a „Csábitó“ főszereplőjének leg­újabb filmje A „Minaret szózata­“ péntektől a Korzó Moziban, műszaki és elektrotechnikai vállalata Horváth Mihály­ u. 7., műhely: Szt. György­ u. 10. sz. Telefon : 11—94. iórista a villamos szakmában. hírek Misánk laienberr, hisiak ngj h­uthtt SlMék egj isteni 5r3k Igazságbas, dinnek nngjirom­ság léitimailisábat kínért Naptár: 1924 október 1., szerda. Róm. kat. Rémig. Prot. Malvin. Időjárás: Lényeges változás nem vár­ható az időjárásban. Somogyi könyvtár: Nyitva délelőtt 10—1, délután 4—7 óráig. Múzeum: Zárva. Egyetemi könyvtár: (Központi Egyetem 1. emelet) nyitva délelőtt 8—1, délután 4—7 óráig. Napsugár: Nyitva délelőtt 8—1, dél­után 3—8 óráig. (A Központi Egyetem mögött.) Korzó Mozi: Szerdán: Az a disznó Móráin (Chambre separé), Zoro és Huru, mint dada. Szerkesztőségi órák naponta délelőtt Vall—Val óráig. A nyomdai és az éjjeli szerkesztőségi telefonszám 17—19. A keresztényszocialista párt október 3-án, pénteken délután 5 órakor tartja ren­des választmányi ülését a Keresztény Ott­honban. A fontos tárgysorozat miatt min­den választmányi tag szíves megjelenését kéri a vezetőség. Vitézi értekezlet: Csongrádvármegye vitézi széke október 4-én, szombaton este fél 9 órakor a Hági különtermében vitézi értekezletet tart. Lehetőleg minden vitéz jelenjen meg. A városi általános forgalmi adóhiva­tal értesíti a készpénzfizetőket, hogy a III. negyedévi adót október hó 15-ig, az októ­beri előleget pedig október 21-ig kell fizetni.­­ Október hó 1-től forgalmi adóblokk­vételhez a forgalmi adókönyvet is be kell hozni a hivatalba. Székelyek összejövetele. Hargitaváralja székely község tagjai október havi össze­jövetelüket folyó hó 11-én, szombaton este 8 órai kezdettel a SzEFHE-n­ernátus (Szentgyörgy-tér) nagytermében tartják meg. Minden család jól feltarisznyázva jelenjen meg, leányaikat, fiaikat hozták magukkal. Közvetlen ismerősöket is szívesen látunk. A többiről mi gondoskodunk. Az elöljáróság. Párviadal vétségéért elítélték Fekete f­­yógyszerészt. A szegedi törvényszék atász-tanácsa tegnap délelőtt két napi államfogházra ítélte Fekete Géza vásárhelyi gyógyszerészt azért, mert 1922. február 15-én párbajt vívott Balogh Gyula tanító­val, akit viszont 3 napi államfogházra ítélt a törvényszék. Az ítéletben úgy az Ügyész, mint az elítéltek megnyugodtak. Vámkedvezményi egyezség Belg­um­­mal. A magyar királyi külügyminiszté­rium és a belga királyság budapesti kö­vete között történt jegyzékváltás formá­jában megegyezés jött létre arra nézve, hogy Magyarország és a belga—luxem­burgi vámegység egymásnak a kereske­delmi forgalomban 1924. június 26 tól visz­­szamenőleg a legnagyobb kedvezményt biztosítanak.

Next