Szegedi Uj Nemzedék, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

Mentsük meg a tisztviselőket Írta: Tóth Imre dr. Már a háború tartama alatt s még inkább a háborút követő időkben a köztisztviselő osztály volt a legsúlyo­sabb megpróbáltatásnak kitéve. A pénz értékének, vásárló erejének gyors lecsúszása, az elsőrendű köz­szükségleti cikkek árának rohamos emelkedése napról-napra szomorúb­bá, elviselhetetlenebbé, szánalomra méltóbbá tette a nemzeti élet egyik elvitazhatatlanul legfontosabb ténye­zőjének , a tisztviselő-osztálynak sor­sát. A mértani haladvány szerint növe­kedő drágaság után csak számtani haladvány szerint kullogó fizetés mel­lett a tisztviselők valóságos utáni küzdelmet kénytelenek folytatni a létért, a mindennapi kenyérért. És az élet nehéz gondjaival megkezdett küz­delem, a kálváriajárás tart ma is s az értelmiségi magyar középosztálynak nemes bajnokai kitérdelt nadrágban, fényesre kopott kabátujjban, korgó gyomorral és nemes türelemmel vé­gezték a legutóbbi időkig az állam­­gépezetnek lelket őrlő, nehéz munkáját. Én, aki csekélységem tudatában is aggódással szemlélek minden jelen­séget és életnyilvánulást, mely a porba sújtott nemzet talpraállásának útjá­ban áll,a legnagyobb bámulattal adóz­tam és adózom, hogy a nemzet már­tírjai, a nemzeti szempontból leg­értékesebb elem miként tud tűrni, szenvedni s oly végzetesen válságos helyzete dacára miként tudta a leg­nagyobb katasztrófának idején is megőrizni törhetetlen nemzeti érzését , erkölcsi integritását Minden tár­sadalmi osztály ki tudta küzdeni s biztosítani bérharcaival a megélhe­téshez szükséges javakat — a lét­minimumot — csak a tiszviselő osz­tály nem. A létminimum alá sülyedt tisztviselőket nem engedte és nem en­gedi az ő törhetetlen, becsületes ma­gyarságuk, hogy rendkívüli fegyverek­hez nyúljanak helyzetük javítására. Ámde félő, hogy az emberi erő véges voltánál fogva ez a jobb sorsra érde­mes társadalmi osztály — mely a legnehezebb viszonyok között is a legsúlyosabb erkölcsi teherpróbát ál­lotta ki — összeroskad s végzetes lépésre határozza el magát. A társadalomnak, a nemzet eleven lelkiismeretének kell erre repeszmélni és megszólalni a tisztviselők anyagi és erkölcsi helyzete javítása érde­kében. Ennél a kérdésnél nem csupán az injekciókkal csillapítható elkese­redésről és az ígérgetések angol tapaszaival ideig-óráig enyhíthető nyomorról van szó, itt az állami lét szempontjából sokkal fontosabb ve­szedelemről, a törzsökösen magyar és egészben véve magas színvonalon álló társadalmi réteg, a tisztviselői kar lelki energiájának lassan, de biz­tosan bekövetkező felőrlődéséről s ezzel kapcsolatban az államépület egyik alappillérének pusztulásáról van szó. A magyar középosztály — mely túlnyomó részében tisztviselőkből áll — a magyar nemzeti gondolat legöntudatosabb harcosa. Ha ezt az osztályt gyors és energikus intézke­désekkel nem rántjuk vissza a kö­zelgő pusztulástól, ha küzdelmükben magukra hagyjuk, akkor a nemzeti lét egyik legfontosabb tényezőjét s vele a nemzetet ítéljük pusztulásra. Megelégedett tisztviselői kar nélkül nincs igazi nemzeti élet, nincs jog­rend, nincs erkölcsi rend, éppen ezért, ha azt akarjuk, hogy ez az ország talpraálljon s ha azt akarjuk, hogy az állami életnek nyugodt menete, a társadalomnak békéje és egészséges fejlődése biztosítva legyen, akkor a tisztviselő osztályt anyagilag és er­kölcsileg függetlenné s ekként a nem­zeti szempontból való megújhodá­sunk egyik legfőbb biztosítékává, szilárd, bevehetetlen várává kell ten­nünk. Kiesettségünkben, letiportsá­­gunkban is büszkén, felemelt fővel hivalkodhatunk azzal, hogy a ma­gyar tisztviselői kar — mely min­denkor becsülettel állta meg helyét a munkában — megközelíthetetlensé­gével magasan kiemelkedik a szom­szédos b­aksi­­ tisztviselők tömegé­ből — büszkesége lehetne bármely nyugati hatalmas államnak is. Tudatában vagyok annak, hogy az állam, az egyes törvényhatóságok is súlyos anyagi gondokkal küzdenek, tudatában vagyok annak is, hogy összeomlásunk rettenetes következ­ményeit a tisztviselőknek épúgy vi­selni kell, mint a magyarság többi elemének, ámde azt is tudom, hogy a nemzet parancsoló érdeke követeli a tisztviselők megmentését, annál is inkább, mert örökre Csonkamagyar­­ország nem lehetünk, határaink előbb­­utóbb megnyitnak s akkor a fel­szabaduló őrhelyekre lelkileg is meg­elégedett tisztviselőket kell állítanunk. Még csak arra mutatok reá, hogy a leromlott tisztviselő-tábor pusztu­lásnak indult fához hasonlóan vagy semilyen vagy csak satnya gyümöl­csöket tud teremni s hogy a minden értéket megsemmisitéssel fenyegető vörös tűz még nem aludt ki, a hamu alatt a pislákoló parazsat istentelen kezek élesztgetik s ha gyorsan nem segítünk a tisztviselőkön, az elége­detlenség még a legbecsületesebbet is a vörös internacionalizmus karjaiba sodorhatja. Nemzeti érdek, a jövő kérdése, hogy megmentsük a tisztviselőket. ­ Szeged, 1925., február 1, vasárnap. Iftgn 2000 korona. Ceresztény politikai napilap. Előfizetési árai Egy hónapra : 30.000 R Egyes szám ára 1500 kor., vasárn­ép ünnepnap 2000 R Szerkesztőség és kiadó­­hivatal: 128­6n­, Kurária-utca 10. si. Telefon: 153, Vll-ik évfolyam, 26. szám. Pearerkeaife: DOBAY GYULA df. ii Ssf8s$­Szlietsé­­szeieil fliljiBSii, a MANSz, a gi­rai Naizsti SzifBtfti Bi I Taraa*­­SzifSúKa litfatalet lipjt. Megjelenik m­inden nap korán reggel. Postatakarékpénztári számla 8815 Egerben nagyobb arányú földrengés volt Miskolcon, Sátoraljaújhelyen és Gyöngyösön is észleltek földrengést — A földrengés 10—15 percig tartott — Óriási volt a riadalom — Komolyabb kár nem történt Miskolc, január 31. Szombaton reg­gel 8 óra 5 perckor Miskolcon, Sátor­aljaújhelyen, Egerben, Gyöngyösön és Szikszón földrengést észleltek. A föld­rengés sőfészke valószínűleg Eger volt. A délelőtti órákban az egri alispán­ hivatal a földrengés lefolyásáról a kö­vetkező felvilágosítást adta: A földrengés, amely néhány perccel 8 óra után kezdődött, huzamosabb ideig tartott és a városban igen nagy pánikot okozott. Az iskolákban, ahol már ösz­­szegyűltek a tanulók, nyomban beszüntették a tanítást, mert a kisebb gyermekeken a földren­gés miatt rendkívüli rémület vett erőt. Több iskolában a falak megrepedez­tek. A tanulókat nyomban hazaküldték és időközben valóságos népvándorlás indult meg az utcákon. A város min­den részéből siettek a szülők gyer­mekeikért az iskolákba. A riadalom azonban mindössze 10—15 percig tartott, addig, amíg a föld megnyugodott és a rengések megszűntek. Komolyabb károkat a földrengés, nagy ereje dacára — nem okozott. Délelőtt 11 óráig a rengés nem ismétlődött meg és ebben a pillanatban a földrengés okozta riadalom már teljesen megszűnt a városban. A földrengéssel kapcsolatban Eger­ből és környékéről a következő rész­leteket jelentik: Délelőtt 8 óra 5 perc­kor Heves megyének a Mátrától keletre eső részein heves, tektonikus eredetű földrengés volt érezhető. Gyors egymásutáni lökések rend­kívül megijesztették a lakossá­got, az emberek rémülten me­nekültek az utcára, a hivatalok­ban megszűnt a munka és az iskolákban is megszüntették nyomban a tanítást és a gyermekeket hazaküldték, több kémény és számos tető beszakadt, a falak megrepedeztek, sőt több háznak a fala is leomlott. A régi minorita templom egyik tornya elferdült. A cisztercita templom főol­tára megrongálódott, a gimnázium és a főreáliskola is több rongálódást szen­vedett, a lezuhanó téglák több embert megsebesítettek, a kár meghaladja az egy milliárdot. Andorlakon, Tállyán és Ver­peléten még nagyobb károkat okozott a földrengés. Egerben 8 óra 55 perckor újabb, de sokkal enyhébb lökéseket éreztek. A budapesti földrengési Observató­rium a földrengésről a következő ada­tokat közli: Az intézet készülékei reg­gel 8 óra 6 perckor jeleztek földren­gést a közelben, a lengés időtartama 7 perc, a kilengés 28 mm. volt maxi­málisan. Ilyen nagyarányú közeli föld­rengésre már több év óta nem volt példa. A vidékről beérkezett jelentések sze­rint a földrengés különösen Egerben volt intenzív, ahol több kémény össze­­dűlt, a falak több helyt megrepedez­tek. Miskolcon és Sátoraljaúj­helyen is meglehetősen érezhető volt a föld­rengés, jöttek jelentések Gödöllőről is, sőt Budapestről is, ahol gyen­gébb lökéseket éreztek. A földrengés teljes képét csak néhány nap múlva lehet megrajzolni, minthogy az adatgyűjtés még folyik. Egeren kívül a földrengés sehol kárt nem okozott. Az Egerből telefonon kapott értesü­lés szerint a város különböző részein kémények dőltek le, a házfalak meg­repedeztek. A vakolat sok házban leomlott. Szent István Porter-sör a Polgári Serfőzde felülmúlhatatlan sör­­kü­lönlegessége állandóan friss csapolásban„Próféta“ban kapható. a felfüggesztett lámpák ingásba jöttek, a szobákban a képek elmozdultak helyeikről. Szó­val minden jelek észlelhetők voltak, amelyek csak egy na­gyobb és komolyabb arányú földrengésnél mutatkoznak. A minoriták rendházában állítólag na­gyobb károkat is okozott a földrengés. Közelebbi adatok természetesen még hiányoznak. Kövesligethy Radó dr. egyetemi tanár, a földrengési Observatórium igazga­tója az egri földrengéssel kapcsolat­ban a következőket mondotta: Az Alföldön nem ritka eset az egri­hez hasonló földrengés Az egri föld­rengésnek, mint a többi földren­géseknek, tektonikus eredete van és a földrengés az Alföld állandó sülyedé­­sével van kapcsolatban. Egerben utoljára 1903­ és 1906- ban volt hasonló földrengés. Mindenesetre valószínű, hogy a föld egy időre kiadta a mérgét. Az ilyen földrengések egyébként sem­­ szoktak katasztrofálisak lenni. ­ A politika hitei ! Elnapolják a nemzetgyűlést A költségvetés tárgyalása az általános­­ vitának kedden várható befejezésével ér­­­­demi részben elintézettnek tekinthető,­­ mert a részletes vitában a házszabá­­l­­yok által meghatározott két-két napot­­ egy tárca sem fogja igénybe venni.­­ Valószínű, hogy két nap alatt­­ két-három tárcával is végez a nemzetgyűlés, különösen 8 órás ülésekben. A jövő hét péntekén okvetlenül be­­végzik a költségvetési vitát, a többi programmról a miniszterelnök még nem nyilatkozott. Munkatársunk be­avatott helyen érdeklődött és ott ki­jelentették, hogy a nemzetgyűlés újabb két-há­­rom hetes szünetre megy, minthogy a költségvetés alatt a 8 órás ülések teljesen igénybe vették a Ház idejét és nagyobb javaslatokat nem sikerült a bizottságokban letárgyalni. Különösen komplikálja a helyzetet az a körülmény is, hogy a miniszterelnök már február 3 án elutazik és távollétében nem lehet hozzá kezdeni fon­tosabb kérdések megoldásához. Scitovszky Béla házelnök tehát úgy véli, hogy előreláthatólag a február 10— 11-iki ülésekre még kitűzik azoknak a kisebb javaslatoknak a tárgyalását, amelyeket 4 én tárgyal le az egyesített közgazdasági, munkaügyi, földműve­lésügyi és igazságügyi bizottság. Ezek legfeljebb egy ülésen foglalkoztatják a Házat és ezután az üléseket bizonyta­lan időre el kell napolni, mert ez attól függ, hogy mennyi ideig tart a vá­lasztójogi javaslat bizottsági tárgyalása. A kereseti-, jövedelem-és vagyonadó bevallási ideje. A pénzügyminiszter az 1925. évi általános kereseti adó, továbbá a jövedelem- és vagyonadó bevallásokra vonatkozólag rendeletet adott ki, amelyek értelmében ezen bevallások legkésőbb február hó - ig beadandók. A munkaadók azon alkalmazottaikról, akiknek az elmúlt évi mindennemű járandóságuk legalább 36 millió papírkorona volt, február hó 28-ig a névjegyzéket és az illetmény­­jegyzékeket az alkalmazottak adóztatási helye szerint az illetékes elöljáróságok­hoz tartoznak benyújtani.

Next