Szegedi Uj Nemzedék, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
Szeged, 1925., április 1., szerda t Keresztény politikai napilap Előfizetési ára ^ ^főnapra : 30.000 K 'nyese'im ára 1900 kor., frár- és ünnepnap 3000 K ^Verkesztőség és kiadó-' hivatal; in 181, Kiliárdi-vtzi 10 sz. ^ "lefon • 1B3 Ára: 1500 korona. Vil-ik évfolyam, 74. szám. Főszerkesztő: DOBAT GYULA dr. A BarisS'Sziratsig szefwil titklálik, I MANSz, I Mint Neszetl SziiBtsii is i Tirái- SzIfBtSÉI klisllltl lipll. Megjelenik minden nap korán resgei. Postatakaríkpénztári számla 8SU A nemzet kulturális átszervezése A vasárnapi kulturális előadásokról gondolkozva a következők jutnak eszünkbe: Ama sok és nagyfontosságú teendő között, amely a hamvaiból éledő magyar nemzet törvényes képviseletére, a kulturális élete irányító vezéregyéniségeire és kulturszervezeteire várakozik, a legfontosabbak közé tartozik; a magyar kulturális átszervezésének a munkája, hogy faji egyénisége viszszanyerje elébbeni jellegét, sőt erősebb, öntudatosabb legyen.] A nemzetközi szocializmus és radikalizmus, amelytől a nemzet lelke egészen távol állott, a destrukció szelleme bomlasztó munkájával természetszerűen legjobban a magyarság faji lelkét támadta meg és a háborús esztendők s az utánuk következő forradalom- és diktatúra-nyújtotta lehetőségekkel és eszközökkel végtelenül sokat ártott eredetiségének, mélységének, öntudatosságának. Egyik faj a másikat leigázni, rabszolgájává tartósan úgy tudja tenni és a nemzeti életerő elsorvadása akkor következik be csalhatatlan bizonyossággal, ha a nemzet a sajátos, minden mástól megkülönböztető faji lelkét elveszíti, olyan ez épen, mint az ember egyéniségének, öntudatosságának eredetisége, mint a különleges egyéni jellem. A faji lélek a történelmi fejlődés folyamán alakul ki és állandósul, az egymásra torlódó nemzedékek lelki alkatának hasonlósága és azonossága az átöröklés révén csak erősbödik és a történeti nemzet kialakulására vezet. A magyar nemzet faji lelkének eredetisége és gazdasága, mely a népek pszichológiai életével foglalkozó tudósok figyelmét mindig magára vonta, szenvedett a nemzetköziség, a hazátlanság, a destrukció eszeveszett és bűnös munkája következtében legtöbbet. De hiszen ez természetes, mert csak annak megmérgezése árán remélhette csupán egy világuralomra törekvő idegen faji lélek a nemzet leigázását. Az újraéledés nehéz hónapjaiban a legközelebbi jövő nagy feladatainak megfontolása közepette mélyen érezhette minden gondolkozó és érző magyar amaz aggasztó változásokat a nemzet faji lelkében. A magyar haza földjének szerelme, a nemzet megbonthatatlan történelmi egységének gondolata, a múlt dicső emlékeinek tisztelete és a nemzeti nagyhivatás tudata elszintelenedett és elernyedt magyar népünk nagy tömegeinek lelkében. A nemzeti eszmények oltárai helyett kezdett áldozni majdnem kizárólagosan az anyagi vagyon és jólét oltárain. Ezek a veszedelmes tünetek kezdenek már visszafejlődni, de megszüntetésüket csak céltudatos kulturmunka által remélhetjük. Az egész magyar társadalom kulturális átszervezését követelik a magyar nép gondolkozásában, nemzeti öntudatában, faji, sajátos lelkületében a gonosz idők és veszedelmes mérgező szellemáramlatok behatásai következtében beállott aggasztó változások. Visszavezetni a nemzet lelkét a magyar történelmi élet megszentelt emlékei közé, belenevelni az ifjú nemzedékbe a hazának, a magyarságnak olthatatlan szeretetét, a múlt talajára felépíteni a jövő hitét, a történelmi hivatás gondolatát, gazdaggá tenni a művelődés kincseivel a faji lelket, kifejleszteni szunnyadó tehetségeit, ősi erejét, a demokratikus gondolkodás erejével egy testté forrasztani a nemzetegyetemét, hogy több vihar meg ne bontsa egységét s megerősödött, ismét öntudatossá lett faji lélek a maga őseréjével, minden erőszak ellenére vonja magához elszakadt véreinket, adja vissza területi épségünket, helyünket a nagy nemzetek sorában. A kulturális átszervezés munkájának dicső eredménye lesz ez, ha ehhez a munkához azonnal minden istenadta erőnkkel hozzáfogunk. Eckhardt Tibor interpellációót jegyzett be a szerb atrocitások ás kisbérletek figyében A nemzetgyűlés keddi ülését fél 12-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Putnoky Sándor beterjeszti a közigazgatási bizottság jelentését a fővárosi törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ennek a javaslatnak a tárgyalására is kimondják a sürgősséget. A Ház azután Mikovényi Jenő előadásában vita nélkül elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát Zsilinszky Endre, Krakker Kálmán, Hegedűs György, Szabó József, Peyer Károly, Vanczák János, Várnai Dánier, Kassai Károly és Benárd Ágost mentelmi ügyeiben Magisott Nándor báró beterjeszti ezután a külügyi és a közgazdasági bizottság jelentését a Lengyelországgal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyában. A Ház ezen javaslat tárgyalására kimondja a sürgősséget. Több tárgy nem lévén, az elnök napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés szerdán délelőtt legyen és ennek napirendjére tűzzék ki a fővárosi törvény kiegészítéséről, a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő rendelkezésekről és a lengyel köztársasággal kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavalatok tárgyalását. A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadottnak jelenti ki. Ezután felolvassák az interpellációs könyvet, amelyben a következő interpellációk vannak bejegyezve: Eckhardt Tibor a szerb atrocitások tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez, Kiss Menyhért az aszódi földreform, végül Dénes István a földreform körül elkövetett szabálytalanságok tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez. Ezzel az ülés egy óra után véget is ért. Megkezdődött a választójogi javaslat részletes bizottsági vitája Budapest, március 31. A nemzetgyűlés választójogi bizottsága kedden délelőtt tartott ülésén megkezdte a választójogi javaslat részletes tárgyalását. Az első felszólaló Szilágyi Lajos kétségbe vonja a miniszterelnöknek azt a kijelentését, mintha az általános választójog a munkásság uralmát jelentené a polgárság felett. Bethlen István gr. miniszterelnök válaszában rámutat arra, hogy az ő kijelentéséből nem lehet arra következtetni, mintha akár a kormány, akár a párt a politikai hatalom megtartására törekedne. Ő csupán arra mutatott rá, hogy bizonyos társadalmi osztályok igenis a hatalomra törekszenek és hogy a szociáldemokrata párt, amely osztályharcot hirdet igenis osztályuralomra törekszik. Ezt a kijelentését semmiféle félremagyarázással és félrevezetéssel elhomályosítani nem engedi. A címet ezután elfogadják. Utána az első paragrafusra térnek át, mely a választójogi jogosultságot szabályozza. Szilágyi Lajos felszólalása után Meskó Zoltán, majd Gömbös Gyula szólalnak fel. Gömbös helyteleníti Szilágyi szövetkezését azokkal az elemekkel, amelyekkel a polgári társadalomnak le kellene számolni. Ebből a szempontból nézi az egész választójogot. Kiemeli, hogy a konzervatív világrend érdekében és nem az egyének hatalmáért megy a dolog és azok számára csinálják a választójogot, akiket alkalmasnak és hivatottnak tartanak az ország ügyeinek vezetésére.Hangsúlyozza, hogy a harc a fajvédelem és a konzervatív irányzat érdekében folyik. Megállapítja, hogy a legutóbbi törvényhez képest az ebben a javaslatban foglalt jogi kiterjesztés haladást jelent. A korhatárra és az iskola végzettségre vonatkozó rendelkezéseket is elfogadja, helyesli konzervatív nemzeti szempontból és a magyar faj szempontjából a két évi helybenlakás cenzusát is. Indítványt terjeszt elő, hogy a külföldiek ne tíz évi, hanem húsz évi Magyarországon való tartózkodás után nyerhessék el csak a választójogot. Több hozzászólás és módosító indítvány elhangzása után Rakovszky Iván belügyminiszter szólal fel. A végzettség tekintetében újból hangsúlyozza, hogy a négy elemi iskola elvégzése és az írni-olvasni tudás között lényeges különbség van, mert az előbbi valláserkölcsi nevelést is jelent. Honorálni kívánja Patacsi Dénesnek azt az indítványt, hogy a vitézi érmeseket és az altiszti fokozatot elért katonákat mentesítsék a négy elemi iskola elvégzésének igazolása alól, a helybenlakó állampolgár nagyobb értéket képvisel, mint a vándorló elem. Ezután az elnök a tanácskozás befejezésével szavazásra teszi fel a kérdést. Az első szakaszt Vázsonyi beterjesztette kiegészítő javaslatával. a második és harmadik bekezdését eredeti szövegben fogadják el. Az ülés ezután véget ért. Legközelebbi ülés csütörtökön. Rendelet a forgalmi adó késedelmes fizetésdrul (Saját tudósítónktól.) A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a forgalmi adónak késedelmes fizetése esetén kiszabható adópótlék tárgyában. A rendelet szerint, aki az 1921 39 t.-c. rendelkezése szerint adóbevallás alapján készpénzben fizetendő adóját meg nem fizeti, a megfelelő határidő alatt vagy fizetése meghagyása alapján a kézbesítésért számított 15 nap alatt nem fizet, a késedelem minden megkezdett hónapjára adópótlék címén a fizetendő adó 3 százalékát köteles megfizetni. Az adópótlékot a pénzügyigazgatóság méltányos esetben felére mérsékelheti, további mérséklést csak a pénzügyminiszter engedélyezhet. A rendelettel kapcsolatban, illetékes helyen a következőket közölték velünk: Az eddigi törvényes rendelkezés szerint a forgalmi adónak adóbevallás vagy fizetési meghagyás alapján való késedelmes fizetése esetén havi 10 százalékos nem mérsékelhető adópótlékot kellett fizetni. Ez a rendelkezés helyénvaló volt addig, amig pénzünk értéke állandóan csökkent és így a késedelmes fizetés folytán a kincstár kevesebb vásárló erővel bíró összegeket kapott. A pénz értéke azonban időközben megszilárdult és a pénzügyminiszter erre való tekintettel, úgyszintén figyelemmel arra, hogy adófizetők terheit lehetőleg csökkentse, indokoltnak látta az adópótlékot lényegesen havi 10 százalékról 3 százalékra csökkenteni, ezenkívül az eddigi rendelkezéstől eltérően, hogy méltányos esetben az érdekeltek kérelmére még ezt az összeget is mérsékeljék. A politika hírei Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke a következőkben nyilatkozott: E héten mindenesetre elvégzi a nemzetgyűlés a szünet előtt elintézendő teendőket. Tekintettel arra, hogy a felsőházi javaslatot a bizottság legnagyobb részben már letárgyalta, annak nem lenne akadálya, hogy előbb a felsőházi javaslatot tárgyalja általánosságban a nemzeti gyűlés és azután kerüljön a sor arra, hogy a bizottság mennyire haladt a választójogi törvényjavaslat tárgyalásával. E tekintetben még nincs határozott döntés. Ami a választójog parlamenti tárgyalását illeti, azt hiszem, hogy az nem lesz akalya annak, hogy a nemzetgyűlés legkésőbb június végén megkezdhesse nyári szünetét. Két hónap, május és június állnak rendelkezésre a választójogi javaslat tárgyalására és ez az idő mindenesetre elegendő az ellenzék részvétele mellett is. A rendelkezésre álló idő alatt tehát a Ház kényelmesen letárgyalhatja a választójogi és a felsőházi javaslatot.