Szegedi Uj Nemzedék, 1925. július (7. évfolyam, 146-172. szám)
1925-07-01 / 146. szám
költségvetéssel szemben. Ez a többlet azért állt elő, mert gondoskodni kellett arról, hogy ha megalakult a főrendiház, megfelelő anyagi eszközök álljanak rendelkezésére. Rámutat arra, hogy a nemzetgyűlés minden vonalon a takarékosságot tartja szem előtt és ezért tisztviselői karát 81 fővel apasztotta. Kéri a jelentés tudomásul vételét. A jelentéshez Hegymegi Kiss Pál szól hozzá. Kifogásolja, hogy a főrendiház működésével kapcsolatosan 5 milliárd többletet állítottak be. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint utasítja a nemzetgyűlés a gazdasági bizottságot, hogy a parlamenti gyorsíró rendkívüli munkásságának méltányos díjazására terjesszen elő pótjavaslatot. Fráter Pál reflektál Hegymegi Kiss felszólalására mire a nemzetgyűlés Hegymegi Kiss Pál első javaslatát a főrendiházra vonatkozóan elvetette, a gyorsírók fizetésére vonatkozó javaslatát azonban elfogadta. A nemzetgyűlés ezután áttért a választójogi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. A XVI. szakasznál Vázsonyi Vilmos szólal fel, aki indítványozza, hogy a központi választmánynak legyen egy bíró tagja is. Rakovszky Iván belügyminiszter ehhez nem járul hozzá és hivatkozik arra, hogy a bírói szervezetek maguk is tiltakoznak az ellen, hogy szükség nélkül bevonják őket a politikába. A nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. A XIX. szakasznál Szeder Ferenc szólal fel s azt javasolja, hogy az eskü szó után iktassák be a „fogadalom“ szót is. Hivatkozik arra, hogy sokan vannak, akik előtt a fogadalom sokkal fontosabb, mint az eskü. Peyer Károly hasonló értelmű felszólalása után Rakovszky belügyminiszter indítványára a Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadja el. A XXIV. szakasznál az előadó terjeszt be indítványt. Javasolja, hogy a választók összeírása minden öt évben történjék. Ezt megelőzően általános kataszter rendszeresítessék és ennek alapján a választók jegyzéke százanként függesztessék ki. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadja el. Majd a többi szakaszokra térnek át és a többek között a következő módosításokat fogadják el: a közszemlére tett választási tisztákon a férjezett nők leányneveit is feltüntetik. Törlik azt a részt, hogy a névjegyzék adatait a munkaadók és a szomszéd is kitölthetik. Hozzájárulnak ahhoz, hogy Károly csapatkereszttel és vitézségi éremmel bíróknál és a háborúban altiszti rangot elért egyéneknél az elemi iskolai végzettség igazolása nélkül is vélelmezzék ezt, továbbá, hogy akik foglalkozás vagy műveltsége után nyilvánvaló, hogy megfelelő előképzettséggel bírnak, vétessenek fel a névjegyzékbe. A 36. szakasznál elfogadják azt az indítványt, mely szerint az elköltözötteknél az ügyet átteszik a központi választmányhoz és az elköltözött csak akkor törölhető, ha fel nem található, továbbá, hogy a törölteket tértivevénnyel értesítik. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, mire az ülés véget ért. Legközelebbi ülés ma. Utánuk a hitközségek elnökei és a város vezetőségének tagjai, köztük Somogyi polgármester. Azután apák ,cák, budapesti fehérlányok mintegy hetvenen, majd a szegedi fehérlányok, utánuk pedig a közönség. Egyszerű kendős asszonyok, úri hölgyek, iparosok, tisztviselők, kis szív gárdisták és az ajkukon ének: Ó örök szeretet nagy mélysége ... Festőin látványos és lélekemelően impozáns volt a tarka emberfolyam, amint végigkanyargott a kivilágított ablakú házsorok között. Esti hét órát mutatott az óra a rókusi templom tornyain, mikor a menet a templom előtti térre érkezett és Glattfelder püspök a legszentebbet elhelyezte a templom kapujában elhelyezett oltáron. Majd mikor a hívek ezrei a téren elhelyezkedtek, a főpásztor teljes püspöki díszben a szónoki emelvényre lépett és tömören, zengő hangján szólani kezdett. Szólt a Szentséges Szívben rejlő nagy szeretetről és a Szentséges Szív tiszteletének mindeneket átalakító nagy, mélységes hatásáról. Az egyházfő szárnyaló szavai után litániát tartott, majd megáldotta a tömeget, mely este 8 órakor csöndben és rendben széjjeloszlott. A hívek ezrei vettek részt a Szent Szív körmenetben (Saját tudósítónktól.) A város egyre nagyobb arányban lendülő katolikus hitéletének fenségesen szép megnyilatkozása volt az a körmenet, amelyet Szeged katolikus közönsége vasárnap délután rendezett a Jézus szentséges szívének tiszteletére. A Szivek az egyes városrészek plébániáiról már délután öt óra előtt gyülekezni kezdtek a jezsuiták Gyöngyutcai kápolnája előtt. Harangzúgás között pontban hat órakor innen indult el a körmenet a Tisza Lajoskörúton és a Kossuth Lajos-sugárúton át a Rókusi templom felé. A menet élén gazdák a körök zászlóival, utánuk a szegedi Jézus Szíve Szövetség, majd a nagyszámban leérkezett budapesti férfi kongregációk tagjai, a szegedi Urak Kongregációja, 120 alsóvárosi fehér lány apácák vezetésével, majd a fehér karinges papság mögött baldachin alatt Glattfelder püspök az Oltáriszentséggel. A római katolikus egyház Erdélyben írta: Kacsóh Bálint dr. A „Szegedi Uj Nemzedék” hasábjain már alkalmam volt ismertetni annak a fenti cím alatt megjelent munkának egy részét, amelyben Kosutány Ignác egyetemi tanár véleményt mondott Ghibu Onisifor kolozsvári egyetemi tanár praepotens, agresszív munkájáról. Ez alkalommal — előbbi közleményem folytatásaként — ismertetni fogom Kosutány Ignác szegedi egyetemi tanárnak Ghibu Onisifor azon érveire vonatkozó válaszát, amelyekkel a bukaresti tudományos akadémiának ez a levelező tagja az erdélyi római katolikus egyház vagyoni és jogi alapjára vélt halálos csapást mérni. A hirtelen nagy hatalommá lett Románia kíméletlen erőszakossággal igyekszik beleavatkozni az erdélyi magyar felekezetek egyházi életébe, hogy vagyoni alapjuk elvételével és önkormányzatuk meghiúsításával lehetetlenné tegye azok további működését. A felekezetek között elsősorban a római katolikus az, amelynek autonómiájára és vagyonára kimondani kívánják a halálos ítéletet. Ennek az ítéletnek a jogi alapját kívánja megkonstruálni Ghibu úr akkor, amidőn megállapítja, hogy a magyar szent korona tulajdonát képező erdélyi római katolikus Status vagyona Erdély elfoglalásával Romániára szállott. Erdély meghódításával tehát Románia lett — szerinte — mindazon jogoknak az utódja, amelyek Erdély földjén valamikor a magyar szent koronát illették. Egyházi autonómiájuk pedig nem volt az erdélyi római katolikusoknak. A katolikus Status — szerinte — nem volt egyházi szervezet, hanem egy politikai párt, hiszen az erdélyi törvényekben — az Approbátákban — még említés sincs a katolikusok autonómiájáról. Kosutány Ignác még az idevonatkozó válaszában is megmarad a teljes tárgyilagosság mellett s csupán a tudomány fegyvereit használja, de oly alapossággal, hogy Ghibu arra nézve ennek a válasznak csak egy következménye lehet: a megérdemelt tragikum. Európa történelmének kapcsán részletesen foglalkozik válaszában a magyar szent korona, eszmevilágával Kifejti, hogy miként jutott a magyar nemzet a maga eszmevilágában a szent korona fogalma révén egy olyan szimbólumhoz, amelyben a király és a nemzet mint egy magasabb egységnek két alkotó eleme egyesül. Amikor pedig a szent koronának az ország területéhez való viszonyát ismerteti, levonja végső konklúzióját: a szent korona joga nem szállt át sem a török szultánokra, se a római császárokra, de még Romániára sem. Kimondhatják a románok — történelmünktől függetlenül — hogy vagyonunkat elveszik. Elégedjenek meg azonban Romániának 1800 éves történetével, amely amúgy is elég dús értékes anyagban — mondja Kosutány Ignác. És itt mi is álljunk meg egy keveset. Lapozzuk át Románia történelmét s meg fogjuk találni indoklását annak, hogy miért nem tudja megérteni még egy román egyetemi tanár sem a szent korona fogalmát, a magyar nemzet eszmevilágának ezt a páratlan alkotását. Van a román történelemnek sok olyan lapja, amelyen egyes román fejedelem nevén kívül mást nem találunk följegyezve. De van olyan fejedelmük is, akiről a román Kiró csak azt jegyezte föl, hogy uralkodása alatt sáskajárás volt. Innen aztán meg is kapta a praedikatumot. Lacusta a sáskás. Hasonló ehhez a karós fejedelem, akiről csak azt volt érdemes följegyezni, hogy ezerszámra húzatta karóba az alattvalóit. Milyen más eszmevilág dokumentumait szolgáltatja a mi történelmünk! S miután láttuk, mennyire helytelen Ghibu urnak a vagyoni rendelkezési jog számára alkotott theóriája, nézzük mit válaszol Kosutány Ignác Ghibu urnak az erdélyi római katolikus püspökség autonómiája ellen felhozott érveire. X. Pius pápa Codexe, a Codex Juris Canonici, amelyet utódja XV. Benedek 1917. május 27-én hirdetett ki és 1918. wbhwmmm május 19 én léptetett hatályba, elismeri az erdélyi római katolikus autonómiát. A Codex kimondja ugyanis, hogy az eddig érvényes jogi rendet továbbra is érvényben tartja. A Codex a régi anyagát 4 csoportra osztja. Ezek közül a 3-ik az, ahova az erdélyi római katolikus püspökség jogát sorolnunk kel. Ez pedig a nem írott jog, a szokás jog csoportja. Az erdélyi római katolikus autonómia pedig szokás útján keletkezett. Ez az autonómia a néplétek termőföldjéből nőtt ki. A Codexben formulázott jog lex generális, az erdélyi katolikus autonómia pedig egy consvetudo partikuláris. A Codex pedig azt az elvet állítja föl, hogy a lex generális nem törli el a részszerű, particularis szokásjogot. Itt tehát megfeledkezett Ghibu úr a jogok életfejlődésének ős alakjáról, a szokásjogról. Ez az oka annak, hogy nincs erdélyi törvény, amelyik említené az erdélyi katolikusok önkormányzati jogát. S végül ha, végig tekintünk Ghibu ur halomra döntött érvein, újból előttünk áll a román politika vad gyűlölete, amely nem ismer se jogot, se igazságot, se tudományt, de még irodalmi tisztességet sem, hanem tör vakon a maga céljai felé. Egyetemi tanárrá őt királya kinevezhette, de tudást varázsolni oda, ahol nincs, az államnak minden hatalma sem képes. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925. július 1., szerda Koszó államtitkár beszámolót tartott Alsótanyán (Saját tudósítónktól.) Az évenkint szokásos Szent László napi búcsút vasárnap délelőtt ünnepelte meg Alsótanya gazdatársadalma. Az ünnepséget megelőzőleg Krämer Tamás dr. Kistelek új plébánosa szárnyaló és gondolatokban gazdag szentbeszédet mondott, amit a Várhelyi József prelátus által, a szabadég alatt felállított oltárnál, fényes segédlettel tartott szentmise követett. Mise után körmenet, majd litánia következett, és a buzásszekér megáldása. A búcsún résztvett Kószó István dr. államtitkár, Szeged város III. választókerületének nemzetgyűlési képviselője és rajta kívül még számosan a város vezetőségéből. A búcsúnak külön jelentőséget kölcsönzött, hogy Kószó államtitkár az alkalmat felhasználta arra, hogy tanyai választóit tájékoztassa a politikai helyzetről. A gazdaközönség lelkes éljenzése és tapsa között azzal kezdette beszédét az államtitkár, hogy a hit és hazaszeretet érzése visszaszerzi újból Magyarország egységét. Majd Bethlen István gróf miniszterelnök politikáját és genfi útjának eredményét ismertette és biztató kijelentéseket tett a jövőre nézve, kijelentve, hogy az utóbbi nehéz, küzdelmes évek után lényegesen javulni fognak a viszonyok minden téren. Elmondotta, hogy a paprika és bor külföldi szállítására vonatkozóan, a vámszerződések kötése most van folyamatban. Rámutatott arra, hogy a külföldön Magyarország megbecsülése jelentékenyen növekedett, amit már Anglia is elismert. Szólott ezután a Baja—Szeged közti állami út kiépítéséről. Megemlítette, hogy ebbe az útba az alsótanyai kőutat is bekapcsolják és ezzel frisebb vérkeringéshez jut Alsótanya gazdasági és ipari élete. A tanyai vasút is úgy épül majd ki, hogy abból senkinek kára ne származzon. A kisüstöknél szintén újítás várható. Minden 30 kisgazda kap ezentúl egy-egy kisüstöt, a tárlatok kiállításánál pedig még az eddiginél is nagyobb könynyítések várhatók. Nagy hatással fogadott beszédét azzal végezte, hogy most már nem kell kétségbeesni, mert a legvészesebb felhők eltűntek a haza egéről. Ezután a gazdakör elnökének kívánságára Tóth Imre dr. kormányfőtanácsos mondott beszédet. Indítványára Alsótanya népe kimondotta, hogy Kószó István dr. iánt továbbra is tántoríthatatlan bizalommal viseltetik. Délben Barmos György alsóközponti plébános az államtitkár és kísérete számára ebédet adott. E hét nagy attrakciója! Minden idők leghatalmasabb állatfilmje! Dzsungel istennője 4 rész egyszerre a Korsó Moziban Keresztény ember csak keresztény lapot oltás!