Szegedi Uj Nemzedék, 1925. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1925-07-01 / 146. szám

költségvetéssel szemben. Ez a több­let azért állt elő, mert gondoskodni kellett arról, hogy ha megalakult a főrendiház, megfelelő anyagi esz­közök álljanak rendelkezésére. Rá­mutat arra, hogy a nemzetgyűlés minden vonalon a takarékosságot tartja szem előtt és ezért tisztviselői karát 81 fővel apasztotta. Kéri a jelentés tudomásul vételét. A jelentéshez Hegymegi Kiss Pál szól hozzá. Kifogásolja, hogy a fő­rendiház működésével kapcsolatosan 5 milliárd többletet állítottak be. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint utasítja a nemzetgyűlés a gazdasági bizottságot, hogy a par­lamenti gyorsíró rendkívüli munkás­ságának méltányos díjazására ter­jesszen elő pótjavaslatot. Fráter Pál reflektál Hegymegi Kiss felszólalására mire a nemzet­gyűlés Hegymegi Kiss Pál első ja­vaslatát a főrendiházra vonatkozóan elvetette, a gyorsírók fizetésére vo­natkozó javaslatát azonban elfo­gadta. A nemzetgyűlés ezután áttért a választójogi törvényjavaslat folytató­lagos tárgyalására. A XVI. szakasz­nál Vázsonyi Vilmos szólal fel, aki indítványozza, hogy a központi vá­lasztmánynak legyen egy bíró tagja is. Rakovszky Iván belügyminiszter ehhez nem járul hozzá és hivatko­zik arra, hogy a bírói szervezetek maguk is tiltakoznak az ellen, hogy szükség nélkül bevonják őket a po­litikába. A nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. A XIX. szakasznál Szeder Ferenc szólal fel s azt javasolja, hogy az eskü szó után iktassák be a „foga­dalom“ szót is. Hivatkozik arra, hogy sokan vannak, akik előtt a fogadalom sokkal fontosabb, mint az eskü. Peyer Károly hasonló értelmű fel­szólalása után Rakovszky belügymi­niszter indítványára a Ház a sza­kaszt eredeti szövegében fogadja el. A XXIV. szakasznál az előadó terjeszt be indítványt. Javasolja, hogy a választók össze­írása minden öt évben történjék. Ezt megelőzően általános kataszter rend­szeresítessék és ennek alapján a választók jegyzéke százanként füg­­gesztessék ki. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadja el. Majd a többi szakaszokra térnek át és a többek között a következő módosításokat fogadják el: a köz­szemlére tett választási tisztákon a férjezett nők leányneveit is feltün­tetik. Törlik azt a részt, hogy a név­jegyzék adatait a munkaadók és a szomszéd is kitölthetik. Hozzájárul­nak ahhoz, hogy Károly csapatke­reszttel és vitézségi éremmel bírók­nál és a háborúban altiszti rangot elért egyéneknél az elemi iskolai végzettség igazolása nélkül is vélel­mezzék ezt, továbbá, hogy akik fog­lalkozás vagy műveltsége után nyil­vánvaló, hogy megfelelő előképzett­séggel bírnak, vétessenek fel a név­jegyzékbe. A 36. szakasznál elfogadják azt az indítványt, mely szerint az elköl­tözötteknél az ügyet átteszik a köz­ponti választmányhoz és az elköltö­zött csak akkor törölhető, ha fel nem található, továbbá, hogy a tö­­rölteket tértivevénnyel értesítik. Az elnök ezután napirendi indítványt­­ tett, mire az ülés véget ért. Legközelebbi ülés ma. Utánuk a hitközségek elnökei és a város vezetőségének tagjai, köztük Somogyi polgármester. Azután apák ,­cák, budapesti fehérlányok mintegy hetvenen, majd a szegedi fehér­lányok, utánuk pedig a közönség. Egyszerű kendős asszonyok, úri höl­gyek, iparosok, tisztviselők, kis szív gárdisták és az ajkukon ének: Ó örök szeretet nagy mélysége ... Festőin látványos és lélekemelően impozáns volt a tarka emberfolyam, amint végigkanyargott a kivilágított ablakú házsorok között. Esti hét órát mutatott az óra a rókusi tem­plom tornyain, mikor a menet a templom előtti térre érkezett és Glattfelder püspök a legszentebbet elhelyezte a templom kapujában el­helyezett oltáron. Majd mikor a hívek ezrei a téren elhelyezkedtek, a fő­pásztor teljes püspöki díszben a szónoki emelvényre lépett és tömö­ren, zengő hangján szólani kezdett. Szólt a Szentséges Szívben rejlő nagy szeretetről és a Szentséges Szív tiszteletének mindeneket átalakító nagy, mélységes hatásáról. Az egy­házfő szárnyaló szavai után litániát tartott, majd megáldotta a tömeget, mely este 8 órakor csöndben és rendben széjjeloszlott. A hívek ezrei vettek részt a Szent Szív körmenetben (Saját tudósítónktól.) A város egyre nagyobb arányban lendülő katolikus hitéletének fenségesen szép megnyilatkozása volt az a körmenet, amelyet Szeged katolikus közönsége vasárnap délután rendezett a Jézus szentséges szívének tiszteletére. A Szivek az egyes városrészek plébá­niáiról már délután öt óra előtt gyü­lekezni kezdtek a jezsuiták Gyöngy­­utcai kápolnája előtt. Harangzúgás között pontban hat órakor innen indult el a körm­enet a Tisza Lajos­­körúton és a Kossuth Lajos-sugár­­úton át a Rókusi templom felé. A menet élén gazdák a körök zászlói­val, utánuk a szegedi Jézus Szíve Szövetség, majd a nagyszámban le­érkezett budapesti férfi kongregációk tagjai, a szegedi Urak Kongregációja, 120 alsóvárosi fehér lány apácák ve­zetésével, majd a fehér karinges papság mögött baldachin alatt Glatt­­felder püspök az Oltáriszentséggel. A római katolikus egyház Erdélyben írta: Kacsóh Bálint dr. A „Szegedi Uj Nemzedék” hasáb­jain már alkalmam volt ismertetni an­nak a fenti cím alatt megjelent mun­kának egy részét, amelyben Kosutány Ignác egyetemi tanár véleményt mon­dott Ghibu Onisifor kolozsvári egye­temi tanár praepotens, agresszív mun­kájáról. Ez alkalommal­ — előbbi közle­ményem folytatásaként — ismertetni fogom Kosutány Ignác szegedi egye­temi tanárnak Ghibu Onisifor azon érveire vonatkozó válaszát, amelyek­kel a bukaresti tudományos akadé­miának ez a levelező tagja az erdélyi római katolikus egyház vagyoni és jogi alapjára vélt halálos csapást mérni. A hirtelen nagy hatalommá lett Románia kíméletlen erőszakossággal igyekszik beleavatkozni az erdélyi magyar felekezetek egyházi életébe, hogy vagyoni alapjuk elvételével és önkormányzatuk meghiúsításával lehe­tetlenné tegye azok további működé­sét. A felekezetek között elsősorban a római katolikus az, amelynek auto­nómiájára és vagyonára kimondani kívánják a halálos ítéletet. Ennek az ítéletnek a jogi alapját kívánja meg­konstruálni Ghibu úr akkor, amidőn megállapítja, hogy a magyar szent korona tulajdonát képező erdélyi római katolikus Status vagyona Erdély el­foglalásával Romániára szállott. Erdély meghódításával tehát Románia lett — szerinte — mindazon jogoknak az utódja, amelyek Erdély földjén vala­mikor a magyar szent koronát illették. Egyházi autonómiájuk pedig nem volt az erdélyi római katolikusoknak. A katolikus Status — szerinte — nem volt egyházi szervezet, hanem egy politikai párt, hiszen az erdélyi tör­vényekben — az Approbátákban — még említés sincs a katolikusok auto­nómiájáról. Kosutány Ignác még az idevonat­kozó válaszában is megmarad a teljes tárgyilagosság mellett s csupán a tu­domány fegyvereit használja, de oly alapossággal, hogy Ghibu arra nézve ennek a válasznak csak egy követ­kezménye lehet: a megérdemelt tra­gikum. Európa történelmének kapcsán rész­letesen foglalkozik válaszában a ma­gyar szent korona, eszmevilágával Ki­fejti, hogy miként jutott a magyar nemzet a maga eszmevilágában a szent korona fogalma révén egy olyan szimbólumhoz, amelyben a király és a nemzet mint egy magasabb egy­ségnek két alkotó eleme egyesül. Amikor pedig a szent koronának az ország területéhez való viszonyát is­merteti, levonja végső konklúzióját: a szent korona joga nem szállt át sem a török szultánokra, se a római csá­szárokra, de még Romániára sem. Ki­mondhatják a románok — történel­münktől függetlenül — hogy vagyo­nunkat elveszik. Elégedjenek meg azonban Romániának 1800 éves törté­netével, amely amúgy is elég dús ér­tékes anyagban — mondja Kosutány Ignác. És itt mi is álljunk meg egy keveset. Lapozzuk át Románia törté­nelmét s meg fogjuk találni indoklá­sát annak, hogy miért nem tudja meg­érteni még egy román egyetemi tanár sem a szent korona fogalmát, a ma­gyar nemzet eszmevilágának ezt a pá­ratlan alkotását. Van a román történe­lemnek sok olyan lapja, amelyen egyes román fejedelem nevén kívül mást nem találunk följegyezve. De van olyan fejedelmük is, akiről a román Kiró csak azt jegyezte föl, hogy uralkodása alatt sáskajárás volt. Innen aztán meg is kapta a praedikatumot. Lacusta a sáskás. Hasonló ehhez a karós feje­delem, akiről csak azt volt érdemes följegyezni, hogy ezerszámra húzatta karóba az alattvalóit. Milyen más esz­mevilág dokumentumait szolgáltatja a mi történelmünk! S miután láttuk, mennyire helytelen Ghibu urnak a vagyoni rendelkezési jog számára alkotott theóriája, nézzük mit válaszol Kosutány Ignác Ghibu urnak az erdélyi római katolikus püs­pökség autonómiája ellen felhozott érveire. X. Pius pápa Codexe, a Codex Juris Canonici, amelyet utódja XV. Benedek 1917. május 27-én hirdetett ki és 1918. wbhwmmm május 19 én léptetett hatályba, elis­­meri az erdélyi római katolikus auto­­nómiát. A Codex kimondja ugyanis, hogy az eddig érvényes jogi rendet továbbra is érvényben tartja. A Codex a régi anyagát 4 csoportra osztja. Ezek közül a 3-ik az, ahova az erdélyi ró­mai katolikus püspökség jogát sorol­nunk kel. Ez pedig a nem írott jog, a szokás jog csoportja. Az erdélyi római katolikus autonómia pedig szokás út­ján keletkezett. Ez az autonómia a néplétek termőföldjéből nőtt ki. A Co­­dexben formulázott jog lex generális, az erdélyi katolikus autonómia pedig egy consvetudo partikuláris. A Codex pedig azt az elvet állítja föl, hogy a lex generális nem törli el a részszerű, particularis szokás­jogot. Itt tehát megfeledkezett Ghibu úr a jogok élet­fejlődésének ős alakjáról, a szokásjog­ról. Ez az oka annak, hogy nincs er­délyi törvény, amelyik említené az er­délyi katolikusok önkormányzati jogát. S végül ha, végig tekintünk Ghibu ur halomra döntött érvein, újból előttünk áll a román politika vad gyűlölete, amely nem ismer se jogot, se igazsá­got, se tudományt, de még irodalmi tisztességet sem, hanem tör vakon a maga céljai felé. Egyetemi tanárrá őt királya kine­vezhette, de tudást varázsolni oda, ahol nincs, az államnak minden hatalma sem képes. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925. július 1., szerda Koszó államtitkár beszámolót tartott Alsótanyán (Saját tudósítónktól.) Az évenkint szokásos Szent László napi búcsút vasárnap délelőtt ünnepelte meg Alsótanya gazdatársadalma. Az ün­nepséget megelőzőleg Krämer Tamás dr. Kistelek új plébánosa szárnyaló és gondolatokban gazdag szentbeszé­det mondott, amit a Várhelyi József prelátus által, a szabadég alatt fel­állított oltárnál, fényes segédlettel tartott szentmise követett. Mise után körmenet, majd litánia következett, és a buzásszekér megáldása. A búcsún résztvett Kószó István dr. államtitkár, Szeged város III. vá­lasztókerületének nemzetgyűlési kép­viselője és rajta kívül még számo­san a város vezetőségéből. A búcsúnak külön jelentőséget kölcsönzött, hogy Kószó államtitkár az alkalmat felhasználta arra, hogy tanyai választóit tájékoztassa a po­litikai helyzetről. A gazdaközönség lelkes éljenzése és tapsa között azzal kezdette beszédét az állam­titkár, hogy a hit és hazaszeretet érzése visszaszerzi újból Magyar­­ország egységét. Majd Bethlen István gróf miniszterelnök politikáját és genfi útjának eredményét ismertette és biztató kijelentéseket tett a jö­vőre nézve, kijelentve, hogy az utóbbi nehéz, küzdelmes évek után lényegesen javulni fognak a viszo­nyok minden téren. Elmondotta, hogy a paprika és bor külföldi szállítására vonatkozóan, a vámszer­ződések kötése most van folya­matban. Rámutatott arra, hogy a külföldön Magyarország megbecsü­lése jelentékenyen növekedett, amit­­ már Anglia is elismert. Szólott ez­után a Baja—Szeged közti állami út kiépítéséről. Megemlítette, hogy ebbe az útba az alsótanyai kőutat is be­kapcsolják és ezzel frisebb vérkerin­géshez jut Alsótanya gazdasági és ipari élete. A tanyai vasút is úgy épül majd ki, hogy abból senkinek kára ne származzon. A kisüstöknél szintén újítás várható. Minden 30 kisgazda kap ezentúl egy-egy kis­­üstöt, a tárlatok kiállításánál pedig még az eddiginél is nagyobb köny­­nyítések várhatók. Nagy hatással fo­gadott beszédét azzal végezte, hogy most már nem kell kétségbeesni, mert a legvészesebb felhők eltűntek a haza egéről. Ezután a gazdakör elnökének kí­vánságára Tóth Imre dr. kormány­főtanácsos mondott beszédet. Indít­ványára Alsótanya népe kimondotta, hogy Kószó István dr. i­ánt továbbra is tántoríthatatlan bizalommal visel­tetik. Délben Barmos György alsó­központi plébános az államtitkár és kísérete számára ebédet adott. E hét nagy attrakciója! Minden idők leghatalmasabb állatfilmje! Dzsungel istennője 4 rész egyszerre a Korsó Moziban Keresztény ember csak keresztény lapot oltás!

Next