Szegedi Uj Nemzedék, 1925. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1925-07-04 / 149. szám

SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925. júnus 4., szombat A mérnöki hivatal felvetette a zenepalota felépítésének tervét Kedvezőbb lett a külföldi kölcsön visszafizetési feltétele (Saját tudósítónktól) A torony alatt a sivár és meddő nyári ugorkaszezon­­nak csak a kilátásban levő külföldi kölcsön ad némi élénkséget. A közeli pénzeső reménye erősen foglalkoztatja a város sorsa intézőinek agyát és egy­másután merülnek fel a tervek, hogy miként lehetne legcélszerűbben és a közmegelégedést leginkább kielégítően felhasználni a külföldi kölcsönt, ha majd folyósításra kerül. A pénzügyi bizottság tudvalevőleg 4 millió arany­korona felvételét javasolja és való­színű, hogy a törvényhatósági bizott­ság is ily összegű kölcsön mellett fog­lal állást. Ezt az összeget veszik tehát alapul a különböző tervek elgondolá­sánál is. Az, hogy a pénzen legelsőbb a tanyai gazdasági vasutat építik fel, ma már kétségtelen. A kombiná­ciók tehát a tanyai vasútra szükséges három milliárdon felüli összeg felhasz­nálása körül öltenek különféle alakot. Ezek között legszerencsésebb gon­dolat az, amelyet a városi mérnökség vetett fel. A mérnökség ugyanis oly irányú indítványt tett, hogy a külföldi kölcsön vasútépítésből megmaradó ré­széből a zenepalotát építsék fel, mely­nek tervei tudvalevőleg még a háború előtti években teljesen elkészültek. Ez a terv több szempontból igen elő­nyösnek nevezhető. A zenepalota fel­építése által elsősorban végre méltó hajlékhoz jutna a városi zeneiskola és az itt levő termekben egyúttal helyi­ség volna hangversenyek, sőt egyéb kulturális előadások számára is, ami­ben most olyan érezhető a hiány. Az­által továbbá, hogy a zeneiskola tető alá kerülne, rendeznék a Tömör­kény­ utcának azt a most nagyon el­hanyagolt részét, ahol most a zenepa­lota részére kijelölt telek áll. Ez egyik szembántó foltja a város kellős köze­pének, valóságos szemétrakodó hely, vedlett külsejű rozzant vityillókkal, mely egy csapásra modern városi jel­leget öltene, ha a városnak ezt a fon­tos kulturális intézetet felépítenék. Az új zenepalota végül a lakáshiányon is enyhítene, mert a mostani Tukats-féle ház felszabadulna és akkor abban a zeneiskolai osztálytermeket és egyéb helyiségeket lakás céljaira lehetne ki­adni. A lakásokat különben ebben a házban még azzal is szaporítani le­hetne, ha az épületre még egy eme­letet építenének. Ez utóbbit a mér­nökség szintén javaslatba fogja hozni. Szó van azután arról is, hogy a So­mogyi­ utcában levő Erdélyi Ignác féle hagyatékra építsenek egy háromeme­letes bérházat, ami ugyancsak helyet foglal a mérnöki hivatal javaslatában. Somogyi Szilveszter dr. polgármes­ter a felvetett tervekre vonatkozólag szokott óvatossággal nyilatkozott: — Még a kölcsön nem egészen bi­zonyos — mondotta. Legalább is kér­dés, hogy megkapjuk-e a kérelmezett négy milliót, amit kölcsönben is 800 ezer korona levonásával kapnánk meg, mert a pénzt nyolcvankettes árfolya­mon utalják ki. Magam is azon va­gyok, hogy a tanyai vasút mellett el­sősorban még egy új bérházat kell építeni, háromemeletest, de főleg egy és két szobás lakásokkal. A zenepa­lota felépítésének terve nekem is tet­szik, de véglegeset nem mondhatok mindaddig, míg a mérnökség be nem mutatja, hogy építkezés szempontjából milyen tervek jöhetnek számításba. A magunk részéről feltétlenül helye­seljük, hogy a kölcsönt elsősorban a kisvasútépítésre szándékoznak fordí­tani. Nem látunk azonban kellő erélyt, amely a tanyai vasút építését még jobban siettetné. A polgármester is, aki ugyan híve a kisvasútnak, ma sem tud még határozott választ adni, vár­jon a vasút építését, még a külföldi kölcsön elnyerése után is, megkezdik-e az idén. Igaz ugyan, hogy a külföldi kölcsön kiutalásának időpontja egye­lőre még bizonytalan, de azt már­is megmásíthatatlanul le kellene szögezni, hogy mihelyt a kölcsönt a város kéz­hez kapja, a vasútépítést azonnal meg kell kezdeni. A kölcsön feltételei dolgában egyéb­ként kedvező fordulat történt. Lukács sikerült kieszközölni, hogy a kölcsönt a város 20 év helyett már 5 év múlva is visszafizethesse két és félszázalékos szám­adíjjal. Ennek annyiban van je­lentősége, hogy öt év múlva, ha ak­korra a pénz olcsóbb lesz, a város egy Ödön miniszteri tanácsos tegnap dél­­olcsóbb kölcsön felvétele által egy előtt telefon útján arról értesítette So­­összegben megszabadul a nehéz an­­mogyi polgármestert, hogy a külügy­­nyitásos kölcsöntől és ez esetben már miniszternek az amerikai pénzcsoporttal­­ egy olcsóbb kölcsönt kell majd föl­­folytatott további tárgyalások során é­leszteni. Ősszel megnyílik a Széchenyi Szövetség székháza (Saját tudósítónktól.) A Népfőisko­lások Széchenyi Szövetsége megala­kulása első napjaitól kezdve állandó jellegű otthon nélkül folytatta gaz­dasági és kulturális szempontból oly kiváló jelentőségű működését. Ez sok tekintetben hátrányára szolgált a Széchenyi Szövetségnek, mely szék­ház hiányában sok tekintetben kor­látozni volt kénytelen működési te­rét. Glattfelder Gyula dr. csanád­­egyházmegyei főpásztor Szegedre költözése után, ismerve a Szövetség nagy nemzeti hivatását, hamarosan támogatására sietett a széchenyisták­­nak. A püspöki rezidenciának átala­kítoit volt tanítóképző intézet utcára néző, volt tornatermét ugyanis az egyházfő átengedte a Széchenyi Szö­vetség számára székházul, így ott­honhoz jutottak a szegedi széchenyis­­ták és most már csak az volt hátra, hogy a kapott épületet a szükséges célra átalakítsák és berendezzék. Csiszár Istvánnak, a Széchenyi Szö­vetség elnökének agilis fáradozására ennek is eltűnt minden akadálya. Sikerült kieszközölni, hogy az épü­let átalakításához a város 25, az ál­lam millióval hozzájáruljon és ehhez az összeghez a szövetség tagjai is összegyűjte­tek 15 millió koronát. Ebből a pénzből azután megkezdik az épület átalakítását, aminek ke­resztülvitelében oroszlánrésze van a Széchenyi Szövetség alsóvárosi gaz­datagjainak, akik önként és ingyen vállalkoztak arra, hogy az udvar fel­töltéséhez szükséges fuvarozást el­végzik, így mintegy 200 fuvart tel­jesítettek, ami fényes bizonyítéka annak, hogy az alsóvárosi gazdatár­sadalom mennyire tisztában van a Széchenyi Szövetség törekvéseinek horderejével. A Széchenyi Szövetség tehát Glatt­­felder püspök nagylelkűségéből, a város és a gazdatársadalom áldozat­­készségéből székházhoz jutott, me­lyet az ősz folyamán, szeptember­ben már át is adnak rendeltetésének. Erre az alkalomra Szegedre érkez­nek Mayer János földművelésügyi miniszter és Schandl Károly dr. ál­lamtitkár is. Az új székház, hasonlóan a kecs­keméti háromemeletes népházhoz, teljesen a gazdatársadalom szolgá­latában fog állani. Ez lesz az egyet­len bormentes helyiség, ahol a gaz­dák összegyűlhetnek ügyeik megbe­szélésére. Itt foglal majd helyet a Széchenyi Szövetség könyvtára, lesz benne olvasóterem újságokkal. Kü­lönböző tanfolyamokat, műkedvelői előadásokat, kulturestéket is itt fog­nak tartani. Lesz benne azonkívül népiroda is, mely adó- és egyéb ügyekben felvilágosítást nyújt a gaz­dáknak. Szóval igazi gazda-otthon lesz az új helyiség, ahol minden eszközzel a gazdatársadalom törek­véseit és művelődését mozdítják elő. Az állam kiképezteti az iparos tanonciskola­ oktatókat Hat hetes tanfolyam a kereskedelmi iskolában (Saját tudósítónktól) Az iparos ta­­noncoktatás kérdése a magyar kézmű­­iparosság társadalmi nívójára vonat­kozólag egyike a legfontosabb iparügyi problémáknak. Régebben az esti órák­ban, a napi munkában kifáradva jár­tak a tanoncok iskolába s maga az oktatás sem volt teljesen kielégitő. Most az új ipartörvény rendelkezései szerint az iparos tanoncoktatásra na­gyobb súly helyezendő. A tanerők szak­szerű kiképzését maga az állam vette a kezébe és minősítéshez köti az ok­tatás jogosultságát. Az idei vakációban először állítottak fel az iparos tanonciskolái oktatók szá­mára kiképző kurzusokat és pedig az ország négy városában egyet-egyet, nevezetesen Szombathelyen, Székes­fehérvárott, Debrecenben és Szegeden is. A tanfolyamok a kultuszminiszté­rium rendelkezésére létesültek és Ma­gyar Endre iparoktatásügyi főigazgató hatáskörébe tartoznak. A szegedi tan­folyam élén Tóth József kormányfőta­nácsos, kereskedelmi iskolai igazgató áll. A tanfolyamra jelentkezés útján az ország minden részéről községi, állami és felekezeti tanítókat osztottak be s jelenleg Szegeden 37 jelentkezett már, közte 5 női tanító. Szegedről Takács Miklós tanítót osztotta be az iparokta­tási főigazgató. A beosztottak állami segélyt kapnak, teljesen kielégítő ösz­­szegben, úgy hogy a kivezényléssel járó összkiadásuk megtérül. A tanfo­lyam 6 hétig tart s folyó hó 1-én kez­dődött. Célja a tanítók ismereteinek kiegészítése az összes ipari vonatko­zású tantárgyakra nézve. Tanulnak magyar üzleti fogalmazást, fizikát, ké­miát, áruismeretet, technológiát, könyv­vitelt, ipari költségvetéseket, közgaz­daságtant és ipari vonatkozású egész­ségtant. A tanfolyamra beosztott tan­erők : Somogyi István Hajnócy Sán­dor dr., Hauser Rezső, Kontor Lajos dr. s mint az egészségtan tanára ifj. Tóth József dr.­­ Az elméleti tantárgyakon kívül az egyes szegedi ipartelepek alapos tanul­mányozása útján a hallgatók közvetlen gyakorlati oktatásban­­is részesülnek. A tanfolyam végén vizsgát tesznek és államérvényes bizonyítványt nyernek. Az idegenből jött tanítók a Szent Gellért internátusban nyertek elhelye­zést és ugyanott étkeznek is. A min­denképpen jutányos és kellemes ellátás amelyben részesülnek, egyrészül Tóth József dr. kormányfőtanácsos sürgős gondoskodásának, másrészről az inter­­nátus messzemenő előzékenységének érdeme. Szeptember tizenkilencedikére halasztották el a Gallovich-DMKE per ftrtárgyalását (Saját tudósítónktól.) Lapunk ha­sábjain már részletesen beszámoltunk arról a szenzációs keresetről, amelyet Gallovich Jenő, a DMKE volt főtit­kára adott be a munkaügyi bíróság­hoz volt egyesülete ellen. Gallovich Jenő 70.083 aranykoronát követel a DMKE-től, mint 1916. óta vissza­tartott főtitkári illetményeit, tehát egymilliárdot jóval meghaladó ösz­­szeget. A perfelvétel május 19-én, az első érdemleges tárgyalás május 27-én volt. Akkor Palócz Sándor dr. fejtette ki keresete indítványát. A volt főtitkár képviselője megerősítette a keresetlevélben foglaltakat és bi­zonyítani igyekezett Gallovich Jenő igazát. Az akkor bizonytalan időre elnapolt tárgyalást tegnap tartotta meg Vadász János dr. királyi járás­­bíró. A tegnapi tárgyaláson Széchenyi István dr. részletesen cáfolta és sú­lyos érveivel halomra döntötte jogi ellenfele érvelését. Majd Palócz Sán­dor dr. gyengén reflektált a DMKE jogi képviselőjének alapos kifogá­saira. A nagy halmazat miatt még ma sem kerülhetett sor a tanúki­hallgatásokra, amelyekre valószínű­leg csak a bizonyítás befejezése után kerül sor. A bíróság bizonyításki­­egészítés és egyéb iratok beszerzése végett a tárgyalást szeptember 19-re halasztotta el. A nem mindennapi per az óriási halmazat és a bizo­nyítás terjedelmességénél fogva tehát hónapokra fogja eltolni az ügy vég­leges elintézését. Németh Mária hangversenye Julius 8-ám. JEGYEK HARMÓNIÁNÁL Amundsen északsarki útja Oslo, júnus 3. Az egyik oslói lap munkatársa beszélgetést folytatott Amundsennel. Megkérdezte, vájjon nem szándékozik-e kutyákkal szán útján elérni az északi sarkot. Amund­sen kijelentette, hogy semmi szán­déka sincs ezt tenni, mert őt nem a tulajdonképpeni északi sark érdekli s ezen utjával beigazolódott az, hogy az északi sarkon repülőgéppel nem lehet megfigyeléseket eszközölni. Előbbi utjának célja tulajdonképpen az volt, hogy a Spitzbergák felöl az északi sark terepviszonyait tanulmá­nyozza.____________________ „Hazánk“ Dalkör júlus 6-án a Korzó Moziban este 8 órakor tartandó műsora: 1. a) Them Károly: Dalünnepen. b) Hoppe Ferenc: Reményhez, férfikarok, előadja a „Hazánk“ Dalkör. 2. Kalomiris: Concert-etűd. Zongorán előadja Naszády József zongora­mű­vész. 3. a) Arany János: Faluvégén kurta koc­ma. b) Sztojanovics: Szerenád, férfi­karok, előadja a „Hazánk“ Dalkör. a) Rubinstein: Románc. b) Drola: Louveuir. c) Hubay: Magyar zeneképek, elő­adja, dr. Belle Ferenc hegedűművész zongorán kiséri Naszády József zon­gora­művész. Szünet. 5. a) Lányi: Petőfi. b) Révffy: Megfakult a nóta, férfi­karok előadja, a „Hazánk“ Dalkör. 6. a) Dell Acqua : Villanelle. b) Kálay: Hud a levél.. énekli, Naszádyné Miksa Ilona operaénekesnő, zongorán kiséri, Naszády József, zon­goraművész. 7. a) Lányi: Kertem alatt... b) Kemény: Szerenád. Férfikarok előadja a „Hazánk“ Dalkör Jegyek a hangverseny napján a Korzó Mozi pénztáránál kaphatók. Hely­árak 10-20 000 K.

Next