Szegedi Uj Nemzedék, 1925. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1925-09-01 / 197. szám

Szeged, 1925., szeptember 1., kedd Ara: 1500 korona. Vil-lk évfolyam, 197. szám. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egy hónapra : 30.000 K Egyes szám ára 1500 E vasár- és ünnepnap 3000 E Szerkesztőség és kiadóhivatal: Seged, Kistária-utca 10. szám Telefon: 153. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. Főmunkatárs: PUSKÁS JENŐ. A Baross-Szövetség szegedi fiókjának, a HANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Torán- Szövetség b Iratai éS lapja. Postatakarékpénztár­ számla 8815 Uj módszer (IM) Fővárosi híradásokból ol­vassuk, hogy az antant magyaror­szági fegyver- ellenőrző bizottsága Párisból, a nagykövetek tanácsától kapott új utasítások és rendelkezések alapján fogja további munkáját vé­gezni. Még nem tiszta előttünk tel­jesen ez az új módszer, mielőtt azonban már ismernek, megállapít­juk, hogy méltó lesz a múltban kö­vetett szokásokhoz, méltó lesz ah­hoz az erkölcstelen világszemlélet­hez, amely egyformán tényező ma Párisban, Bukarestben, vagy Belg­­rádban. Jól tudjuk, minden módszer a magyarság megalázását, kifosztá­sát célozza, minden új szokás, mely antántéktól jön, balkáni forrásokból veszi a maga lendítő erejét, balkáni etikával végzi körútját s végered­ményben néhány ellenőrzőnek jelent csak gondnélküli életet és lehetősé­get a gyors, de annál biztosabb meggazdagodásra. Lehetetlen, hogy haragvó érzések ne támadjanak a lelkünkben az ed­dig „nemesnek“ és „lovaglásnak“ hitt francia nemzet ellen. Mert hi­szen természetes, hogy ebben az esetben csendőrré s végrehajtó esz­közzé leegyszerűsített tényezői ők annak a politikának, amely a maga éltető forrásait a szegénnyé és kol­dussá nyomorított magyar nemzetből szipolyozza, annak a politikának, amelyet balkáni agyak teremtettek meg a francia kormány beugratá­­­sával. A Balkán végrehajtói ők s ennél szégyenletesebb kritikát talán egész történelme alatt nem kapott Francia­­ország , mélyebbre ennél a pontnál sohasem sülyedt s valóban, a mi birkatürelmünk kellett ahhoz, hogy eddig a szombathelyinél csúfosabb kudarcok nem érték a gloár hadse­regének ellenőrző tisztjeit. Ám már Mikszáth Kálmán meg­­írta, hogy a birka ugyan türelmes állat, de ha egyszer megharagszik, topogni kezd. Nem gondolják ott azok az urak Párisban, hogy egy­szer elfogy a magyar nemzet türelme is, nem gondolják, hogy az új mód­szer vérig sért majd bennünket és topogni kezdünk ? Hát mit gondol­nak tulajdonképpen ? Eddig már mindent elraboltak tőlünk, amit lehetett. A francia nép dicső szövetségese, az oláh, faji szo­kásaihoz híven, az 1919 iki kirándulá­sakor 100 milliárdokra menő értéket lopott el. Azt látják, hogy fegyve­rünk nincs, amely elött egyik úgy futott, mint a másik ezelőtt még hét esztendővel. De a szerencsétlenek elfelejtik, hogy a puskához lélek is kellett, szív is kellett, hogy a ma­gyar katonák mint férfiak viselked­tek, a lelket, a szívet pedig nem lehet megölni és ha itt az óra, az oláh ármádiát például fegyver nélkül is agyonveri a magyar honvédség. Már egyszer megcselekedte . . . Tehát új módszert hoznak. Rend­ben van, tudomásul vesszük. Még tűrünk valameddig. Egy tanulságot pedig örökre fel­vésünk az idők homlokára. Tévedett az emberiség, midőn azt hitte, hogy a francia valóban lovagias nemzet. Mert ha csak egy csipetnyi is lenne benne ebből a férfias erényből, nem tűrte volna, hogy a francia kormány és hadsereg arra a szerepre vállal­kozzék, amely sehogysem méltó egy néphez, melyet úgy ismer a világ, hogy kultúrája is van, sőt valamikor szabadságért is harcolt. A szerencse kereke pedig for­­gandó. És nem volt talán az embe­riség történelmének periódusa, amely­ben a hódié mibi, crastibi elve úgy érvényesült volna, mint éppen ezek­ben az időkben, amikor hitvány em­­berek nemhogy a békét teremtették volna meg, hanem gonoszul meg­hosszabbították a háborút. Hamis híresztelések a városok kölcsönéről — A Kormány cáfolta a kö­lcsönakció bukását — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Budapest, augusztus 31. A Reggel című lap azt a hírt közli, hogy a magyar városok kölcsönakciója megbukott. Ezzel kapcsolatosan illetékes helyen a következőket közölték a Magyar Távirati Iroda munkatársával: A hír tendenciózus és nem felel meg a valóságnak. Az au­gusztus 29 én a hasznos beruházásokról megjelent hivatalos közleményben külön meg volt említve, hogy a 10 millió dol­láros kölcsön első fele már folyósítás alatt áll. A Speyer amerikai bankcég a megállapodás értelmében csak a kölcsön első felét volt köteles jelenleg folyósítani, ami meg is történt. A jegyzés eredmé­nyéről október 15 ig köteles beszámolni. Meg kell állapítani, hogy semmi olyan momentum fel nem merült, mely a köl­csön ügyére hátrányos volna. Az ilyen tendenciózus hírek a magyar közhitel ár­talmára vannak s ezért a lap felelősségre­­vonása iránt az intézkedések folyamatban annak. Merénylet a Simplon-express ellen — A kisiklott vonaton utasell Marderascu miniaater­ia — Bukarest, augusztus 31 A CFR vezérigazgatóságához táv­irat érkezett Temesvárról, hogy a Tarnseverin—Craiova vasútvonalon a 11 es számú Simplon-expressvo­­nat az éjjel Butuesti és Haja állomás között kisiklott. Minden valószínűség szerint merényletet követtek el a vo­nat ellen, mert a sínek ötven méter­nyire fel voltak szedve. A szerencsétlenségről egyelőre csak hiányos jelentések érkeztek, melyekből az tűnik ki, hogy halál­eset nem történt. A vonaton utazott Mardarescu had­­ü­gyminiszter is. A mozdony és a postakocsi az­­ első jelentések szerint teljesen kies­tek a sínek közül, míg a többi ko­csiknak csak egy-egy kereke törött el a kisiklás következtében. Az uta­sok ijedelmét fokozta, hogy a bal­eset koromsötétben történt,és min­­den pillanatban támadástól tartottak. A korményzó a ceglédi ünnepélyen Új kulturpalota, MOVE-sportpálya és kü­lb­lis Cegléden — A Szegedi Új Nemzedék kiküldött tudósítójától — Cegléd, augusztus 31. Ünnepi díszbe öltözött a város, amely a nemzeti gondolat és érzés zászlóvi­vője. Az utcákon, házakon nemzeti zászlók lobognak, mindenütt virág, szín és pompa. Cegléd a kormányzót várta s az embereket valami ünnepélyes hangulat ragadta meg. Az állomás épületét már 9 órakor kordonnal zárta el a rendőr­ség, csak az egyesületek és a meghí­vottak vettek részt a fogadáson. Az állomás épülete virágokkal ékeskedett, fehér karszalagos rendezők futkosnak és a különböző hivatalok zászlóik alatt a perronon helyezkedtek el. Az állo­más előtt ceglédi legényekből álló ban­dérium tanyázott Tíz órakor befutott a kormányzó különvonata. Rövid vezényszó hallat­szott, a díszszázad tisztelgett s a kor­mányzó előttük ellépve fogadta a ka­tonai méltóságok jelentkezését. A pol­gári hatóság és előkelőségek élén Sár­­kány Gyula dr., Cegléd város polgár­­mestere üdvözölte a kormányzót. — Cegléd város hármas ünnepet 0r. — mondotta — a Faluszövetség szá­zadik kiállítását, melyen iparunk és mezőgazdaságunk produktumait mu­tatjuk be, kultúrházunk alapkőletételét és a MOVE­ sportpályájának felavatá­sát. E három ünnepélyen keresztül meg lehet ismerni Cegléd város kö­zönségének igazi lelkületét, munka­szeretetét, mellyel a magyar kultúra emelésén fáradozik. A kormányzó ezután megköszönte az üdvözlést. — Köszönöm ragaszkodásukat és munkálkodásukat — válaszolt a kor­mányzó, mellyel Magyarország újjá­építésén fáradoznak. Cegléd város hár­mas ünnepe bizonyítéka eredményes munkásságuknak és nemes buzgósá­­guknak. Kérem önöket, hogy ezután is munkálkodjanak együtt és őrizzék meg az egyetértés szép erényét. Hatalmas éljenriadat zúgott fel a kormányzó beszédére, aki melegen ke­zet szorított Sárkány dr. polgármesterrel és rövid beszélgetést folytatott a cele­­britásokkal, majd Magasházy László szárnysegéd kíséretében a város ötlo­­vas hintóján a főgimnáziumba hajta­tott, hogy a Faluszövetség kiállítását megnyissa. A borostyánnal és virágokkal feldí­szített kiállítási épület előtt ceglédi ma­gyarruhás lányok virágot szórtak a kor­mányzó elé, majd Schandl Károly dr. államtitkár üdvözölte az államfőt. — Cegléd kiállítása gazdasági és lelki­ kultúrÜnnep, benne van a ma­gyar néplélek tiszta megnyilvánulása. Ez a kiállítás tanúbizonysága annak, hogy van még élniakarás a magyarban. Kérem Főméltóságodat, mint a Falu­szövetség legmagasabb védőjét, a szá­zadik kiállítás megnyitására. Az államfő válaszában méltatta a Faluszövetségnek megalakulása óta ki­fejtett munkásságát, melyet a falu kul­túrájának emelése érdekében öt év óta végzett. Örömének és megelégedésé­nek adott kifejezést afelett, hogy a Falu­­szövetség 100. kiállítását Cegléden ren­dezhette meg. Ezután Steinecker Ferenc egyetemi tanár kalauzolása mellett megtekintette az értékes kiállítást, melynek gon­dosan összehordott anyaga híven mu­ tatja az Alföld gazdasági és kulturális haladását és Cegléd fejlett iparát. A kormányzó több mint egy óra­hosszat tartózkodott a kiállításon. A kulturház alapkőletétele A kiállításról fél 12 órakor a Rákóczi­­utcán felállított diadalkapun át az Ipartestület kulturházának alapkőle­­tételéhez vonult a menet. Az épület bejáratánál volt elhelyezve a vasláda és az alapkő. Előtte szőnyeggel leborí­­tott emelvényen állt a kormányzó. Az Ipartestületi Dalárda elénekelte a „Bús­­magyarok imáját“. Kovács Margit üdvözlő verset mondott és csokrot nyújtott át a kormányzónak. Rónai János ipartestületi elnök pedig beszéd­ben üdvözölte. A kormányzó megköszönve az őt ért üdvözlést, kalapáccsal háromszor megütötte az alapkövet. Ezután a ceglédi leányok az épület színpadán a szabad ég alatt élőképet mutattak be, mely osztatlan tetszést aratott. A városháza különtermében a hely­őrség tisztikarát fogadta az államfő, majd részt vett a 250 terítékes dísz­­ebéden. Délután negyed négykor az újonnan épített MOVE-sport­telepre vonultak ki. Ott Zsilinszky Endre, a MOVE or­szágos elnöke üdvözölte az államfőt. A Főmagasságú Kormányzó Ur a MOVE felvonult atlétái nevében alatt­valói hódolattal üdvözlöm. A MOVE egyesület akarattal tör célja felé. A mi célunk a sportot visszaadni testi és erkölcsi hatalmával együtt a magyar fajnak, a sportot megtisztítani az üz­leties szellemtől, amely elposványosi­­tani törekszik. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után a ceglédi MOVE nevében Raffay Géza dr. mondott üdvözlő beszédet, majd Mándoki Sándor ezredes, tábori lelkész, Takács József ref. püspöki helynök és Törtely Lajos evang. es­peres az egyház nevében­ avatták fel­­az új sportpályát. A kormányzó válaszában rámutatott a szellemi és testi erő nemzeti szempontból való fontosságára. A MOVE-nak ehhez a munkához tovább is sikereket kíván. A tömeg és a felvonult atléták él­jenzése után Zsilinszky Endre rövid beszédben kéri a kormányzót, hogy a MOVE idei cserfakoszorúját, ami a legtöbb eredményt elért MOVE-atlétát illeti meg, Bárány Istvánnak, Európa leggyorsabb úszójának adja át. Bárány István a kormányzó elé járult, aki rövid buzdító beszéd kísére­tében átnyújtotta Bárány Istvánnak a MOVE cserfakoszorúját. Ezzel a hivatalos ünnepély véget ért, Horthy Miklós elutazott Gödöllőre és Cegléd népe büszke öntudattal könyvelheti el, hogy az a munka és szorgalom, mellyel városát fejleszteni igyekszik, nem veszett kárba. Újabb bombamerénylet Bulgáriában Szófia, augusztus 31. A Bolgár Távirati Iroda jelenti, a filippopoliszi görög konzulátus egy szolgája a konzulátus épületével szom­szédos ház udvarában kutatott és ott egy csomagot talált, melyet magával vitt anélkül, hogy megmondotta volna, miről van szó. Ez a titokzatos eljárás feltűnt a rend­őrségnek, mert ugyanaznap délután a görög konzul közölte, hogy lakásába bombát dobtak, mely azonban nem robbant fel. Ő maga oltotta el az égő kanócot és a bombát az ablakon át a szomszédos udvarba dobta. Valószínű, hogy a titokzatos csomagban ez a bomba volt.

Next