Szegedi Uj Nemzedék, 1925. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1925-10-01 / 222. szám

1925 október 1., csütörtök SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK A kormány nem szünteti meg a vagyonadót Budapest, szeptember 30. Vargha Imre pénzügyi államtitkár a kormány adópolitikájával kapcso-latban elterjedt hírekkel szemben a következőkben ismertette a kormánynak e téren elfoglalt álláspontját: Azon híresztelések, hogy a kor-mány megszünteti a vagyonadót, annyira abszurd és lehetetlen beállítások, hogy külön foglalkozni vele nem is kell. Nem lehet feltételezni a pénzügyi kormányról, hogy az egyetlen helyes és progresszív adót megszüntetni akarná. Éppen ellenkezőleg, a pénzügyminisztérium minden törekvése oda irányul, hogy a jövedelem- és vagyonadó a leghelyesebben és a legigazságosabban kiépíthető legyen és minél előbb elkövetkezhessen az az idő, amikor az állami adórendszer gerince a jövedelem- és vagyonadó lesz. Nincs arról szó, hogy az általános kereseti adót a városoktól el akarná venni a pénzügyminisztérium. Nem igen remélhető, hogy a kereseti adónál változás fog beállni. A házadó rendezésénél arra gondol a kormány, hogy egy helyesen kiépített adórendszerrel a hozadéki adókat, tehát a házadókat is célszerű volna a városoknak átengedni. Erről azonban nincs szó és addig nem is lehet, amíg a forgalmi és a fogyasztási adók a helyes mértékre le nem szálltak és az államháztartás helyzete a jövedelem- és vagyonadó helyes kivetése után a házadó nélkül is biztosítva nem lesz. A vagyonadó váltságot sem ejtheti el a kormány. A házbérkivetéseknél kapcsolatban semmi reformról nincs szó. Az adófelügyelőségek tárgyában elterjedt híresztelések magukon viselik a hozzánem értő helyről szerzett információk nyomát. s*antasse Maaaeaaagaa Pénteken tárgyalják a fizetés- és státusrendezést Budapest, szeptember 30. Vértessy Sándor államtitkár, a takarékossági bizottság elnöke a legutóbbi minisztertanácson ismertette a takarékossági bizottság őszi munkaprogrammját, amelyen elsősorban a tisztviselők fizetés- és státusrendezésének kérdése szerepel. A takarékossági bizottság még a nyári szünet alatt behatóan foglalkozott a tisztviselők ügyével. Bizottságot küldöttek ki, amely megállapította azt a keretet, amely magában foglalja az egyes minisztériumokban megtartandó szükséges létszámot. A takarékossági bizottság ezeket a kereteket az egyes miniszterek tudomására hozta és a minisztériumok kebeléből alakult státusrendező bizottság ezeknek a kereteknek megfelelően osztotta fel az egyes minisztériumokban szükséges tisztviselők létszámát Bod János pénzügyminiszter az elmúlt héten és ezen a héten tárgyalta az egyes minisztériumok státusrendezését. Ezek a tanácskozások befejezést nyertek és majd a jövő hét elején a takarékossági bizottság foglalkozik a kérdéssel. A pénteki minisztertanácson terjeszti elő Bod János pénzügyminiszter a fizetés- és státusrendezés ügyében végzett munkálatainak eredményét és ha a minisztertanács a jelentéseket, illetve a tervezeteket elfogadja, akkor az ügy a takarékossági bizottság elé kerül. Bethlen István gróf miniszterelnöknél megjelent Bod János pénzügyminiszter, aki tekintettel arra, hogy csütörtökön tartják meg a valutareform ankétját, részletesen tájékoztatta a kormányelnököt a valutareform ügyében előterjesztendő javaslatokról. A költségvetés egyelőre nem kerül tárgyalásra — A 8 milliárdos teher miatt át kell dolgozni a költségvetést — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Szeged, szeptember 30. A jövő évi városi költségvetés összeállítását tudvalevőleg még augusztus közepén elkészítette Scultéty Sándor főszámvevő. A költségelőirányzat szerint a kiadások 80 milliárd koronás végösszegével szemben csak 70 milliárd koronát tett ki a bevétel. Erre a különbözetre azonban az 50 százalékos pótadó elegendő fedezetet nyújott, úgy hogy emiatt a költségvetés egyensúlyát veszély nem fenyegette. A városra miniszteri rendelettel kirótt 8 milliárdos betegápolási és hajléktalan gyermekek gondozására fordítandó hozzájárulás azonban most teljesen új helyzet elé állította a város háztartását. Ezt az összeget a város képtelen lesz előteremteni és még ha az állam esetleg csökkenti is ezt a hozzájárulási terhet, akkor is fenyegetően mered a város elé a kérdés, hogy honnan bűvöljék elő a kívánt milliárdokat. Ebben az ügyben csütörtökön délután ül össze a pénzügyi bizottság, mely kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozik. Eredetileg úgy volt, hogy a költségvetéssel is foglalkozni fog a bizottság, a váratlanul a városra hárított 8 milliárd azonban a költségvetés teljes átdolgozását teszi szükségessé. Ezt a pénzügyi bizottságnak a 8 milliárdról hozott határozatához képest fogja végrehajtani a számvevőség. A városokra hárított betegápolási hozzájárulás miatt különben az ország összes városaiban nagy az elkeseredés. A városok kongresszusának állandó választmánya ebben az ügyben legközelebb szintén összeül a célból, hogy egyöntetű eljárást dolgozzanak ki arra nézve, hogy a hozzájárulással szemben milyen álláspontra helyezkedjenek a városok. Ismét rabolnak az oláhok A párisi árverésen a román kincstár szereste meg a részvényeket Az araó-csanádi vasút miatt még folyik a pörlekedés — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Kolozsvár, szeptember 30. A háború előtt úgy Magyarországon, mint Ausztriában a helyiérdekű vasutak legnagyobb részét német tőke segítségével építették meg s igy ezeknek a részvényeknek túlnyomó többsége német bankok tulajdonában volt. A békeszerződés értelmében Németország kénytelen volt az összes külföldi vasutak részvényeit, amelyek német tulajdonban voltak, a jóvátételi bizottságnak kiszolgáltatni, amely azokat — mint emlékezetes — ez év tavaszán Párisban nyilvános árverésen eladta. Ekkor történt, hogy a budapesti nagybankok szindikátusa német és belga tőke bevonásával megvásárolta az összes, Csonkamagyarország területén maradt helyiérdekű vasutak részvényeit, de megszerezte az Arad— Csanádi Egyesült Vasutak részvénytöbbségét is. Ennek a vasatnak vonalai nagyobb részt a románok által megszállott területen futnak s a román kormány a legkülönbözőbb eszközök felhasználásával akarta később ingyen eladni ezt a vasutat jogos tulajdonosaitól. Annak idején részletesen ismertettük azt a háborúságot, amely ekörül a vasút körül a román kormány és a jóvátételi bizottság között kitört s amely még most sem ért véget. Románia azonban ebből az esetből meggyőződött arról, hogy ezeket a vasutakat egyszerűen elrabolni mégsem lehet, s ezért a következő árverésen az erdélyi, bánsági és bukovinai helyiérdekű vasutak részvényeit a román kincstár szerezte meg, amelyekre egyedüli ajánlattevő volt. A román kormány a részvénytöbbség birtokában ezeket a vasútvonalakat, amelyek már addig is a román államvasutak kezelésében állottak, most már forma szerint is bekebelezi, s a román államvasutak vezérigazgatósága már meg is tette azokat a lépéseket, melyek a bekebelezéshez szükségesek. Feltétlenül szükség van a békerevízióra Egy svájci lap érdekes cikke Magyarországról Dent, szeptember 10. A Journal de Génévé figyelemreméltó cikket közöl budapesti levelezőjének tollából Magyarország helyzetéről. A cikk megállapítja, hogy a Németországhoz való csatlakozás kérdését Magyarországon is figyelemmel kísérik és könnyen megtörténhetik, hogy ha Ausztria csakugyan csatlakozik Németországhoz, akkor ebben a lépésben Magyarország is követi. Nem tulajdonkénei értelemben vett beolvadásról lenne szó, hanem szoros szövetségről, közös külpolitikáról, háború esetére érvényes katonai egyezményről és teljes vámegységről. A magyarok ugyan nem nagyon lelkesülnek ezért az eszméért, mégis rákényszerítheti őket a szükség, hogy a kisantant államai közé ékelve és a német-osztrák hatalmas birodalom szomszédságában Magyarország nem maradhat sokáig elszigetelten és akarva nem akarva szövetségeseket keres magának. Ha Ausztria nem csatlakoznék Németországhoz, akkor is hasonló fejleményekre van kilátás, ha más formában is. A kisantant államai gyűrűvel veszik körül Magyarországot és ez előbb-utóbb olyan antant megszületését fogja maga után vonni, amelynek irányzata ellenkező célzatú. Ha ki akarják kerülni ezt a lehetőséget, amely kevésbé kívánatos közvetlenül a kisantantra és közvetve Franciaországra, ennek egyetlen módja, ha baráti kezet nyújtanak Magyarországnak. Ahhoz azonban, hogy Magyarország és a kisantant egyes, vagy valamennyi államai közt jó viszony álljon helyre, három dolog szükséges, s ezek a következők : 1. El kell fogadni a trianoni szerződés revíziójának gondolatát. 2. A magyar kisebbségek számára teljesen korrekt elbánást kell biztosítani.- A kereskedelmi szerződésekben bizonyságát kell adni Magyarországgal szemben a jóindulatnak. Ha Magyarország szomszédai nem riadnak vissza olyan megoldástól, amelynek során visszaadják Magyarországnak a tisztán magyar, de nem külön szigetekben fekvő magyar területeket, ennek ellenében felbecsülhetlen árt kapnak. Megteremtik a garanciát a világ nyugalmára és csírájában lehetetlenné teszik a német-magyar szövetség minden gondolatát. Az elszórtan vagy a többi lakosság kebelében szigetszerűen lakó magyar kisebbség tekintetében gondosan végre kell hajtani mindazokat a szerződéses rendelkezéseket, amelyek a kisebbségek védelmére szolgálnak és revízió alá kell venni a kisebbségek ügyében követett eljárást. A cseh„hódítók“ támadják Apponyit és Magyarországot Prága, szeptember 30. A képviselőház plénumában szerdán megkezdődött az 1926. évi költségvetés tárgyalása. Hnndek cseh agrárpárti képviselő a külügyi tárca költségvetéseinek bírálatával kapcsolatban szédzitte Cseh-Szlovákiának a különböző államokhoz való viszonyát azzal a nyilvánvaló tendenciával, hogy a Magyarországhoz való viszony fejtegetése alkalmával nekironthasson, valószínűleg felsőbb utasításra, a magyar kisebbségi kérdésnek, különös tekintettel a népszövetségi genfi és az interparlamentáris unió washingtoni ülésezésére. Hindek támadta Apponyi Albert grófot és lehetetlenségnek mondta, hogy ép az az Apponyi lép fel a nemzetiségi jogok szószólójakép, aki legkíméletlenebb magyarosító volt valaha. Határozottan ki kell már egyszer jelenteni és ennek a kijelentésnek érvényt is kell szerezni, hogy Cseh-Szlovákia a magyaroknak a nemzetközi fórumok előtt való örökös siránkozásával már torkig van. Szerencse, hogy a világ mégsem hagyja magát az infinitum félrevezettetni. Hlinka András ugyancsak külpolitikai kérdéseket tett szóvá. Beszámolót követel Benas külügyminisztertől, aki ahelyett, hogy nemzetközi paktumok megkötésén törné a fejét, inkább a szomszédban néz széjjel. Hírek vannak arról, hogy Románia területi engedményeket hajlandó adni Magyarországnak. Ezt az ügyet meg kellene világítani. A röszkeiek jegyzőt kérnek A gyálai-réti jegyzőt Ujszentivánra akarják helyezni . — A Szegedi Uj Nemzedék tudósítójától — Szeged, szeptember 80. Szerdán délelőtt egy röszkei lakosokból álló küldöttség kereste fel Somogyi Szilveszter dr. polgármestert. A küldöttség nevében Guczi József előadta, hogy az Arad—Csanád —Csonkatorontál egyesített vármegyék törvényhatósága azzal a tervvel foglalkozik, hogy a gyálai réten az egyik gátőri lakban elhelyezett jegyzőséget megszünteti és Újszentivánon helyezi el. Ez a terv nagy hátrányára szolgálna a röszkei lakosságnak. A gyálai rét legnagyobb részét ugyanis kizárólag röszkei gazdák bérüik, akik ügyes-bajos dolgaikat az ottani jegyzővel szokták elintéztetni, aki azt gyorsan el is intézte. A jegyzőség megszüntetése esetén azonban egészen apró ügyek elintézésére egy teljes napot kellene fordítaniok. Ezért a röszkeiek azt kérik, hogy a a polgármester járjon közbe, hogy a jegyzőség régi helyén megmaradjon. A polgármester magáévá tette a röszkeiek kérelmét és ebben az ügyben azonnal átiratot intézett az egyesített megyék hatóságához. Egyúttal még azt tanácsolta a röszkeieknek, hogy küldöttség útján a makói alispánt is keressék fel és ott tárják fel panaszukat. A röszkeiek erre vállalkoznak is és hétfőn felkeresik a makói alispánt. Még két kérése volt ezenkívül a küldöttségnek. Sürgették a gyálairétre vezető út kikövezését és a röszkei anyakönyvi hivatal felállítását. A polgármester ezekre is megnyugtató kijelentést tett a röszkeieknek.