Szegedi Uj Nemzedék, 1925. november (7. évfolyam, 249-273. szám)
1925-11-24 / 268. szám
A Szent Imre kollégium 25 éves jubileuma Budapest, november 23. A budai Szent Imre kollégium vasárnap ünnepelte alapításának negyedszázados jubileumát. Reggel kilenc órakor Glattfelder Gyula dr. Csanádi megyéspüspök szentmisét mondott az intézet kápolnájában, azután megkezdődött a jubiláris díszgyűlés, amelyen többek között megjelentek: József és József Ferenc főhercegek, Margit főhercegnő, Vass miniszter, Erődi-Harrach Béla és Marschal Ferenc nemzetgyűlési képviselők és az egyetemek tanári karának számos tagja. Schandl Károly tartotta az első beszédet, amelyben a kereszténység évezredes programmja egyik legszebb világának nevezte a jubiláló intézetet. Sajnálni kell, hogy az ország vezető tényezői nem ebben az intézetben nevelkedtek, mert aligha következett volna el hazánk pusztulása. Glattfelder Gyula püspök mondta az ünnepi beszédet, amelyben először az intézet merész lendületű fejlődését vázolta és ennek alapjául a szellemi munka komolyságát jelölte meg. A kollégium megfelel hivatásának, a léleknevelésnek és a keresztény jellemfejlesztésnek és ezt legjobban bizonyítja a szülök bizalma az intézet iránt, amelytől fiuk lelkét várják vissza a világnézetek forrongása és az erkölcsi veszedelmek kavargása dacára. A társadalom kötelessége, hogy most folytassa az intézet kiépítését, amelyet a háború és a forradalom akasztott meg. A díszgyűlés után leleplezték az intézet negyvenhat hősi halottjának emlékére készített márványtáblát, délután pedig ünnepi bankett volt, amelyen Glattfelder püspök, a kollégium megalapzója mondott pohárköszöntőt. A Vatikán és Jugoszlávia közti ellentét Belgrád, november 23. A jugoszláviai érsekek konferenciára gyűlnek össze Belgrádban a Vatikán és a szerb kormány között támadt konfliktus ügyében. Gasparii bíboros ugyanis nem fogadta Jugoszláviának a Vatikánba kinevezett ideiglenes követét. Emiatt a szerb kormány tiltakozó jegyzéket intézett a Vatikánhoz és elégtételt követelt. Az érseki konferenciának az a feladata, hogy a Vatikán és a belgrádi kormány közötti ellentéteket elsimítsa. Bauer dr. zágrábi érsek, aki már több hasonló konfliktust áthidalt, szintén részt vesz a konferencián, Bauer érsek vezette annak idején a Szentatya elé a jugoszláv püspöki kart. A Habsburgok vagyonát kisajátító törvény módosítása Bécs, november 23. A keresztényszocialista párt kebelében az a terv merült fel, hogy kölcsönös megegyezés alapján kell rendezni a szövetségi kormány és az egykori uralkodó család között a vagyonjogi helyzetet. Tehát módosítani kell a Habsburg-ház ausztriai birtokainak és egyéb ingatlanainak kisajátításáról szóló törvényt, amely azzal járna, hogy a volt uralkodóház tagjai kisajátított vagyonukért megfelelő kárpótlást kapnának. A szociáldemokraták azonban hallani sem akarnak kárpótlásról. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1925 november 24., kedd A tanítóság a státusrendelés ellen VII. fixatéit osszilis A tanítók kérik, hogy nyissák meg számukra alsó fokosaikt is — A Szegedi Uj Nemzedék tudósítójától — Budapest, november 23. A Tanítóegyesületek Országos Szövetsége még szombaton tudvalévően a nemzetgyűlés minden tagjához memorandumot juttatott el. A memorandumban a tanítói és óvónői kar nevében a szövetség javaslatot terjeszt elő a tanítók státusrendezésének ügyében. Az előterjesztésükben kérik, hogy a tanítói és óvónői karra is alkalmazzák a többi köztisztviselővel való egyenlő elbánás elvét. Utalnak arra, hogy a IX. fizetési osztály második fokozatában levő tanító a jövőben mindössze tízezer koronával kap többet havonként, a IX. fizetési osztály első fokozatában levő tanítók pedig négyezer koronával kapnak többet havonként. Hivatkoznak még arra is, hogy a genfi segítség, vagyis az illetmények 15 százalékának megfelelő pótlék után mostanáig nem vontak le szolgálati és betegápolási díjat, hasonlóképpen kereseti adót sem A jövőben azonban a pótlék már a törzsilletménnyel azonos természetű és az adót, továbbá a szóbanforgó díjakat a genfi pótlék után is levonják. Kérik, hogy a fokozatos előmenetel szempontjából a tanítókra nézve tartsák fenn az 1924. évről szóló miniszteri illetményrendelet intézkedéseit. Egyben azt is kérik, hogy a Vil-ik fizetési osztályban lévő tanítók számára a harmadik fizetési fokozaton kívül a már eltöltött szolgálati idő figyelembevétele mellett nyissák meg az első és a második fizetési fokozatot is. Kívánják még, hogy a tanítói és óvónői karnál egyaránt rendezzék a helyettesi szolgálati idő kérdését. A memorandumot a Tanítóegyesületek Országos Szövetsége kilenc tanítói érdekképviselet nevében terjesztette elő. Utóvizsgálat Leirer Amália meggyilkolásának bűnügyében — Saguly vallomásra jelentkezett és szenzációs fordulatot ígért — — A Szegedi Uj Nemzedék tudósítójától — Budapest, november 23. Medves Medikó István dr., az ügy referens vizsgálóbirája, befejezte Leirer Amália meggyilkolása ügyének vizsgálatát és az iratokat az ügyészségre küldötte át a vádirat ismertetése céljából. Már úgy volt, hogy a vizsgálat nem fog különösebb eredményeket felmutatni: a gyilkosság főtettese Pödör Gyula meghalt, a másik gyanúsított, Ciscovicsányi László ellen terhelő tanúvallomásokon kívül nem sikerült súlyosabb bizonyítékokat produkálni, mert Hétig, Botta és Saguly — aki egykor leleplezője volt a tetteseknek — tudni sem akartak arról, hogy ökölicsínyi orgazdaságon kívül egyéb szerepet játszott volna. Szombaton délután végre váratlan fordulat történt: Saguly Ferenc kihallgatásra jelentkezett a fogházgondnokságon, majd mikor a fogházigazgató elé vezették, izgatottan, elfogult hangon jelentette be, hogy sürgős beszéde volna a Leher-ügy vizsgálóbírájával. Hónapokig faggatott a vizsgálóbíró úr — mondotta, — de én nem voltam hajlandó egy pontnál tovább menni. Ugyanazt vallottam, amit a társaim. Most meggondoltam magam. Meguntam már a bizonytalanságot nem akarom, hogy megakadjon e vizsgálat, derüljön ki inkább minden úgy, ahogy volt, hogy az ügy minél előbb a bíróság elé kerülhessen. Vissza akarom vonni a régi vallomásomból azt, ami nem felel meg a valóságnak és most majd én meg fogom mondani ponto-san, hogy történt a Teréz-körúton min- i den, kik gyilkolták meg Leher Annat Hát. Tanukat és megdönthetetlen bi- zonyítékokat fogok megnevezni vizs- s gálóbíró urnák vallomásom alá támasz- tására. Hivatkozott Saguly még arra is, hogy ő már egyszer tett egy ilyen fordulatot jelentő vallomást és azt iga-zolni is tudta. A fogházgondnokság azonnal jelen- • tést tett Medvés vizsgálóbírónak, aki kivételesen még a délutáni órákban is a törvényszék épületében tartózkodott. A vizsgálóbíró azonban szombaton már nem tudta Sagulyt kihallgatni, mert először a vallomás jegyzőkönyv- öveket kell újból visszakérnie az ügyészségtől és ami Saguly kihallga- ■ tásának első előfeltétele, utóvizsgálatot kell elrendelnie egyelőre magára és a kihallgatásra vonatkozólag. A legközelebbi napokban minden-esetre maga elé fogja rendelni Sagulyt , és akkor majd, ha igaz, amit Saguly igért, teljes világosság derül erre a szokatlanul titokzatos bűnügyre. Egy iskola hat éves munkája a kommün után — Az állami felszíkereskedelmi iskolát a volt tanítványok segítik — — Rádió, mozi, közgazdasági szakelőadások, millióz ösztöndíjak — — A Szegedi Új Nemzedék Szeged, november 23 Az utóbbi években, ha az iskolákról irtunk, állandóan sok panasznak adtunk hangot. Egyszer azt írtuk, hogy a tanítványokban nincs meg az a kötelességtudás, amelyet egy agyonsanyargatott ország méltán elvár a jövő nemzedéktől, azután azt panaszoltuk, hogy a tehetséges magyar ifjúság ezreit zárja el a magas tandíj a kultúrától. Hangot adtunk a tanárság panaszának, amely úgy szólt, hogy az iskola felszerelése egyre gyarlóbb és utánpótlásra sincs kilátás, annál kevésbé a meglévő fejlesztésére. A sok kesergés után most kétszeres örömmel hirdetjük, hogy vannak iskolák, amelyeknek sikerült elhárítani vagy legalább csökkenteni azokat a bajokat, amelyek a magyar kultúrát, a magyar jövő mentsvárát fenyegetik. És örömmel emlékezünk tudósítójától — meg az állami felsőkereskedelmi iskoláról, amely ezeknek, az iskolához fűződő eszméknek méltó harcosa. Mint a legtöbb iskola, az állami kereskedelmi iskola is megérezte az állam és a társadalom sanyarú helyzetét. Az iskolai egyesületek vagyonukat majdnem kizárólag hadikölcsönbe fektették, úgy hogy amikor 1919 őszén működésüket ismét megkezdhették, a generációk áldozatkészsége által gyűjtött vagyonokból csak értéktelen papirosok álltak rendelkezésre. A rekonstrukció munkája azonban Tóih József igazgató szeretetteljes vezetése alatt csakhamar megindult. 1924. tavaszán Eckerdt Elek tanár vezetése alatt az intézet gyorsíróköre négy kemény versenyben helyt állva kiverekedte magának az ország legjobb gyorsírókörének a címét és megszerezte az azzal járó vándordíjat. A következő évben ugyancsak Eckerdt Elek tanár szervezte meg az intézet zene- és énekkarát, amely a múlt év farsangján mutatkozott be fényes erkölcsi és anyagi siker mellett egy, a Tisza-szállóban rendezett farsangi mulatság keretében. Ugyanennek a tanévnek a végén a gyorsírókör is megtetézte eddigi sikereit. Újra elnyerte nemcsak a múlt év vándordíját, hanem megszerzett egy újabbat is. A tanárság vállvetett munkájának azonban gátat emelt az anyagi eszközök hiánya. Nem lehetett a szertárakat gyarapítani, modern demonstrációs eszközöket beszerezni, a zenekart fúvósokkal kiegészíteni, kottaanyagot beszerezni. Az állam még az iskola tatarozására is alig tudott fedezetet nyújtani, annál kevésbé tudta a szertárakat és könyvtárakat gyarapítani. Az iskola szomorú helyzetéről azonban tudomást szereztek a régi tanítványok, akik közül számosan vezető pozíciókat töltenek be a közgazdasági életben. Alig múlt el hónap, hogy Csonkamagyarországból és a megszállás alatti ,országrészekből ne érkeztek volna kisebb-nagyobb adományok, mindmegannyi megható tanújelei nemcsak az egykori tanítványok áldozatkészségének, hanem annak a szellemnek is, amellyel az iskola kibocsátotta őket az életbe. Hiányzott azonban még a rendszeres szervezés. Az egykori tanítványok felkérésére az intézet régi érdemes tanára, Reich Manó vállalta el a Volt Tanítványok Egyesületének az elnökségét. Az egyesület nem tartozik a sablonos egyesületek sorába, amelyeknek működése találmánnyal már az iskolában megismerkedhessenek a tanítványok. A szorgalmas és jóelőmenetelű szegény tanulók számára több milliós ösztöndíjakat alapítanak és így biztosra vehető, hogy a jövőben nem lesz példa arra, hogy derék becsületes akaratú tanulók az anyagi eszközök hiánya miatt nem folytathatják tanulmányaikat. Hat év nagy idő, ha becsületes munka eredményei jelzik múlását. Kétségtelen azonban, hogy az eredmények nemcsak a hat év munkájának az eredményei, hanem annak a közel félszázados múltnak is, amelyre az intézet méltó büszkeséggel tekinthet vissza. Ébredő gyűlések Csanád megyében A szegedi csoport képviseletében Széchenyi István dr. vett részt a gyűléseken ! Battonya, november 23. – A battonyai és környéki ébredők élénk agitálásukról tettek tanubizonyságot a Battonyán, Kunágotán és Dombegyházán tartott vasárnapi gyűlésen. A battonyai gyűlést Bá- Ithory József nyitotta meg, majd Széchenyi István dr. és Lenkey Lehel beszéltek nagy tetszés mellett. Itt a szónokok sorát Budavári László zárta be. A kunágotai gyűlésen Pintér László, Széchenyi István és Lenkey Lehel, a dombegyházain Törzsök Vilmos és Budavári László szónokoltak. Mind a három gyűlés szónokait lelkesen ünnepelte a közönség. A gyűlések hatása alatt ismét több száz taggal gazdagodott a Csanádi ébredők tábora. ••cjKicMac*cH9«aMDCB3«!UB3acar3acB3«*ca(aaeaBa*<UBOcv3*GB3«carD«(jBBa*<!aBD«QMsaej*D«CBD«CHa»carD«ea*a«CM3c»>«c!«>aiCHDacuBDaacaaDacancHeacaraaiuaoaacaaaean caraaacMs Tíz parancsolat Péntektől a Széchenyiben aacMsaeaaacM3cvaa(!enaean)acar3aacMsaeK>iacascvaacvsaGCtsacasacanacKtaevaaeHraacvaacMsaaeMssianaacvsaMsacaaaaoasacHsacarDacataaQMsaevaacMaacMsai'aoenacMB cMsaa