Szegedi Uj Nemzedék, 1926. szeptember (8. évfolyam, 198-222. szám)

1926-09-01 / 198. szám

1926 szeptember?1., szerda SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Andor Zsigmond pergátló kiffogásokkal igyekszik eltolni a várossal kötött siersódás felbontását — Hiromeris irgalom egy ötperces tárgyalás elött — Szeged, augusztus 31. (Saját munkatársunktól) A szinigazgató­­válig hullámai, amelyek elöntötték köz­életünknek kulturális és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó, csaknem valamennyi fórumát, már az igazságszolgáltatás csar­nokába is behatoltak. Egyelőre magánjogi területen folyik a vita Andor Zsigmond és a város közötti jogviszony tisztázása kö­rül, de a csökönyös kultur­kalandor az előjelek szerint még a büntetőbíróságokat is foglalkoztatni fogja. Kedden délelőtt a szegedi kir. járás­bíróság előtt indult meg az a per, ame­lyet a város indított Andor Zsigmond ellen a színház­bérleti szerződés felbontása iránt. Már 9 órakor az ügyvédi kar szá­mos tagja és az érdeklődők nagy cso­portja szorongott a 27. sz. tárgyaló­teremben. Teljes három órát kellett böj­­tölni az ötperces jogvitáért, amely — more patria — a pergátló kifogás kátyú­jába zökkent. A vastagabb magánjogi pe­reknek ez a határidő-csúszdája úgy hozzá tartozik a polgári rendhez, mint a klasz­­szikus előadásokhoz a prológus. A fiskálisok szokványosan hunyorítot­­tak is az előjátékhoz; egyikük megje­gyezte : " Próbálták volna a keresetet a tör­vényszékhez benyújtani, akkor annak ille­tékességét és hatáskörét kifogásolták volna. Az eljárás ilyen formán qui habet tem­­­pus, habet vitám elv árnyékában indult­­ meg és a nyitott ablakok alatt sétáló An­dor Zsigmond széleseket vigyorogva gon­dolt azokra a jó öreg nyolchónapos termi­nusokra, amelyek majd a Kúriánál érlelik a jogerőt. A tárgyalásuól egyébként a következő­ket jelenthetjük: Déli 12 órakor vette elő Vadász Lajos dr járásbíró Szeged városá­nak Andor Zsigmond volt színigaz­gató elleni perét. Simkó Elemér dr városi tb. fő­ügyész adta elő a keresetet. A fel­peres elsősorban a szerződés for­mai érvénytelenségét vitatta azon az alapon, hogy a polgármester nem írta azt alá és igy ezen fontos alaki kellék hiányában Andor és a város között nincsen érvényes szerződés. Andor tehát 1926. június 30-tól jog­viszonyon kívüli állapotban ül benn a színházban. Ha mégis a bíróság úgy találná, hogy a szerződéses jogviszony fennáll, akkor annak azonnali hatállyal való felbontását kéri, mert a volt színigazgató nem bírja teljesíteni a városi beneficumok ellenértékeképpen kikötött kultu­rális feladatokat. Ezt már a szegedi kir. törvény­szék a kényszeregyezségi eljárás so­rán Ke. 5130—67—1926. sz. alatt hozott végzésében is megállapította. Hivatkozott végül Simkó Elemér dr arra is, hogy Andor Zsigmondnak ezidőszerint nincsen játszási engedélye sem. Ez is szerződést bontó ok. Vadász Lajos dr járásbíró ezután arra kérte felperest, jelölje meg a községi törvénynek azt a szakaszát, amely a belügyminiszteri jóváha­gyás alapján kötendő városi szer­ződések érvényességét a polgármes­ter aláírásához köti. Simkó Elemér dr főügyész: Ezt a községi törvényen kívül az állandó joggyakorlat is igazolja. Vadász Lajos dr járásbíró: Meny­nyit jövedelmezett a színház ? Simkó Elemér dr: A vagyon­fel­ügyelő jelentése szerint 3735 millió volt az 1925—26 évi bruttó bevé­tel, ebből a színigazgató 1845 mil­lió koronát fordított személyzeti ki­milliárdnyi bevétel hova pedig nem tud szá­adásokra, 2 fordításáról mot adni. Vadász Lajos dr járásbiró: De hiszen akkor a színház jövedelmező üzem! Simkó Elemér dr. Mégis Andor többször hozta abba a helyzetbe a várost, hogy a tanács koronként biztosítani volt kénytelen a színé­szek fizetését. Ezután előadta, hogy az aláírás elmaradásánál nincsen közigazgatási hanyagságról szó, mert a tanács Andort még 1925. októberében feszólította a szerződés aláírására, ő pedig csak 1926. ja­nuár 4 én jött fel a városházára és már akkor kijelentette, hogy ha nem szanálja őt a város, nem tudja fenntartani a színházat. Andor Zsigmond több beadvány­ban kijelentette, hogy új szerződési alapra kíván helyezkedni. Ezután Andor Zsigmond képvisele­tében Schwarcz József dr ügyvéd adta elöl pergátló kifogásait. Alperes a Pp. 180. § alapján azt vitatja, hogy az ügy elbírálása a törvény­szék hatáskörébe tartozik, mert itt sem bérleti, sem haszonbérleti jog­viszonyról nem lehet szó. A tény­leges és a jogi helyzet az, hogy a felek megállapodtak abban, hogy felperes rendelkezésre bocsátja a városi színházat szinielőadások tar­tására , ezért a város bért nem kap, sőt kötelezte magát bizonyos ked­vezmények szolgáltatására. Schwarcz József úr elismeri, hogy a pertárgy értéke 200 millió s ezen az alapon, minthogy az 1926—1929 évekre szóló szerződés nem köti ki kifejezetten a szegedi kir. járásbíró­ság illetékességét s ez a kikötés csak a Palágyival kötött alapszerző­désben van, az ügy elbírálására a törvényszék illetékes. Egyben kéri a színházra vonatkozó összes tanácsi és közgyűlési iratok beszerzését, hogy a felek közötti jogviszony tisz­­táztassék. Vadász Lajos dr járásbíró elren­deli az iratok rövid uton való átké­­rését és a felek közötti jogviszony szabatos megállapítása s ennek alap­ján a hatásköri kérdés eldöntése céljából a tárgyalást elnapolja. A jogász közönség körében még tovább kígyózik a vita a tárgyalás berekesztése után is. Abban vala­mennyien megegyeznek, hogy jog­erős ítélet csak rérv­z idejére várható. Ezalatt pedig a legtarkább lehetősé­gek ballonjai szállanak fel a Stefá­nia környékén. Minden jel arra vall, hogy itt már csak a torony alatti energia segíthet, amelynek egyenes útja a kultuszminiszterhez vezet, akinek fellebbezhetetlen és radikális eszköze van az áldatlanul összeku­szált gordiusi csomó keresztülmet­­szésére. Szigorú intézkedések a bolgár határvillongések megakadályozáséra — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Szófia, augusztus 31. (Bolgár Távirati Iroda jelentése.) Az igazságügyminiszter ismételten felhívta a határmenti tartományok parancsnokait azon intézkedések végrehajtása végett, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy úgy a határ mentén, mint a határmenti tarto­mányok belsejében meggátolják azt, hogy bárki is szervezkedhessék a határ jogtalan átlépésére. Azon esetben, amikor ilyen ké­szülődéseket állapítanak meg, a tet­teseket azonnal le kell tartóztatni, azon büntetőjogi törvények értelmé­ben, mely az ország belső rendje, a személyes biztonság és a kül­földi javak biztonsága védelméről szólnak. Kisebb nehézségek támadtak a 80 milliárdos kölcsön felvétele körül Somogyi Silivosilor dr polgármester szabadságáról hala érk­ezett — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Szeged, augusztus 31. Több heti szabadság után kedden este a féltíz órai gyorsvonattal visz­­szaérkezett Szegedre Somogyi Szil­veszter polgármester. Frissen, vidá­man, szinte megfiatalodva jött meg a podeszta cseh megszállott terület­ről, ahol szabadságát töltötte Sza­badsága teljes idejét nem töl­tte ki teljesen a polgármester. Már há­rom nappal ezelőtt megszakította vakációját. Budapestre utazott, ahol két napot töltött és ez alatt a város fontos ügyében eljárt az egyes mi­nisztériumokban. A Szegedi Uj Nemzedék munkatársa budapesti utjának eredményére nézve kérdést intézett a polgármesterhez, ki a kö­vetkezőket mondotta: — Budapesten való tartózkodásom alatt jártam a pénzügyminisztérium­ban, ahol a 80 milliárdos kölcsön felvétele iránt érdeklődtem. Itt azt a benyomást szereztem, hogy a 80 milliárd felvételét nem látják szíve­sen, mert nem akarják, hogy a vá­ros eladósodjék. Csak a felét akarják megadni. A városnak azonban leg­alább 70 milliárdra van szüksége, annál is inkább, mert ebből kell visszafizetni a nem régen felvett 20 milliárdos függő kölcsönt is. A köl­csön felvétele ellen támasztott véle­ményeket azonban remélem sikerül eloszlatni. Ilyen irányban már tettem is lépéseket. Jártam a kultuszminisz­tériumban is, ahol szintén az egye­temi építkezések ügyében folytattam tárgyalást. Megsürgettem azonkívül az Aigner Károly-telepi és a Somo­gyi-telepi iskolákra megígért 300 millió korona kiutalását is. Mint lapunk más helyén közöljük a városok és vármegyék külföldi kölcsöne ügyében értekezlet lesz a pénzügyminisztériumban. Ezen az értekezleten Somogyi polgármester nem vesz részt. A polgármester egyébként az orvos­ ■ggggggi ■■■■■■■lagagggggnggaggggggggggg aaaBBgaaaaa. I Egyetemi hallgete urak I b. figyelmébe ajánlom újonnan meg- I nyílt diszes kis intim EUROPA kávéházaanat s találkozó helyül (Vár-utca 1. az., Bohn I vendéglővel szemben) s mindenben kedvezmanyes drak I mellett. Eltűnő reggeli én uzsonna, I tejszinhabos kávé é ezer korona atb. a fővárosi és kalyball lapok! ■ Olcsó billird lálsziaal | | KOlfia lÉraalge aiobákl | | Felszolgálási díj (borravaló) nem szá-| I mu­tatik fel. Kiváló tisztelettel: |­­ Rásó Gyula kávés. [ MMMHMBktkktMSMBMIMMifkmi kongresszusra jött Szegedre. Beszé­det fog ugyanis mondani a kon­gresszuson és ő fogja átvenni a város nevében a Boros József emlék­szobrot is, a délután 5 órakor tar­­tandó leleplezési ünnepségen. Szanálják már az olasz lírát is — Olaszországban is, valorizálnak — — A Szegedi Ur nemzedék tudósítójától — Róma, augusztus 31. A minisztertanácson a pénzügymi­niszter kifejtette pénzügyi terveit. A minisztertanács elhatározta, hogy foly­tatja a rendszeres deflációs politikát, amelynek célja a­rra fokozatos valo­rizálása. Elhatározta még a minisz­tertanács, hogy bizonyos egyenes adókat eltöröl és is folytatja az adóegyszerűsítés politikáját is, amely­nek során a háború alatt és után be­vezetett adókat igyekszik kiküszö­bölni, mert azok inkább ártanak az ország általános gazdasági helyze­tének. Tizenhét ajánlat érkezett a szegedi sebészeti klinika építési munkáinak elvégzésére Hétfőn délben bontották fel az ajánla­tokat a kultuszminisztériumban — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Budapest, a­ugusztus 31. A vidéki egyetemek épíkezéseire kiírt pályázatok közül most járt le a szegedi sebészeti klinika építésére kiírt pályázat. A kultuszminisztérium egyetemi és főiskolai ügyosztályában hétfőn délután egy órakor bontották fel Nagy Árpád miniszteri tanácsos, helyettes államtitkár jelenlétében a mintegy 6,7 milliárd koronás épít­kezési munkálatok végzésére benyúj­tott ajánlatokat. Építészkörökben rend­kívül nagy érdeklődés mutatkozott a nagyszabású közmunka iránt, amit bizonyít a beérkezett pályázatok je­lentékeny száma is. Összesen 17 ajánlat érkezett be hét­főn déli 12 óráig, amelyeket Flan­­dorfer miniszteri tanácsos bontott fel a miniszteri bizottság tagjain­ak jelenlétében. A 17 ajánlatból­ 7 vál­lalkozó az összes építkezési munká­kat vállalta, hat ajánlat a műkő és kőfaragó, négy pedig csupán a bá­dogos munkák elvégzésére pá­lyázott. Az összes építkezési munkálatok elvégzésére ajánlatot tevő cégek a következők: Károly Emil és társa, Pécs 9 milliárd, 877 millió; Szegedi Építő R­t. 9 milliárd, 767 millió; Ligeti Béla Budapest 9 milliárd, 508 millió; Müller és Nyáry 8 milliárd, 502 millió; Takács, Somogyi és Sturm, Szeged 9 milliárd, 483 millió; Ottovay és Bogdánffy 9 milliárd, 713 millió; Kondor, Feledi és Szolcsányi 9 milliárd, 323 millió. Az ajánlatokat a kultuszminisz­térium a lehető legrövidebb idő alatt felülvizsgálja, elvégzi a szükséges átszámításokat és ezek alapján a legolcsóbb, legmegbízhatóbb aján­lattevőt fogja megbízni a sebészeti klinika építésével. Ezután a szegedi szülészeti és nő­­gyógyászati klinikára kerül a sor, amelyre vonatkozólag a pályázati határidő csak szeptember hónapban fog lejárni. A szegedi egyetem egész klinikai telepének ünnepélyes felavatása ok­tóber első na­pjaiban fog megtör­ténni és az alapkőletételi ünnepségért Horthy Miklós kormányzó maga ias részt fog venni.

Next