Szegedi Uj Nemzedék, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

Inged, 1927 április péntek Ara 10 fillér. inszti­l HiltHul Nofiap. Előfizetési ára: llT'hónapra 3.80 P. Postán küldve 8.96 P. Uzalkalm­. kedvezmény ■eyes szám ára 10 fill. Vasár-és ünnepnap 16 fill. Imrbesztfiség és Madéhivatal: fogsd, Dugonfes-tér 7. szám TELEFON: Szerkiszléség: 12—84, lladóhiva­l: 158, IX-Ik évfolyam, 74. szám. ;Pöaserkesztfi: 90 BAT GYULA II. Pfi munkatársi PUSKÁS JENŐ, i jiroii-8i8nliég uigiC nikjiiik, I URSi, t h0u lemieQ Síiiabég, Torii'bl« Tetség, Inról uegedl ku. klf itiloi li9]a, Poilf takartkaénatáil M*im. ssig Ai O véleményük (IM.) Vasárnap este a szegedi Szent Gellért Konviktus növendékei dalolva meneteltek a konviktus szék­háza felé. Vigan pattogott a nóta, s aki még nem tudta, meg­tudhatta belőle, hogy az egri kislány mind büszke. A Dugonics-tér 7. sz. ház előtt két férfi, egy nő és két gyermek diskuráltak, mikor a kis daloló csa­pat előttük elhaladt. Valamennyien megnézték az egyenruhás diákokat,­­ amint azok elvonultak, megjegyzi az egyik férfi, kinek hitvallására és világszemléletére orr és arc görbü­leteiből nagyon könnyen lehetett kö­vetkeztetni : — No, lám, mit énekelnek ezek. Ezért rablás a katolikus papok kon­­viktusába adni a gyermeket. Mi lesz ezekből ha felnőnek, mikor már most ilyen nótákat énekelnek? A bírálat nem állott meg azonban ezeknél a megjegyzéseknél, hanem az említett úr felhasználta mindjárt az alkalmat, hogy súlyos megjegy­­zéseket tegyen a papokkal, sőt, ma­gas egyházi méltóságokkal kapcso­latban is. Nem közöljük a megjegy­zéseket, amennyiben azonban a rend­őrség, vagy a kir. ügyészség kiván­csi lenne bővebb információkra, készséggel bocsájtjuk adatainkat ren­delkezésükre, ki tudja, hát ha az az úr, aki ilyen purifikátornak tolja fel magát, részletesebben is kifejti majd véleményét a rendőrségen, vagy a bíróság előtt. A társaságukban levő nő, aki a két gyermek anyjának látszott, elő­ször csitítani próbálta a dühös kri­tikust, ám, az nem tágított és tovább fejtegette, miért nem helyesli a papok nevelési módszerét. Amint mondottuk, nem volt nehéz faji hovatartozandóságát megállapí­tani, s talán éppen ezért rohant ki a katolikus papság ellen, noha min­den valószínűség szerint ő is tudja, hogy a magas színvonalon álló Szent Fellért Konviktus nem papok, ha­nem egy kitűnő tanári együttes ve­zetése alatt áll, s ez az intézet, na­gyon sok keresztény magyar ifjút segít hozzá ahhoz, hogy iskoláit olcsón végezze el, s a magasabb tudományok felé is elinduljon. Tudnia kell mindezeket, de mert olyan a mentalitása, mint amilyen, ő a papok ellen tartja legelső peda­gógusi kötelességének filippikáit el­mondani, hogy megfelelő utat mu­tasson a társaságában levő két gyer­mek számára, akik az egri kislány büszkesége helyett, ime az ilyenfajta tud­ományban képezhetik magukat tovább. Ennek az urnák sötét nevelési módszeréhez valóban nem gratulá­lunk. Ő azonban mégis úgy látszik nevelésre szorul. Mert, miért is háborodott fel tu­lajdonképpen ? A konviktus diákjai, hogy ütemre léphessenek, elénekelték azt az ár­tatlan magyar dalt, hogy az egri kislány mind büszke, ha büszke büszke, magának büszke, stb. Bocsánatot kérünk, de ez a neve­lési módszer mégis sokkal elfogad­hatóbb, m­intba a jeles kritikus sekü­­letéhez közel álló dalokat, mint Gyere, te nimand. Lesz maga juszt is az enyém, esetleg Te drága kis apacs legényt — éneklik. Sőt a cerleszton, vagy a simmi, nem ma­gyar talpak számára szerzet táncok figuráinál is többet ér. A­iért tehát a súlyos kritika? és miért éppen azok ellen, akik az egész dologban ártallacok? Isten látja a lelkünket, erre a miértre nagyon könnyű választ adni. A válasz ott van a tőlünk teljesen idegen vérsejtekben és agytekervé­­nyekben. Ez a válasz a forrad rlmák alatt nem egy márkír katolikus pap­nak vette el az életét. A gyűlölet vérsejtjei ficánkolnak azokban az erekben, melynek sajtója és libera­lizmusa a kiengesztelődést, a társa­dalmi ellentétek kiküszöbölését, a nemzet ellen való olyos bűnök megbocsájtását és elfeledését sürgeti. Úgy véljük, leszerelésről ma még nem lehet szó, s kérdés, hogy el­következik-e az az idő. Mert a megbocsát­ás és kiengesz­­telődés csak akkor következik el, ha a bűnbánat tökéletes. Addig pedig résen leszünk, nehogy az ilyen kriti­kusok véleménye meg­mételyezze ismét és saját maga testvérének gyűlöletére izgassa a magyar lel­keket. Románia tekintélye égési Európában csökken h­a — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — London, március 31.­­ A külföldi adóssági kötvények angol tulajdonosainak szzivetsége 35. évi jelen­­tésében több külföldi állam még ki nem fizetett adósságának kérdésével foglal­­kozik. Magyarország és Ausztria háború­­előtti adósságaival kapcsolatban kifejti, hogy Románia késedelmeskedése miatt az innsbrucki jegyzőkönyv és a prágai szer­ződés ratifikálása 1926 márciusáig húzó­dott el. Romániának a tárgyalások alatt tanúsított magatartása érthetetlen és helyt telen volt Az ellenállás, amelyet Romá­nia a szerződés revíziójára irányuló tö­rekvésekkel szemben tanúsított, valamint Románia elutasító magatartása a Vas­­kapu-kölcsön rendezése kérdésében, Lon­donban igen kínos benyomást keltett an­nál inkább, mert Románia a békeszerző­dések folytán nagy kiterjedésű területek­kel és kincsekkel gyarapodott. Az Orient-expresszvonat ismét szerencsétlenül fért Romániában - Oláh ■•gsiilletl l•rOI■tall bularuhanl «gy l•h■rwelll — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Budapest, március 31. A magyar-román határállomás, Biharkeresztes állomás parancsnok­ságától szerzett információk szerint a bukarest budapesti expressvonat­­nak egy tehervonattal történt ösz­­szeütközése nem biharpüspökinél, hanem Segesvár közeliben történt- A tehervonat fűtője és mozdonyve­zetője meghalt. Az expresszvonat utasai közül 7 megsebesült. A te­hervonat mozdonya, 3 vagonja, va­lamint az expressvonat két kocsija és mozdonya szitzazódott. Botrány tört ki egy Prónay-ügy törvényszéki főtérgyűlésén — A tárgyalási fal kellall fogyesztani — — A Szegedi Új Nemzedék tudósitójától Budapest, március 81. A büntetőtörvényszék Schadl-ta­nácsa csütörtökön ismét Prónay Pálnak egyik ügyét tárgyalta. Prónay ugyanis egy időközben megszűnt lap­­ban nyilatkozatot tett közzé és kritizálta a hadbíróság ítéletét, amely őt el­marasztalta. A tárgyaláson Györffy ezredes-hadbírót hallgatták ki tanú­képen, akihez Darvay János, Prónay védője intézett kérdéseket. E közben szóváltás támadt Györffy is Darvay között, amelybe Prónay is beleavat­kozott. Prónay szintén kérdéseket intézett Győrffyhez, olyan hangnem­­ben, hogy az elnök kénytelen volt közbelépni és Prónayt kétszer egy­másután 80 pengő rendbírsággal sújtani. Prónay azután a hadbíróság mű­ködését kritizálta, amiért az elnök ismét két ízben 80 pengő, össze­sen tehát 320 pengő rendbírságot szabott ki rá, majd a tárgyalást fel­függesztette abból a célból, hogy a bíróság tanácskozzék azokról a rendszabályokról, amelyek alkalma­sak a főtárgyalás nyugalmának a biztosítás­ára. Gaél Gastton nagy beszéde a bürokrácia túltengéséről és a köséreti tisztesség védelméről - Nyolcórás­zás­­ Budapest, március 81. A Mpviselőház csütürtöki ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Lukács György, a kü­lügyi bizottság előadója két jelen­tést terjesztett be. Az egyik a nem­zetek szövetségének egyezségokmá­­ nisgil­ihag­á­ nyának módosítását, a másik a Spitzbergák tárgyában kötött nem­zetközi szerződéséről szól. Ezután áttértek a költségvetés folytatására. Az első felszólaló Esz­tergályos volt. Tiltakozik az ellen a megállapítás ellen, mintha a szociáldemokraták a gyűlöletet hir­­detnék.(?) A szociáldemokrácia egyedüli célja az, hogy az emberből embert csináljon. (Tankovics János: He­­lyes, de ne vadembert.) Esztergályos: A szociáldemokrácia azt akarja, hogy az országban mindenki boldog és megelégedett legyen. (Felkiáltások a kormánypárton: Ezt akarjuk mi is.) Esztergályos: A túloldalról gyak­ran szemére vetik a szociáldemokr­ratáknak a nemzetköziséget. (Tan­kovics ... és a vallástalanságot.) Esztergályos: A szociáldemokrácia nemzetközisége a kereszténység azon alapelvén nyugszik, amely azt mondja, hogy szeresd felebarátodat. (Gadl Gaszton: Hát mi van a keresztény­­szocialistákkal,azok nem felebarátok?) Esztergályos: A munkásság akkor, amikor nemzetközileg szervezkedik, a nemzetközi tőke lelketlen táma­dása és kizsákmányolása ellen véde­kezik. Esztergályos: Hosszasan fejtegeti a hadirokkantak ellátásának ügyét és rövid indokolással terjesztette be egyes határozati javaslatait. A következő felszólaló Gaál Gasz­ton. Nem abban a szellemben kíván szólani a költségvetéshez, mint az előtte szóló. A törvényhozás hivatá­sát abban látja, hogy valamennyien közös akarattal azokat a kérdéseket hozzák a Ház elé, amelyből a köz­jólét fejlődik. A tanítói kar sérelmét teszi szóvá. Nagy sérelem az, hogy a kántorté­nutók javadalmazását be­számítják a tanítói fizetésbe, az uta­zási kedvezményeket pedig olyan feltételhez kötik, hogy ennek alig vehetik hasznát. A nyugdíjasok kö­zött fennálló megkülönböztetésnek a megszüntetését kívánja. Tiltakozik a szolgálati idő leszállítása ellen. A mezőgazdasági kérdésekkel foglal­kozva arra kéri a kormányt, tegyen meg mindent az állatkivitel előmoz­dítása érdekében, majd a levente intézmény egyes kinövéseit tette szóvá. Szóvá tette a pénzügyi tiszt­viselők külön pótlékának a kérdését is. Szerinte a törvényben megálapí­­tott fizetésen túlmenőleg tisztviselő más jutalékot nem kaphat. A külön­féle megajándékozás dehonesztáló a tisztviselőre. Ezt a rendszert meg kell szüntetni. Az elnök ezután szü­netet rendelt el. Szünet után Gaál Gaszton foly­­tatta beszédét és bírálta a GOKSz­­nál folyó gazdálkodást. Ez a szö­vetkezett 18 millárdnyi állami pénzt kapott. Emellett úgy­szólván telje­sen tönkre ment, holott a pénzügy­minisztérium ellenőre is benn ül az igazgatóság tagjai között. Az igaz­gatók 8—10 millió korona havi fi­zetésük mellett bizonyos összegeket kaptak a vállalat bruttó jövedelmé­ből. Így az egyik igazgató fél év alatt 70 milliót a másik 113 milliót, a harmadik még többet. (Felkiáltá­sok : Hallatlan.) Kötelességének tartja hogy rámutasson ezekre a dolgokra és felhívja a kormány fi­gyelmét arra a nemzet talpraállítá­­sára irányuló munkájában is, mert nem tudna a kormány helyett meg­felelőt odaállítani, azoban súlyos kritikával kell szóvá tenni az állam pénzével ilyen irányú gazdálkodást. Sürgeti a bürokrácia egyszerűsíté­sét és annak kimondását kéri, hogy

Next