Szegedi Uj Nemzedék, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

a bürokrácia nem mindenható. Ez­zel kapcsolatban áttért az Összefér­hetetlenségi kérdésekre. Az Össze­férhetetlenségnél két törvény ural­kodik, az egyik írott, a másik er­kölcsi. Hivatkozik Tisza István pél­dájára, aki midőn az Összeférhetet­lenségi törvény életbe lépett, minden igazgatósági tagságáról lemondott. Az Összeférhetetlenség példája, amikor a képviselőket különböző válla­latok igazgatóságaiba választják be. Nincs kifogása az ellen, ha az ipar és kereskedelem szakférfiai bekerül­nek a parlamentbe, de amikor képviselői porciójukért kapnak igaz­gatóságot valamely vállalatban, ez teljesen kimeríti az összeférhetetlen­séget. Veszedelmes neme az össze­férhetetlenségnek az is, amikor egyes vállalatok a minisztériumok maga­sabb tisztviselői karából választa­nak tagokat az igazgatósághoz. A tisztviselőnek olyan fizetést kell adni, hogy ne igényeljen mellék­­jövedelmet. A ti­sztviselők egyes kategóriái nincsennek megelégedve a helyzetükkel. Az állam kiadása pedig e tekintetben folyton növek­­szik, ennek oka az, hogy sok a tiszt­viselő. A mostani terhet az ország nem tudja elviselni. Elismeri, hogy nehéz a helyzete a tisztviselőknek, de szemben állítja velünk gazdatársada­lom helyzetét. Ma már ott tartunk, — mondja, — hogy ezer holdból nem lehet megélni. A költségvetést el­fogadja. Utána Malasits Géza szólalt fel. A költségvetést nem fogadja el. Ezután a vitát megszakították, el­­nök javaslatára a Ház elhatározta, hogy pénteken délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését a csütörtöki napirenddel. Ülés vége 6 órakor, tartásban azzal az asszonnyal. Együtt dolgoztunk, kapáltunk és együtt is neveltünk fel két kis malacot. Az­tán összevesztünk és én eljöttem a háztal. Az asszony eladta az egyik malacot, a másikat pedig levágta. Én kértem, hogy aggyon nekem is valamit a malacba, de rám se hall­gatott. Erre elhatároztam, hogy magam veszem ki a nekem járó részt. Ki­vártam, míg az asszony elment ha­zulról és akkor bemásztam a kamra ablakán. Összeszedtem egy kis húst, egy kis kolbászt, meg több apróbb disznóságot és szépen magammal vittem. Ennyi az én bűnöm, kérem szépen. A vádbeszéd elhangzása után Márton József dr, a vádlott védője állott fel, aki rövid védőbeszédben bizonyította védence ártatlanságát. A bíróság bűnösnek mondotta ki ifj. Hegedűs Kálmánt egy rendbeli lopás vétségében és ezért 1 hónapi fogházra ítélte. A vád második pont­jára nézve felmentette a bíróság a vádlottat azzal az indokolással, ho a saját jogos tulajdonát vitte el, már pedig önlopást nem ismer a magyar törvényhozás. Már­pedig önlopást nem ismer a magyar törvényhozás —A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, március 31. A szegedi kir. törvényszék Gömöry­­tanácsa tegnap tárgyalta ifj. Hegedűs Kálmán felei napszámos ügyét, akit mint visszaeső bűnöst két rend­beli lopás büntette miatt vont felelős­ségre a bíróság. A vád első pontja arról szólt, hogy ez év februárjában a napszámos elemeit egy fehér törlőruhát, a másik vád pedig az volt Hegedűs ellen, hogy bemászott egy asszony lakásába, akitől élelmi­szert vitt el. Az első vádra nézve Hegedűs azzal védekezett, hogy véletlenül vitte el a kerítésről a törlőruhát. Elmondotta, hogy ezt megelőzően a kocsmában borozga­­tott, de mivel a jóból is megárt a sok, rossszul lett a sok elfogyasztott bortól és kiment a sötét udvarra, ahol nekitámaszkodott a kerítésnek. Mikor jobban lett, elő akarta venni a zsebkendőjét, azonban úgy látszik elveszthette valahol, mert nem ta­lálta meg a zsebében. Véletlenül felnézett a kerítésre és a sötétben észrevette a fehérle törlőruhát. — Levettem onnan, — mondotta a vádlott és megtöröltem vele barna bajuszomat. Elnök: Aztán el is vitte magával. Vádlott: Az igaz, de csak vélet­lenül, mert soká törültem a baj­szomat, aztán be is voltam rúgva egy kicsit és az eszem sem forgott úgy, mint máskor. Oszt törlés köz­ben egészen megfeledkeztem arról, hogy nem az enyém és mivel azt hittem, hogy a zsebkendőm, zsebre tettem és elvittem magammal, de útközben el is veszejtettem. Elnök: Hát ahoz az asszonyhoz miért mászott be? Vádlott: Meg vöt annak is az oka. Teccik tudni úgy állt a dolog, hogy én egy évig éltem közös ház­ SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1927 április 1., péntek Ferdinánd oláh király állapota ismét rosszabbra fordult — A király hatáasánál titkolták Bukarestben — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Budapest, március 31. Belgrádból jelentik, hogy Ferdi­nánd oláh király állapotában rosz­­szakodás állott be.. A király állító­lag influenzába esett. Állapotáról minden további felvilágosítást meg­tagadnak. A Bethlen-k­ormánynak K­DSzonfű­ főnyi ellenzéke van a felsőházban — Három törvényjavaslatot letárgyalt a felsőház — Budapest, március 31. A felsőház csütörtökön ülést tar­tott, amelyet Wlassich Gyula dá­n­elnök egynegyed 11-kor nyitott meg. Bejelentette, hogy a közigazgatási bíróság a közjegyzői kar választását megsemmisítette és az Imre József megválasztása ellen beadott petíció­nak nem adott helyet. Ezután Szmre­­csányi Lajos egri érsek, a legfelsőbb fegyelmi bíróság tagja letette az es­küt, majd Vargha Ferenc korona­ügyész a felsőház igazolóbizottság­nak jelentését terjesztette be. Esze­rint az igazolóbizottság megállapí­totta, hogy törvényeink értelmében az aktív bírói állás, tehát Huszár Aladár kaposvári törvényszéki elnök állása is nem összeférhetetlen a felsőházi tagsággal. Vita nélkül elfogadták a felsőház gazdasági bizottságának a felsőház 1927—28 évi költségvetéséről szóló jelentését, majd áttértek a biztosí­­tási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Pesthy Pál igazságügyi miniszter részletesen kifejtette a törvényjavas­lat intencióit, amely nem egyéb, minthogy szanálja a biztosítási ügyek körül kialakuló abúzusokat. Hangoztatja, hogy az új jogelvek alapján való rendelkezésre akkor is szükség lett volna, ha csak a régi biztosító társaságok maradtak volna az ország területén. A javaslat tehát nem irányul az időközben bejött külföldi biztosító társaságok ellen. Hadik János gróf indokolta meg ezután kisebbségi véleményét. A ja­vaslat nem szolgálja a biztosítottak védelmét, sőt kiszolgáltatja őket a biztosítóknak, emellett a múlttal szemben jogfosztást is jelent. A kar­tellekkel kapcsolatos aggodalmait a külfö­di helyzetre való utalással az igazságügyminiszter nem tudta meg­nyugtatni, mert nálunk csak egy kartell van és az teljesen uralkodik a biztosításügy terén. Ez a jövőben sem változik meg, mert máris meg­indult a mozgalom a 30—40 száza­lékkal olcsóbb feltételű angol társa­ságoknak a kartellbe való bevoná­sába. Ha a törvény életbe lép, a kartellen kívüli olcsó vállalatok is kénytelenek lesznek a kartellbe be­lépni. Ezzel pedig megszűnik a ver­seny és az új törvényjavaslat alap­ján a kartell drágábban fog bizto­sítani, ami általános drágulással járna. A javaslatot nem fogadja el. Rövid szünet után Nagy Ferenc egyetemi tanár jogi szempontból bí­rálta a javaslatot, amelyet elfogad. Somsich László gróf szólal fel ezután. A biztosító társaságok körül keletkezett visszásságok oly rég­óta foglalkoztatják a kormányt, hogy ez átmeneti javaslat helyett végleges reformmal jöhetett volna. A javaslat nem védi a biztosítottak érdekeit. Bernáth István szólalt fel ezután. Igazgatósági tagja a gazdák biztosító szövetkezetének, de ha úgy találná a felsőház, hogy ennek ellenére nem összeférhetetlen az ő felszólalása a javaslathoz, akkor volna néhány megjegyzése.­­Halljuk, halljuk.) Fel­hozták a javaslattal szemben, hogy az káros a magyar közgazdasági életre. Ennek éppen az ellenkező­jét kell állítania. Hadik János gróf szerint a javaslatra most már nem volt szükség, mert a biztosítás körüli visszásságok a korona stabilizálása óta megszűntek. Ezzel szemben ta­pasztalásból állíthatja, hogy a hely­zet még romlott azóta, úgy hogy a javaslatra feltétlenül szükség van. A 30 napos felmondási határidőt elegendőnek tartja. A javaslatot el­fogadja, mert az gazdasági és szociális szempontokból egyaránt in­dokolt. Bod János pénzügyminiszter vála­szolt ezután a felszólalásokra. A biztosító társaságok szinte automa­tikusan vesztették el vagyonukat és jóformán tönkrementek. A kor­mány tehát közérdekből cselekszik, amikor segíteni igyekszik rajtuk, mert bár igaza van Hadik Jánosnak abban, hogy a biztosítás nem ter­melési ág, de viszont a termelést támogatja. A kartellek túltengését kétségtele­nül korlátozni kell, azonban tagad­hatatlan, hogy a mai gazdasági helyzetben a kartellekre bizonyos fokig szükség van, hogy a túlzott verseny az amúgy is meggyengült erejű vállalkozásokat meg ne ölje. A kormány örömmel látná egyéb­ként, ha a gazdák biztosító szövet­kezete kartellen kívül maradna, ezt azonban intézzék el azok az alapító érdekeltségek a vállalatnál. Reméli, hogy a javaslat közgazdasági éle­tünk számára lesz és kéri annak elfogadását. (Taps és helyeslés.) Hadik János gróf fenntartotta szo­ciális vonatkozású aggodalmait. Egyébkét a kartellben lévő magyar­­országi vállalatok legnagyobb része külföldi. Nem áll meg tehát az a felfogás, hogy az itt alakult idegen tőkéjű kartellen belüli vállalatok mind magyarok. Egyébként a kar­tellek kérdésében történt külföldi példákra való utalás nem helytálló, mert a külföldön több kartell mű­ködik mindenütt, tehát verseny fej­lődik ki. Nálunk csak egyetlen kar­tell működik, tehát monopolisztikus ereje van. Pesthy igazságügyi miniszter újból felszólalva ismét hangoztatta, hogy a javaslat figyelembe veszi úgy a közgazdasági, mint a magánér­deket. Mivel több szónok nem volt, elnök a vitát bezárta. A felsőház többsége a javaslatot változatlanul elfogadta a képviselőház szövegezésében A javaslat ellen Hadik János, Zichy Aladár, Somssich László grófok és még mintegy 20 nő szavaztak. A részletes tárgyalás során­ Hadik gróf a javaslat címénél és legtöbb sza­kaszánál részben kiegészítő, részben módosító indítványt terjesztett be a Ház többsége azonban azok elve­tésével a javaslatot a képviselőház szövegezésében részleteiben is el­fogadta. A napirend további során válto­zatlanul elfogadták a belvízi hajók lajstromozásáról szóló törvényjavas­latot. A javaslat általános vitáján Igaz Béla sajnálattal állapította meg, hogy belvízi hajózásunk nem olyan mérvű, mint amilyennek egy három első amerikai a viszTU La­kascsa­l a Belvárosi moziban. Előadások kezdete hétköznap 5, 7, 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor.

Next