Szegedi Uj Nemzedék, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

1927 április 1., péntek SZEQgPmj NgM^pgK nagy folyóval rendelkező országban lenni kellene. A javaslatot örömmel üdvözli, mivel ez a legolcsóbb közlekedési eszköznek, a belvízi hajózásnak a fellendütését célozza. Végül hozzászólás nélkül úgy álta­lánosságban, mint részleteiben válto­zatlanul elfogadták az Országos Köz­­pont Hitelszövetkezet kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes rendel­kezéseknek módosításáról szóló tör­vényjavaslatot. Ezzel az ülés napi­rendje kimerült. Wlasics Gyula báró elnök beje­­lentette, hogy a legközelebbi ülés összehívása iránt a képviselőháztól átérkezendő tárgyak szerint fog in­tézkedni. A felsőház ezentúl üléseit délelőtt 10 órától délután 2 óráig tartja, amennyiben azonban szük­sége mutatkoznék, üléseit a délutáni órákban is folytatni fogja. Az ülés a jegyzőkönyv hitelesítésével egynegyed 4 órakor ért véget. A kö­zgyűlés napirendre tért a tisztviselők fizetésrendezése felett Feliratban kérik a kereskedelmi minisztert, hogy Tápé mellett közúti hidat létesítsen — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, március 31. A március havi folytatólagos köz­gyűlést feltűnően csekély számú bi­zottsági tag jelenlétében csütörtökön délután fél öt órakor nyitotta meg So­mogyi Szilveszter dr polgármester. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitele­sítése után a közgyűlés gyors tem­póban vita nélkül letárgyalt egész sereg jelentéktelenebb ügyet. A törvényhatósági bizottság egy­hangúlag hozzájárult, hogy az 1072 alsótanyai hősi halott emlékének megörökítésére a város 4 ezer pen­gőt adományozzon. Majd tudomásul vette a közgyűlés, hogy Károlyi La­jos özvegye elhunyt férjének képeit a városra hagyományozta. Gyargyevits István gör. keleti szerb lelkész 1300 papírkorona se­gélyének 1300 pengőre való feleme­lését kéri. A tanácsi javaslat szerint, melyet Gaál Endre terjesztett elő, a gör. kel. szerb lelkész ez évi segé­lyére az idei költségvetésben már felvettek 500 pengőt. Ezt a tanács most kiegészíti 700 pengőre. Széll Gyula dr felszólalásában többek között a város gavallériájára is hivatkozva kéri, hogy a közgyűlés valorizálja a gör. keleti lelkész fize­tését. — Megadjuk! — hangzik min­denfelől. Gaál Endre dr. Arról világosítja fel a közgyűlést, hogy itt nem a gör. kel. egyház segélyéről van szó. Az iskolára külön ad a város. Ez a lelkész külön segélye. Széll Gyula újabb felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. Következtek az indítványok. Balogh Lajos első indítványában azt kéri, hogy a Kertbérlő Szövetke­zet által bérelt 172 hold földet ne a szövetkezetnek, hanem közvetlenül a tagoknak adják bérbe. A tanács szerint ez a dolog nem tartozik a közgyűlés elé, ezért az indítvány elutasítását javasolja. Több felszóla­lás után a közgyűlés a tanács javas­latát fogadja el. Második indítványában Balogh Lajos azt kéri, hogy feliratilag kér­jék a kereskedelmi minisztert, hogy az Algyőnél tervezett közüli híd he­lye­t Tápé mellett készíttessen hidat. A tanács javaslatára ezt az indít­ványt a közgyűlés egyhangúlag el­fogad­a, azzal, hogy hasonló állás­foglalásra kérik fel Hódmezővásár­helyt is. Farka Lajos indítványozza, hogy Zákányban róm. katolikus plébániát állítsanak fel. A tanács ebben az ügyben előbb tárgyalni óhajt az egyházi hatóságokkal, amihez a köz­gyűlés hozzájárul. Lantos Béla indítványára, melyben Tömörkény István sírjánál síremlék felállítását kéri, Gaál Endre dr ta­nácsnok hosszasan válaszol. El­mondja, hogy a tanács a síremléket a Tömörkény-családdal egyetértve hajlandó felállítani. Ezen felül a tanács Tömörkény mellszobrára is ki fog íratni pályázatot. Lantos Bála meleg szavakkal em­lékezve meg Tömörkényről, Szeged nagy fiáról, a tanács javaslatát tu­domásul veszi és azt a közgyűlés is elfogadja Regdán Károly úr indítványát, melyben a tüdővész elleni védeke­zés végett az utcán való köpködés eltiltását és büntetését kéri, Hegedűs Antal tb. tanácsnok ismertet. A ta­nács az indítványt kiadja a köz­egészségügyi bizottságnak és tár­gyalást kezd az államrendőrséggel. Regdán Károly dr felszólalásá­ban egész csomó érvet sorol fel in­dítványa védelmére, kérve annak elfogadását. A közgyűlés a tanács javaslatá­hoz hozzájárul. Tonelli Sándor dr zenepalota fel­építését kérő indítványára a tanács azt válaszolja, hogy a zenepalota terveit hajlandó elkészíttetni, de a felépítéséről szóló javaslatot csak akkor hozza a közgyűlés elé, ha annak idejét elérkezettnek látja. Tonelli Sándor úr arra kéri a tanácsot, hogy mindenekelőtt a hely kijelölésével foglalkozzanak és erről tegyenek legközelebb jelentést. Somogyi polgármester kijelenti, hogy ő a zenepalotát legjobban sze­retné az Oroszlán­ utcai palota foly­tatásában levő telken felépíteni. De a hely végső kijelöléséhez hosszabb idő kell. Korom Mihály a zenepalota fel­­építését nem tartja sürgősnek. Előt­tünk van a nehéz probléma, a kül­városok rendezése. A külvárosi lakos­ság gondolatába már teljesen át­ment, hogy valaminek történnie kell. Az indítvánnyal szemben javasolja, hogy a zenepalota építésével csak akkor foglalkozzanak, ha a kül­városrészek rendezését már megol­dották. Csonka Gergely hasonló szel­lemű felszólalásában kutat sürget Az óvárosra. Ezután a közgyűlés többsége a tanács javaslatát fogadta el. Valihora István első indítványá­ban azt kéri, hogy a tanács rendelje el az elavult városi szabályrendelet helyett egy új szabályrendelet elké­­sülését és hogy azt három hónapon belül terjesszék a közgyűlés elé. Tóth Béla dr főjegyző javasolja a közgyűlésnek, hogy az indítványt adják ki a város tanácsának azzal, hogy az új városi törvény közel­jö­vőbent történő megvalósulása után 3 hónap múlva tegyen javaslatot. A közgyűlés ehhez hozzájárul. Valihora István második indítvá­nyát a tisztviselők fizetésének béke­beli nívóra emeléséről, Gera József dr aljegyző ismerteti. A tanács te­kintettel arra, hogy ez összesen 1 millió pengő évi kiadástöbbletet je­lentene, mit a város háztartása nem bírna el, az indítvány felett napi­rendre térést javasol. Valihora István hosszabb beszéd­ben kel indítványa védelmére. Be­szél a tisztviselők szomorú helyze­téről. Majd hálásan emlékezik meg arról, hogy a múlt ülésen Aigner főispán bejelentette, hogy felkarolja a nyugdíjasok ügyét. Magyar József: Bármennyire jó­érzéssel is viseltetünk a városi tiszt­viselők iránt, nekünk pénzügyi szempontokra is figyelemmel keh­ tinnünk. Nem tudja elképzelni, hogy a város háztartása évi egymillió pengővel emelje terheit. Olyan ösz­­szeg ez, mely teljesen elégséges volna, hogy a külváro­­k több év­tizedes óhdja valóra váljék. A napi­rendre térést az indí­tány felett mé­gis rideg elin élésnak tartja. Indít­ványozza, hogy az ügyet újabb meg­fontolás végett adják vissza a vá­ros tanácsának. Somogyi polgármester: A város bevételeinek egyharmad részét a tisztviselők javadalmazására fordítja. Szegeden a múlt évben 35 száza­lékkal többet kaptak a városi tiszt­viselők, mint az államiak. Az tény, hogy a nyugdíjasokkal nagy igaz­ságtalanságot követtek el. Ezt a kormány is elismeri és orvosolni akarja. A város pedig már segített nyugdíjasain azzal, hogy 50 illető­leg 20 százalékos segélyt ad rés­z­ükre. Újból hangsúlyozza, hogy az indítványban kért fizetésrende­zést a város nem bírná el. Valihora István újból felszólal. Módosítja indítványát azzal, hogy az aktív tisztviselők részére 385, a nyugdíjasok részére pedig 100 ezer pengőt vegyenek fel. Szavaznak. A többség a tanács napirendre térési indítványát fo­gadja el. . Végül a póttárgy következett. Ördögh Lajos dr tb. tanácsnok, hogy a kultuszminiszter által tervezett minta polgári iskola céljaira a város a Boldogasszony-sugárúton levő 647 négyszögöles Winkler-féle tel­ket akarja kisajátítás útján megvá­sárolni. A kisajátítási eljárás meg­indítására a tanács felhatalmazást kér. A közgyűlés ezt egyhangúlag megadta, mire az ülés véget ért. " „Excelsior“ Textilkeresk. Rt. szegedi fiókja, Somogyi­ utca 22. tavaszi vására Hat havi hitel! ­ Véres legényháború a kisteleki legények között Egy évi börtönt kapott a duhaj legény — A Szegediül Nemzedék­ munkatársától — Szeged, március 31. A múlt év júniusában, Péter-Pál napján történt, hogy a kisteleki fiatalság bálát rendezett a kisteleki kocsmában. Mint a legtöbb falusi helyen, úgy Kisteleken is alakultak kisebb legény csoportok a bálterem­ben. A kisteleki legények két egy­mással haragban lévő legény köré csoportosultak és a két párt hívei azon mesterkedtek, hogy minél több bosszúságot okozzanak a másik partban lévőknek. A két ellenlábas vezér, Pap Antal és Rácz Ferenc, valami leányügyből kifolyólag már régóta haragos viszonyban állott egymással. A bálban Pap Antal ugyanazzal a leánnyal táncolt, akit a másik vezér öccse, Rácz Antal el akart kérni tőle, de Pap Antal kijelentette, hogy nem adja át a táncosnőjét. Ebből természetesen szóváltás keletkezett és Pap Antal arcul ütötte Rácz Antalt. A már-már kirobbanó verekedést csupán az erélyes rendezőség aka­dályozta meg, mire a legények le­csendesedtek és a Rácz-testvérek barátaikkal együtt átmentek a Han­­gya­ rendelőjébe, ahol borozgatni kezdtek. Éjfél felé Pap Antal is át­ment híveivel együtt a Hangya-ven­déglőbe, ahol Ráczék már a jó­­néhányadik liternél tartottak. Pap Antal, aki akkorára szintén már ala­posan a pohár fenekére nézett, mi­kor látta a borozgató Ráczékat, oda­­állt hetykén azok asztala elé és rájuk kiáltott, hogy álljon elébe az, aki legény a talpán. A kihívásra Ráczék is válaszoltak, majd az ököl­­jog alapján akarták elintézni az ügyet. A két tábor legényei egymásnak mentek, a székekkel egymás kopo­nyáját törték össze és a bicskák sem hevertek tétlenül a zsebek mélyén. A verekedés hevében Pap Antal alaposan összeszurkálta Rácz Fe­rencet és Harmat Sándort, akik elég súlyos sérüléseket szenvedtek. A szegedi kir. törvényszéken Tarajassy dr egyesbíró csütörtökön tárgyalta ezt az ügyet és bűnösnek mondotta ki Pap Antalt súlyos testi sértés bűn­tettében, akit ezért 1 évi börtönre ítélt. Pap Antal fellebbezést jelentett be a bíróság ítélete ellen. — Hét kellemetlen dolog. Hadikfilcsönt örökölni. Vonatindu­s előtt inggombot keresni. Apagyilkossági hírt rskttfikálni. Az uszoda vize alól hitelező mellett fel­­bukkanni. Szardiilis dobozt kulcs nélkül kinyitni. Sülyedő tengeri hajón takarék­könyvet nézegetni. Poén nélküli humort Olvasni. A külvárosrészi társadalmi körök bizalommal vannak a polgármester iránt A városrendezési nagybizottság küldöttsége a polgármesternél — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, március 31. A külvárosi társadalmi körökből alakult városrendezési nagybizott­­ság tagjai csütörtökön népes kül­döttséggel keresték fel Somogyi Szilveszter dr polgármestert. A kül­­détségben részt vettek: Söreghy Mátyás dr, Körmendy Mátyás, Vékes Bertalan, Hajnal István, Gruber And­rás, Börcsök Antal, Deák János, id. Metzgerf Péter, Bariba Mihály, Ablaka György, Magyar József, Wei­­ner Sándor, Varga József, Csúcs József, Ábrahám Balázs, Gombos Imre. A küldöttség célját Petrik Antal adta elő. Azzal kezdte, hogy az a hír ter­jedt el, mintha ők, a városrendezési bizottság, vándorgyűléseiken a pol­gármester ellen támadásokat intéz­tek volna, továbbá mintha ott azt á­l­lották volna, hogy a polgármest

Next