Szegedi Uj Nemzedék, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-02 / 173. szám
szeged, 1927 augusztus 2., kedd, IX-ik évfolyam, 173. szám. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 280 P Postán küldve. . 2 96 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vásár-és ünnepnap 16 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal , Szeged, Dugonics-tér 7. sz. TELEFON: Szerkesztőség: 12—84. Kiadóhivatal: 1—53. Főszerkesztő: Dr. DOBAY GYULA Főmunkatárs: PUSKÁS JENŐ. A Baross Szövetség szegedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Államvasuti Alkalmazottak Orsz. Szöv. szegedi üzletvezetőségi kerülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. A száműzött román trónörökös kijelentette, hogy igényt tart a trónra Nyilatkozatában megcáfolja azt, hogy önként mondott le trónöröklési jogáról Páris, augusztus 1. Károly román herceg a francia sajtóban nyilatkozatot tett közzé, amelyben nyíltan állást foglal a maga trónjelöltsége mellett. A herceg kijelenti, meg van győződve róla, hogy a bukaresti temetésről néhai édesapja kívánsága ellenére tartották távol, noha semmiféle politikai mozgalmat nem akart bevinni Romániába. A nyilatkozat ezután így folytatódik : Ha én másfél évvel ezelőtt lemondottam jogaimról, ez méltóságomra való tekintettel történt. Rákényszerítettek erre komoly körülmények között bizonyos személyek olyan eszközökkel, amelyekről egyelőre részletesen nincs módomban nyilatkozni. Nagyon el voltam szomorítva attól a kényszerűségtől, hogy ezt a gesztust meg kellett tennem, amelynek következményeit sajnálom. Azok a szentimentális legendák, amelyeket rólam világszerte terjesztenek, nincsenek semmiféle összefüggésben akkori elhatározásommal. Azóta megváltozott a helyzet és ma nagy gondot okoz Románia jövője. Mint román ember és mint apa, meg vagyok róla győződve, hogy jogom, sőt kötelességem is arra törekedni, hogy a román nemzet ne szenvedjen kárt és hogy fiamnak, amikor annak ideje elérkezik, érintetlenül adhassam át örökségét. Ez a helyzet jogot ad nekem arra, hogy személyesen interveniáljak. Mindig liberális hazafi maradtam és forró kívánságom, hogy szolgálatot tegyek országomnak és semmiféle rendzavarást ne okozzak. Soha sem fogok azonban vonakodni attól, hogy népem felszólításának azonnal eleget tegyek, hogy ha ilyen felhívás hozzám érkezik. Riadalom a francia sajtóban Egészen természetes, hogy francia politikai körökben, amelyek egyedül Bratianut tekintik a franciabarát román politika biztosítékának, óriási riadalmat kelt Károly elhatározása. A trónörökös az olasz orientáció híve s talán nem csalódunk, ha több jelből arra következtetünk, hogy Magyarországgal is próbálna megegyezést teremteni. Pertinax az „Echo de Paris “-ban egy nyilatkozat miatt indulatosan támadja Károly herceget, akiről kijelenti, hogy nemcsak teljesen fejvesztett fiatalember, hanem a kellő intelligenciával sem rendelkezik. — Azt kell kívánnunk, — írja Pertinax — hogy Bratianu győzelmet arasson és 1940-ig, Mihály király trónralépésének évéig, Bratianu és barátai biztosíthassák a román állam stabilitását. Bratianu olyan családhoz tartozik, amely a mostani román királyi család mellett megteremtette az egész Romániát és az ő külpolitikája a kisantantnak, valamint a nyugati államokkal való szövetségnek fentartását jelenti. Kívánatos azonban, hogy enyhébb módszerekkel éljen, mert az elégedetlenkedők könnyen gyűlnek egy királyi vérből való személyiség köré, akinek hibái és kalandjai hízelegnek a tömeg romantikus hajlamainak. A Journal a következőket írja: Károly herceg nyilatkozatának semmi értelme sem volna, ha nem azt jelentené, hogy a jelenlegi romániai rezsim ellenfelei felé azt kiáltja: Ha vezérre van szükségetek, itt vagyok! Ez a tény annál is inkább komoly, mert a jelenleg kormányon lévő Bratianu-pártnak számos ellenfele van. Románia barátainak, akik között Franciaország az első helyre tart számot, egyetlen óhajtása csak az lehet, hogy ez az ország megkíméltessék a trónöröklési válság izgalmaitól. Az „Echo de Paris“ a következőket írja: A száműzött Károly herceget a valóságban nemcsak címétől és nevétől fosztották meg, hanem Ferdinánd elhunyt király kezdeményezésére atyai hatalmától is. Károly hercegnek tehát semmi joga sincs ahoz, hogy ez igények közül bármelyiket bárminő formában érvényesíteni. Az Oeuvre ezeket írja: Megerősítést nyert az a feltevésünk, hogy Károly nem is olyan önként írta meg lemondó levelét, mint ahogy Ferdinánd király végrendeletében azt hinni látszik. A velünk barátságos Romániának azt kívánjuk, hogy e nehéz trónöröklésből komoly zavarai ne támadjanak. Ősszel megnyílik a fiumei magyar kikötő Rómában már alá is írták a megállapodást — — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Róma, augusztus 1. Wimmersperg Frigyes báró kereskedelemügyi államtitkár hosszabb ideig tartó tárgyalásokat folytatott Rómában az olasz kormánnyal. Ezek befejezése után a napokban visszaérkezett Budapestre és kijelentette, hogy a fiumei kikötővel kapcsolatos kérdések ügyében sikerült Rómában a végleges egyezséget megkötni. Ennek alapján előreláthatólag ősszel a fiumei magyar szabad kikötő ügye véglegesen tető alá kerül. Augusztus 1-én kezdte meg hivatali működését a Kecskemétről Szegedre költözött m. kir. erdőigazgatóság — Szegedről irányítják az alföldi erdőtelepítést — A Szegedi Uj Nemzedék munkatársától — Szeged, augusztus 1. A m. kir. földművelésügyi minisztérium Dugonics-téri házában a napokban fejezték be a belső átalakítási munkálatokat. Ide költözött be Kecskemétről az alföldi erdők adminisztrációját intéző hivatal, amely a mai naptól kezdve a m. kir. szegedi Erdőigazgatóság nevet fogja viselni. Amióta Magyarország elvesztette erdőbirtokállományának 84 százalékát, hiszen a trianoni békeparancs az ország 17 millió kát. holdnyi erdejéből Csonkamagyarországnak csak 2.214.503 kát. hold erdeje maradt, a földművelésügyi kormány fokozottabb figyelmet fordít az erdővédelemre és a még megmaradt faállománynak gazdaságos kihasználásár. Az 1923. évi XVlll. törvénycikk újra szabályozta az erdészeti igazgatást. A törvény Csonkamagyarországon 6 erdőigazgatóságot szervezett: Kaposvár, Győr, Gödöllő, Miskolc, Debrecen, Kecskemét székhellyel. Ezek közül a kecskeméti erdőigazgatóság tette át székhelyét 1927 augusztus 1-vel Szegedre. A 6 erdőigazgatósági kerület felügyeleti hatásköre alá tartozó erdőterület így oszlik meg: A szegedi erdőigazgatóság hatásköre kiterjed Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye kiskunfélegyházai, kunszentmiklósi, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi és kiskunhalasi járásainak területére, Csongrád Bácsbodrog, Békés, Csanád, Arad és Torontál vármegyék területére, továbbá Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Szeged, Baja, Szabadka, Makó és Hódmezővásárhely városok területére. Érdekes felemlíteni, hogy a kincstárnak a szegedi erdőigazgatósági kerületben egyáltalában nincsen erdeje. Az utolsó 800 hold erdőt, amely a bácsbodrog megyei Baracska területén volt, elcserélte a Tassycsalád tulajdonában lévő leányfalusi 1700 kat. holdas erdőparcellával. Szeged környékén mindössze 17 ezer kát. holdnyi erdő van állami kezelésben. Nagyobb erdőterületek vannak Szeged város, Szabadka (Kelebia) és a Pallavicini hitbizomány tulajdonában. A szegedi erdőigazgatósági kerület nagyobb erdőbirtokai a kalocsai érsekség (14,000 kát. hold) a kalocsai főkáptalan és Kecskemét városa (13.000 kát. hold.) Erdőfelügyelőségek A szegedi m. kir. erdőigazgatóságnak 5 erdőfelügyelőség van alárendelve ; ezek székhelyei: Szeged, Kecskemét, Baja, Makó és Békéscsaba. Az erdőfelügyelők a helyszínen ellenőrzik az alájuk tartozó erdőkre nézve a törvények, rendeletek, valamint a rendszeres gazdasági és kopárjavítási tervek végrehajtását. Erdőhivatalok A szegedi m. kir. erdőigazgatóság alá 12 erdőhivatal tartozik. Ezek székhelyei : Szabadszállás, Kalocsa, Kiskunhalas, Kecskemét, Baja, Szentes, Hódmezővásárhely, Orosháza, Mezőhegyes, Békéscsaba, Szeged és Makó. A m. kir. erdőhivatalok feladata :az állami ellátásra utalt erdők,és kopár területek erdőgazdasági tennivalóinak közvetlen ellátása. Az erdőigazgatóság személyzete Augusztus 1-vel Kecskemétről Szegedre költöztek: ruttkai Matusovits Péter miniszteri tanácsos, m. kir. erdőigazgató, Szíjgyártó József dr m. kir. erdőtanácsos, kerületi erdőrendező, Gyurcsó József m. kir. erdőtanácsos, Marschall Ernő báró m. kir. főerdőmérnök, Biró Jenő m. kir. főerdőmérnök, Horváth Fülöp számtanácsos, a számvevőség főnöke, Ladányi Béla, Ladányi Jenő, Choma Ödön, Kanyó István, Wranovich Béla és Scholz Hugó m. kir. erdőmérnökök, Bérczy Aladár számtiszt, Oldal József erdőtiszt, Nemessy Lajos erdőkezelő, Migra József főerdőőr, Daróczy Pál altiszt. Ugyancsak Szegeden marad a szegedi erdőfelügyelőség és az erdőhivatal személyzete: Ormós Zsigmond m. kir. erdőtanácsos, Fodor Gyula m. kir. erdőmérnök, Szegena Béla erdőőr és Kohajda Péter altiszt. Az erdőigazgatóság tisztikara számára a város tanácsa ideiglenesen a köztisztasági telepen épült lakóházban biztosított lakást, de a jövő esztendőben valamennyien átköltöznek a város Oroszlán utcai bérpalotájába. A m. kir. erdőigazgatóság Szegedre költözésével a földmivelésügyi kormánynak egyik nagyjelentőségű szerve kezdte meg működését városunkban. Szűkebb feladata az erdőtörvény végrehajtása, de nagy kihatása lesz az egész Alföld kultúrájára is, mert innen fogja irányítani a Duna—Tisza köze kopár területeinek erdősítését. Az erdőigazgatóság Szegedre költözése újabb nyereséget jelent a város fejlődése szempontjából, annál is inkább, mert az Alföld fásítása igen komoly agrárius program, amelynek megvalósítását Szeged környékén a szegedi igazgatóság irányítja. Kaposvár 583,163 kat. hold Győr 490,530 „ „ Gödöllő 319,631 „ Miskolc 524,398 „ Debrecen 123,526 „ „ Szeged 173,255 „ „ Összesen: 2.214,503 kat. hold