Szegedi Uj Nemzedék, 1929. február (11. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
Elsőrangú mérték utáni angol úri szabóság. Szüvetujdonságok. — Divatfagonok.Földes 1929 február 1., péntek Ruha*Divat*Áruház IárásiUtca A rendőrség délután folyamán minden intézkedést megtett Gilicze elfogatására. Este 7 órakor értesítés jött, hogy az egyik tiszaparti facsőszhöz egy Gilicze személyleírásához hasonló férfi tért be. A rendőrségtől két defektív Gilicze két sógorával azonnal autóba ült és kimentek a jelzett Molnár-féle csőszkunyhóba. Itt tényleg rátaláltak a halálba indult Giliczére,aki teljesen össze volt törve bűntudatának súlya alatt. Elmondotta, hogy első pillanatban tényleg öngyilkos akart lenni, de eszébe jutott felesége, kis gyermeke és letett erről a szándékáról. Jöjjön aminek jönni kell! Ha most meg is tévedt éppen azért meg akarja mutatni még a világnak, hogy tud ő becsületes ember is lenni. Jóvá akarja tenni, megtévelyedését. Qilicze az éjszakát a rendőrség őrizetében töltötte. Kihallgatása alkalmával bevallotta, hogy cirka 6000 pengő értékű bélyeget manipulált el, mely összeget az évek folyamán apródonkint, mint fizetés többletet használt fel mert az ő jövedelme mindössze havi 140 pengő volt. Ebből pedig megélni nem tudott, kellett valamivel pótolni. Kedden délelőtt Szentesre érkezett Fekete László a csongrádi járás főszolgabirája, hogy a szükséges vizsgálatot megejtse. Megállapitották, hogy 1923 óta állandóan bélyegspekulációkat folytatott Pilicze Lajos. Az első érvágást 1926-ban csinálta, a Sváb-féle uradalom likvidálása alkalmával, mely időben még az eredeti példányokra sem ragasztotta fel a szükséges mennyiségű bélyegeket. A pénzügyigazgatóság emberei egész délelőtt folytatták a régi iratok tanulmányozását. Fekete főszolgabíró pedig Pilicze két sógorával, kik Szentes tekintélyes állami tisztviselői, folytatott egyezkedési tárgyalásokat, hogy a kincstárt károsodás ne érje. ■ Délben egy órakor sikerült olyan megállapodást kötni, hogy a két sógor 8000 pengő erejéig készfizető kezességet vállalt. Az államot ért kár megtérítése ugyan még nem menti ki silierét teljesen az igazságszolgáltatás kezei közül, de minden esetre alaposan csökkenti a büntetés kiszabását. val aki akkor kissé boros állapotban azt a kijelentést tette előtte, hogy nagyon szeretne a tanyáról bejutni Csongrádra valamelyik városi iskolába és hogy ez minél hamarébb sikerüljön, fizetésének egy részét Boér igazgatónak adja. Gombkötő tanfelügyelő ezekről a dolgokról jelentést tett a csongrádi polgármesternek,aki néhány nap múlva magához hivatta Cseh Sándort és arra kérte, Zubek tanítónak mondja a szemébe azokat az állítólagos kijelentéseket. Erre azonban nem vállalkozott a gazdálkodó, mert félt, hogy a tanító letagadja kijelentéseit, amelyeket rajta kívül más nem hallott. Néhány nappal ezután jelentek meg Tóthék Cseh Sándor tanyáján, akit kompromittáló kijelentésekre akartak bírni, a gazdálkodó azonban résen volt és óvakodott minden ilyen kijelentéstől. A csütörtöki főtárgyaláson a Tóth házaspár igazolta a vádbeli kijelentéseket. Széchenyi István dr. védő azonban annak igazolására, hogy éppen Tóthék tették meg azokat a kijelentéseket, melyeket Cseh Sándornak imputálnak, több tanút jelentett be és azok kihallgatásáig felfüggeszteni kérte a Tóth házaspár megesketését. A bíróság helyt adott a védő indítványának, felfüggesztette a megesketést, elrendelte a bizonyítás kiegészítését és elnapolta a főtárgyalást. Bonyodalmak egy csongrádi tanító rágalmazási perében Szeged, január 31. Cseh Sándor csongrádi kisbirtokos csütörtökön hivatalból felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségével vádoltul állott a szegedi kir. törvényszék Gömöry-tanácsa előtt. A vádirat szerint Cseh Sándor 1028 február 9-én a tanyáján Tóth György gazdálkodó és annak felesége előtt azt a kijelentést tette, hogy Zubek István tanító megfizeti Boér Antal igazgatót, hogy az elnézze mulasztásait és ezért nem lehet semmit sem tenni Zubek tanító ellen. A csütörtöki főtárgyaláson a vádlott gazdálkodó tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Kijelentette hogy ő egy szóval sem tett említést Tóthék előtt Zubek tanítóról, ellenben épp Tóthék voltak azok, akik lealacsonyító kijelentéseket tettek a tanítóról. Előadta, hogy a vádbeli napon Tóth és a felesége azzal állítottak be a tanyájára hogy van-e eladó sertése? Ő azt mondta, hogy nincs, mire azok megemlitették, hogy már benn is jártak az iskolában de Zubek tanító nem engedte meg nekik, hogy a gyermekektől megkérdezzék kinek a szülei adnának el sertéseket. Tóthék ezután mintegy magyarázatképen mondották: — Tudja ez az a Zubek tanitó, aki odaadja az igazgatónak a pénzét. Széchenyi István dr., a vádlott védője ezután terjedelmes bizonyítás kiegészitési inditványt terjesztett elő, melynek során rámutatott arra hogy ebben az ügyben koronatanúként szereplő Tóth házaspár tulajdonképpen az azsanprovokator szerepét játsza. Széchenyi dr. elmondotta, hogy 1928 január 7-én Cseh Sándor és Fodor Rókus csongrádi gazdálkodók huszonnyolc ember aláírásával kérvényt adtak be Gombkötő Antal kir. tanfelügyelőnek akit arra kértek, hogy Zubek tanítót helyezze el a Csongrádtól 12 kilométernyire lévő Császár úti iskolából, mert semmit sem törődik a reáhízott gyermekekkel. Gombkötő tanfelügyelő ekkor megkérdezte, hogy miért nem tesznek panaszt Boér igazgatónál, mire Cseh Sándor elmondotta, hogy nemrégen egy disznótoron együtt volt Zubek tanító VJ Ji'y cmz,C.UEK Tolnát betemette a hő A falvak egész férfi lakosságát kirendelték a hótorlaszok eltakarítására Gyönk, január 31. Tolna vármegye nagy része még mindig hó alatt van. A hatóságok minden arra irányuló igyekezete, hogy a forgalmat valamiképpen fenntartsák, hiábavalónak bizonyul. A gyönki főszolgabíró hivatalos útján kétszer is felborult szánjával, mely összetört. Krémer János diósberényi lakos szánjával együtt belezuhant egy mély hógödörbe. A lovak hátukon fekve két óra hosszat vergődtek a hóban, máig ki tudták őket szabadítani. A falvak egész férfi lakossága havat lapátol az utakon, de a szél újra betemeti az utakat. Helyenként az útszéli fák sem látszanak ki a hóból. A Szekszárd—hőgyészi posta autóbusz sem jár és Jankó Ágoston tolnai főispán, aki fontos hivatalos ügyben számon indult Hőgyészre- nem tudott oda eljutni. Erdélyi védője szerint nem gyilkosság, hanem tévedés folytán öngyilkosság történt megérkezett Greil osztrák bírónak hivatalos titoktartás alóli felmentése Budapest, január 31. Erdélyi Béla és társai bűnügyének csütörtöki tárgyalásán Gál Jenő folytatta és befejezte védőbeszédét. A tárgyalás iránt most is szinte hihetetlen módon nyilvánult meg az érdeklődés és a rendtőrszemeket meg kellett kettőzni, hogy vissza tudják szorítani az újabb rohamokat, amelyeket a közönség az ajtók ellen intézett. A tárgyalás megnyitása után Schadl elnök közölte, hogy megérkezett Oreit1 Frigyes osztrák bírónak a hivatalos titoktartás alóli felmentése. Ezután Gál Jenő a millstatti mérgezés körülményeivel kezdett foglalkozni beszédében, azt mondotta, hogy az orvosszakértők egyöntetű megállapítása az, hogy mérgezés nem volt a halál bekövetkezésének az oka. Mérgezés nemcsak, hogy nem okozta a halált, hanem egyáltalán fel sem merült. Ezután a védő azt fejtegette, hogy nem tulajdonítottak elég jelentőséget annak a körülménynek sem, hogy az a fenacetin, melyet Forgács Anna fejfájás ellen használt, olyan dobozban voltak, mint a millstatti patikában Erdélyi Béla által vett Veronái. Lehetséges, hogy Erdélyi Béla távolléte alatt Forgács Anna tévedésből Veronáit vett be fenacetin helyett. Nem fogadja el annak az osztrák orvosnak a tanúvallomását, aki azt mondotta, hogy Forgács Anna nem szedett semmiféle narkotikumot. Azt állította a védő, hogy Forgács Annát legyengült szíve ellenállóképességének a hiánya ölte meg. Utalt Szilárd Bertalan orvos vallomására, aki szerint Forgács Anna mondta, hogy morfiummal él. Több tanúvallomás szólt arról, hogy Forgács Anna igenis élt narkotikummal. A halál a legvalószínűbb feltevések szerint zsirombolia folytán következett be. A váltóhamisításokra vonatkozóan téves az ügyésznek az az állítása, hogy Erdélyi Bélának házasságra lépésekor hamis váltója volt. Ezek csak a házasság során keletkeztek a Forgács Annával együtt folytatott életmód következtében. A váltóhamisítás kétségtelenül bűn, amelyet meg kell torolni, de azért Erdélyi Bélát sem szabad jobban megbüntetni, mint másokat. A védő beszédét azzal fejezte be, hogy neki sem ideálja egy olyan fiatalember, mint Erdélyi, de ideálja a jog és törvény. Szünet után az ügyész emelkedett szólásra. Úgy véli, hogy Erdélyi, aki minden alkalommal és mindenkor fondorlatosan két availatú ember volt, védőjével sem volt őszinte, nehogy elvegye tőle a meggyőződés erejét. Olyan ítéletet kér, amelyet már vádbeszéde során is előterjesztett. Utána Erdélyi Béla védője állt fel, hangoztatta, hogy az orvosok nem hozhatnak ítéletet. Az orvosszakértők munkája csak segédeszköz lehet. A logika törvényei alapján egyedül ítéletet nem lehet hozni. Az utolsó szó jogán most Erdélyi Béla állott fel és a következőket mondotta: Erdélyi Béla hite és az utolsó szó joga Nagyságos elnök ur, tek. kir. törvényszék! Felejthetetlen élmény, A szív, a lélek filmje a SilRSflLILIOm Minden magyar nézze meg a filmet, mert ez a film mindnyájunké. A Belvárosi Moziban. Amikor könnyelmű voltam, ross társaságba keveredtem, hamis vátakkal pénzt szereztem, ezért megérdemlem a büntetést, de ne mondjanak engem gyilkosnak. Fkszek a Istenben, ezenkívül csak egy szentség van előttem, az édesanyámét az ő életére esküszöm, hogy ártatlan vagyok. Én tudok imádkozni, pedig a gyilkosok nem tudnak. Nekem nem kell elnézés, nem kell irgalom, mert én nem követtem el semmit. Kijelentem, sem májusban, sem augusztusban, a Brittaniában, sem a szanatóriumban, sem Millstattban soha nem törtem feleségem egészségére, akit a zárt tárgyaláson hallottak dacára is haló poraiban szeretek és imádok Ne fogja tehát rám senki, hogy meggyilkoltam őt. A tiszta lelkiismeretembe vetett hittel várom a bíróság ítéletét. Erdélyi ezzel be is fejezte felszólalását, megtörölte homlokát, amelyen verejtékcseppek gyöngyöztek. Ezután megszólalt Schadl elnök A tárgyalást befejeztük. A bíróság kedden délelőtt hirdeti ki az ítéletet. Ezzel véget ért az Erdélyi bűnper utolsó tárgyalási napja O^Véd és FeDdőr fogalmazó harca A törvényszék felmentette Ifj. Dobay Gyula dr.-t A Szegedi Új Nemzedék munkatársától. Szeged, január 31. A Szegedi kir törvényszék Gömöry tanácsa csütörtökön délelőtt hozott felmentő ítéletet abban az ügyben, melynek ifj. Dobay Gyula dr. ügyvéd volt a vádlottja, aki ellen Moldoványi László rendőr segédgalmazó feljelentésére hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén emelt vádat a szegedi kir. ügyészség. Egy az ügy egy szép nyári hajnalon indult útjára. Egy hajnalon ugyanis Moldoványi rendőr segédfogalmazó egy vendéglőből autóért telefonált a taxiállomásra. Tóth János telefonon jelentkezett, aki sajnálattal jelentette, hogy nincs egyetlen autó sem a standon. Moldoványi segédfogalmazó ezután társaságával együtt kiment az autóstandra, ahová közben váratlanul befutott egy autó. A segédfogalmazó felelősségre vonta a telefonkezelőt, hogy miért nem küldött autót neki és szóváltás közben állítólag Tóth tiszteletlen magaviselete folytán arcul is ütötte. Tóth János ifj. Dobay Gyula dr. ügyvéd utján feljelentést tett a járásbíróságnál Moldoványi segédfogalmazó ellen. A tárgyaláson azonban visszavonta a feljelentést azzal, hogy Moldoványi megfizeti a költségeit. Moldoványi ezután fegyelmi feljelentést tett ifj. Dobay Gyula dr. ellen az ügyvédi kamaránál, ahol azt állította, hogy Tóthot, aki nem akarta őt feljelenteni, ifj. Dobay Gyula dr. beszélte rá a feljelentés megtételére. Közben a járásbíróság által megítélt költségek behajtása végett ifj. Dobay Gyula dr. végrehajtást kért a segédfogalmazó ellen. E közben egy napon ifj. Dobay Gyula dr. találkozott az utcán Domonkos Sándor jogszigorlóval, aki kérlelte őt, hogy engedje el Moldoványinak a járásbírósági költségeket. Ezen beszélgetés után Domonkos Sándor elment Moldoványi Lászlóhoz, akinek elmondotta, hogy ifj. Dogbay Gyula dr. a következő kijelentést tette: Adatokat gyűjtök Mól-