Szegedi Uj Nemzedék, 1929. február (11. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-12 / 29. szám
viharos közgyűlése A szegedi ipartestület cipészipar szakosztálya vasárnap délelőtt tartotta tisztújító közgyűlését Berg János elnöklete alatt az iparkamarában. Bózó Gyula jegyző és Gyapjas József pénztárnok évi jelentése után Berg elnök arra kérte a közgyűlést, hogy vegye komolyan a lemondását, mert tisztsége minden idejét lefoglalja és ezentúl kizárólag az üzletének szeretne élni. Zsulán Pál korelnök vezetése alatt ezután a közgyűlés elnökké Berg Jánost, alelnökké Várady Mártont és Szabolovits Miklóst, jegyzőkké Bózó Gyulát és Engi Pétert, pénztárnokká Gyapjas Józsefet, ellenőrökké Zsulán Pált és Bugyi Imrét, a vigalmi bizottság elnökévé pedig Izsák Ábrahámot választotta meg. Berg János természetesen elfogadta ismét az elnöki tisztséget és rövid beszédben, melyet mindenki a jobboldaliakra értett, arra kérte a közgyűlést, hogy ezentúl ne álljon szemben egymással a két párt a cipészipari szakosztályban, mert ha továbbra is ezt tapasztalja, azcscor évközben is, de kénytelen lesz lemondani. Marosán Milán szokásos játékát ülte ezúttal is. A jobboldal rovására dicsőítette az ellenzéket és még a fascizmust is emlegette, melytől óva intette iparostársait Mondókáját zavartalanul fejezhette be, mert a közgyűlésen 1—2 ember kivételével mind a baloldaliak voltak jelen. Szabolovits Miklós összetartásra buzdító szavai után Stefandel Károly világos beszédben mutatott rá arra, hogy a politizáló cipészipari szakosztály és annak erősen baloldali vezetői miatt mennyi közszállítástól esett már el a kisiparosság. Ez a bátor és őszinte kijelentés elevenjére tapintott a baloldaliaknak, akik ezután valósággal letorkolták Stefandel Károlyt. Sőt maga Berg János is megfeledkezve az elnöki székkel járó követelményekről, félreismerhetetlen gúnnyal, Stefandel iránt érzett elfogultságát adta tudtára a közgyűlés tagjainak, akiket egy tapintatlan kijelentésével sikerült is megnevettetnie. Amikor pedig Stefandel az igazság tudatában válaszolni akart, szóhoz sem engedte jutni és gyorsan belekezdett egy az iparkamarától érkezett átirat felolvasásába. Ezután a Bata csehországi cipőgyár nagyarányú terjeszkedésének kérdése, került szőnyegre. Ez a gyár naponta Vill.Ott) pár cipőt küld szét az európai államokba és már Magyarországon is megpróbálkozott a cipő elhelyezésével. Ez nem sikerült ugyan, azonban előre láthatólag emiatt még nehéz küzdelmekre lehet kilátásuk a magyar cipészeknek, akik ezért március 24-én országos kongresszusra jönnek össze Budapesten és azon a Bata cipőgyár problémáját is megtárgyalják. A közgyűlés Berg Jánost, Szabolovits Miklóst és Marosán Milánt bízta meg Szegednek a kongresszuson való képviseletével . Várady Márton, Scherk Sándor és Cselik János közösen mutattak rá arra, hogy az ipartörvény hiányosságai miatt számos olyan leány és fiú tanoncot szabadítanak fel, akik nem értenek a mesterséghez és akikből később a legnagyobb kontárok lesznek. A közgyűlá végén Berg elnök személyes ügyben szólalt fel. Elmondotta, hogy az elmúlt napokban egy névtelen levelezőlapot kapott, amelyben a névtelen író azzal vádolja őt meg, hogy az egyik korcsmában kifosztott egy ittas embert, valamint, hogy ellopta a zsibárusok pénzét, akiknek tudvalevőleg annak idején szakosztályelnökük volt. Berg arra kérte a jelenvoltakat, hogy ha valaki tudomást szerez a levél írójáról, akkor azt tudassa vele, mert szerené a bíróság előtt felelősségre vonni ezért az állításáért. Időjárás A szegedi egyetem időjelentése A szegedi egyetem földrajzi intézetének meteorológiai obszervatóriuma jelentette, hogy hétfőn Szegeden a hőmérő legmagasabb állása —13.5 C., a legalacsonyabb —23.5 C. volt. A barométer adata 0 fokra és tengerszinre redukálva reggel 760.0 mm., délben 758.2 mm. volt. A levegő relatív páratartalma reggel 81, délután 71 ° o volt. A szél iránya reggel keleti, délben délnyugati s erőssége 2 volt. A budapesti meteorológiai intézet lentette hétfőn este 10 órakor: Hazánkban a rendkívül hideg idő még tart. IDŐJÓSLAS: A fagy némi enyhülése és legfeljebb délen kevés havazás vár- SZEGEDI UJ NEMZEDÉK Az Emericánás táncestély Szeged, február 11. , hétfőn este fényes külsőségek között zajlott le az Emerikánás táncestély a Kass-ban. Diszkrét társaság jelent meg a táncestélyen, ahová kizárólag csak meghívóval lehetett bejutni. Az agilis rendezőgárda kifogástalan farsangi éjszakában részesítette a megjelenteket. Amikor a cigányzenekar rázendített a Az eke a földet nem magának szántja... címü emerikánus csárdásra, Somogyi Szilveszterné dr-né— ifj. Mihályffy László, Tóth Imréné dr-né —Fehér László, Mihályffy Lászlóné— Boda Gyula párok nyitották meg a bálát. Csakhamar parkettre perdült azonban a jókedvű fiatalság, mely a késő hajnali órákig a legjobb hangulatban járta a táncot. A megjelent hölgyek közül a következők neveit juttatta el szerkesztőségünkbe a rendezőség: Nagyasszonyok: Somogyi Szilvesterné dr-né, Mihályffy Lászlóné, Jeck Ferencné, özv. Bielek Aladárné, Schwerer Istvánné dr-né, Jegg Sándorné dr-né, Csosztonyi Jánosné, Szilanics Jenőné, Gábor Lajosné, Apró Istvánné, Perczel Antalné (Vásárhely), Schneider Ferencné, Miklós Jánosné, Szemmáry Józsefné, Farkas Marcellné dr-né vitéz Szabó Gézáné dr-né, özv. Ördögh Győzőné, Gruber Andrásné, Novák Jenőné dr-né, Tóth Imréné dr-né, Dobó Józsefné, Augusztin Henrikné, Agócsy Istvánné, Erdélyi Gyuláné, Fetter Frigyesné dr-né, Balogh Marcellné dr-né, Temesvár Lajosné dr-né, Zolnay Ferencné dr-né, id. Pálffy Béláné, ifj. Pálffy Béláné, Koris Mihályné, Pálffy Sándorné dr-né, és sokan mások. Kisasszonyok: Mihályffy Lenke, Jeck Lola, Bielek Manci, Brach Mariska (Buziásfürdő), Fogl Olga és Gizi, Boor Piri, Szabó Piroska, Ábrahám Bözsike, Gosztonyi Lujza és Lenke, Szilanics Lia, Gábor Bözsi, Apró Aranka, Perczel Mancika és Julia, Schneider Emmuska, Miklós Rózsa, Szemmáry Gizikó, Molnár Lia, Molnár Alaca, Ördögh Margitka Gruber Rózsa, Szabó Klára, Novák Rózsa, Dobó Aranka, Kövy Ilonka, Augusztin Olgil, Agócsy Duci, Erdélyi Lonci és Mici, Peternelly Gizi, Balogh Muci, Temesvár Caca, Zobay Jolánka, Muntyán Nuci, Pálffy Ilonka, Koris Kató, Pálffy Mancika, és sokan mások. Somogyi polgármester a kisdedoTó nőegylet Toldy-utcai telkén szeretné felépíttetni a belvárosi elemi leányiskolát A telket nem akarja kisajátíttatni A Szegedi Új Nemzedék munkatársától a Szeged, február 11. lekváros által való megvételére. A nőegylet közgyűlése azonban Somogyi polgármester ajánlatát elvetette azzal az indokolással, hogy a telkért levő parkra szüksége van az óvoda növendékeinek. Ezzel kapcsolatban egyik szegedi lap azt írta, hogy alpolgármester kisajátítási jogot akar kérni a nőegylet telkére. A polgármester erre vonatkozólag kijelentette, hogy nincs szándékában a telket kisajátani. - Tény mondotta , hogy ezt a telket a leányiskola számára nagyon szeretném megszerezni, de kisajátításra nem gondolok. A nőegyleti munkásságát nagyra becsülöm és tudom, hogy az óvoda fenntartásával fontos közérdeket szolgál. Ezzel a közhasznú intézménnyel szemben erőszakosan eljárni nem akarok. Kísérletet fogok azonban tenni még egyszer arra, hogy a telket békési után megszerezhesse a város. Ismeretes, hogy a városi közgyűlés elhatározta, hogy a belvárosi elemi fiúiskolát leányiskola céljaira két emelettel kibővítette. Közben ez a terv több szempontból ellenzéssel találkozott. Ezek között a legsúlyosabb kifogás az volt, hogy Jókai utca a belvárosi fiúiskolának két emelettel való felmagasításával elvesztené összhangját, amennyiben csupasz tűzfalak merednének ki az arányosan kétemeletes házak közül. Ezt a szempontot elfogadta Somogyi Szilveszter dr. polgármester is, ki erre azt a megoldást vetette fel, hogy a leány elemi iskolát a Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet óvodája melletti telken a Toldy utcában kellene felépíteni. Ez a telek, mely szemben van a központi egyetem épületével a nőegylet tulajdona és ezidő szerint kőkeritéssel van elkerítve. A polgármester nem régiben ajánlatot tett is tett a nőegyletnek a te Megalakult az Alföldi Vakokat Gyámolító Egyesület — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, február 11. Somogyi Szilveszter dr. polgármester elnöklete alatt, a szegedi úri társadalom reprezentánsainak részvételével hétfőn délután alakult meg Szegeden az Alföldi Vakokat Gyámolitó Egyesület. Nagy érdeklődés nyilvánult meg az alakuló közgyűlés iránt, melyen Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter képviseletében Kupcsay Felicián dr. miniszteri tanácsos is részt vett. Az elnöklő Somogyi Szilveszter dr. gázmester üdvözölte a megjelenteket, majd röviden ismertette a szegedi Vakok Intézetének történetét. Az intézet célja: szellemi és fizikai kiképzésben részesíteni az alföldi vakokat. * A fővárosi Vakokat Gyámolító Országos Egyesület most újjá alakult és a kultuszminiszter kívánságára országos irányítója lesz az összes magyarországi intézeteknek. A miniszter képviselője arra kérte a jelenvoltakat, hogy ezután is tartsák meg lelkükben az érdeklődést vak embertársaik iránt, akiknek rideg otthonát egy kis áldozatkészséggel meleggé tudnák varázsolni. Balázs Hugó kormányfőtanácsos az országos elnökség nevében üdvözölte az új megmozdulást, majd Tóth István dr., a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület igazgatója megható módon fejtegette, hogy az új szervezés nem az alamizsna jegyében indult útjára. Az Isten azért adta a vakságot, hogy megmutassa az embereknek, nem a külső szín és a pompa, hanem a belső tartalom az igazi érték. A vak ember tehát mindenki mintaképe, akit nekünk kötelességünk támogatni. Molnár Béla, az újszegedi Vakok Intézetének igazgatója az intézet jelenlegi állapotát ismertette. Az intézetben négy évig tart az elméleti oktatás, mely idő alatt ipari kiképzésben is részesülnek a vakok. Az intézetet különösen a megszálló szerbek tették tönkre, akik teljesen kifosztották kivonulásuk alkalmával. Klug Péter szakfelügyelő ezután kifejtette, hogy miért van szükség az új egyesületre. Az iskolaköteles vakokról ugyanis gondoskodik az állam, azokról azonban nem, akik kikerültek már az iskolából. Az egyesület célja, hogy munkát 1929 február 12., kedd adjon, foglalkoztassa ezeket az idősebb vakokat, illetve, hogy ezek készítményeinek elhelyezésében közreműködjék, azt propagálja. Tóth Zoltán dr. igazgató felolvasta az egyesület alapszabályait, majd az országos egyesület nevében arra kérte Somogyi polgármestert, hogy vállalja el az új egyesület elnökségét. A közgyűlés ezt általános helyessel vette tudomásul, majd a következő tisztikart választotta meg: Elnök: dr. Somogyi Szilveszter, társelnök: dr. Ditrói Gábor, ügyvezető elnök: Klug Péter, női elnök:őrgróf Palavicini Károlyné, társelnöknő: dr. Schmidt Henrikné, alelnöknő: Dr. Kováts Ödönné, igazgató: Molnár Béla, ellenőr: Eck Péter, jegyző: Kreitsch János, ügyész: dr. Hunyadi János. A választmány 26 férfi és 26 női tagból áll. A tisztikar megválasztása után Török Sándor, a Vakok Intézetének nyugalmazott igazgatója a vakok nevében mondott köszönetet Somogyi polgármesternek amiért összehivta a közgyűlést és további segitségét kérte. íi ítélőtábla bizonyítást rendelt el a Petőfi Sándor sugároti rabló ügyében A Szegedi Uj Nemzedék munkatársától. Szeged, február 11. Sándor Sándor szegedi földműves rablási bűnügyét tárgyalta hétfőn délelőtt a szegedi kir. Ítélőtábla Kovács Rókus tanácsa. Három évvel ezelőtt, 1926 november 3-án egy nagyobb társaság borozgatott a Petőfi Sándor-sugárúton lévő Báló-féle vendéglőben. A társaság tagjai között volt Horváth József is, míg egy másik asztalnál Sándor Sándor ült egyik ismerősével, Sándor később átült Horváthék asztalához, zárórakor azonban megelőzve a többieket, negyedórával előbb is távozott el a kocsmából. Rövidesen Horváth József és társasága is felkerekedett és Horváth a Petőfi Sándor-sugáruton egyedül indult hazafelé. Alig tett néhány lépést, amikor észrevette, hogy titokban valaki követi. Amikor a Szivárvány utcához ért, az üldöző elhaladt mellette majd hirtelen szembefordult vele. Ekkor ismerte meg, hogy az illető ,Sándor Sándor, akit különben már gyermekkora óta ismert. Látva annak gyanús kerülgetését, meg is jegyezte: Nem jó járatban van rend. Sándor Sándor ekkor szó nélkül nekiugrott Horváth Józsefnek és leteperte a földre. Elkeseredett küzdelembe bocsátkozott a két ember, melynek hevében Sándornak sikerült kigombolnia Horváth kabátját és mellényét. Egy gyors mozdulattal kikapta a mellény belső zsebéből a pénztárcát és azzal elfutott. A károsult még akkor éjjel feljelentést tett Sándor Sándor ellen. A kir. ügyészség rablás bűntettével vádolta meg és a kir. törvényszék annak idején a vádirat értelmében bűnösnek mondva ki, 3 évi fegyházbüntetéssel sújtotta Sándort. A bűnügyi eljárás során különben az is megállapítást nyert, hogy hasonló bűncselekmény miatt már volt büntetve a vádlott. Fellebbezés folytán hétfőn került ez az ügy a szegedi kir. Ítélőtábla Kovács Rókus tanácsa elé. A védő indítványa következtében nem került sor az ítéletre, mivel a táblai tanács több irányban elrendelte a bizonyítás kiegészítését és annak foganatosításával Zombory János vizsgálóbírót bízta meg. Az elrendelt bizonyítás kiegészítési eljárás lefolytatása után hoz ítéletet ebben az ügyben a kir. Ítélőtábla és Kovács elnök elnapolta a tárgyalást.