Szegedi Uj Nemzedék, 1929. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-12 / 29. szám

viharos közgyűlése A szegedi ipartestület cipészipar szak­osztálya vasárnap délelőtt tartotta tiszt­újító közgyűlését Berg János elnöklete alatt az iparkamarában. B­ó­z­ó Gyula jegyző és Gyapjas József pénztárnok évi jelentése után Berg elnök arra kérte a közgyűlést,­­ hogy vegye komolyan a lemondását, mert tisztsége minden idejét lefoglalja és ezentúl kizárólag az üzletének sze­retne élni. Z­s­u­l­á­n Pál korelnök vezetése alatt ezután a közgyűlés elnökké Berg Já­nost, alelnökké V­á­r­a­d­y Mártont és Szabolovits Miklóst, jegyzőkké Bó­zó Gyulát és E­n­g­i Pétert, pénztár­­n­okká Gyapjas Józsefet, ellenőrökké Zsulán Pált és Bugyi Imrét, a vi­galmi bizottság elnökévé pedig Izsák Ábrah­ámot választotta meg. Berg János természetesen elfogadta ismét az elnöki tisztséget és rövid be­szédben, melyet mindenki a jobboldali­akra értett, arra kérte a közgyűlést, hogy ezentúl ne álljon szemben egy­mással a két párt a cipészipari szakosz­tályban, mert ha továbbra is ezt ta­pasztalja, azcscor évközben is, de kény­telen lesz lemondani. Marosán Milán szokásos játékát ülte ez­úttal is. A jobboldal rovására dicsőítette az ellenzéket és még a fas­cizmust is emlegette, melytől óva in­tette iparostársait­­­ Mondókáját zavar­talanul fejezhette be, mert a közgyű­lésen 1—2 ember kivételével mind a baloldaliak voltak jelen. Szabolovits Miklós összetartásra buzdító szavai után Stefandel Ká­roly világos beszédben mutatott rá arra, hogy a politizáló cipészipari szakosztály és annak erősen baloldali vezetői miatt mennyi közszállítástól esett már el a kisiparosság. Ez a bátor és őszinte kijelentés ele­venjére tapintott a baloldaliaknak, akik ezután valósággal letorkolták Stefan­del Károlyt. Sőt maga Berg János is megfeledkezve az elnöki székkel járó követelményekről, félreismerhetetlen gúnnyal, Stefandel iránt érzett elfogult­ságát adta tudtára a közgyűlés tagjai­nak, akiket egy tapintatlan kijelenté­sével sikerült is megnevettetnie. Ami­kor pedig Stefandel az igazság tuda­tában válaszolni akart, szóhoz sem en­gedte jutni és gyorsan belekezdett egy az iparkamarától érkezett átirat felol­vasásába. Ezután a Bata csehországi cipőgyár nagyarányú terjeszkedésének kérdése, került szőnyegre. Ez a gyár naponta Vill.Ott) pár cipőt küld szét az európai államokba és már Magyarországon is megpróbálkozott a cipő elhelyezésével. Ez nem sikerült ugyan, azonban előre láthatólag emiatt még nehéz küzdel­mekre lehet kilátásuk a magyar ci­pészeknek, akik ezért március 24-én országos kongresszusra jönnek össze Budapesten és azon a Bata cipőgyár problémáját is megtárgyalják. A közgyűlés Berg Jánost, Szabolo­v­its Miklóst és Marosán Milánt bízta meg Szegednek a kongresszuson való képviseletével . V­á­r­a­d­y Márton, S­c­h­e­r­k Sándor és Cselik János közösen mutattak rá arra, hogy az ipartörvény hiányossá­gai miatt számos olyan leány és fiú tanoncot szabadítanak fel, akik nem értenek a mesterséghez és akikből ké­sőbb a legnagyobb kontárok lesznek. A közgyűlá végén Berg elnök sze­mélyes ügyben szólalt fel. Elmondotta, hogy az elmúlt napokban egy névtelen levelezőlapot kapott, amelyben a név­telen író azzal vádolja őt meg, hogy az egyik korcsmában kifosztott egy it­tas embert, valamint, hogy ellopta a zsibáru­sok pénzét, akiknek tudvalevőleg annak idején szakosztályelnökük volt. Berg arra kérte a jelenvoltakat, hogy h­a valaki tudomást szerez a levél író­járól, akkor azt tudassa vele, mert sze­­rené a bíróság előtt felelősségre vonni ezért az állításáért. Időjárás A szegedi egyetem időjelentése A­­ szegedi egyetem földrajzi intézeté­nek meteorológiai obszervatóriuma je­lentette, hogy hétfőn Szegeden a hő­mérő legmagasabb­ állása —13.5 C., a legalacsonyabb —23.5 C. volt. A baro­méter adata 0 fokra és tengerszinre re­dukálva reggel 760.0 mm., délben 758.2 mm. volt. A levegő relatív páratartalma reggel 81, délután 71 °­ o volt. A szél iránya reggel keleti, délben délnyugati s erőssége 2 volt. A budapesti meteorológiai intézet lentette hétfőn este 10 órakor: Hazánk­­ban a rendkívül hideg idő még tart. IDŐJÓSLAS: A fagy némi enyhülése és legfeljebb délen kevés havazás vár- SZEGEDI UJ NEMZEDÉK Az Emericánás táncestély Szeged, február 11. , hétfőn este fényes külsőségek között zajlott le az Emerikánás táncestély a Kass-ban. Diszkrét társaság jelent meg a táncestélyen, ahová kizárólag csak m­eghívóval lehetett bejutni. Az agilis rendezőgárda kifogástalan farsangi éj­szakában részesítette a megjelenteket. Amikor a cigányzenekar rázendített a Az eke a földet nem magá­nak szántja... címü emerikánus csárdásra, Somogyi Szilveszterné dr-né— ifj. Mihályffy László, Tóth Imréné dr-né —Fehér László, Mihályffy Lászlóné— Boda Gyula párok nyitották meg a bálát. Csakhamar parkettre perdült azonban a jókedvű fiatalság, mely a késő hajnali órákig a legjobb hangu­latban járta a táncot. A megjelent höl­gyek közül a következők neveit juttatta el szerkesztőségünkbe a rendezőség: Nagyasszonyok: Somogyi Szil­­ves­­terné dr-né, Mihályffy Lászlóné, Jeck Ferencné, özv. Bielek Aladárné, Schwerer Istvánné dr-né, Jegg Sándor­­né dr-né, Csosztonyi Jánosné, Szilanics Jenőné, Gábor Lajosné, Apró Istvánné, Perczel Antalné (Vásárhely), Schneider Ferencné, Miklós Jánosné, Szemmáry Józsefné, Farkas Marcellné dr-né vitéz Szabó Gézáné dr-né, özv. Ördögh Győ­­zőné, Gruber Andrásné, Novák Jenőné dr-né, Tóth Imréné dr-né, Dobó József­né, Augusztin Henrikné, Agócsy Ist­vánné, Erdélyi Gyuláné, Fetter Frigyes­­né dr-né, Balogh Marcellné dr-né, Te­mesvár­­ Lajosné dr-né, Zolnay Ferenc­né dr-né, id. Pálffy Béláné, ifj. Pálffy Béláné, Koris Mihályné, Pálffy Sándor­­né dr-né, és sokan mások. Kisasszonyok: Mihályffy Lenke, Jeck Lola, Bielek Manci, Brach Mariska (Buziásfürdő), Fogl Olga és Gizi, Boor Piri, Szabó Piroska, Ábrahám Bözsike, Gosztonyi Lujza és Lenke, Szilanics Lia, Gábor Bözsi, Apró Aranka, Per­czel Mancika és Julia, Schneider Em­­muska, Miklós Rózsa, Szemmáry Gizikó, Molnár Lia, M­­olnár Alaca, Ördögh Mar­gitka Gruber Rózsa, Szabó Klára, No­vák Rózsa, Dobó Aranka, Kövy Ilonka, Augusztin Olgil, Agócsy Duci, Erdélyi Lonci és Mici, Peternelly Gizi, Balogh Muci, Temesvár­­ Caca, Zobay Jolánka, Muntyán Nuci, Pálffy Ilonka, Koris Kató, Pálffy Mancika, és sokan mások. Somogyi polgármester a kisdedoTó nőegylet Toldy-utcai telkén szeretné felépíttetni a belvárosi elemi leányiskolát A telket nem akarja kisajátíttatni A Szegedi Új Nemzedék munkatársától a Szeged, február 11. lek­város által való megvételére. A nőegylet közgyűlése azonban Somo­gyi polgármester ajánlatát elvetette azzal az indokolással, hogy a telkért levő parkra szüksége van az­ óvoda növendékeinek. Ezzel kapcsolatban egyik szegedi lap azt írta, hogy a­lpolgármester kisajátítási jogot akar kérni a nő­­egylet telkére. A polgármester erre vonatkozólag kijelentette, hogy nincs szándékában a telket kisajá­­tani. - Tény mondotta , hogy ezt a telket a leányiskola számára na­­­gyon szeretném megszerezni, de ki­­­­sajátításra nem gondolok. A nőegylet­i munkásságát nagyra becsülöm és tudom, hogy az óvoda fenntartásá­val fontos közérdeket szolgál. Ez­zel a közhasznú intézménnyel szem­­­­ben erőszakosan eljárni nem akarok.­­ Kísérletet fogok azonban tenni még egyszer arra, hogy a telket békés­­­i után megszerezhesse­­ a város. Ismeretes, hogy a városi közgyű­lés elhatározta, hogy a belvárosi ele­mi fiúiskolát leányiskola céljaira két emelettel kibővítette. Közben ez a terv több szempontból ellenzéssel ta­lálkozott. Ezek között a legsúlyosabb kifogás az­ volt, hogy Jókai­ utca a belvárosi fiúiskolának két emelettel való felmagasításával elvesztené össz­hangját­, amennyiben csupasz tűzfa­lak merednének ki az arányosan két­emeletes házak közül. Ezt a szempontot elfogadta S­o­­m­o­g­y­i Szilveszter dr. polgármester is, ki erre azt a megoldást vetette fel, hogy a leány elemi iskolát a Kis­­dedóvó és Jótékony Nőegylet óvo­dája melletti telken a Toldy­ utcában kellene felépíteni. Ez a telek, mely szemben van a központi egyetem épületével a nőegylet tulajdona és ezidő szerint kőkeritéssel van elkerít­ve. A polgármester nem régiben aján­latot tett is tett a nőegyletnek a te­ Megalakult az Alföldi Vakokat Gyámolító Egyesület — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, február 11. Somogyi Szilveszter dr. pol­gármester elnöklete alatt, a szegedi úri társadalom reprezentánsainak részvételével hétfőn délután alakult meg Szegeden az Alföldi Vakokat Gyámolitó Egyesület. Nagy érdek­lődés nyilvánult meg az­ alakuló köz­gyűlés iránt, melyen Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter képvise­letében Kupcsay Felicián dr. mi­niszteri tanácsos is részt vett. Az elnöklő Somogyi Szilveszter dr. gázmester üdvözölte a megjelen­teket, majd röviden ismertette a sze­gedi Vakok Intézetének történetét. Az intézet célja: szellemi és fizikai kiképzésben részesíteni az alföldi va­kokat. * A fővárosi Vakokat Gyámolító Or­szágos Egyesület most újjá alakult és a kultuszminiszter kívánságára or­szágos irányítója lesz az összes ma­gyarországi intézeteknek. A miniszter képviselője arra kérte a jelenvoltakat, hogy ezután is tart­sák meg lelkükben az érdeklődést vak embertársaik iránt, akiknek rideg ott­honát egy kis áldozatkészséggel me­leggé tudnák varázsolni. Balázs Hugó kormányfőtanácsos az országos elnökség nevében üd­vözölte az új megmozdulást, majd Tóth István dr., a Vakokat Gyá­­molító Országos Eg­yesület igazga­tója megható módon fejtegette, hogy az új szervezés nem az alamizsna je­gyében indult útjára. Az Isten azért adta a vakságot, hogy megmutassa az embereknek, nem a külső szín és a pompa, hanem a belső tartalom az­ igazi érték. A vak ember tehát min­denki mintaképe, akit nekünk köte­lességünk támogatni. M­ol­n­á­r Béla, az újszegedi Va­kok Intézetének igazgatója az­ intézet jelenlegi állapotát ismertette. Az in­tézetben négy évig tart az elméleti oktatás, mely idő alatt ipari kikép­zésben is részesülnek a vakok. Az in­tézetet különösen a megszálló szer­­­bek tették tönkre, akik teljesen ki­fosztották kivonulásuk alkalmával. Klug Péter szakfelügyelő ezután kifejtette, hogy miért van szükség az új egyesületre. Az iskolaköteles vakokról ugyanis gondoskodik az állam, azokról azonban nem, akik ki­kerültek már az iskolából. Az egyesület célja, hogy munkát 1929 február 12., kedd adjon, foglalkoztassa ezeket az idősebb vakokat, illetve, hogy ezek készítményeinek elhelyezésében közreműködjék, azt propagálja. Tóth Zoltán dr. igazgató felolvas­ta az egyesület alapszabályait, majd az országos egyesület nevében arra kérte Somogyi polgármestert, hogy vállalja el az új egyesület elnök­ségét. A közgyűlés ezt általános helyes­sel vette tudomásul, majd a követke­ző tisztikart választotta meg: Elnök: dr. Somogyi Szilveszter, társelnök: dr. Ditrói Gábor, ügyve­zető elnök: Klug Péter, női elnök:­­őrgróf Palavicini Károlyné, társelnöknő: dr. Schmidt Henrikné, alelnöknő: Dr. Kováts Ödönné, igazgató: Molnár Béla, ellenőr: Eck Péter, jegyző: Kreitsch Já­nos, ügyész: dr. Hunyadi János. A választmány 26 férfi és 26 női tag­ból áll. A tisztikar megválasztása után Tö­rök Sándor, a Vakok Intézetének nyugalmazott igazgatója a vakok ne­vében mondott köszönetet Somogyi polgármesternek amiért összehiv­ta a közgyűlést és további segitségét kér­te. íi ítélőtábla bizonyítást rendelt el a Petőfi Sándor­ sugároti rabló ügyében A Szegedi Uj Nemzedék munkatársától. Szeged, február 11. Sándor Sándor szegedi földmű­ves rablási bűnügyét tárgyalta hétfőn délelőtt a szegedi kir. Ítélőtábla K­o­­v­á­c­s Rókus­ tanácsa. Három évvel ezelőtt, 1926 novem­ber 3-án egy nagyobb társaság bo­­rozgatott a Petőfi Sándor-sugárúton lévő Báló-féle vendéglőben. A tár­saság tagjai között volt Horváth Jó­zsef is, míg egy másik asztalnál Sán­dor Sándor ült egyik ismerősével,­­ Sándor később átült Horváthék asz­­­­­talához, zárórakor azonban megelőz­­­­­ve a többieket, negyedórával előbb i­s távozott el a kocsmából.­­ Rövidesen Horváth József és tár­­­sasága is felkerekedett és Horváth a­­ Petőfi Sándor-sugáruton egyedül in­­­dult hazafelé. Alig tett néhány lépést,­­ amikor észrevette, hogy titokban va­laki követi. Amikor a Szivárvány­ ut­­­cához ért, az üldöző elhaladt mellet­te majd hirtelen szembefordult ve­le. Ekkor ismerte meg, hogy az illető ,Sándor Sándor, akit különben már gyermekkora óta ismert. Látva annak gyanús kerülgetését, meg is jegyezte: Nem jó járatban van rend. Sándor Sándor ekkor szó nélkül ne­­kiugrott Horváth Józsefnek és lete­­perte a földre. Elkeseredett küzde­lembe bocsátkozott a két ember, melynek hevében Sándornak sikerült kigombolnia Horváth kabátját és mel­lényét. Egy gyors mozdulattal ki­kapta a mellény belső zsebéből a pénztárcát és azzal elfutott. A károsult még akkor éjjel felje­lentést tett Sándor Sándor ellen. A kir. ügyészség rablás bűntettével vá­dolta meg és a kir. törvényszék an­­­­nak idején a vádirat értelmében bű­nösnek mondva ki, 3 évi fegyházbün­tetéssel sújtotta Sándort. A bűnügyi eljárás során különben az is megál­lapítást nyert, hogy hasonló bűncse­lekmény miatt már volt büntetve a vádlott. Fellebbezés folytán hétfőn került ez az ügy a szegedi kir. Ítélőtábla Kovács Rókus­ tanácsa elé. A védő indítványa következtében nem került sor az ítéletre, mivel a táblai tanács több irányban elrendelte a bizonyí­tás kiegészítését és annak fogan­­atosí­­tásával Zombory János vizsgálóbí­rót bízta meg. Az elrendelt bizonyítás kiegészíté­si eljárás lefolytatása után hoz ítéletet ebben az ügyben a kir. Ítélőtábla és Kovács elnök elnapolta a tárgyalást.

Next