Szegedi Uj Nemzedék, 1929. március (11. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

10 Egyetem Tíz éves a Tarol Bajtársi Szövetség A­­Turult Szövetség megalakulá­sának története, mely egyes fázisai­ban regényes szövődményekkel van tele, sokkal szétágazóbbb, semhogy azt e rövidebb cikk keretében rész­leteiben megvilágíthatnám. Ami a bajtársi gondolat, a bajtársi célkitű­zéseket, a bajtársi munkásságot és a bajtársi élet roppant nevelő hatásait illeti, az is olyan téma­kör, melyről köteteken át értekezni lehetne. A «Turul» Szövetség megalakulá­sának életrehívója az a gyászos em­lékű korszak volt, mely a Károlyi Mihály féle «őszirózsás» forradalom­mal és a vérzivataros zsidóuralmú kommün-napokkal már-már szemfe­dőt borított a dicsőséges magyar nemzetre. Ezekben az időkben a ma­gyar ifjúság egy tekintélyes cso­­­portja Ve­rese­y György (azóta vi­téz B­á­n­s­á­g­h­y György dr.) szigor­ló orvos vezetése mellett, először a tiszti századok­.jellege alatt, később pedig «Görény-csapat» néven titkos alapú ellenforradalmi szervezkedésbe tömörült. A balsikert­ ellenforradal­mi kísérletek után sokan, nagyon so­kan, a kínzókamráiról, hírhedt forra­dalmi börtönök rabjaivá váltak. Min­den megfélemlítés dacára az az eltö­kélt gárda mégsem rebbent szét s amikor a kommün bukása után ve­zérük, Velcsov György, a börtönből kiszabadult, újra aktivitásba léptek. 1919 augusztus 1-én Velcsov-szerve­zet alakulatait saját parancsnoksága alatt «Medicus zászlóalj» név alatt proklamálta. Ez az alakulat volt az, mely később a híressé vált Tudo­mány Egyetemi Zászlóalj» elnevezés­sel ott elévülhetetlen érdemeket szerzett az országban. Budapestnek rendje, a közbiztonság és a törvény­­tisztelet gyors visszaállítása tekinte­tében. Velcsov György 1919. augusz­tus 2-án karhatalommal elfoglalta a kommunista ifjú munkások, Buda­pest IX., Üllői­ út 4. sz. alatti helyisé­get s egyben ugyanakkor megala­kulnak jelentette ki a Medicus zász­lóaljjal» szervesen kapcsol­t Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetség jogerő­­jét. Ez a ME­FON «Turul» Szövetség 1920. július 7-ére befejezte a felada­tául kitűzött első nyolc bajtársi egyesület megszervezését, melyek 1920. évi július 11 -én megalakulásu­kat a kormányzó megbízottjának, az­ akkori kultuszminiszternek jelenlé­tében ünnepélyesen is kinyilvá­nítot­­ták . Ezek a bajtársi egyesületek fa­­kultási együvé tartozandóságuk sze­rint szerveztetek meg, céljaikat fő­­törekvéseik közé iktatva a lángoló hazaszeretet kimélyítését, a magyar fajvédelmi érdekek védelmét, a meg­csonkított ország jövőbe vetett bizal­­ma ,sovén lelkiségű megújhodásának előmozdítását, tagjaiknak, kiket «baj­társaknak neveztek el, tanulmányi, kulturális, gazdasági és szociális té­ren való támogatását és az e tekinte­tekben kifejthető eredmények állan­dósított biztosítását. A «Mens sana in corpore sano» elvéből kiindulva, minthogy a «Turul» Szövetség és a vezetése alatt álló bajtársi egyesüle­tek célkitűzésének kardinális irány­vonala az ifjúság helyesen felfogott, nemzet és fajszeretetének nevelésé­­­ben kulminál, egyik sarkalatos pro­grampontjukká tették a testnevelés spártai szigorral való ápolását, a lö­vészet, vívás, cserkészet, stb kere­tében. Ez utóbbi nevelési szisztéma segít­ségével (bajtársi egyesülettel) rendel­kező és lélekszámban 18.000 főre fel­szaporodott «Turul» Szövetség, a szövetségi fegyelemnek (bajtársi fe­gyelemnek) bámulatos tökélyévé fej­lődött. Ezen bajtársi fegyelmen keresztül, viszont a bajtársak tanulmányi elő­menetelére és tanulási készségére gyakorol, az apák és az érdekel­tek által soha meg nem hálálható, kiváló értékű sarkaló hatást. Lendvay Béla dr. Köszönetnyilvánítás. A Tanitónőképző intézet kedves tanárnőinek, növendékeinek, a Szent Vince Egyesületnek, kedves h­ittaná­­rának, továbbá a jóbarátoknak és ismerősöknek, kik szeretett Mártaskánk temetésén résztvettek, és fájdalmunk­ban osztozkodtak, ezúton mond há­lás köszönetét a Kováts család. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1928 március 31., vasárnap Megmentették a Szegedi Csónakázó Egylet klubházát Néhány nappal ezelőtt nagy­ vesze­delem fenyegette a Szegedi Csó­nakázó Egyletnek a budapesti Hun­gária Evezős Clubtól két évvel ezelőtt vásárolt új klubházat. A hatalmas klubház ott telelt a Boszorkánysziget közelében levő téli kikötőben az­ egyéb csónakházakkal és uszályhajók­­kal együtt. Az történt, hogy a pon­tonokra épült klubház előbb egyik pontonja léket kapott és ennek kö­vetkeztében a klubház vasárnap sü­­lyedni kezdett ugyannyira, hogy dél­ben már csak a felső terrassza volt látható. A csónakázó egylet elnökének Back Bernátnak intézkedésére Bu­dapestről két búvár jött Szegedre, kik kedden láncok segítségével meg­kezdték az elsülyedt klubház kieme­lését. A folyton növekvő áradás miatt a munka nehezen haladt ,de három napos erőfeszítés után a csónakhá­zat sikerült megmenteni. Pénteken a klubh­ázat már teljes egészében kihúzták a vízből. Közben az elpusz­tult pontonok helyett újat készítet­tek és azt a megmentett klubház alá helyezték. A kár, amely az elsü­lyedés folytán érte a klubházat elég jelentékeny. A berendezést és a klubházban le­vő csónakokat azonban sikerült még idején biztonságba helyezni. A Rosenberg ékszerüzlet betörői mindjárt zárás után behatoltak a szomszédos masamod-üzletbe A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, március 30. Megírtuk ,hogy a budapesti rend­őrség szerdán telefonon arról érte­sítette a szegedi rendőrséget, hogy ott a Rosenberg ékszerész­ három betörője kézrekerült. Borbola Jenő dr. rendőrtanácsos utasítására Posztós Mihály csoportvezető detektív és Rosenberg Béla éksze­rész még szerdán este Budapestre utaztak.­­ Posztós detektív pénteken este ért vissza Szegedre és utazásának ered­ményéről azonnal szóbeli jelentést tett Borbola tanácsosnak. A jelentés szerint a tettesek pontosan elmon­dották a betörés lefolyását. Március 21-én, csütörtökön délután 2 órakor érkeztek Szegedre mind a hárman. Egész délután a városban mászkál­tak és terepszemlét tartottak az üz­letek körül. A Károlyi­ utcai Rosen­­berg-féle ékszerüzlet felelt meg leg­inkább céljaiknak és ezért elhatá­rozták ,hogy oda törnek be. Vakmerőségükben odáig mennek, hogy Bokorné eltávozása után alig egy óra múlva ,fél kilenc óra tájbaj, már be is hatoltak álkulccsal a ka­lapos üzletbe. Jaros és Matunák benn dolgoztak az üzletben ,az utcán pe­dig Szkiovicsák József vigyázott. A betörök fél kilenctől éjfél után egy óráig dolgoztak teljes zavartalansággal az ékszerüzlet­ben. Ekkor az ékszerekkel gyalog men­tek egészen a kettőshatárig ,ahol egy szekeret fogadtak és Szatyma­­zig kocsin mentek. Ott vonatra ültek és Félegyházán leszállva bevárták a gyorsvonatot ,mely Budapestre vitte a társaságot. A zsákmányt Újpesten a Rákos-pa­tak partján ásták el, ahol a detektí­vek hiánytalanul meg is találták a Szegedről elvitt ékszereket. A budapesti rendőrség kiadta Ro­senberg Bélának az ékszereket, a betörőket azonban ott tartották, mi­vel az eddigi megállapítás szerint 8 betörést követtek el a főváros terü­letén és így Budapesten folytatják le ellenük a bűnvádi eljárást. Bethlen István gróf húsvéti nyilatkozata A békerevízió ügye és a kisebbségi kérdés mindinkább előtérbe nyomul Budapest, március 31. Bethlen István gróf miniszter­­elnök a fővárosi sajtó munkatársai előtt a következő nyilatkozatot tette: A miniszterelnök többek közt ki­jelenti, hogy csak egy kereskedel­mi szerződés van hátra, amelyet még nem kötöttünk meg, s amely igen nagy jelentőségű, a Németország­gal kötendő szerződés. Alig volna lehetséges ,hogy a magyar kormány megkössön Németországgal egy olyan kereskedelmi szerződést, amely az agrár­export terén lényeges köny­­nyítéseket nem nyújtana. Ismerjük a nehézségeket, amelyeket azonban re­­­­mélhetőleg kölcsönös jó­akarattal le lehet küzdeni. A közgazdaság bajain hosszú időn keresztül folytatott állandó munká­val leszünk képesek segíteni. A köz­gazdaság egyik másik terén a hala­dás elvitathatatlan. Az államvasúti tarifában lényeges módosítások esz­közöltettek, és az export érdekében könnyítéseket adtunk. Létesült a me­zőgazdasági ,valamint a kereskedel­mi és ipari exportintézet, melyek az export gondolatának hordozói kell, hogy legyenek. Ezeknek az intéz­ményeknek a munkájától a kormány igen sokat vár az export fellendülése tekintetében. A közgazdasági minisz­ter feladatának megoldásával most kell komolyan foglalkozni. A miniszterelnök szólt ezután a bel­ XXII. magyar fcb­. osztálysorsjáték 84.000 sorsjegy 42.000 nyeremény minden második sorsjegy nyer Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 egy félmillió pengő. Jutalom és nyeremények: 300.000 50.000 20.000 200.000 40.000 15.000 100.000 30.000 10.000 25.000 5.000 stb. stb., összesen 7.722.000 pengő készpénzben. 84.000 sorsjegy közül 42.000 tehát minden második sorsjegy nyer Az I. osztály hozása már 1929. évi április hó 12-én kezdődik. A sorsjegyek hivatalos árai: földi tőke és a vállalkozók feladata­­tairól majd így folytatta: A tékerevízió érdekében szüksé­ges, hogy minden tényező belpoliti­kai téren együttműködjék és hogy kiküszöböljünk ennél a mozgalomnál minden olyan momentumot, amely egyiket a másikkal szembeállíthatná. Voltak jelenségek a közel­múltban, amelyek arra mutattak, mintha ezen a téren az eddig uralkodó harmó­nia felbomlóban volna. Az én felfogá­som azonban az, hogy ezek a szimp­­tómák ma már szünőfélben vannak. Az az óriási felelősség, amely eb­ben a kérdésben mindnyájunk­ra hárul, vissza kell, hogy riasz­­sza azokat ,akik esetleg béke­bontásra hajlandók lennének. Ismétlem ,hogy javulást látok ezen a téren, hiszem, hogy a közvéle­mény egyhangú nyomása alatt a régi harmónia ebben a vonatkozás­ban helyre fog állni, mert a közvé­lemény egyhangúlag követeli ezt. A parlament munkaprogramjáról szólva ,kijelenti a miniszterelnök, hogy a húsvéti szünet után a pénz­ügyi javaslatokat, majd a költség­­vetést tárgyalja a Ház és ha lesz idő a nyári szünetig, a fővárosi tör­vény és a sajtónovella kerül sorra. Az egyesülési és a gyülekezési jog­ról szóló törvényjavaslatok is készen állanak, s ankét elé kerülnek. Az ellenzékről szólva, kijelenti hogy a külföldön, különösen An­gliában ,az ellenzék praktikus célo­kat tűz ki, amelyeknek megvalósítá­sára törekszik és nem általános vi­lágnézeti harcokban merül ki a te­vékenysége. A világnézeti harcok a parlamentben elmúlt koroknak szimp­­tómái, a jelen kor sokkal gya­korlatibb és ha a polgári ellenzék erre a gyakorlati irányzatokra fog áttérni, ha jobbat tud nyújtani, mint amit a kormány nyújt, ebben az eset­ben nem lehetetlen, hogy az egész­séges váltógazdaság Magyarországon is kifejlődhetik. Az általános külpolitikai helyzet­ről szólva ,kijelenti a miniszterelnök, hogy e téren az utóbbi időben lénye­ges változás nem állapítható meg kivéve azt, hogy egyik vagy másik állammal szemben viszonyunk ma jobb ,mint volt a múltban és foko­zatos javulást mutat, mint pl. Fran­ciaországgal szemben. A lengyel—­ magyar barátsági szerződés is olyan momentum, amely mindenesetre csak előnyösen és kedvezően befolyásol­hatja a jövőben a magyar külpo­litika fejlődését. Nagy munka vár a

Next