Szegedi Uj Nemzedék, 1929. május (11. évfolyam, 98-121. szám)
1929-05-01 / 98. szám
Bzeged, 1929 május 1., szerda. Ára 10 filér. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára : Egy hónapra . . 280 P Postán küldve . . 2 90 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vásár-és ünnepnap 16 fillér szerkesztőség és kiadóhivatal : Szeged, Dugonics-tér 7. sz. TELEFON : Szerkesztőség: 12—84. Kiadóhivatal : 1—53 XI-ik évfolyam, 98. szám. Főszerkesztő: Dr. DOBAY GYULA Pőmunkatárs: pillíchandrás A Baross Szövetség szegedi fiókjának, a MASz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Államvasuti Alkalmazottak Orsz. Szpv. szegedi üzletvezetőségi kerülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8815. Mégis Streernwitz lesz az osztrák kancellár Bécsiek nélkül alakul meg az új osztrák kormány Bécs, április 30. A keresztény szocialista pártvezetőség befejezte tanácskozásait és a Streernwitz-féle kormány minden vallószínűség szerint a következőkép fog megalakulni. Streerswitz kormányelnök. Schurny volt karinthiai tartományfőnök, a volt ismert perében csak nem régen rehabilitáltak, alkancellár. Dr. Mittelberger, akit eredetileg kancellárnak jelöltek, pénzügyminiszter. Dr. Cermak alsóausztriai tartomány eddigi iskolaügyi előadója, közoktatásügyi miniszter, Federmayer földmivelésügyi. A többi tárca minden valószínűség szerint az eddigi miniszterek kezében marad. Miégett a bolgár szobranje ülésterme Több óráig tartó munkával lokalizálták a tüzet Szófia, április 30. Kedden hajnali öt óra tájban a szobranje palotájában nagy tűzvész keletkezett. Az ülésterem pillanatok alatt lángba borult és teljesen leégett. A szobranje képtára az ingok martaléka lett. Elpusztult a szobranje eddigi elnökeinek arcképgyűjteménye is. A levéltárait és a könyvtárat sikerült megmenteni. Az anyagi kár így is felbecsülhetetlen. A hatalmas tűzvészben az egész szófiai tüzérséget kivezényelték, amely reggel nyolc óráramegfeszített munkával lokalizálta is a tüzet. A szobranje két nappal ezelőtt kezdte meg húsvéti szünetét-A tűz oka valószínűen rövidzárlat volt. A szobranje égése a bolgár fővárosban óriási izgalmat keltett. A palota szerencsére egy térség közepén áll, úgy hogy a lángok nem csaphattak át a többi épülletekre. A tűz eloltása után a helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a tűz a menyezetet elpusztította és nagy kárt okozott az ülésteremben. Az épület többi része sértetlen maradt. A kereseti adó átengedésével még meg lehetne menteni a községeket és a vidéki városokat Vita a képviselőházban a rehabilitációról és a kereseti adó hovafordításáról Budapest, április 30 A képviselőház keddi ülését 10 órakor nyitotta meg Almássy László elnök. Napirend szerint a mai ülésen G.ál Jenőnek a rehabilitációról szóló indítványát tárgyalták. Gál Jenő indoklásában utalt arra, hogy az egyetlen kormányzati ág, ahol minden pártszempontnak el kell tűnnie, az igazságügy. Nézete szerint meg kell adni a bírónak azt a jogot,, hogy ne ítéljen el és társadalmilag ne tegyen tönkre olyanokat sem, akiket bűnösnek talált, hanem az egyéni érték figyelembe vételével mentesítse őket a következményektől. A bírói osztó igazság alapján lehetővé kell tenni azt, hogy az életbe visszatérhessenek azok, akik felett talán az ifjúkori botlási miatt ítélkeztek. Kéri a minisztert, hogy ily alapon törvényjavaslatot terjeszszen elő. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Az indítványt nem találja alkalmasnak arra, hogy azt a törvényhozás tárgyalja. Maga is foglalkozik a rehabilitációs törvény előkészítésével Az igazságügyminisztériumot sem kellett utasítania, mert szintén foglalkozott ezzel a gondolattal és nem is igen hosszú idő múlvás módjában lsz ezt a törvényjavaslatot a Ház elé hozni. Lehetőség adassék a levezektettnek, hogy visszatérjen a társadalmi életbe A továbbiak során a miniszter elméletileg fejtegette a kérdést. Ha a krisztusi gondolatra tudnánk helyezkedni, — mondotta — akkor az elitélt megkövetelhetné a társadalomtól, hogy ne vessen semmit sem a szemére, ha már megbümbödött bűnéért. Gondolja el azonban képviselőtársam, hogy törvényes intézkedéssel lehet-e kényszeríteni a társadalmat arra, hogy miképpen gondolkozzék egy elítélttel szemben? A rehabilitációval elérhetjük azt, hogy kötelezzük az embereket arra, hogy ne mondják ki elítélő véleményüket, ha az lesújtó, de kötelezhetjük arra, hogy meglegyen a bizalmuk az iránt? 51 törvényünk van, melyet érint a rehabilitáció gondolata. Gál Jenő követeli a törvényjavaslat benyújtását, de nem mondja meg, hogy hogy mi történjék az 51 törvényben lefektetett elvekkel. Lehetetlen azon az alapon, hogy az elítélt elszenvedte a büntetését, és bizonyos idő eltelt, őt rehabilitálni. A rehabilitáció-hoz érdemek is szükségesek. E tekintetben különben sem állunk alül- föld mögött. Hiszen a Csemegi-kódex a lehető legliberálisabb, s a mellékbüntetések nem életfogytiglan szólnak. Az erkölcsi bizonyítványok tekintetében osztja a miniszter Gál Jenő megállapítását, itt bizonyos könnyebbségeket kell teremteni. Nem zárkózik el attól a gondolattól, sem, hogy lehetőséget adjanak egyes esetekben a büntetésüket kitöltött egyéneknek arra, hogy visszatérhessenek a társadalmi életbe. Gál Jenő a miniszter kijelentése után javaslatát visszavonta. Ezután Orffy Imre ismertette a föld, a jövedelem, a vagyon és a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó módosító törvényjavaslatot. A javaslatnak az a szándéka — úgymond — hogy az adózó közönség terheit enyhítse. Majd részletesen ismertette a felszaporodott régi adótartozások revideálására tett intézkedéseket. A javaslatot ezután általánosságban, vita nélkül elfogadták. A részletes vitánál a címnél Farkas István felszólalva, a forgalmi adó eltörlését tartja a legsürgősebbnek, mert szociális szempontból ez az adónem a legigazságtalanabb. Weere Sándor pénzügyminiszter felszólalása után a Ház az indítványt elvetette. Az első szakasznál Farkas István kérte, hogy a földadó kataszteri rendszerében valósítsák meg a fokozatos adózást. Ezzel a kincstár sem, járna rosszul, mert a végeredmény ugyanaz maradna. Wekerle Sándor pénzügyminszter rámutatott arra, hogy a földadó, hozadéki adó. Ezt a tulajdonos egyéb jövedelmére való tekintet nélkül vetik ki. Ha valakinek nagyobb birtoka van, még lehet más forrásból is jövedelme. A progreszszivitást a magyar adórendszer nem a hozakédi adóknál, hanem a jövedelmi adóknál valósította meg. A Ház a szakaszt az eredeti szöveg szerint fogadta el. A 2. szakasznál Farkas István javasolta, hogy a létminimumot egy esetben sem kelljen megadóztatni. Külföldön is így van. Wekerle Sándor pénzügyminiszter. A most tárgyalás alatt lévő javaslatok túlnyomó része a kisembrek terheit csökkentik. Tovább a jelen körülmények között nem lehet elmenni. A szakaszt változatlanul fogadták el. A következő szakaszoknál nem volt hozzászólás. A 6. szakasznál Farkas István hangoztatta, hogy külföldön a létminimum a duplája annak, mint nálunk. Kéri, hogy a kereseti adófizetésnél vonják le a létminimumot az alapból. Wekerle Sándor pénzügyminiszter utalt arra, hogy azok az államok, amelyek kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, magasabb létminimumot állapíthatnak meg. A létminimum felemelése az államháztartástól nélkülözhetetlen összegeket vonna el. A szakaszt változatlanul fogadták el. A 9. szakasznál Wolff Károly hangoztatta, hogy helyesnek tartja a kereseti adó átengedését a községek háztartásának a szanálására. Kifogásolja azonban, hogy az összes állami nyugdíjasok illetményei után levont kereseti adót is a községek segélyezési alapjára fordítják, ami sérti a főváros érdekeit. Bródi Ernő helyesli Wolff Károly indokait, mert teljesen megfelelnek az igazságnak. Hiába akarnak egyesek ellentétet támasztani a főváros és a vidék között. A fővárosi képviselők is törekszenek a vidék nívójának az emelésére, de azt lehetetlennek tartja, hogy a budapesti kereseti adót a községek között oszszák szét. Egy képviselő, aki felfedezi a jólétet Krisztián: A fővárosban jólét van. (Nagy zaj a baloldalon. Elnök Krisztiánt rendreutasítja.) Ezután Krisztián kért szót. Tiltakozott az ellen, mintha szembe akarná állítani a falut a fővárossal. A helyzet az, hogy ezt a csekély 400 ezer pengőt a falu népei egyetlen napon, pl. Szent István napján visszahozza a fővárosnak, amikor itt szerzi be szükségleteit. Ezzel elvonja azt a kereseti adót, amit a falujában lévő iparos fizetett volna. Helyesli a pénzügyminiszter intenciót és elfogadja a szakaszt. Csizmadia András utalt arra, hogy falun sok tekintetben nagyobb a nyomor ,mint a fővárosban. Vannak falvak, ahol nincs kórház, nincs semmi kultúra ,ahol a nép kínlódik és lemond a legminimálisabb igényekről. A szakaszt elfogadja, mert meggyőződése, hogy a miniszter tudatában van annak, hogy mit cselekszik. Farkas István szerint a segélyezés nem az a mód, amivel a falut talpra lehet állítani. Attól fél, hogy csak azoknak adnak majd segítséget, akik a választásnál a többségi párthoz tartozókra szavaznak. (Zaj a jobboldalon.) Graeffl Jenő: Demagógia! Csontos Imre szólalt fel ezután aki szintén a szakasz helyessége mellett sorakoztatta fel érveit, utalva arra, hogy igen sok község van, ahol még az adminisztrációs költségeket sem tudják fedezni. Friedrich István nem fogadja el a szakaszt. 4—500ezer pengőről van itt szó ,amit más után is elő lehet teremteni. Miért nem fordul a többségi párt a pénzügyminiszterhez, hogy a meglevő állami feleslegekből utalja ki ezt az összeget. Megemlítette, hogy nemcsak Budapesten, hanem a vidéken és nagy a nyomor, ugyanakkor, amikor nélkülözhető célokra van pénz. Várja a kormány nagy átfogó gazdasági programját, amellyel az ország minden lakójának és adófizetőjének hóna alá nyúl. Ne igyekezzék folyton a kormány a tőzsdét szanálni, adják ezt a pénzt inkább a falunak. A főváros a vidék nélkül élni nem tud, és a fővárosi képviselők elsősorban a vidék sorsáért aggódnak. Várnai Dániel: Ha a miniszter gondoskodni kiván a községek segélyezési alapjáról, akkor emelje fel 20 százalékkal a földadót. (Felkiáltások a jobboldalon: Ho, ho!) Wekerle Sándor pénzügyminiszter.