Szegedi Uj Nemzedék, 1929. május (11. évfolyam, 98-121. szám)

1929-05-01 / 98. szám

Bzeged, 1929 május 1., szerda. Ára 10 filér. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára : Egy hónapra . . 2­80 P Postán küldve . . 2 90 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vásár-és ünnepnap 16 fillér s­zerkesztőség és kiadó­­hivatal : Szeged, Dugonics-tér 7. sz. TELEFON : Sz­erkesztőség: 12—84. Kiadóhivatal : 1—53 XI-ik évfolyam, 98. szám. Főszerkesztő: Dr. DOBAY GYULA Pőmunkatárs: pillíchandrás A Baross­ Szövetség szegedi fiókjának, a MASz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Államvasuti Alkalmazottak Orsz. Szpv. szegedi ü­zletvezetőségi ke­rülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztári­ számla 8815. ­ Mégis Streernwitz lesz az osztrák kancellár Bécsiek nélkül alakul meg az új osztrák kormány Bécs, április 30. A keresztény szocialista pártveze­­tőség befejezte tanácskozásait és a Stree­rnwitz-féle kormány min­den vallószínűség szerint a következő­­kép fog­ megalakulni. Streerswitz kormányelnök. Schurny volt karinthiai tartomány­főnök, a volt ismert perében csak nem régen r­ehabilitáltak, alkancellár. Dr. Mittelberger, akit eredetileg kancellárnak jelöltek, pénzügyminisz­ter. Dr. Cermak alsóausztriai tarto­mány eddigi iskolaügyi előadója, közoktatásügyi miniszter, Federmayer földmivelésügyi. A többi tárca minden valószínűség szerint az eddigi miniszterek kezében marad. Mi­égett a bolgár szobranje ülésterme Több óráig tartó munkával lokalizálták a tüzet Szófia, április 30. Kedden­­ hajnali öt óra tájban a szobranje­ palotájában nagy tűzvész keletkeze­tt. Az ülésterem pillanatok alatt lángba borult és teljesen le­égett. A szobranje képtára a­z ingok martalék­a lett. Elpusz­­tult a szobranje eddigi el­nökeinek­­ arcképgyűjteménye is. A levéltára­it és a könyvtárat sikerült megme­nteni. Az anyagi kár így is felbecs­ülhetetlen. A hatalmas tűz­vészbe­n az egész szófiai tüzérséget kivezé­­nyelték, amely reggel nyolc órára­­megfeszített munkával lokali­zálta is a tüzet. A szobranje két nap­pal ezelőtt kezdte meg húsvéti szü­netét-A tűz oka valószínűen rövidzárlat volt. A szobranje égése a bolgár fővá­­ro­sban óriási izgalmat keltett. A pa­lota szerencsére egy térség közepén áll, úgy hogy a lángok nem csaphat­tak át a többi épüllete­kre. A tűz eloltása után a helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a tűz a menyezetet elpusztította és nagy kárt okozott az ülésteremben. Az épület többi része sértetlen maradt. A kereseti adó átengedésével még meg lehetne menteni a községeket és a vidéki városokat Vita a képviselőházban a rehabilitációról és a kereseti adó hovafordításáról Budapest, április 30 A képviselőház keddi ülését 10 óra­kor nyitotta meg Al­­m­á­s­s­y László elnök. Napirend szerint a mai ülé­sen G.ál Jenőnek a rehabilitációról szóló indítványát tárgyalták. Gál Jenő indoklásában utalt arra, hogy az egyetlen kormányzati ág, ahol minden pártszempontnak el kell­ tűnnie, az igazságügy. Nézete sze­rint meg kell adni a bírónak azt a jogot,, hogy ne ítéljen el­ és társadal­milag ne tegyen tönkre olyanokat sem, akiket bűnösnek talált, hanem az egyéni érték figyelembe vételé­vel mente­sítse őket a következmé­­­nyektől. A bírói osztó igazság alap­ján lehetővé kell tenni azt, hogy az életbe vi­sszatérhessenek azok, akik felett talán az ifjúkori botlá­si miatt ítélkeztek. Kéri a minisztert, hogy ily alapon törvényjava­slatot terjesz­­szen elő. Z­sitvay Tibor igazságügymi­­niszter: Az indítványt nem találja alkalmasnak arra, hogy azt a tör­vényhozás tárgyalja. Maga is foglal­kozik a rehabilitáció­s törvény előké­­­szítésével Az igazságügyminisztéri­umot sem kellett utasítania, mert szintén foglalkozott ezzel a gondolat­tal és nem is igen hosszú idő múlvás módjában lsz ezt a törvényjavasla­tot a Ház elé hozni. Lehetőség adassék a levezektettnek, hogy visszatérjen a társadalmi életbe A továbbiak során a miniszter el­méletileg fejtegette a kérdé­st. Ha a kri­sztusi gondolatra tudnánk helyez­kedni, — mondotta — akkor az el­itélt megkövetelhetné a társadalom­tól, hogy ne vessen semmit sem a szemére, ha már megbümbödött bű­néért. Gondolja el azonban képviselő­társam, hogy törvényes intézkedés­sel lehet-e kényszeríteni a társadal­mat arra, hogy miképpen gondol­kozzék egy elítélttel szemben? A re­habilitációval­ elérhetjük azt, hogy kötelezzük az embereket arra, hogy ne mondják ki elítélő véleményüket, ha az lesújtó, de kötelezhetjük arra, hogy meg­legyen a bizalmuk az iránt? 51 törvényünk van, melyet é­­rint a rehabilitáció gondolata. Gál Jenő követeli a törvényjavaslat be­nyújtását, de nem mondja meg, hogy hogy mi történjék az 51 törvényben lefektetett elvekkel. Lehetetlen azon az alapon, hogy az elítélt elszenved­te a büntetését, és bizonyos idő el­telt, őt rehabilitálni. A rehabilitáció-­­hoz érdemek is szükségesek. E tekin­tetben különben sem állunk a­lül- föld mögött. Hiszen a Csemegi-kó­­dex a lehető l­egliberálisabb, s a mel­lékbüntetések nem él­etfogytiglan szólnak. Az erkölcsi bizonyítványok tekintetében osztja a miniszter Gál Jenő megállapítását, itt bizonyos könnyebbségeket kell teremteni. Nem zárkózik el attól a gondolattól, sem, hogy lehetőséget adjanak egyes ese­tekben a büntetésüket kitöltött egyé­neknek arra, hogy visszatérhessenek a társadalmi életbe. G­á­l Jenő a miniszter kijelentése után javaslatát visszavonta. Ezután Orffy Imre ismertette a föld, a jövedelem, a vagyon és a ke­reseti adóra, valamint a közadók ke­zelésére vonatkozó módosító tör­vényjavaslatot. A javaslatnak az a szándéka — úgymond — hogy az adózó közönség terheit enyhítse. Majd részletesen ismertette a felsza­porodott régi adótartozások revide­­álására tett intézkedéseket. A javaslatot ezután általánosság­ban, vita nélkül elfogadták. A részletes vitánál a címnél Far­kas István felszólalva, a forgalmi adó eltörlését tartja a legsürgősebb­nek, mert szociális szempontból ez az adónem a legigazságtalanabb. We­­e­r­­­e Sándor pénzügyminisz­ter felszólalása után a Ház az indít­ványt elvetette. Az első szakasznál­ Farkas István kérte, hogy a földadó kataszteri rendszerében valósítsák meg a foko­zatos adózást. Ezzel a kincstár sem, járna rosszul, mert a végeredmény ugyanaz maradna. Wekerle Sándor pénzügymi­­nszter rámutatott arra, hogy a földadó, hozadéki adó. Ezt a tulajdo­nos egyéb jövedelmére való tekintet nélkül vetik ki. Ha valakinek na­gyobb birtoka van, még lehet más forrásból is jövedelme. A progresz­­szivitást a magyar adórendszer nem a hozakédi adóknál, hanem a jöve­delmi adóknál valósította meg. A Ház a szakaszt az eredeti szö­veg szerint fogadta el. A 2. szakasznál Farkas István ja­vasolta, hogy a létminimumot egy esetben sem kelljen megadóztatni. Külföldön is így van. Wekerle Sándor pénzügyminisz­ter. A most tárgyalás alatt lévő ja­vaslatok túlnyomó része a kisemb­­rek terheit csökkentik. Tovább a je­len körülmények között nem lehet el­menni. A szakaszt változatlanul fogadták el. A következő szakaszoknál nem volt hozzászólás. A 6. szakasznál Farkas István han­goztatta, hogy külföldön a létmini­mum a duplája annak, mint nálunk. Kéri, hogy a kereseti adófizetésnél vonják le a létminimumot az alapból. Wekerle Sándor pénzügyminisz­ter utalt arra, hogy azok az államok, amelyek kedvezőbb anyagi helyzet­ben vannak, magasabb létminimu­mot állapíthatnak meg. A létmini­mum felemelése az államháztartástól nélkülözhetetlen összegeket vonna el. A szakaszt változatlanul fogadták el. A 9. szakasznál Wolff Károly han­goztatta, hogy helyesnek tartja a ke­reseti adó átengedését a községek háztartásának a szanálására. Kifogá­solja azonban, hogy az összes álla­mi nyugdíjasok illetményei után le­vont kereseti adót is a községek se­gélyezési alapjára fordítják, ami sér­ti a főváro­s érdekeit. Bródi Ernő helyesli Wolff Ká­roly indokait, mert teljesen­ megfe­­lelnek az igaz­ságnak. Hiába akar­nak egyesek ellentétet támasztani a főváros és a vidék között. A fővárosi képviselők is törekszenek a vidék ní­vójának az emelésére, de azt lehetet­lennek tartja, hogy a budapesti ke­reseti adót a községek között osz­­szák szét. Egy képviselő, aki felfedezi a jólétet Krisztián: A fővárosban jólét van. (Nagy zaj a baloldalon. Elnök Krisztiánt rendreutasítja.) Ezután Krisztián kért szót. Til­takozott az ellen, mintha s­zembe akarná állítani a falut a fővárossal. A helyzet az, hogy ezt a csekély 400 ezer pengőt a falu népe­i egyetlen napon, pl. Szent István napján visszahozza a fővárosnak, amikor itt szerzi be szükségleteit. Ezzel elvonja azt a kereseti adót, amit a falujában lévő iparos fizetett volna. Helyesli a pénzügyminiszter intenciót és elfogadja a szakaszt. Csizmadia András utalt arra, hogy falun sok tekintetben nagyobb a nyomor ,mint a fővárosban. Van­nak falvak, ahol nincs kórház, nincs semmi kultúra ,aho­l a nép kínlódik és lemond a legminimálisabb igé­nyekről. A szakaszt elfogadja, mert meggyőződése, hogy a miniszter tu­datában van annak, hogy mit cse­lekszik. Farkas István szerint a segé­lyezés nem az a mód, amivel a falut talpra lehet állítani. Attól fél, hogy csak azoknak adnak majd segítséget, akik a választásnál a többségi párt­hoz tartozókra szavaznak. (Zaj a jobboldalon.) Graeffl Jenő: Demagógia! Csontos Imre szólalt fel ezután aki szintén a szakasz helyessége mel­lett sorakoztatta fel érveit, utalva ar­ra, hogy igen sok község van, ahol még az adminisztrációs költségeket sem tudják fedezni. Friedrich István nem fogadja el a szakaszt. 4—500­­ezer pengőről van itt szó ,amit más után is elő le­het teremteni. Miért nem fordul a többségi párt a pénzügyminiszterhez, hogy a meglevő állami feleslegekből utalja ki ezt az összeget. Megemlí­tette, hogy nemcsak Budapesten, ha­nem a vidéken és nagy a nyomor, ugyanakkor, amikor nélkülözhető cé­lokra van pénz. Várja a kormány nagy átfogó gazdasági programját, amellyel az ország minden lakójának és adófizetőjének hóna alá nyúl. Ne igyekezzék folyton a kormány a tőzsdét szanálni, adják ezt a pénzt inkább a falunak. A főváros a vidék nélkül élni nem tud, és a fővárosi képviselők elsősorban a vidék sor­sáért aggódnak. Várnai Dániel: Ha a miniszter gondoskodni kiván a községek segé­lyezési alapjáról, akkor emelje fel 20 százalékkal a földadót. (Felkiál­tások a jobboldalon: Ho, ho!) Wekerle Sándor pénzügyminiszter.

Next