Szegedi Uj Nemzedék, 1929. május (11. évfolyam, 98-121. szám)

1929-05-01 / 98. szám

1929 május 1., szerda SZEGEDI ÚJ FZEMZEDIK püspöki székét, mindég megértéssel volt munkájuk iránt. Vass József népjó­léti mini­szterről is hálával emlékezett, aki anyagilag igyekezett az Egyesüle­tet tát­ogatni és gróf Kleb­elsbergről aki mindég megmutatta jóindulatát az Egyesület iránt. Várhelyi József pre­­látusról, aki mindenkor jóságos atyja volt az egyesületnek és begaván Back Bernátról. Elismeréssel szólott az Egye­sület volt tisztikarának működésén­ és e­llátás köszönetét fejezte ki Kószó I­stt­­vánné dr.-nénak,­­ A­­­g­ne­r Nándorné­­nak, özv. Nagy Ferencnének, Dobay G Gyula dr.-nak, Mayer Mártonnak, Szá­ll­a­d­o­­s Istvánnak, K­u­g­­­e­r Albertnek, Kr­a­u­s­e­r Rezső Sándornak, S­i­m­k­ó Elemér dr.-nak, R­ó­n­a­y Erzsébetnek és A­n­d­r­á­s­o­v­i­t­s Irmának, akik vala­mennyien a legnehezebb időkben a leg­nagyobb szorgalommal segítették az egyesületet céljainak elérésében. Szeged legelső egyesülete Rasskó Istvánné dr.-né, akit X. I­ ius pápa érdemei elismeréseképen már 10I'J. évben -A «Pro Ecclesiia es f?ontifice» din/­­keresztjével tüntetett ki,­ ezután a kö­­veike/iikkel fejezte be ünnepi, beszédét. ■ A Szegedi Katoliku­­s Nővédő Egye­sület 21'.­ éves működéséruili beszámollá­­som ne­m­ lenne teljes, h­a meg nem á­l­­lapi­tan­á­m­ azt a tényt, hogy ez a kezdő egyesül,'.t. amely Szegeden úttörő iiiiin­­­kát vég­zett és sem­iiiiből küzdötte fe­l magát e­lső és vezető egyesületté, tisz­­­tán a­­ n­aga szorgalmának köszün­h­etni azt, amit elért s épen a megbizh­atóságá­­va­l tudta magának megszereznii a magas tám­ogatás­okat. Ez az egylet 5 patron­ázzsá­ kezdte a reg munkáját, ma ezer taggal rendelkezi­k­• Ez az egylet az akkori' megyés fő 'pásztortól kapott 200 koroná­val kezdte meg munkáját és ma 250.(KK) pengő érté­ékű vagyona van, s amel­llett minden an­yagi kötelezettségét telljesiti. Ez­ az egy­­esület egy leánykörrel kezdte meg műkö­­dését és ma hatalmas intéz­ményeket tart fenn; e­z az egyesület amely két életben csak pár lelkes em­berrel rém­­elkezett, ma már nemcsak Szegeden,­­­­e az ország szivében te ismert és ott is nagyon sok jóakaróval bili­, akik támog­­atják munkájában és tervei­ben, védik a rosszakaratú támadásokkal UDOVKIN IKESTm­ŰVE MÁJUS 3-ÁN A BELVÁROSIBAN szemben. Ma ez az egyesület már el­­mondhatja magáról hogy nemcsak múlt­ja­ van a katolikus szervezkedésben, ha­nem jövője te biztositva van. — Hiszen ez az egyesület alapitója érsi szervezője a legtöbb szegedi­ katolikus szervnek. — Az egyesület nem azért produkál, hogy érdemeit jutalmazzák, hanem azért, hogy a­ katolikus eszméket, katolikus' sikereket diadalra jutni segítse. Nekünk már nem árthatnak az apró csipkelődé­­sek, n­ekünk már nem árthatnak a titkos­ bujtogatások és gáncsvetések, mi vagyunk és leszünk minn­dezek dacára is vigyáz in­kreá­nk a jó Isten és imádkozik értünk a mi m­egboldogult ,k ilapitó­nk és fövé­­dőnk C­s­e­r­ir­v­e­h János dr. bíboros hercegprímás. Az alapító elnökasszony beszámo­lóját viharos tapssal fogadták a je­­lenvoltak, majd vitéz Szabó G­éza dr. főtitkári jelenté­se következett, melynek keretében S­i­m­i­t­­s Ferencné a Zsófia Napközi Otthon, Fr­a­c­k Dezsőné a börtönmisszió, G­árgyán­ Imréné a jótékonysági és nevéülel­­mi osztály ,Regdán­ Károlyné dr.­­né a leányinte­m­átus, C­s­i­k­ó­s Nagy Józsefné dr.-né a vigalmi bizottság elmú­lt évi működéséről számolt­ák be. A számvizsgáló bizottság jelen­tését G­a­á­l Ferenc, a kandidáló bi­zottság javaslatát pedig Kószó Ist­vánné dr.-né terjesztette elő. A közgyűlés ezután egyhangú­lag a következő­ tisztikart választotta meg: Főnökhelyettes Tárgyán Im­réné, alelnökök Fluck D­ezsőné, K­ogd­án Károlyné dr.-né, Simits Ferencné, Csikós Nagy Józsefné dr.-né, főtitkár vitéz Szab­ó­ Géza dr., titkár Szegfű Endre, Kris­tóf Mária, igazgatónő özv. Mik­­l­ó­s­s­y Aurélné, ügyész Doba­y Gyula dr., orvos S­á­n­d­o­r József dr., könyvtáros Lantos Irénke. A közgyűlés ezenkívül még 40 választmányi tagot választott. G­á­r­g­y­á­n Imréné elnökhelyettes a Társadalom­biztosító Intézeti vá­lasztásokkal kapc­solatban intézett ez­után néh­ány szót a jelenvoltakh­oz, majd még egyszer a tagok figyel­mébe ajánlva a növédelmet, bezárta a közgyűlést. A közgyűléssel kapcsolatban meg­jelentek áhítattal imádkoztak Cser­­n­o­c­h hercegprímás lelkiü­dvéért. A belügyminiszter hozzájárult a Vásárhelyi-sugárút újra való burkolásához A karbantartásra új árlejtést írnak ki Szeged, április 30. A követési bizottság m­últ évi ülé­sén egy bizottsági tag azt indítvá­nyozta, hogy a város burkoltasson újra négy sugáru­tat és a Felsőtisza rakpartot oly módon, hogy a burko­lás költségeit az illető vállalkozó a városnak előlegezze. Így történt ez tudvalevőleg a nagykörút újra bur­kolásánál is, melynek költségeit a város három év alatt törlesztette le a pécsi kőbánya részvénytársaság­nak. A Boldogasszony, Petőfi Sán­dor, Csongrádi és Vásárhelyi sugár­­utakról volt ez alkalommal szó a Felsőtisza rakpar­ton kívül. A tanács mind az öt úttest burkolására aján­latokat kért. Érkezett is be több aján­lat. Kitűnt azonban, hogy az előlege­zett­ burkolási költségek egy-egy év­re eső részlete olyan hatalmas ösz­­szeg volna, hogy a terjesztési idő tartama alatt egyéb utcák rendbe­hozatalára a város nem gondolhat­na. A közgyűlés ezért a tanács javas­latára csupán a legelhanyagoltabb Vásárhe­lyi sírgárai újraburkolását rendelte el. Erre a M­agyar Aszfa­lt Rt. nyú­t­­­otta be a legelőnyösebb ajánlatot. A Magy­ar Aszfalt Rt. a Vásárhelyi sugáru­t­topekával való burko­lását 240 ezer pengőért vállalta, mely összeget 2 és fél százalékos kamat­térítés mellett tíz félév alatt kell a városnak visszafizetnie. A közgyűlés ezeket a feltételeket el is fogadta. Az erről szóló határo­zatot pedig felterjesztették a belü­­l­gyminiszterhez ,kinek döntése ked­den érkezett is. A belügyminiszter le­iratában köz­li, hogy a hasonló tör­­­lesz­téses dolgoknak elvben ellene van, mert ezen az úton a városok a vállal­a­tok­ron kívül a bankoknak is hasznot juttatnak. A mostani esetben azonban a Vásárhelyi sugá­t bur­kolására szükséges tőke előlegezte­­téséhez hozzájárul, mert a törlesztés módja elég kedvező. Nem fogadja el azonban a miniszter a Magyar Asz­­falltnak azt az ajánlatát, mely szerint a bur­kólát karbanntartását négyzet­­méterenként 50 fillérért hajlandó válla­lalni. A miniszter e tekintetben u­ta­­sítja a várost, hogy írjon ki új ár­lejtést és a karbantartásra szerezzen kedvezőbb­­ajánlatot. A tanács ehhez képest a Vásár­helyi sugárút újra burkolásával a Magyar Aszfa­lt Részvénytársaságot­­megbízza, a karbantartásra pedig itt ajánlatokat kér. Százezeregy pengőért árverezték el a Márer malmot A szegedi kir. törvényszék, mint csődbíróság ez év február 2­3-­án kelt határozata alapján Dobay Gyula dr. ügyvéd, csődtömeggondnok Osz­­trovszky­ utca 21. sz. alatti ügyvédi irodájában kedden délelőtt árverezték el nyilvános árverésen Májer Gyula és Társa R. T. Szabadsajtó­ utca 54. Délib­íb-utca 67. és 60. sz. alatti há­zát, gőzmalmát és a malom felsze­relését. Dobay Gyula dr. csődtömeggond­­nok a megjelent árverezők előtt fel­olvasta az árverési hirdetményt és a feltételeket, ismertette az ingatlan­hoz tartozó ingóságokról felvett ki­mutatást és megmagyarázta,­­hogy ezen ingóságok mennyiségéért, mi­nőségéért és értékéért sem a csőd­tömeg ,sem a tömeggondnok fele­lősséget nem vállal. Miután ezt tudomásu­l vették az ár­verezők, megkezdődött az árverés, melynek során F­a­­­­us­i Sándor és F­a­­­lus­i Jenő együttes árveh­ezők 1(K),(K)1 pengős ajánlata győzött. .A Májer-féle ingatlanok és ingók tehát 100.001 pengőért keltek el, melyeknek fele-fele részben Faltdi Sándor és F­ailudi Jenő lettek a tulaj­donosai. — A Pusztaszeri Árpád Egyesület fő­­vezérségi ülést tart. A Pusztaszeri­ Ár­páti Egyesület május hó 2-án, csütörtö­kön délután 6 órakor a Stefániai kioszk­ban lévő hivatalos helyiségében rendes havi fővezérségi ülést tart, melyre ezúton hi­vja meg a fővezérségi tagokat az el­nökség. — Javítják a Szeged—Szatymaz közti műutat. Az államépítészeti hivatal­ a Szeged—Szatymaz közti állami műút mintegy 10 kilométeres szakaszának ja­vítási mun­kálatait megkezdette. A jár­művek ez idő alatt csak az út ki­köve­­zetlen padkáin közlekedhetnek. A javí­­tási munkálatok körülbelül 65 napi­g tartanak. Xözponti Tejcsarnok Rt.­ ________________________/ is Kenyérüzem­i fiókjaiban délután 3 órakor friss vajas sütemény Anglia is ralifikálta a mér- Genf, április­ 30. A leszerelési értekezletet előkészí­­tő bizottság, melynek tárgyalás­ait kedden a megbetegedett London he­lyett Poritis alelnök vezette, el­fogadta a francia delegáció táblá­zatát a szárazföldi és légi had­e­r le­endő maximális létszámairól. Az ülés kezdetén egyébként K­rd C­u s­h­e­n­­S­u­n közölte, h­ogy Anglia, Ausztrália, ÍJ-Zeeland, Délafrika és Írország most már szintén ratifi­­kálja a mérges gázokról szóló 19­25. évi mérgesgáz egyezményt. Magyar konzorcium, amely Prá­gának sziluít A Szegedi Új Nemzedék munkatársától. Szeged, április 30. Érdeke­s újrafelvételi pert tárgyalt a szegedi kir. törvényszék V­­­­­d-ta­­nác­sa. Réti Endre mezőkovácsházai nagykere­skedő ült a vádlottak pad­ján, aki ellen árdrágító visszaélés büntette címén emelt vádat a kir. ü­gyé­szség. Mezőkovácsházán 1922-ben egy négytagú alkalmi társaság alakult .■sertésszálfitásra. A társaságnak ifj. Z­sótér János, Agócs­­Mihály, Fock Márton és Réti Endre voltak a tagjai. A társaság egy ideig Bu­da­­pe­stre szállított sertéseket, azonban Agógh Mihály rájött arra, hogy az akkor 320 koronáért vá­sárolt serté­­­seket Prágában 650 koronáért tud­nák értéke­­síteni. A tár­saság ekkor megkörnyékezett egy vámtisztet és egy állatorvost, kiknek a segítségével a Mezők­ovács­­­­háza és Battonya környékén össze­vásárolt 102 drb. sertést, mint oláh­ megszállott területről átcsempészett árut tüntették fel é,s kiszállították Prágába. Rétiék ezzel a ténykedé­sükkel ösz­­ütközé­sbe kerültek a törvénnyel, mert akkor az­ oláh megszállás után 102 sertés kivitele veszélyeztette az o­s­zág közélelmezését. Épp ezér­tü­gy Réti Endre, mint tár­sai ellen árdrá­gító visszaélés büntette címén vádat emelet a kir. ügyészség. A makói járásbíróság, mint u­zso­­rabíró­ság tárgyalta annak idején ezt az ügyét és Réti Endrét árdrágító v­isz-­sszaélés miatt 9 hónapi börtönre és 10 millió korona pénzbüntetésre ítél­te. A többi vádlottak több-kevesebb szabadságvesztés büntetéssel kerül­tek ki az ügyből, részben pedig fel­mentéssel úsztak meg. Réti Endre bünteté­séből, az előzetes letartózta­tással és büntetésének azonnali meg­kezdésével 2 hónapot és 5 napot ki­töltött. Fellebbezé­s folytán a kir. kú­ria elé került az ügy, mely helyben­hagyta a makói járásbiróság ittlé­tét. Réti Endre azonban még ekkor­­­­sem nyugodott bele büntetésébe, ha-

Next